Hát, igen. Sajnos sok igazság van ebben a pár mondatban, de azt azért be kell látnunk, akik itt erre kíváncsiak, valószínűleg nem ültek végig 4 évet még egy elektronikai középiskolában sem.
Lássuk, hogyan is születik egy ilyen egyenes - roppant egyszerű - meghatározása.
Feltételezzük, hogy a tápfeszültségünk állandó, pl. 250V. Válasszuk az anódellenállást 100k Ohm -ra. A cső egyenáramú szempontból sorba van kötve ezzel az ellenállással, azzal egy feszültségosztót képez.
1. A cső teljesen lezárt állapotú, ezért az anódra eljut a teljes tápfeszültség. Könnyen belátható, hogy az anódfeszültség mindig annyival kevesebb a tápfeszültségtől, amennyi az anódellenálláson esik Ua= Ut-Ura. Ez kifejezve Ua=Ut-RaxIa, mivel Ia=0, ezért Ua=Ut-vel. Ez a pont tehát az Ua tengelyre esik (mivel itt Ia=0mA), ami nem más, mint a tápfeszültség.
2. Ha a cső teljesen nyitva van, vagyis rövidzár (ez valós esetben nem jöhet létre, mert a cső sosem fog tökéletes rövidzárként viselkedni), de elméleti megfontolásból most tekintsük így. Ekkor az anódfeszültség 0V, az anódellenállásra a teljes tápfeszültség fog jutni. Az anódáram pedig, Ia=Ut/Ra=2,5mA. Ez értelemszerűen az Ia tengelyre kerül, mivel Ua=0V. Ezt a két pontot kötjük össze.
3. Megállapíthatjuk, hogy a cső munkapontját bárhova felvéve (ez képletesen azt jelenti, hogy a cső helyére rövidzár, és szakadás, vagyis 0 Ohm -tól a végtelenig bármilyen ellenállást helyettesítünk), azt tapasztaljuk, hogy a csövön csak azok az áram, és feszültségértékek lehetnek egyidejűleg jelen, amit a munkaegyenes kijelöl. Ha ezt az egyenest egyidejűleg ábrázoljuk az anódfeszültség-anódáram karakterisztikával, akkor az adott rácsfeszültségekhez tartozó görbék, és a munkaegyenes metszéspontja meghatározza az összetartozó áram, és feszültségértékeket, vagyis láthatóvá válik, hogy a rács feszültségének megváltozása milyen anódáram, és anódfeszültség-változást eredményez.
Ez így érthető?

Nem szerintem, hanem a fázis definíciója szerint nem változtat. Tanulmányozásra ajánlom továbbá a "fázis" szó jelentését. Szigorúan összehasonlító jellegű fogalom, így pl. egy 2ms periódusidejű rezgés fázisa csak egy másik rezgéshez viszonyítva értelmezhető. Miután a másik, eltérő periódusidejű rezgés terjedési ideje ugyanazon az útvonalon ugyanannyi, a fázisviszonyukra garantáltan nincs hatással a mikrofon helyzete. A poén, hogy mérés közben is mozgatható - legfeljebb Doppler-effektus lép fel, lerontva a fázismérés pontosságát.

Számomra igen, köszönöm.
Végigültem 4 évet, elektronikai középiskolában és bár a múlt század hetvenes éveiben születtem, mire odakerültem, erről a technikáról sajnos már szó sem esett.

Köszönöm neked is a segítő szándékot.

Youtube : Bodor Audio HIFI KLUB

Négyrészes sorozat.
Bőven van benne információ!

Igen, az élet úgy hozta, hogy az elektroncső már régen kimaradt a tananyagból. Sajnos be kell látnunk, ma már csak igen kis jelentősége van a csöveknek, igen sok ember már nem is tudja, mi az, ha mutatok neki egy példányt....

Köszi! Mint írtam én ezt az ügyet már lezártam. Levontam a következtetést, hogy tök mindegy, hogy az erősítő abszolult fázisú-e, vagy nem. Ez a hangminőségen nem változtat. Ha mégis, akkor az az egyes hallgatók mentális állapotát tükrözi, vagy fülüknek selejtességét prezentálja.

Fenti kijelentést milyen tudományos értelemben komolyan vehető tesztsorozatra alapozod?

Részlet a "180 fokos fordulat" cikkből:
"Sólymos Antal elmesélte, hogy jó 7-8 évvel ezelőtt jelen volt egy Brüel& Kjaer (műszertechnikai) előadáson, ahol is a dán cég mérnökei eredményesen demonstrálták az abszolút és relatív fázis közötti auditív különbséget - igaz, nem zenén, hanem mérőjeleken.

Nahát, ezek a "selejtes fülűek"...

Node embörök!
Ha még tudok olvasni, akkor a topik címe: Csöves erősítők építése -ugyebár.
Ennek ellenére folyamatosan keveredik az elektronika (csöves erősítő), meg az akusztika (ki mit hall).
Jó lenne tudomásul venni, hogy az erősítőnek nincs hangja, ha meg netán mégis van, az hiba, ha zenél valamelyik alkatrész, pl. kimenőtrafó. A kettő közötti kapcsolat az elektroakusztikus átalakító (mikrofon, hangszóró) ahogy a más területen az antenna.
Szerintem maradni kellene a csöves erősítők építésénél, sokaknak az is problémás, az akusztikai kérdéseket hagyjuk másra, talán lehetne egy olyan topik is. Az is igazán bonyolult szép nagy terület, fizikusoknak különösen testhezálló.

Igazad van, de tudjuk be a Húsvéti ünnepnek az akusztikus visszacsatolást.
Utóhatás:
Az elektronika fázist tol, vagy fordít, az abszolút fázis átvitelébe pedig az akusztikai környezetet nem számítjuk bele, mert abban több az ismeretlen, mint amit képesek vagyunk egzakt módon mérni.
Az abszolút fázis átvitelét a műsorforrás kimenetétől értem a hang végfok kimenetéig. A két pont között lehet fázistolás, vagy fázis-fordítás több fokozatban is, de ha az erősítő rendszerben a bemeneti jel és a kimeneti jel fázisban van, akkor az abszolút fázisunk teljesül a rendszerben.
(A hangszóró polaritását ne keverjük ide, meg a hangváltót se!)

Üdv!

Akkor sterilen, csak az erősítő bemenete, és kimenete között. Gondold végig. egy többfokozatú erősítőnél, pláne ha van benne visszacsatolás is, kit nem érdekel, hogy hány fok, vagy nem fok. Csak arra kell vigyázni, hogy ne gerjedjen. Egy erősítő fokozat az fázist is fordít, fázist is tol. Hogyha kétszer fordít fázist, két egymásutáni fokozat, akkor mi a helyzet szerinted?
A fázis definíció szerűen mindíg valamilyen kiinduló helyzethez való viszonyulás.
Ha Te nem érzékeled a kiinduló helyzetet, (az elektronikus műsorforrás elektromos jelét) akkor mihez képest érzékeled a kimeneti fázist? Ezért mondom, hogy nincs abszolút fázis, mert mihez képest. Egy kétsugaras szkópon nézd egyszerre a be-, és kimeneti jelet, és tekergesd a generátor frekijét. Láthatod a teljes erősítő lánc fázisának változását. Már csak abban sem vagyok biztos, hogy minden csatolóelem, katódhidegítés, visszacsatolás töréspontja ugyanoda esik, mert ha nem a fázismenet görbe igencsak hullámos lesz.
Persze, ha egy koncertteremben Te vagy a hangmérnök, és hallod az eredeti műsorforrást, és a füleden a fülesben az általad kevert, korrigált műsort, mindjárt más a helyzet. De itt már az akusztika is játszik. Voltál már ilyen helyzetben, mert én igen.
Egyébként az akusztika is egy külön szakma, voltak is jeles művelői, és azért igencsak eredményesek. (számomra ez a szakma csúcsa, a hullámterjedés, (akusztikus, elektromágneses) és a szűrők.

Te "pucuka"!

Olvasd el légy szíves amit előzőleg és azt megelőzően is írtam.
Ha abból nem egyértelmű számodra a fázis-mizéria, akkor hagyjuk.
Ne keverjük állandóan a szezont a fazonnal.
Remélhetőleg nem gerjed be egyikőnk sem, tehát az abszolút fázisátvitelünk, rendben van/lesz.

Üdv!

Tisztelt kollégák! Tudja valaki honnan lehet beszerezni mA mérő panelműszert? El34 pp építésén dolgozom, ahhoz szeretném. Úgy akarom kialakítani az erősítőt, hogy a végcsövek cseréjénél ne keljen szétkapni a kasznit.

Bővebben: Link

Köszönöm! Régóta regisztrált vagyok a Hesztorba de nem jól láttam neki a keresésnek.

Üdv!
Én erre a célra 0.199V-ig mérő 3.5digites Voltmérőt fogok használni. Az ampermérőnél az az előnytelen, hogy pl. a katódáramot el kell vinni a műszerig és vissza. Ez ellene mond a rövid vezetékezés kívánalmaknak az áramot illetően.
Ha egy 1-1 Ohmos katódellenállást berakok a végcsöveknek, szépen a műszereken leolvasható az áram, nincs belső ellenállási - műszerben- hosszú, csőáram járta vezetékezés probléma.

Egy gond lesz a digit műszerrel: pp erősítőnél összevissza fog ugrálni a kijelzés a vezérlés függvényében...
Tessék csak megnézni pl egy APX100-as kis műszerét, nagy hangerőn. Szépen ugrabugrál a mutató.

Tesz elé egy kapcsolót, és probléma megoldva... zenehallgatás közben úgysem kell nézegetni.

Amatőr börzén veszel egy 0-100-ig skálázott ruszki mikroamper-mérőt, és egy háromállású >=500V-os kapcsolót. Szükséged lesz még egy, a kimenőtrafó primer féltekercs ohmos ellenállásának 999-szeresét kitevő soros előtétellenállásra. Az előtétellenállásos uA-mérő így az adott primer féltekercsre kötve mA-ben fogja mutatni a kör anódáramát. Olcsó, esztétikai diszharmóniától mentes (na jó, nem mindegyik orosz műszer szép ), és mivel a tekercsről lekapcsolható, a hangminőséget sem befolyásolja.

Nemtudom feltűnt már valakinek közületek de úgy veszem észre mintha a kisebb méretű kimenőtranszformátoroknak jobb lenne a magasátvitele.Lehet valami köze a vas méretének a magasfrekvenciákhoz?Azzal tisztában vagyok hogy a lemezvastagság, valamint az alapanyag és a huzalátmérő na meg az osztott tekercselés nagyon mérvadó de úgy tűnik bár ez lehet hogy csak az én meglátásom hogy ahogy nől a vas mérete mintha csökkene a magasátvitel .Azzal tisztában vagyok hogy vannak kivételes gyártók (Tango,Lundahl,Hammond)akik ennek ellenére méretesebb darabokból is kicsalnak kellően magas hangokat és felharmonikusokat de én azonos alapanyag változó méretéből adodó különbségekre lennék kiváncsi.Tapasztalet ilyen téren?

Nem a magas frekvenciához, hanem az alacsony frekvenciához. (induktivitáshoz) Az alacsony frekvenciák hiánya = magas frekvenciák kiemelése.
Minél nagyobb a vasmag keresztmetszet, azonos menetszám esetén, nagyobb primer induktivitás, jobb mélyátvitel.

Erre gondoltam énis ,csak az a helyzet hogy bátorkodtam meglesni több transzformátor adatlapját és ezekből arra következtettem hogy igen a vas méretével nől a mélyátvitel de az adatlapon feltüntetett átviteli frekvenciákból kiderült az is hogy csökkent a felső tartomány sávszelessége.

A technikailag magyarázható rész: hasonló tekercsfelépítéssel a fizikailag nagyobb méret nagyobb szórt kapacitást eredményez. Ez főleg a magas belső ellenállású csöveknél érdekes.

Rejtélyesebb, hogy nagyon túlméretezett vassal a felsőbasszus nem tisztább lesz, hanem egysíkúbb és "vastagabb". Akkor is magára vonja a figyelmet, amikor nem kéne, miközben a felhangok lecsengén mesterséges fojtást érezni. A túl vastag dróttal tekert keresztváltó-induktivitások is hasonlóan színeznek...

Van kimenőtrafós topik is)
Így csak röviden. A kimenőtrafó tervezés az optimumok keresése. Nagy primer induktivitáshoz sok menet tartozik, jó mélyátvitel, de a sok menetnek nagy az önkapacitása, rosz magasátvitel. Kevesebb menetszám, nagyobb vaskeresztmetszet, jobb magasátvitel, viszont nagyobb vasveszteség. És így tovább. . (rézveszteség, skin hatás stb) ezeknek pedig mindnek hatása van az
amplitúdó frekvencia átvitelre, fázisra.

Értem.És olyasmivel próbálkozott már itt valaki hogy több kimenő párhuzamosítása?

Annak nincs értelme. Két kisebb trafó párhuzamosításánál a primer induktivitás feleződik, lerontva az egyébként sem túl jó mélyátvitelt... két egyforma trafó primer tekercseinek soros kapcsolásával esetleg lehet próbálkozni, a szekunderek párhuzamosítása mellett. De csak PP erősítőben, és előtte nem árt egy kicsit számolni, mert a primer rézveszteségük így összeadódik! Előny viszont, hogy 1-1 trafót feleakkora illesztőellenállásúra kell méretezni.

Nekem az EL 34 pp deszka modellemen sokat befolyásolt a mély hang átvitelén az előfok cső. Ha ecc82 - vel próbáltam hatalmas erővel és sok légtömeg megmozgatással szinte remegett még az ajtó is, viszont ECC88 - al fele ekkora mély átvitelt tapasztaltam, de viszont kristálytisztább részletezőbb hangja volt.

Ha jól gondolom ebben az esetben légréses trafókat kellene használni, mivel a két anódáram egyenkomponense a külön vasmagokban nem tudná kiegyenlíteni egymást...

Műszer a nyugalmi áram beállításához. Figyelem, nem VU méter, beállító műszer.

Munkapont beállításhoz hangerő nullára, nyugalmi áram beállítása és egy 3 állású kapcsolóval 1 db 0.199V méréhatárú műszerrel az áram beállítható.
Valószínű, hogy több ide-oda kapcsolással jön létre a két cső áramszimmetriája...na és...?

Az 1. és a 2. számú tr. azonos fázisú félprimerjeit kell sorbakötni. Persze alapkövetelmény, hogy a két fél eredetileg ne legyen galvanikusan összekötve*... SE kimenőnél az előmágnesezés miatt nem sokat nyernénk vele: két trafóból nem kapunk dupla teljesítményűt.

* Forrfüles trafóknál első ránézésre össze vannak, amíg a mellékletben bekarikázott közös fülről le nem forrasztjuk a két tekercselőhuzalt...