Ha egyszerű digitális műszerrel mérve szakadást mutat. Esetleg ha elég nagy kapacitású a kondenzátor, csippan egyet a műszer. Nagy értékű ellenállásmérésnél, gyorsan növekvő ellenállást mutat és ha megfordítod a polaritást, tovább mutat kis értéket, ami rohamosan megy a nagy felé. A vége mindig szakadás.

PWM formátumú?

Jelen esetben a PWM jelből nem számítható az áramfelvétel, mert változó a terhelés, hol egy, hol kettő, vagy több fogyasztó is kapcsolódik az áramkörbe. Sőt mellette van olyan fogyasztó ami direkt kapja a feszültséget, és hol ennyit hol annyit fogyaszt.

Konkrétan egy lakóautó fogyasztóinak az áramfelvételét kell mérni, hogy tervezhető legyen az akkumulátorban lévő energia felhasználása, de a PWM-es világítás összezavarja a mérést.

Biztosan gondoltál rá, de valami miatt elvetetted, hogy a világítás nélküli, "fix" terhelést határozod meg, és hozzászámolod a LED világítás maximumát. Így csak jobb akkumulátoridőt kaphatsz a valóságban. Ez a tartalék nem árt - idővel az akkumulátorok veszítenek a kapacitásból.

Csak tippelek:
az első kettő a várható üzemórára vonatkozik 400 ill. 450V-nál valamilyen körülmények szerint. A többiről tippem sincs.

Ahamm... Így elsőre, hasraütésre, 1 kΩ + 1 µF RC szűrőt raknék be de ha a PWM-hez képest nagyon lassan változik a terhelés (lakóautó fogyasztóit nem kacsolgatod olyan sűrűn ki- és be, hogy zavart okozna), jó lehet 10 kΩ + 4.7 µF is. Ha csúszik az eredmény egy-két másodpercet, jelen esetben nem okoz gondot, cserébe szép egyenletes lesz a kimeneti feszültség, úgy mérsz ADC-vel, ahogy akarsz.

Fix terhelés??? Na olyan nincs!!!

Telefon töltő, álló fűtés, szabályozott világítás, kemping zuhany szivattyú, 230V-os inverter laptophoz, villanyborotvához, ...

Szóval marad a jel simítása!!! Megmondom őszintén arra számítottam hogy valaki kapásból tudja mondani hogy pl 1k-s ellenállás, utána 470nF kondi kisimítja annyira a PWM jel miatt hullámokat hogy a mérés 10 bites felbontását már alig befolyásolja. De mindegy, marad a kísérletezés.

Ha már van PIC-em akkor rábízom a számolgatást, mérje az áramot számolja az időt, aztán a végén mondja meg nekem hány amperórát szedtem ki az akkuból, én meg majd megsaccolom hogy mennyi maradhatott még benn! Léteznek ilyen gyári kütyük 60-80 ezer forintért, de annyit nem adok érte!

Egy 1 kHz-es jel periódusideje 1 ms, szerintem a szűrő időállandójának legalább ennek a tízszerese kellene, az 10 ms. Ezt egy 10 kOhm és 1 µF kondenzátor biztosítja. Ha még ezután is nagyon változó értékek lennének, a kondenzátort növelném 10 µF-ra, majd tovább...

Első szűrőd határ frekvenciája 160Hz, másodiké 3,3Hz ...
PWM jel frekvenciája 1KHz ...

Na azt hiszem beizzítom a szkópot aztán kisérletezek! Vagy keresek valami szimulátor programot! ...

Nem lenne egyszerűbb az akumlátoron feszültséget, és az akku negatív, és a lakókocsi testje közé tett söntön áramot mérni? Az akku amúgy is kiátlagol mindent. Ha ügyesen mérsz, és méred a töltőáramot is, mindig tudhatod, hogy mennyi villany van az akkudban. Persze figyelembe kell venni a töltés hatásfokát. Jó eredményt kaphatsz, ha elég sűrű a mintavétel.

Köszönöm. Az általad javasoltak alapján mérve, ellenőrizve üzemképesnek mutatja magát a kondi. Kell szerezzek egy olyan műszert, ami kapacitást is mér, hogy pontosabb képet kapjak róla.

Köszönöm, eddig én is eljutottam. Csak a részletek is érdekelnének, hogy az egyes jelölések, betűk konkrétan milyen "valamilyen körülmények"-re vonatkoznak.
A kondin fel van tüntetve egy szabvány szám is. Rákeresek, talán elérhető a neten a tartalma.
Rákérdeztem ezekre a szakkereskedésben is, ahol vettem, de nem tudta megmondani az eladó. Valószínűleg többnyire szakemberek vásárolnak náluk, akik maguktól is tudják és értik ezeket a jelöléseket.
Lehet, nekem sem egy elektronikával foglalkozó topikban kellett volna kérdeznem, hanem egy erősárammal, villanymotorokkal foglalkozóban.

Szándékosan érted rosszul. Ha pl. máson most is szivárog valamennyi, akkor azon túl szivárogna még mondjuk emberen is, ha megrázza. De ha nem emberen szivárog, akkor is lekapcsolna épp azért amit írtál, és én is ezt írtam. Ha most szivárog 30mA, akkor anélkül is lekapcsol, hogy emberen szivárogna. Akkor ehhez képest akkor menne 30mA az emberen, ha 60mA-nél kapcsolna. Persze, ha véletlenül sem szűnhet meg a szivárgás, mert akkor 60mA menne át az emberen.

De ilyen nincsen se engedélyezve se definiálva. 30mA a legnagyobb amit felrakhatsz, a következő meg 300mA, ami nem alkalmazható. Maximum több körre bontva több 30mA fit raksz fel, ez amit lehet. Mivel 10-14e egy minőségi fi, nem egy nem szabályos, nem jókor leoldó kell, hanem 2 jó.
De alapvetően egy háztartásban nincs közel sem 30mA szivárgás.

Szerintem nem teljesen alaptalan gyulank kérdése.

A minap beszélgettem egy villanyszereléssel foglalkozó régi kollégámmal, és azt mondta, hogy nagyon régi hálózatokba nem szívesen vállal fi relé beszerelést, mert az a tapasztalata, hogy sokszor bizonytalan a működése, és a legváratlanabb szituációkban leold, a hálózat rossz állapotából eredő szivárgások miatt, és nincs kedve vasárnap délután kirohangálni a megrendelőhöz, hogy megnézze.

Vagyis tudjuk, hogy 30mA-es fi relét lehet csak beszerelni, ez adott. De ha meg akarunk győződni arról, hogy a hálózatunk ebből a szempontból milyen, állapotú, akkor hogy fogjunk neki az ellenőrzéshez?

Spéci szigetelésvizsgáló műszer kell, vagy alap műszerekkel is boldogulhatunk?

Hát igen, a gyakorlat olykor felülírja az elméletet....Nem sokat foglalkoztam villanyszereléssel, de azért voltak érdekes tapasztalataim. Egy rokonomnál hosszú évekig rázott a fal. Röviden, egyszer gyengeáramú szerelés miatt el kellet húzni a nagy szekrényt. Az tudtam, hogy elég vizes volt a lakása. De ki gondolta, hogy a falakon mérhető x-volt oka a szekrény mögött lévő burkolat nélküli, félig vakolt konnektor volt. Így aztán mindjárt nem rázott a fal, és valamennyivel a villanyszámla is kevesebb lett.

Van az asztalomon egy autós-motoros "okos"töltő. Eredetileg csak a doboza felnyitását vállaltam, de rajtam maradt a légyszi' javítsd meg kényszere ...

Ez a dög egy valamilyen processzor(szerűséggel) vezérelt, kapcsolóüzemű jószág. Szemre nem látni semmi hibát - füstös-kormos vagy púpos alkatrészt
Egyszerű méricskélés szerint a bemenetén levő olvadóbizti szakadt.
Ha kicserélem:
a, rendben működik -> visszaadom, meg van javítva,
b, újra kiolvad(a bizti) -> visszaadom nem lehet (gazdaságosan) javítani.

Szerintetek sporszerűtlenül járok el ?

Én erre azt mondanám:
a, rendben, működik -> "Kiolvadt benne a bizti, raktam bele másikat, most működik, de semmi garancia nincs rá, hogy nem olvad-e ki megint, Ha megint kiolvad, kuka, nem javítható gazdaságosan"
b, újra kiolvad(a bizti)-> visszaadom nem lehet (gazdaságosan) javítani.
Nem kérnék pénzt a "javításért" egyik esetben sem.
Az ilyen cuccokkal csak az időt lehet elvesztegetni, a tartós javítás esélye nélkül. Nekem is volt egy ilyen, abban egyszer csak pukkant valami, minden külső behatás nélkül. Abban rendes füstnyomok is voltak. Vettem helyette másikat, most is van kettő.

Bocs, nem tettem hozzá, hogy "ismerősnek" ingyen javításról van szó ...

Igazából a pákát sincs kedvem bekapcsolni miatta ...

Sejthető volt, hogy ismerősnek kellene. A jóindulat jeleként valamennyit foglalkoznék vele, de fél óránál nem többet a szét-összecsavarozással együtt.
Megértelek...

Ebben igazad van, a hálózat felmérése iranyából, de ő határozottan nagyobb szivárgóáramra aktiválódó fi relét akar felrakni, ami nem is kapható és nem is szabályos. Mert ha ő most kimér 40mA szivárgást, aztán felrak egy nem létező 70mA-es fu relét, aztán a kosszal teli konnektort megmozdítja a konyhában és eltűnik a szivárgás, akkor lesz egy védelmed, ami 70mA valós hibaáramnál old le. Ezért van, hogyha valamiért magas a szivárgás (pl tápok zavarszűrőjéből sok van, nem a hálózat ócska), akkor több kört csinálnak több 30mA fi relével. Szivárgó áramot meg nem könnyű mérni semmivel sem, elég egy konnektor, amiben össze van cserélve 2 vezeték és azonnal verni fogja. De kis szivárgás esetén is áramkülönbséget kéne mérni, mert szigetelésvizsgáló is csak az ohmos tagokat mutatja meg valószínűleg.

Jól tudod, DC feszültséggel mérnek.

Lehet tudni azt a mérési összeállítást, és a mérési módszert pontosan?

Lépjünk túl gyulank teljesíthetetlen kívánságán.
A tápokban a föld felé 2,2nF kondit szoktak berakni, mindkét ágban.
A fázis oldalon 50Hz-en durván 1,5mA folyik a föld felé. A "0" ágon nem, mivel az földelve van eleve a fi relé előtt.
Kb 20db tápnak kell egyidőben működni, hogy leoldja a fi relét, ha jól számoltam.
Nem sok normális háztartásban fordul ez elő, de akár előfordulhat.

Mire vagy kíváncsi pontosan?

Fázisokat és nullát összekötöd (természetesen áramtalanítás után), erre megy a műszer egyik vezetéke, védőföldelésre a másik, nyomsz egy start gombot a szigetelésvizsgálón. Ha van túlfeszültség levezető a gépben, azt kiiktatod a mérés idejére.

Emiatt nem vennék egy szigetelés vizsgálót.

Csak a szakmai érdeklődés miatt kérdezgetek ilyen hülyeségeket.

Ok, most esett le a kérdés lényege. Árammérőt sorba kötsz a védőföldeléssel. Persze ezzel veszélyezteted az érintésvédelmet, úgyhogy ez csak elmélet... Megoldás lehet az olyan árammérő, ami miatt nem kell megszakítani a vezeték(ek)et, pl. lakatfogó, árammérő tekerercs (áramváltóhoz hasonló szerkezet).

Azért azt se felejtsük el, hogy a Fi relének nem az az elsődeleg feladata hogy akkor oldjon le amikor Te megfogod a fázist és rajtad keszetül folyik a föld felé az áram. Mert ugye ki az a hülye, aki fogdozza a fázist?
És mi a garancia arra, hogy nem a fázist és a nullát fogod meg egyszerre a két kezeddel? Akkor hiába van Fi relé!
Meg ha csak az lenne a feldata, akkor miért gyártanának belőle 300mA-est is?
Meg amúgy is már 25mA is okozhat súlyos áramütést ...

Arra hivatott, hogy a földelt készülékek házán, meghibásodáskor minél kisebb érintési feszültség alakuljon ki!
Zárlatkor egy 16A-os rövid ideig akár több 100A-is kialakulhat ... Ha mondjuk 1 ohm a földelési ellenállás, ami azért nem olyan rossz, akkor is több 100V feszültség van a készülékházon.
És mi van akkor, ha mondjuk meghibásodik egy földelt készülék ... és valami úton modon mondjuk 23 ohm-os ellenállások keresztül rákapcsolódik a fázis a fém háza. Kialakul 10A a föld felé ... Ha nincs Fi relé akkor a 16A-es biztosíték még nem fog leoldani ... és ha a földelés sem az igaz, mondjuk 10ohm ... akkor a készülék házán máris 100V van, amit meg már nem érdemes fogdozni ... És ez ellen az áramütés ellen még a 300mA-es Fi relé is tökéletes védelmet nyújt.

Tűz ellen is védhet? Mondjuk olyan esetben mint mikor a kompresszor szorult, és a hosszabbító kigyulladt?

Veszélyes dolgot sugallsz neki. Nem véletlenül van a 30mA-es fi relé megadva. Fürdőszobába meg nedves helységbe nem is rakható 30mA feletti, azt most nem tudom biztosra, ha kettébontod a többi ágra rakható-e, de az összes jogszabály is pl. felülvizsgálat érvényessége eladáskor vagy lakáskiadáskor is 30mA-es fi reléhez kötött. Nyilván egy 30mA-es fi a gyakorlatban 24-26mA körül leold és az sem kellemes élmény, de a 300mA-es sok helyzetben le sem oldana, nedves szerszám, eszköz üzemeltetése, test fele szivárgó szigetelt fűtőszálak, stb esetén.
A 300mA-es jobb,mint a semmi és a 25mA is okozhat áramütést az nem igazán érv. Mégis miért nem tudsz 2db 30mA-est felrakni és biztonságosan, szabályosan csinálni? Egy resi9 40A-es újonnan fbon 5e, új 8e, de boltban egy Eaton xpole 2p 40A A 30mA is csak 14e, ha már úgyis mindent át kell nézni meg esélyes korszerűsíteni a munka és anyag mellett ez már nem jelentős plusz.
Amúgy meg életvedelmi relé a neve, de megnézheted angolul sok helyen az RCB definícióját, nem ez a földelt készülékek házán érintési feszültség szöveg van. Főleg mivel karácsonyi villogó vackol, hajsütő, hajszárító, mindenféle állólámpa stb is földeletlen legtöbbször és valószínűleg nem ritkán old le ilyen miatt fi relé.

A kiindulási pont az, hogy nincs fi relé, és sose volt. És nem veszek azért, hogy utána kiderüljön, hogy nem köthetem be, mert akkor leold és nem lesz áram. Ezért kérdeztem a mérést.