Üdv!
Nem rég vettem egy 250V méréshatárral rendelkező 50Hz-es analóg feszültségmérőt. Ennek szeretném megnövelni úgy a méréshatárát, hogy több ezer voltos feszültséget is tudjak vele mérni. Az előtét ellenállásos módszert ismerem, csak nem vagyok benne biztos, hogy nem megy e tönkre benne az egyenirányító dióda. Egy Tesla-tekercs által generált feszültséget szeretnék vele mérni. Egyáltalán lehet e mérni ilyet egyszerű előtét ellenállásos módszerrel? Vagy mivel szokták megmérni? Mivel a Tesla-tekercs nagyfrekvencián működik, ezért szerintem sokat csalna a műszer, és ezért fordulok hozzátok.

Hello!

Az ilyen nagyfeszültsegeket nem szokas multimeterrel merni. Egyik megoldas egy szikrakoz alkalmazasa. Ennel a modszernel ket femgombot kozelitunk egymashoz, es az attuteskor mert tavolsagbol, valamint a levego paratartalmabol lehet kovitkeztetni a feszultseg nagysagara.

Ezt a merest azonban meg sok minden mas tenyezo is befolyasolja, pl a gombok anyaga, atmeroje, feluleti minosege.

Lehet kapni merovalto trafokat. Kulon van aram meresere es kulon van feszultseg meresere szolgalo.
A feszultseg meresere szolgalo gyakorlatilag lefele transzformal, az aram meresere szolgalo felfele transzformal.
Ha aramot mersz ilyen trafoval, arra vigyazz, hogy a trafo szekundere _mindig_ legyen rovidre zarva, akkor is, ha nincsen rajta muszer, kulonben akkora feszultseg jelenhet meg a szekunderen, hogy szikrazik es tonkremegy (ebbol adodoan elviseli a rovidzaruzemet). Ha feszultseg meresere szolgalo trafot hasznalsz, ott nem kell ilyennel foglalkozni.

Ez Deprez-műszer és nem multiméter; a páratartalom méréséhez meg nincs műszerem. Tehát valami egyszerűbb megoldás kellene.

Vagyis ha egy 100kV-os feszültséget akarok mérni akkor kell egy olyan transzformátor aminek ismerem az áttételét, és kibírja a primer tekercse a 100kV-ot? Mert akkor ennek borsos ára van (már a szigetelés miatt is). Csak mérőváltó trafóval oldható ez meg, vagy van valami egyszerűbb is? Egy normál, nem nagyfrekvenciás transzformátor mennyit csalna kb. 200kHz-en?

Igazából elég sok műszer és szerkezet van az ilyen mérésekre, de egyik se hobbista árba... a multiméter/deprez szerintem felejtős, hiba lenne megsülni egy ilyen bakitól... persze láttam már csodákat, olyan 12V-os készüléket ahol feszültség osztóval csináltak a 230-ból 12V-ot.... (el is éget az osztó ....) Amit javasolni tudok, keress rá a neten ! Sok angol leírás van a tesla tekercsekről... még egy hülye kérdés, mire jó az neked ? Annyian foglalkoznak ezzel de nem igazán értem... miről is szól ez ?

Szia!

Nem tudom pontosan mi minden tulajdonságát szeretnéd tudni annak a feszültségnek.
Viszont ha a csúcsfeszültség elég, akkor teljesen jó az ha leosztod ellenállásokkal (teljesítményekre ügyelj azért).
A leosztott feszültséget egyenírányíthatod egy diódával + kondival,... azt már mérheted egyenfeszültségként.
(A műszert ezen felül még védheted a bemenetén zenerrel is, a diódával sorban használhatsz biztosítékot is.)

Ja..ha csak váltóáramra jó az a műszer, akkor ez sem jó megoldás....

Hat, amiket nekunk mutogattak, azok nem tuntek bonyolult konstrukcionak. Tippelni sem tudok, hogy mennyibe kerulhet egy...
Hat, normal trafo (lemez vasmagos) 200kHz -en rengeteget csalna. Szerintem felejtos...

Én egy ilyenre gondoltam ami a rajzon van. Persze más diódával, meg nagyfeszültségű kondikkal. Ezt a mérőszondát egy könyvben láttam egy nagfrekvenciás feszültségmérő előtétjeként. A könyv szerint ez a szonda 10kHz-1GHz-ig lineárisan működik 1V feletti értékeknél. Egyen vagy váltófeszültség fog kerülni a feszültségmérőre? (A szimulátor szerint váltó). Még 1 probléma: szétszedtem a műszert, mert azt hittem, hogy egy dióda segítségével lesz a váltóból egyen (ki akartam szedni ). De már rájöttem, hogy valószínűleg a tekercselésében rejlik a váltakozó feszültség mérése. Így akkor ez az ötlet is ugrott. Vagy nem?

Vagy mégsem? Mert most olvastam, hogy a váltakozófeszültség mérését egyenfeszültség mérésére vezetjük vissza (diódákkal). Akkor most mi van? Mert dióda nincs benne csak két párhuzamosan kapcsolt ellenállás. Pedig 230V-ot már mértem vele, és nem ugrált a mutató.

Nem mindig. Bar nem hiszem, hogy lagyvasas muszered van.
A "visszavezetest" meg maga a muszer vegzi, mikor AC allasba kapcsolod.

Bocs... Ezt mi eszi meg (marmint a wmf -et)?

Windows fax és képnézegető , Csak jól rá kell közeliteni

Jah, hogy windows. Ilyennel nem rendelkezem, de megoldva
Vegul is egyeniranyitva mar merheto, csak kerdes, hogy mennyire lesz pontos (valtozo egyenaram, mennyire emeli meg a kondi, stb).
En minden esetre nem mernek ekkora feszultseggel csak ugy kiserletezni, itt nem csak fust szall fel, ha valami nem jo.

Allj! Altalanossagban beszeltem, nem a konkret esetrol. Bocs, ha felreertheto voltam!

Most akkor, hogy működik egy Deprez-műszeres váltakozófeszültség mérő?

A deprez muszer egyeniranyit elobb. Az egyeniranyito jele (egy dioda piktogramm a skalan) ott is szokott lenni a muszeren..
A lagyvasas tudja merni a valtakozo feszultseget.

Mivel még csak a Tesla-tekercs feszültségét szeretném megmérni, ezért nem veszélyes. Ugyanis nincs benne áramerősség ( vele játszani ). A műszernek meg még nem néztem utána, hogy milyen.

Na utánanéztem a jelöléseknek. Ezeknek a jelei vannak rajta:
- váltakozóáram
- 1,5 (ezt nem tudom, hogy mi)
- lágyvasas műszer (akkor nem Deprez; muszály lesz átnéznem amit a műszerekről tanultam :dizzy
- próbafeszültség
- függőleges használat
- vízszintes használat
- 50Hz
- gyártásiszám:38035
- meg még egy szám: 8702957

Dióda jel nincs rajta! Még kifogom próbálni, hogy mit csinál egyenfeszültség mérésekor (lehet még ma). Ha azt is fogja mérni, akkor már nem tudom, hogy mi van.


Úgy látszik, hogy mégis. Miért nem hitted? Drága egy ilyen dolog? Egyenáramot is lehet vele mérni meg váltót is?

Az a 1.5 az az osztálypontosságot jelenti. Az osztálypontosság meg a skála utolsó beosztására vonatkozó százalékos hibát jelenti.

Az osztálypontossághoz meg már leírom a hiba kiszámítását voltmérőre(valami ragadt rám a gyakorlat órán )

h:hiba (%-ban)
Umh: Az ebben a méréshatárban mérhető max fesz
Umért: A mért érték
E: az osztálypontosság (Az E az valójában epszilon)

h=(Umh/Umért)*E

Most hogy mondod... rémlik valami a pontosságról. Csak a képlet nem, de felírtam. Kösz.
Utána néztem a működésének is. Mivel lágyvasas egyenfeszt is lehet vele mérni. De anélkül is, hogy tönkremenne?

Ezen leírás szerint lehet vele egyenfeszt mérni

[link=http://www.bgrg.sulinet.hu/tant/fiz/szertar/elektro/lagyvas.htm]http://www.bgrg.sulinet.hu/tant/fiz/szertar/elektro/lagyvas.htm[/link]

Jut eszembe: a Tesla-tekercs működés közben milyen kárt tehet a számítógépben? Mert mióta megbolondult tőle az egerem, azóta nem is merem a gép közelében bekapcsolni (átvinni a másik szobába meg nehéz ; egyáltalán mások hogy veszik fel webkamerával a kisüléseket?). De szerencsére az egér újracsatlakoztatásával ismét rendesen működik. Ha távolabb lesz a géptől a szerkezet, akkor majd kipróbálom a feszültségosztós módszert. De szerintem meg sem fog mozdulni a mutató, mert nagyon kicsi az áram a Tesla-tekercsben. Ezért is fordultam hozzátok. Valaki megpróbálta már megmérni a Tesla-tekercs feszültségét?

Hát nem kéne szerintem a közelben PC-nek mennie. Egyszer videóztam a fényképezőgépemmel a nagyfesz generátoromat, és a film mentésekor memória írási hibát adott.
Azóta sose fordult elő, mert nem szórakozok a nagyfesz generátorral a fényklépezőgéppel együtt

Nemrég olvastam:

a levegő átütési szilárdsága 21kV/cm

Csinálok egy nagyfeszgenerátort. Meg lehet mérni a feszt úgy, hogy a kivezetésre rákötök 2 ellenállást (pl. 100kohm és 100ohm) sorosan, majd megmérem a kisebbik ellenállásra jutó feszt, ami értelemszerűen elég kicsi ahhoz, hogy multiméterrel mérhessem meg. A megkapott értékből már ki lehet számolni a rájuk kötött feszültséget.
Szóval ez így lehetséges?
Multiméter csak sinuszos vagy más váltó áramot is mér?
És milyen frekin belül?

Csak elméletben helyes amit az ellenállásosztóról irtál! Gyakorlatban a multimétered bánja ha rákötöd,mert az ellenállásoknak is van feszültségtűrésük,egy-egy darab nemigen bir 250V-nál többet főleg ha kisteljesitményű,méretű. Átüt a köszörült spirál mellett valahol,zárlatossá válik,a multiméter meg mehet a kukába. Megoldás lehet,ha nagyon sok darabból csinálod meg a 100k-értéket,de az egyes darabokon eső feszültségnek alatta kell lennie a 250V-os értéknek,és legalább 1W-os tipusokat kell alkalmaznod.

fizika szertárakban vannak ilyen nagyfesz mérőkék.

elve az, hogy az azonos töltések taszítják egymást...
ilyet tudsz otthon is kreálni, csak hitelesíteni kéne valahogy ...
ja persze fémből van a cucc

Az elv jó, de....
A saját nagyfeszméröm úgy néz ki, hogy 9db 10Mohmos ellenállás van sorbakapcsolva.
Ha olyan müszert használok ami 10Mohm bemenö ellenállású akkor ezzel az elötéttel 1000V-os méréshatárban 10kV-ig tudok mérni. (a szigetelésre nagyon kell figyelni, és 2W-os ellenállások célszerüek)
(a kijelözett értéket 10-el kell szorozni)

Ha a müszer 1Mohmos bemenö ellenállású akkor még egy 9Mohmos is kell sorba a 9db 10M-os után (össz 99M), igy pont 100-at fog osztani. 10kV fölé így sem érdemes menni, tehát 100V-os méréshatár és a kijelzett értéket 100-al szorozni.

Nagyobb feszültségre spkkal több ellenállásból kellene osztót csinálni, vagy speciális, nagyfeszültségre készült ellenállásokat kell használni.