Az a baj, hogy cél IC-t nem tudom hogy keressek. A mostani típusát beütve találtam pont ilyet az Ebay-en, de ha tényleg pont ugyanolyan, akkor azt kicserélni nem tudom. kb. 4x4mm-es négyzet alakú IC, aminek körben van kb 40 lába. Lehetetlen megforrasztani. Szerintem. Házilag is kezelhető, esetleg foglalatba helyezhető változatát nem találtam. De hangsúlyoznám, hogy nem tudom hogy keressek rá. Ha lenne ilyen, már faragnám hozzá a panelt. Ez biztos.

Ez eredetileg zebragumival csatlakozó üveg kijelző, tehát valahogyan ki kellene vezetned a kivezetéseit. Esetleg készíthetsz az óra panel alapján saját panelt, amire leutánozod a zebragumival érintkező vezetősávokat és az óra panel méreteit, hogy a kijelző rögzítő kerete rögzüljön rá, a panelodon könnyen csatlakozhatóan kivezeted a vezetősávokat pl. egy tüskesorra. Ha a kijelző így meglenne, akkor már lehetne adaptálni új elektronikához, amit a készülékedben elrejthetsz.

Értem. Ezt szerintem gond nélkül meg tudom oldani. Csak pont olyan működésű panelt hogy kellene csinálni? Ez itt a fő feladat.
A tüskesor akár egy szalagkábellel is folytatódhatna, ez nem gond.

Zsombor nem a megoldást írta, hanem egy lépcsőt hozzá. Ha ebbe az irányba indulsz, akkor én úgy folytatnám, hogy fognék egy tetszőleges másik de ugyanolyan kijelzesű órát, leszednem róla az lcd-t, és szegmensenként összollóznám őket. Tehát az új órád hajtaná a régi lcd-t. Túl sok gikszer itt nem lehet szerintem. Ha Zsombor lépcsője nem okoz gondot neked, akkor ez lesz a legegyszerűbb befejezés.

Értem. Hát, azon vagyok, hogy találjak egy olyan kijelzésű órát.

Szerintem a cél ic-k smd-ben vannak. De ha neked DIP kell akkor érdemes lehet rákeresni a TTL vagy CMOS ik-ből felépített órákra. Vagy marad valamilyen DIP diver ic pl: MM5452 ht1621 + RTC +MCU
Esetleg ha van türelmed régebbi LED-es, rádiós órát átalakítani LCD-re, az is lehet megoldás.
De mindennek az alapja, hogy az LCD lábai fel legyenek térképezve.

A feltérképezéssel kapcsolatban elég sokat gondolkodok. 16, vagy 17 érintkező van az üvegen.
4db 7 szegmanses szám jelenik meg, egy PM felirat, egy wifi szerű jelkép, (nyilván nem wifi, csak úgy néz ki) meg még van egy másik jelkép is, de nem emlékszem, hogy nézett ki.
4x77=28
28+3=31
31 szegmens jelenik meg 17 érintkezővel.
Legalább a szisztémát ismernem kellene, hogy mire kell számítsak, mikor feltérképezem? Egy helyre adhatok esetleg negatívot és próbálgathatom, a többin, hogy mi jelenik meg? Aztán listázhatom, hogy milyen variációk vannak?
Ha így is van, akkor is esetleg telálok egy szisztémát, ami szerint az IC működteti a kijelzőt az idő múlásának megfelelően. Ez oké. De a szisztéma mennyire lehet vajon egyedi, vagy idejét múlt? Egy másik kijelzőhöz kitalált IC vajon ugyanazt gogja megjeleníteni a kijelzőn? vagy picit lesz benne defekt is?
Amúgy, ha smegérkezik az az oszcillátor, alig várom, hogy nekikezdjek. Ez egy számomra új terület, amit nem ismerek. A munka végére, (tartson bármeddig) ez az állapot megváltozhat.

Ne a kijelző alapján próbálj rájönni, hogy hány lába van, hanem hogy hány vezetősávval érintkezett a zebragumi az eredeti óra panelen.

Lásd ezt a doksit: Bővebben: Link. A 175. oldaltól taglal pár lehetséges variációt. Nagy valószínűséggel neked olyan kijelződ van, ami az 1/2 MUX vezérlést igényli (176. oldal), ez egy elég gyakori megoldás egyszerűbb kijelzők esetén.

Tudom azt is. Elvileg 19 vezetősáv, gyakorlatilag abból 2db közösítve van, 1db pedig nem távozik semerre.
tehát? 18, vagy 17. De inkább 18.
Csak ugye, van még amelyik kintről érkezik..Vagyis, abból az egyik bentről...vagy kintről?
(direkt fogalmaztam ilyen viccesen, hogy kiérezhetőek legyenek a kételyeim. )

Igen. Múltkor már nézegettem egy ilyen leírást. Nagyon szuper. Valamennyit értek is belőle. Igaz, nem tudom, hogy jól értelmezem-e a pici szálakat, de gondolom.
A gond itt sajnos az lesz, hogy a leírás opké, csak egy számjegyre mutatják be. Mi van akkor, ha ugyanez 4 számjeggyel kell hogy működjön? Szerintem negyon durva lesz rájönni.

19 pin van, ebből kettő közösítve, egy nincs használva, 1 láb a tüskesorra kötve, 1 láb paca IC-be és a tüskesorba kötve. Vagyis 19-1-1-1-1= 15 lábon van meghajtva 4 karakter + egyéb ikonok. Mivel egy karakter hét szegmens, és van négy karakter ezért 7+4 láb kell a karakterekhez, így marad négy láb egyéb karakternek.

Mátrix meghajtás sem bonyolult, van egy oszlop, és van egy sor pl. led matrix vagy matrix2 hetszegmens matrix
Ezek ugyan ledesek, de az elv ugyanaz.

Ezért az LCD feltérképezését sem tudod elrontani.

Ha fel szeretnéd térképezni az LCD-t, akkor a legegyszerűbb módja, hogy leszorítod a zebra vezető sávra,
és 1-2 V-os leágazást csinálsz egy hálózati tarfóról.Sima váltó fesz, semmi egyenirányítás.Még akár
ellenállás osztóval is csinálhatod, nem kell csak váltóról leosztanod 0,8-2 V max. Sok áram nem kell,mert tulajdonképp csak "kis kondenzátort" töltögetsz-sütögetsz. Tul képp ezért nagyon takarékos...
Majd a zebra sávot "cirógatva" 10-100 K-s
ellenálláson keresztül nézed mikor melyik szegmens "villan fel".
Nyilván körmérkőzést kell csinálnod, mindegyik érintkezőt mindegyikkel, aztán látni fogod mi hol van.

Saját, véletlen meglátás, hogy ha csak a multiméter egyik vezeték érinted a zebra sávhoz,
és a másik kezeddel valamelyik másik lábat fogsz meg, akkor az lcd-n meglátod a szegmenseket.
Aki nem hiszi, csupasz kézzel fogja meg az oszci meleg pontját,és látja az 50 Hz-t.(is)

Boy

Köszi!
Valójában ez a része már kezd érthető lenni. Igazából sejtem, mire számíthatok majd.
A nagy lépés nálam az lesz igazán, ha át is fogom látni, hogy miként írja ki mondjuk a 12:00-t és utána a 12:01-et, stb. Ugye 15-17 érintkező van 4 számjegyre és 2-3 kiegészítő ikonra.

Hello! Ha meg szeretnéd tanulni..

Kedves Proli007!

Ez a tananyag igen rosszul indul.
Idézet:
"Az LCD-k foszforeszkáló anyagot használnak az információ kijelzésére, és aktívan nem bocsátanak ki fényt. Elegendő mennyiségű foszforeszkáló anyagra van szükség ahhoz, hogy a kijelzett információ látható legyen."

Ez nagyon kemény!

Az lcd-k soha nem használtak foszforeszkáló anyagot.
Szerény ismereteim szerint néhány multiméter , van köztük magyar gyártmány is, használt foszforeszkáló anyagot, A teljes sötétben történő leolvasást lehetővé tenni.Csakhogy ez nem maga a kijelző, hanem
a háttér megvilágítására szolgált.Nem tudom, hogy esetleg a szovjet hadi műszerek urániumoxiddal
dúsított foszforeszkáló anyagát használták-e.Dolgoztam ilyen műszerrel.
De maga a folyadék kristályos kijelző soha nem foszforeszkált.
Szerény ismereteim szerint.
Vagyis aki ezt az anyagot prezentálta, az nem tudja hogyan is működik maga a kijelzés.Csupán a
szegmens meghajtásokat ismerteti.

Boy

Hello!
Én is olvastam ezt a badarságot, de a vezérlés az érdekes igazából. Az ember nem ír le ilyesmit feleslegesen, mert úgysem olvasná el.. (Többször észrevettem a kérdésekből, hogy nem olvassák el, vagy legyünk jóindulatúak, nem értelmezik azt amivel én fárasztottam magam.)
Ez egy szokásos egyetemi anyag, valaki lefordít valamit, a kislány legépeli, meg "érthetővé alakítja", aki meg lektorál, nem veszi a fáradságot hogy el is olvassa. Aztán születnek az új technikai csodák.

Szia! Nem örülök, hogy ezt írtad.
Ezt az anyagot már amúltkor is konkrétan végigolvastam. És van is amit értek belőle. Egyszerűen, nem tudom, hogy mi hiányzik belőle, valószínűleg csak pár támogató szó és máris összeállna a kép. Valahogy az én nyelvemen. Nem szájbarágósra gondolok, csak úgy, hogy egy olyan ember is megértse, aki már majdnem érti. Valahogy azt nem értem, hogy hogy tudja kombinálni kevés szállal a 4 számjegyet. Mert ugye itt frankón le van írva, hogy hogy jeleníti meg, az egy számjegyen. (igaz, ide is kellene az a pár szó)
A COM-okat meg a SEG-eket sokat nézegettem, de a négyszögjeleket nem tudom hozzá idomítani.
Igen, persze! Hogyne akarnám megtanulni? Ezen túrázok egy ideje, csak meg vagyok akadva.
Elolvasom, amit küldötök. Azért vagyok itt, hogy infót keressek és ha valaki segít infóval, akkor a legkisebb is számít.
(megérkeztek az oszcillátorok tegnap. Hamarosan megpróbálom megtáplálni a chipet jellel. Csak most a feleségem kocsiját kell vizsgára felkészíteni. Utána mindenképp folytatás.
Viszont addig, nem tudom hogy, de konyhanyelven szívesen képben lennék a kijelző vezérlését illetően.

Egy vezérlés úgy csökkenti a lábszámot, hogy időmultiplexer megoldást használ.
Vagy is minden azonos szegmenset közösít, így a négy szám csak 7 szegmensbitet igényel.
Tehát ha kiadod a szegmens bitjeit, amit az első számjegynél megjelenítenél, majd bekapcsolja a digithez tartozó Com1-et.
Majd kikapcsolja a Com 1-et, kiteszed s második számhoz tartozó szegmens biteket és bekapcsolod a Com2-öt. és így tovább.

LCD-nél még bonyolultabb a helyzet, mert az csak "váltófeszültséget kaphat". Pontosan ez azt jelenti, hogy a Blackplane (Com) feszültségét kb 50..60Hz-el váltogatják L/H között.
Amelyik szegmens a hátlappal együtt, azonos fázisban "forog", az a szegmens nem látszik. Aki ellen fázisban "forog", az látható.
Nem véletlen, hogy egyes kontrollerekben külön belső áramkör van erre a célra, mert állandóan foglalkozni kell vele..

Talán ez a kép a processzorral és a kijelzőkkel segít elkezdeni. Léteznek direkt tanítóábrák erre meg nyilván videók is, de ábrát nem találtam, videót meg még nem kerestem.

Vedd úgy, mintha az U2 meghajtó IC a processzor része lenne - ne foglalkozzunk vele, hogy az U2 a processzor 4 lábából 7 kimenetet csinál. Valamint a másik képen, amin a szegmensek LED-jei vannak berajzolva, az alsó, (b) ábrát kell nézni.

Hogyan működik a mátrix? Úgy, hogy az összes ugyanolyan betűjelű szegmens párhuzamosan van kötve, pl. a felső, vízszintes szegmens az összes többi felső, vízszintes szegmenssel. Miért lehet mégis egymástól eltérő számokat megjeleníteni a kijelzőkön? Mert egyszerre csak az egyik kijelző tud világítani, mert csak az egyik LED-jeinek közös katódja, negatív oldala van a földre kötve. Ebből következik, hogy azok a szegmenssorok (párhuzamosan között szegmensek), amik éppen magas szintre vannak emelve, azok tudnak-fognak világítani.

És akkor jön az örökmozgó, mert a processzor a tranzisztorok segítségével mindig csak egy kijelző katódját köti a földre, aztán a következőét, aztán a következőét, de egyszerre csak egyet.

Első pillanat:
- a processzor a vízszintes vezetékeken (az U2 QA-tól QG-ig terjedő lábain) létrehozza azt a bitkombinációt, amitől az első kijelző 1-es számot fog mutatni (de még sötét, mert a közös katódja nincs a földre kötve, a PB4..PB7 alacsony szintűek), ez például 11000000, ha az "a" szegmens a bal szélső bit. (Azért írok nyolc bitet, mert a kijelzőn általában a tizedespont is ott szokott lenni, és az már nyolc "szegmens" lenne; "a"-tól "g"-ig plusz a tizedespont, bár a rajzon nincs bekötve, felhasználva),
- amint ez az 11000000 kombináció kirakásra került, vagyis beálltak a portlábak, a processzor felemeli a PB7 portlábat, mert az tartozik a bal szélső kijelzőhöz, ettől kinyílik a tranzisztor, GND-re köti a kijelző, vagyis a szegmenseket képező LED-ek közös katódját, így folyik az áram és megjelenik az egyes számjegy a bal szélső kijelzőn, ahogy a képen is van (a többi sötét),
- kicsi idő múlva (a másodperc tört része) a proceszor ismét alacsony szintre rakja a PB7 portlábat, ettől a bal szélső kijelző elsötétül (a többi három ezalatt végig sötét volt).

Második pillanat (az első ismétlése, csak más számokkal):
- a processzor a vízszintes vezetékeken (az U2 QA-tól QG-ig terjedő lábain) létrehozza azt a bitkombinációt, amitől a balról a második kijelző 2-es számot fog mutatni (de még sötét, mert a közös katódja nincs a földre kötve, a PB4..PB7 alacsony szintűek), ez például 11011010,
- amint ez az 11011010 kombináció kirakásra került, vagyis beálltak a portlábak, a processzor felemeli a PB6 portlábat, mert az tartozik a balról a második kijelzőhöz, a megfelelő tranzisztor kinyit, ettől megjelenik a kettes számjegy a balról a második kijelzőn, ahogy a képen is van,
- kicsi idő múlva (a másodperc tört része) a proceszor ismét alacsony szintre rakja a PB6 portlábat, ettől a kijelző elsötétül.

Még két ilyen lépés van:
- a harmadik pillanatban a vízszintes vonalakat pl. 11110010-ra állítja a processzor, majd egy rövid időre megemeli a PB5 portlábat, amitől megjelenik a 3-as a harmadik kijelzőn,
- a negyedik pillanatban a vízszintes vonalakat pl. 01100110-ra állítja a processzor, majd egy rövid időre megemeli a PB4 portlábat, amitől megjelenik a 4-es a negyedik kijelzőn.

És aztán kezdi a processzor elölről az első lépéssel, megy a körforgás. Mivel egy-egy kijelző csak az idő egynegyedénél rövidebb ideig világíthat, ezért arányosan kisebb is lesz a látszólagos fényereje, és persze elég gyorsnak kell lennie a körforgásnak, hogy a szemünk állandónak lássa a kijelzetteket. Csak úgy, mint pl. a TV-nél, csak a LED-nek igen kicsit a tehetetlensége, így könnyen látható a vibrálás. Kísérletezés, tanulás kedvéért viszont lelassítható a körfogás, LED-eknél nincs vele gond.

Az persze csak véletlen, hogy az ábrán éppen az első kijelzőn az 1-es, másodikon 2-es stb. van kijelezve ("1234"), jobb lett volna más számjegyekkel (pl. "8529"), de talán nem zavaró.

És ahogy elhangzott, az LCD-nél még a váltófeszültség is követelmény, ott még bonyolultabb a játék.

Azt nem írtam: a kijelzők valódi, fizikai bekötésével, lábsorrendjével ne foglalkozz, csak a szegmensek elnevezéseinek bemutatására hoztam a középső képet.

Kedves Proli007!

Minden elismerésem neked!
Én is olvasok, sokat itt, már amikor van időm.
De nap mint nap vívni a sötétséggel, ez már nem kis feladat!

Udvari Zsombor hozzászólásait amikor tehetem mindig olvasom.
És még nem tudtam eldönteni, hogy egy zseni, vagy a másik végletet képviseli.
De legalább lelkes...

Az LCD vezérlést pedig tisztelem, ha jól emléxem a z ExOr kapukkal még elboldogultam,
de amikor 60 szegmenst 13 hozzávezetéssel megoldanak,az nekem már magas.
Viszont az automata hegesztő pajzs lcd meghajtását tudom javítani...Egy szegmens...

Boy

tki és proli007!
Köszönöm a segítő szavakat!

Csak annyit kérdezek, ebből a tényleg hasznos útmutatókból, hogy: Jól értelmezem a lényeget? A viszonylag kevés szállal megjelenítés lényegében úgy sikerül, hogy egyszerre csak egy bit-en jelenítik meg a megfelelő néhány szegmens? A lényeg az, hogy felváltva mutatja a számokat, csak nagyon gyorsan váltogat?
Ez a dolog az LCD-nél is így van? Említitek, hogy az LCD-nél "még bonyolultabb" a helyzet, a váltófeszültség miatt. Ezzel kapcsolatban kérdezném,(mivel engem pont az LCD dolog érint) hogy attól bonyolultabb, hogy váltófeszültség megy az LCD-re, vagy attól, hogy a váltófeszültség által az előbb leírt mátrix-os vezérlés eleve másképp működik? Más a szisztéma?
És igen. Ilyen helyretételre gondoltam, mikor azt próbáltam elmondani, hogy majdnem értem, de pár magyarázó szó még jól esne. Köszönöm!

Meghajtástól függően nem csak a számokat, hanem annak egyes részeit is felváltva mutogatja. A villogás olyan gyors, hogy az emberi szem folyamatosnak látja.

Hogy adott pillanatban melyik lábra milyen feszültség kerül, az ábráról (részben) leolvasható. Tetszőleges helyen húzól egy függőleges vonalat, párhuzamosan az egyik szaggatott vonallal, és láthatod. Balról jobbra haladunk az idővel előre.

Nem egy biten, hanem egy digiten jeleníti meg az eredményt. (De ahogy Bakman is írja vezérléstől függően változhat is az egyidejűség.
A váltófeszültséget úgy kell értelmezni, hogy pld. 0 és 3V között ugrál a feszültség (négyszögjel).
Ha a szegmens és a Com ugyan akkor van L vagy H szinten, akkor nincs feszültség különbség köztük, hiába "ugrál", tehát nem látszik. De ha egyik L a másik H vagy az egyik H a másik L, akkor feszültség különbség van köztük, csak az áram irány változik. Ekkor látható a szegmens. És a váltóáram kritériuma, hogy váltakozzon az áram irány.
Egy XOR kapu pld. pont erre való, Mert ha megnézed az igazság tábláját, akkor láthatod, hogy ha pld. az A bemenet L szintű, akkor az Y kimenet megegyezik a B bemenettel pillanatnyi állapotával. (vagy is ponáltja)
Ha az A bemenet fixen H szintű, akkor az Y kimenet a B negáltja. Vagy is invertál.

Hujj a kuttya fáját! Már majdnem kezdtem azt gondolni, hogy ért-egetem, erre még elkezt ponált-ni, meg negált-ni..
Ugye ezek a szavak direkt értem születtek? Érezzem a törődést?

Tehát akkor a váltó feszültség annyit tesz, hogy amikor mondjuk plusz, akkor a SEG pontokon kap feszültséget, amikor meg mínus, akkor esetleg mehet a COM oldalról, ezzel másik szegmenst megjeleníthet?
(Most lehet hogy jó nagy süketséget kérdeztem, de mét a ponált hatása alatt vagyok.

Mivel logikai állapotokról beszélünk, a ponált/negált megszokott kifejezések. Semmi különleges nincs benne, utána kell nézni.
Leírtam.. Amikor a szegmens pld. 3V. a Com meg 0V, akkor jelezni fog a szegmens. De mivel nem kaphat egyenáramot, megfordul a viszony, szegmens lesz 0V és a Com lesz 3V.Az eredmény ugyan az, csak az áram irány változik.
Amikkor a szegmens és a Com azonos potenciálon van, 0V-0V vagy 3V-3V akkor nem látszok. Ez is forog, de együtt. Vagy is azonos fázisban van.
Ennél egyszerűbben nem tudom leírni. Ha azt várod, csalódni fogsz.

Ponált/negált vitához csak annyit, hogy közbeszédben is használatos, lásd példa:

Talán úgy lehetne megfogalmazni az LCD meghajtását, ha már látod, hogy hogyan működik a LED-es kijelzőmátrix meghajtása, hogy mintha mindegyik körbeforgás (teljes kiírás) után megfordulnának fizikailag a LED-ek a helyükön a kijelzőkben, és akkor ugyanazt kell csinálni a procival, csak a lábain pont fordított szintekkel. Aztán megint egy "normál" periódus, aztán megint egy fordított és így tovább. Persze az adott áramkörrel ez nem sikerülne, de a példa talán elmegy. És nem is muszáj minden teljes kiírás után váltani, lényeg, hogy váltakozzon.

A váltakozó feszültség a kijelző szempontjából azt jelenti, ha a két lábára ráteszed a feszültségmérőt, akkor egyik időpillanatban + feszültséget mérsz, a másikban ellentétes polaritásút. Ezt vagy váltakozó áramú generátorral tudod biztosítani, vagy egyenáramról úgy hogy az 'elem ' sarkait cserélgeted.
A digitális IC-k a sarokcserélgetést oldják meg elektronikusan. Az ic egy kimenete tulajdonképpen két kapcsoló, egyik a + sarkot köti a kimenetre, a másik a - sarkot.
Mivel egy szegmenshez két kivezetés/ ic kimenet tartozik, akkor ponált a jel ha a két kivezetés állapota azonos ( az IC-ben lévő kapcsolók ugyan azt a pólust kapcsolják a kijelző lábára) a kijelző nem jelez. Ha a két kimenet állapota ellentétes (negált) akkor az egyik kimenet a pozitívot kapcsolja a kijelző egyik lábára a másik kimenet meg a negatívot a kijelző másik lábára, és ezek rövid időnként szerepet cserélnek ( a kijelző jelez, váltakozó feszültség van a kijelző két lábán.)