Még egy kis érdekesség az alábbi linken a "Róka" vadászatról. Még HA5BT Stefanik Pali bácsi telepes róka vevője is szerepel.
RIM történet és vevők

Az logikus is lenne, hogy közeli vételre így(?) csökkented az érzékenységet..., csak mivel akadályozod meg, hogy az addigi távoli vételre is alkalmas ferrit antennás vétel eltűnjön az átkapcsoláskor, és immáron csak a 30cm-es antenna, csökkentett vételi képességei maradjanak meg ??! )

A ferrit antennához kapcsolt bot antenna némi irányítottságot ad az így kialakított antenna rendszernek, a ferrit antenna szimmetrikus karakterisztikáját, egy irányba torzítja. Ilyenformán jobbra balra lengetéssel lehet irányba menni.

Egyszerűen letekerem az RF erősítést . És kihasználom a pálca antenna és a ferrit által kialakult vételi karakterisztikát . Aztán szaladok a róka irányába míg a fürgébbek meg nem előznek.

Na de hát a ferritantenna önmagában is irányított karakterisztikával bír...minek oda még egy másik antenna is ?!

Ha már tudod merre kell szaladni kis kitérőt tegyél az ellenfél megtévesztésére. Megállsz, az elszalad melletted, Te meg indulsz a jó irányba.

Erről még nem hallottam ) Hirtelen el nem tudom képzelni, hogyan keletkezik két szimmetrikus karakterisztikából egy aszimmetrikus ))

Hirtelen a HB9CV...

És hirtelen ennek mi köze a ferritantenna és botantenna esetéhez?

Abban is két szimmetrikus karakterisztika van, aztán a végeredmény aszimmetrikus lesz.

Ez így igaz..., már ha a reflektort is antennának tekintjük..., ami nem igaz, mivel inkább tükör, semmint antenna..., de ez még mindig igen távol áll a teleszkópantenna+ferritantenna esetétől, úgy gondolom!
De ha eltekintünk a több tucat méternyi antenna-monstrumtól, akkor igen, ez egy használható irányérzékeny antenna minden bizonnyal

Nézd meg a HB9CV szerkezetét, mindkét elem tápvonalon keresztül gerjesztett elem, csak nem azonos fázisban vannak gerjesztve. Nem tekinthető egyik elem sem csak tükörnek.

Igen, azóta láttam, hogy ez valami speckó yagi lenne...
Első ránézésre határozottan dipól/reflektor az elrendezése, a méreteiből következtetve. Az hogy elektromágnesesen mind a két rész gerjesztve van, ne tévesszen meg, szerintem csak a impedancia illesztés, illetve aszimmetrikus táplálás miatt van.
De persze fenntartom magamnak a tévedés jogát, lévén egy antennakonstrukciót helyesen értelmezni, nem mindig elég 5 perc )

Ja.. Hogy ez róka... Ezen infóról lemaradtam. Azt hittem ezzel fogsz DX ezni..

A tekercs nyolcas karakterisztika csak effektív értéket jeleníti meg, a fázist nem. A két fő irány ellenfázisban van. Egy kör karakterisztikájú bot antennával összekapcsolva kardioid, vese alakot kapsz. A minimum határozott, arra van az adó, amerről a minimumban nem szól.

A kardioid az nem szív alakot jelent ?
Értem már, mi lenne az elve ennek. Viszont, hogy ez elfogadhatóan működjön, elég pontosan kellene biztosítani azt, hogy a két antenna csatlakozási pontjában azonos, vagy közel azonos amplitúdójú ellenfázisos jelek legyenek, mert különben csak egy gyatra, alig torzult karakterisztika lesz, ami vagy nyolcas, vagy körkarakterisztika, annak függvényében, melyik az erősebb kutya...
Az a 30-60cm+10k érték, amit pár helyen láttam, eléggé hasracsapásszerű értékeknek tűnnek!

Igen ezért kell kint a mezőn(reflexió mentes nyílt terep) párszáz méterre lerakott adóval a vevőn trimmerelni a pálca ellenállását majd közeli fix értékűre cserélni.
Ha induktív csatolás történik akkor ott akár tekercselésben folyó áramirányt is módosítani kell ha az előre/hátra viszony ellentétes a fizikai kivitelel.
Ahogy mindezt számos róka/RIM/ARDF vevő konstrukciós leírásában olvasható.

Hat ez a csatolas kuruzslas kategoriajaba tartozik

elektroncso kollégának még egy ötlet az esetleges megépítéshez.
Egy sima fehér kartonra vagy műanyag lapra felszerelsz egy zsebrádió forgókondenzátort és felskálázod egy etalon alapján. Ezzel a kis cél eszközzel sok ki be forrasztgatást spórolhatsz meg. Pl. a VFO tekerccsel párhuzamosan beforrasztod a két kivezetést ( a forgó kondenzátoron a középső a test) és egyszerűen ráállsz a megfelelőfrekvenciára. Leolvasod a megfelelő kapacitás értéket és a hozzá legközelebb eső gyári értéksorozatba esőt beforrasztod ennek helyére pl. a képen 50pF-hez az 51 pF esik legközelebb. Aztán már csak finoman állítasz a tekercs vasmagjával.

Azért nem egészen. Az eljárásról magam is kb. 50 éve tudok, de meg van hozzá a műszaki magyarázat is, mint ahogyan előbb már leírták, és méréssel is igazolható. Lehet, (bár ezt nem tudom) hogy eredetileg kuruzsló módon "találták fel", mint annyi minden mást ebben a szakmában, és csak később sikerült bizonyítani is.
A vese, meg a kardiodid iránykarakterisztika között én nem látok ellentmondást, az egyiknek előre élesebb, a másiknak kevésbé éles irányítottsága van, ez nyilván a csatolások minőségétől, nagyságától függ, de viszonylag határozott előre hátra viszonya van, és ez a lényeg.

Bevallom őszintén, a napokban gondolkodtam egy sort rajta(nem a bot+ferriten)..., sőt fellapoztam a nagy antennakönyvet is, amiben taglalták is ezt az esetet. Ám annyira móricka ábrásan, és axióma szerűen, ami egy kicsit is a teória iránt érdeklődő számára semmi értékelhető információval nem bír. Azt is belátom, hogy az antennák terén nincs annyi tudásom jelenleg, hogy érthető és elfogadható módon levezessem, miért lenne úgy, ahogy állítják..., így szívesen venném egy olyan szaki mélyreható magyarázatát a jelenségre, akinek ez evidens!

A vese/szív karakterisztika egy és ugyanaz a móricka karakterisztika! Bár kardioidnak mondják, semmi köze a szív csúcsához, lévén éppen ott a leglankásabb a karakterisztika. Éles iránya max a kioltódás irányában van..., már ha valóban működik az egész

Működni biztosan működik, mert a rókavevők igy működnek. Van rajtuk egy kapcsoló, hogy 8-as (pontos irányméréshez, minimumra) vagy kardoid (előre/hátra meghatározáshoz, maximumra). Legalábbis azokon amit én használtam annó.

Ez nem lehet kérdés! Hisz pofon egyszerű elvről van szó...

De én arról az esetről beszéltem, amikor két azonos antenna van gerjesztve más fázisban..., és ezen elven irányított hatás elérve.

Sziasztok! Nem vagyok egy nagy szakértő a rádiózásban, de szeretem a témát gyerekkorom óta. Adó-vevők, kísérletezés stb.
Végeztem egy kísérletet nemrég : vas páncélkazettába tettem a mobiltelefont + vasbeton pince helyiségben /teljes árnyékolás/ - eredmény : csodálatosan működött !!
Ugyanezt eljátszottam egy kézi cb rádióval kb. 4 watt - eredmény : meghalt sehol semmi !
Nem értem, hogy lehetséges, hogy a mobiltelefon kisebb tápszint, kimenő teljesítmény belső antenna-val eléri az átjátszót biztonsággal-igaz jóval magasabb frekin. /a távolság 1 vagy több km is lehet./
Ugyanakkor a cb de más adó vevő rádióval antennával szenvedve, a végfokkal kínlódva erősebb táppal sokszor max. pár száz méter a hatótáv. Nem értem. Régebben egy rádiós kolléga mondta, hogy a magas frekvencia nem megy messzebb. Ha feltételezzük, hogy egy magas torony a vevő pl. urh-n mint a telefonnál - akkor sem megy.

Érdekelne, hogy mi ennek a fizikája ? A közös momentum a rádióhullámok...

...hullámhossza.
A fentiek miatt igen nehéz olyan árnyékolt szobát (rádiófrekvenciás mérésekhez) készíteni, amely nagyon széles sávban valóban, és egyenletesen árnyékol. Erre a célra leginkább zárt lemezes árnyékolás a megfelelő, de még így is lehetnek buktatók, pl. az ajtóknál, és a ki-, bevezető vezetékezésnél.
Számunkra anno egy neves cég készített árnyékolt szobát zavarsugárzásos mérésekhez, és azt tapasztaltuk hogy 150 MHz környékén "lukas". Kiderült, hogy a problémát a dizájnos kilincs okozta, az ajtó külső, és belső oldalán, egy Jpol dipólhoz hasonló kilincs vitte be a jelet az árnyékolt részbe.
Az árnyékolás bizony frekvencia függően lukas lehet, ha rácsos anyagot használsz, vagy a páncélszekrény ajtaja nem zár "légmentesen", pontosabban résmentesen.
Az, pedig hogy a magas frekvencia nem megy messzebb, az valótlanság. Csak példának: a műholdas TV műsor sugárzása 12 GHz -en történik igen messziről, és az adóteljesítmények sem rettentőek. De vehetjük példának az amatőr műholdakat is.

Hívást is kezdeményeztél vele..., vagy csak a térerő jelzőjét figyelted ?

Mit jelent az, hogy nem megy messzebb ? Mihez képest ?
Alapban a nagyobb frekvencia jobban csillapodik azonos távolságon belül..., de ez erősen függ a közegtől ami az adó és vevő közötti teret tölti ki!
Viszont a nagyobb frekvenciájú hullámokat könnyebb kisugározni jobb hatásfokkal, mivel akár kis méretekben is jelentős nyereségű lehet az antennájuk.
Ráadásul a mobil esetén ki tudja, hány tornyot lát adott helyen..., na és azokkal is rövid csomagokkal kommunikál, tehát ez is bonyolíthatja a helyzetet...

Viszont ne felejtsük el, hogy igencsak nyereséges antennákkal van sugározva és véve is! A 2x40+ dB nyereség igencsak komoly hatással van erre...

De nem a távolsággal van a baj. A baj az, hogy a frekvencia növekedésével (a hullámhossz csökkenésével) csökken az antenna hatásos felülete, és ezzel szolgáltatott teljesítmény is. Ezt lehet ellensúlyozni az antenna nyereség növelésével.

Azt én sem mondtam!
De azonos kisugárzott teljesítménynél a nagyobb frekvencia jellemzően sokkal jobban csillapodik valós közegben. Nem vákuumban értendő... )

Nem annyira valós közegben, inkább valós térben. Akkor csillapodnak jobban a rádió hullámok, ha a sugárzás útjába a hullámhosszal összemérhető akadályok kerülnek.
40 m -en nem sok problémát okoz egy erdő, vagy házak, de 2 m-en már igen, és még nagyobbat 70 cm -en. A levegőben levő nagyszemű vízcseppek (zápor) 20 - 30 GHz -en okoz problémát, a vízgőz olyan 50 GHz körül, és a még magasabb frekvenciáknál már a levegő összetételének is befolyása van. Azért ilyen magas frekvenciákkal a hétköznapi ember ritkán találkozik, a felhasználók pedig megfelelő teljesítmény tartalékokkal, és más műszaki megoldásokkal védekeznek. Pl diversity, vagy újabban MIMO.