Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Analóg oszcilloszkóp javítása
Ha szkóp-képet teszel fel, legyen látható a kezelőszervek beállítása, vagy add meg a beállításokat!
Lapozás: OK   226 / 226
(#) Józsibácsi59 hozzászólása Okt 13, 2020 /
 
TR-4660-as oszcilloszkóp időalap állító belső gombja körbefordítható. A forgókapcsoló mechanikus része áll, nem forog együtt a kapcsolóval. Nem látok hiányt, a mechanikus rész kézzel fordítva normálisnak mondhatóan működik. Milyen összekötésnek vagy esetleg bordának, stiftnek, csavarnak kell lennie a kényszerkapcsolatnak?
(#) zamatőr válasza Józsibácsi59 hozzászólására (») Okt 13, 2020 /
 
Csak egy ötlet a képen látható "kónuszos" tengely irányú perselyes rögzítés.
Feltéve oldalt nem találtál rögzítő csavart. Leveszed a felső gombot és meglátod.
A hozzászólás módosítva: Okt 13, 2020
(#) Józsibácsi59 hozzászólása Okt 13, 2020 /
 
Köszönöm, megoldódott. Elismerésem az egykori EMG-s dolgozóknak bár ma is ilyen termékekkel lennénk körülvéve. Preciz átgondolt termékek voltak annak idején, nem véletlenül termeltek USA dollárt kis hazánknak.
(#) X-Wing válasza Józsibácsi59 hozzászólására (») Okt 14, 2020 /
 
Valóban, annak idején a szoci blokkban, az EMG-ben ment a legprofibban a reverse engineering
(#) szapcsika válasza X-Wing hozzászólására (») Okt 14, 2020 / 2
 
Ez így van. Azonban aki összehasonlít egy korabeli nyugati műszert egy hasonló EMG-vel, az sajnos azonnal rájön, hogy esélye sem volt az EMG-nek. Egyszerűen ég és föld a különbség, mind kivitelben, mind egyéb dolgokban, mint pl. dokumentáció, stb. Nagyrészt kinti műszerek nem is másolása, inkább sanyarú körülmények közötti újratervezése volt, így szépen lassan elmaradtak a világszínvonaltól. Kiváló mérnökök és szakemberek voltak, hihetetlen munkát végeztek, hog egyáltalán ezt meg tudták csinálni, de az egész szocilaista nagyvállalati, KGST környezet olyan volt, hogy ha meggebedtek is, nem tudtak olyat alkotni, amit egy HP, Tek, R&S, W&G, Fluke tudott.
Erről sokat írt Sipos Gyula ír RT évkönyekben. Amikor hiába specifikáltak valamit, egy adott alaktrésznek, a külkreskedelmiIMPEX vállalat behozott valami mást, és azt kellett használni Folyamatos minőségi és ellátási problémák voltak, ez nem csak a sorozatgyártásban, de az eladás utáni támogatásban szervízben is állandó gondot okozott. Sajnos hiába él a nosztalgia, a 90-es évekre az EMG reménytelenül elmaradt a világszínvonaltól és az "úgyis megveszik" KGST piac megszűnése után teljesen versenyképtelen lett.
(#) VJ72 válasza szapcsika hozzászólására (») Okt 14, 2020 /
 
Azért a termelési adó amit a rubel export után a cégre kivetettek, a már legyártott és raktáron levő termékek eladhatóságát ellehenítette. Pedig volt rá vevő továbbra is a volt keleti blokkban.
A céget termelési adó tartozás miatt az adóhivatal csődeljárással fölszámolta.
(#) PEXESO hozzászólása Sze, 15:31 /
 
Sziasztok!
A segítségeteket kérem.Van néhány BF259-es tranzisztorom,csak nem tudom,ki a gyártó,TO39-es tokozású és a tok tetején ez van:BF259
T
Melyik gyártó jele a nagy T betű,a tok oldalán nincs semmi.
(#) PEXESO hozzászólása Sze, 15:33 /
 
Kicsit eltolódott a T betű a BF259 alatt van.
(#) lzsolti2 válasza PEXESO hozzászólására (») Sze, 16:59 /
 
Tungsram
(#) PEXESO válasza lzsolti2 hozzászólására (») Pé, 15:36 /
 
Köszi a választ.
(#) endrusz válasza PEXESO hozzászólására (») Szo, 14:52 /
 
Tungsram gyártmány.....

1.jpg

2.jpg
   
(#) PEXESO válasza endrusz hozzászólására (») Szo, 15:26 /
 
Köszi a képeket de nem tudnád feltenni nagyobb,jobban látható formátumban ?
(#) pucuka válasza PEXESO hozzászólására (») Szo, 15:36 /
 
Ha a képet úgy nyitod meg, hogy a 1.jpg, és 2.jpg feliratra kattintasz, akkor nagyíthatóvá válik. Az így megjelenített kép közepébe kattintva megjelenik egy nagyító formájú kurzor, benne egy plusz jellel, további kattintással egészen nagyra kinagyítható.
Eredetileg SGS-Thomson gyártmány, úgyhogy a Tungsram elvileg hamisítvány. Azaz mégsem, mert a Tungsram csak tokozta, ki tudja honnan szerezte a lapkát.
De miért is fontos ez?
A hozzászólás módosítva: Szo, 15:40

BF259.pdf
    
(#) PEXESO válasza pucuka hozzászólására (») Szo, 16:18 /
 
Csak azért fontos,hogy tudjam mit várhatok tőlük ha használnám őket.Van pdf-em róluk,csak nem tudtam,ez a konkrét gyátmány milyen minőségű lehet.
(#) pucuka válasza PEXESO hozzászólására (») Szo, 17:05 /
 
A félvezető egykristály lapka gyártása igen drága dolog. Ezért a világon mindig is csak néhány gyártó gyártott ilyen lapkát, és a különböző tranzisztorokat durván fogalmazva válogatással hozták létre. Például a Motorolának sohasem volt félvezető gyára, tervezése az volt, magát a gyártást (természetesen szigorú ellenőrzés mellett) más félvezető gyáraknál végeztette. A Tungsram is hasonló utat járt, de törekedett a saját lapkagyártásra is. (MEV) Akkoriban a gazdaságosság nálunk nem volt főszempont.
A T termékei között volt, nagyonjó, jó, de nem annyira jó is. Ennek eklatáns példája a T által gyártott, és nagy tömegben gyártott, és használt BC107, BC177 tranzisztor. Hogy ezekből éppen mi jut a kezedbe, azt csak úgy tudhatnád meg, ha elvégeznéd a tranzisztor minőségi mutatóinak vizsgálatát. Beláthatod, erre neked, mint egyéni felhasználónak nem sok lehetőséged van, pusztán bízhatsz a szerencsédben. Amit tehetsz, legyen tartalékod, ha építesz valamit.
A hozzászólás módosítva: Szo, 17:08
(#) PDM hozzászólása 12:30 /
 
A Motorolának voltak "wafer fab"-jei.
Itt egy link a gyár bontásáról.
Bővebben: Link
(#) pucuka válasza PDM hozzászólására (») 13:59 /
 
Én úgy tudom, félvezető tervezés, ellenőrzés volt, lapkagyártás nem. Amolyan kutató, fejlesztő intézete volt.
Ezt egy a Motorolától érkezett (hazatelepült) kollégámtól tudom.
Következő: »»   226 / 226
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem