Sziasztok!

Nem találtam ilyen témát ezért nyitottam egyet (ha mégis van, bocs).

Az érdekelne, hogy mi a külömbség a tantál(csepp) kondik és az elkók között, jó-e egyik a másik helyett?

A tantál kondik jelzései mit jelentenek, Pl.: +10 25v?

Egy 1µF-os elkó jó egy 1µF-os tantál helyett vagy fordítva?

Köszönöm a leendő válaszokat: Kari55

Szia!
Általában jó egyik a másik helyett,azonban a fokozott követelményeknek (kisebb szivárgás,pontosabb érték,időtállóság) csak a tantál-kondikkal lehet kielégíteni. Amellett a nagyobb kapacitásértékek csak alu elkókkal teljesíthetők gazdaságosan.
A" +10" az annyit tesz,hogy 10mikroFarád és a + jel a pozitív polaritású lábat jelöli. A 25v az 25 Voltos maximális feszültséget jelent.

Szia!
Akkor érthetem úgy hogy használhatom az elkót a tantál helyett? Ugyanis a kapcsrajzban nincs megadva a fajta, csak annyi, hogy 1uF.

Vagyis, tatntál kndi csak mikrós lehet?
Köszi.

A gyakorlatban a száraz tantál elkók 0.1mikro-tól 470mikróig fordulnak elő. (én 680µF-ot láttam legnagyobbat)
Ha a kapcsolási konstruktőre valahova tantál-kondit javasol,akkor annak oka van. Ha nincsen ilyen megkötés,akkor nyugodtan kiválthatók egymással.
Általában a profi híradás és műszeripar szereti használni a tantálkondikat,a jobb minőség,a kisebb méret miatt. Ez azonban megjelenik valahol a végtermék árában is.
Ha alkatrészkatalógus kerül a kezedbe,láthatod a különbséget-árban.

Köszi a segítséget, valószínü, hogy lesz még kérdésem.

Ok! Igyekszem;ha tudok segítek.
Mindenesetre előveszem az anyagismereti könyveimet.

Minden leírttal egyetértek.
A gyakorlatban tantálkondik pl. a következő pozíciókban jelentenek előnyt, ill. minőségjavulást:

- hangfrekvenciás és videoerősítők bemeneti DC leválasztó (csatoló) és emitter körök,
- RC időzítésű áramkörök.

Általánosságban elmondható, hogy olyan áramkörökben alkalmazzuk, ahol alacsony feszültségen (25...30V), kis szivárgási áram mellett az időbeni stabilitás lényeges.
Seemmiképp nem alkalmas pl tápegységek puffereként.

Viszont én megemlíteném egy hátrányos tulajdonságát is :
Régebbi készülékek/műszerekben előszeretettel használták tápfesz szűrőkondinak is, leginkább TTL IC-k mellett.
Ma is látni sok-sok olyan panelt, amin tizen-huszon akárhány ilyen tápszűrő kondi van elhelyezve.
Sokszor találkoztam olyan kondival, ami egyszerűen zárlatos lett. Nem tudom, hogy ez gyártási hiba vagy az öregedés miatt történt, de ezzel a meghibásodással érdemes számolni.
Jó esetben csak zárlatba viszi a tápot, de ha erősebb a táp, akkor szép tűzijátékban gyönyörködhetünk, nem kis pusztítást hátrahagyva....

Bizony,ez is igaz! Én is tapasztaltam,de legalább a zárlat is határozottan jobb minőségű,nemám csak "szivárgás-gyanús"

Leírásod alapján gyanús, hogy egyáltalán nem is elektrolit kondi kell a pozícióba, mert feszültségértéket nem ír.
Ha pedig a polaritást sem mutatják a rajzon, szinte biztos, hogy nem is elektrolit kondi kell oda.
Viszont ha tantál kondi kellene, biztosan ott lenne a kondenzátor jelképe/értéke mellett a "Ta" felirat is.
Amúgy a tantál-elektrolit kondenzátorok típusainak nagy része érzékeny a legkisebb ellentétes polaritású feszültségre, ami véglegesen rövidzárlatba viszi őket. Ezen típusoknak a pontos betűjelöléseit nem tudom, de ha kell valakinek, utánanézhetek.
Amúgy nekem is max. 680 µF-os tantálom van, az is fémházas. E fölötti értékben még csak nem is láttam. /Csepp alakban pedig max. 330-asom van./

A tantál kondenzátornak érdekes alkalmazása van a Maros ( FM 05-xxx ) kézirádióban. Az adóvevő megengedett tápfeszültsége 9.4 volt. Akkumulátorról működik. Biztosító ( vékony drót két forrfül között ) után van betéve egy 10.0 voltos tantál kondenzátor. Ha valami oknál fogva megemelkedne a tápfeszültség, a tantál kondezátor zárlatos lesz, kiégeti a biztosítót és saját testi épsége árán védi meg a rádiót.

Biztosan ez volt a tervező eredeti szándéka?

Hello.

Némi adalák még... :eek2:
Tantál kondi böcsületes neve Tantálpentoxid kondenzátor.
Létezik nedves és száraz kivitelben.
A tulajdonságokat itt felsorolták már páran, de ami kimaradt: Hőmérséklet -55...+85 de van +175 C-s is.
A kapacitás nagyon stabil és az üzemi fesz. érték a kapacitással fordítottan arányos. Valójában a nagy előnye még a méret/kapacitás érték.
Amit még tud, hogy forditott poliraitást is elvisel de ez csak pár volt lehet.

Üdv
KN

Egy nagyon lényeges dolga kimaradt a tantálkondenzátoroknak, ami miatt napjainkban is gyártják, egyébként már rég kihalt volna. Mégpedig ez a gyorsaság. A tantál a gyorsaságának köszönheti a létét manapság, mivel néhány helyen , mint például impulzustápokban ma is használják. A komoly ipari impulzustápokban régebben a trafó környékén mindig volt egy pár darab. Manapság nem tudom mi a helyzet. A régi számítógépekbe is a gyorsaság miatt tették. Manapság visszaszorították a kerámia kondenzátorok.

Hát a tüzijátékról is tudok mesélni! Egy ipari impulzustáp javításánál sikerült megtalálnom a hibát, és cserélni a tranzisztot, viszont a zárlatos többszázmikrós tantált nem vettem észre. A táp elindult, a kondi egy egy idő után felrobbant. Ami a két fegyverzet irányában volt az tört és szakadt. A ház és a fegyverzet puskagolyót megszégyenítő sebességgel repült el óriási (és ez nem túlzás) robbanás kíséretében. Többször hallottam, amint pattogott a szoba két fala közöt ! Ezután egy másodpercre a láthatatlan elektrolit gázkamrává változtatta a szobát, iszonyatosan maró és belélegezhetetlen lett a levegő. Pánikszerűen menekülésre kényszerültünk azonnal, mindent hátrahagyva ahogy volt. Azóta tudom, milyen lehet naggyából egy gáztámadás !

Erősítő gerjedésnél is használatos(Ic)

Megvan új fejlesztésekben is.. többfajta, 150-250 kHz-es tápokban csak ezzel találkoztam.
A lapos, műanyag házú típusok meg inkább felizzanak fehérig és úgy halnak meg...

A kis lencse alakú, barna vagy más színükondik, gondolom kerámia kondik - ha jól tévedek - ugye?

De hogyan lehet leolvasni az értéküket, pl.: 330 sárga pötty a tetején, 101, 104, 223,473, utolsó három aláhúzva.

Nos akkor látatlanban nyugodtan leszögezhetjük, hogy a drága, kis kapacitással bíró, fémházas kivitelben robbanásveszélyes tantálokat nem retró stílusu visszamaradott gyártók hobbiból készítik, hanem valószínűleg azért, mert a leggyorsabb elektrolit kondenzátorok, kicsi a szivárgási áramuk, és a legjobb hatásfokuak, és ha minőségi cuccot akar valaki készíteni, ilyen drága kondikat is használ hozzá.

Most néztem, gyártják ezt a típust ma is ezerrel. Van 1000µF-ban is jó pénzért. Nekem a hobby felhasználásomat bőven fedezték a bontott tantálok, ugy hogy én már nagyon régen vettem. Kár, hogy hajlamosak rövidzárat okozni. A tüzijáték a tápban viszont nem jön létre (nem tápban lévő tantálról beszélek), ha azt a tápot jól méretezték. Max az a kör amire van kötve behal, és a primer oldalon leveri a biztosítékot. Csak az aláméretezett tápoknak probléma általában az ilyen, azokban primer meg szekunder oldalon is elhullik minden. Most példát nem mondok, lásd egy csomó számítógéptáp típus.

Általában igen. A számok: az első kettő az érték, a harmadik a kitevő. Pld.: 104 = 10 + 4db 0 = 100,000 , és ez pF-ban. Tehát ez a kondi 100nF értékü.

Egy kis levezetéses eszmefuttatást hozzátennék még a témához. Lesz aki tanul belőle, lesz aki nem, a maradék pedig tisztában van a dologgal.

Sok esetben a tantál bezárlatosodását a tantál számlájára írják, holott a fő ok szerintem a legtöbbször nem is ez. A tantállal kiegészített rendszerekben (főként tápokról beszélek) a fő energiatároló nem a tantál, az csupán a gyors energiafelvétel szerepét tölti be. Az energiatárolók vele párhuzamosan lévő hagyományos elkók. Amikor a hagyományos elkók az elszivárgó elektrolit miatt elkezdenek meghalni, a tantálon egyre nagyobb feszültségingadozások kezdenek fellépni, mivel csökken az energiatároló kapacitás a hagyományos elkón. Ez a romlás előrehaladtával olyan mértékben megnőhet, ami zárlatba viszi a tantált. Mit is látunk ilyenkor? A tantál zárlatos lett, és a cserével "megjavult" a táp. A hagyományos elkón persze semmi nem látszik, az ott sunnyog a háttérben. holott a tantál halálát éppen ő okozta. Ameddig a következő tantál bírja a gyűrődést (mert például nagyobb feszültségűt tettünk a helyére), esetleg hibátlanul megy minden tovább, holott a hiba oka a kiszáradó pufferelkó.

A hagyományos elkók sem jobbak a tapasztalataim szerint, sőt! Itt egy példa: egy sony videokamera szép lassan haldokolni kezdett. Egy évvel később be sem lehetett kapcsolni. Nekiálltam lecserélni az elkókat (hagyományos smd). Több tíz darabot lecseréltem már, mire ugy ahogy működött, de még mindig voltak problémái. Már csak öt darab volt vissza. Miután ezeket is lecseréltem, hibátlanul működött! És hogy mire cseréltem? Bontott öreg számítógépekből származó tantálokra! Azóta is megy! Volt ahol 3-4 db-ot kötöttem össze, hogy kiadja a nagyobb értéket. Ma is látok olyan cuccokat, amik azért halnak ba, mert a kondik (hagyományos) behalnak. Egy aluházas smd kondi élettartama a gyártó adatai szerint 3000 üzemóra. Ez a tantálokhoz képest sehol sincs! Tartós és értékes cuccba érdemes tantált használni, legalább is szerintem.

Köszönöm a gyors és érthető válaszodat, és ez érvényes más Pl.: monolit-, polyester-kondikra is?
Üdv!

Erről inkább nem nyilatkoznák, mert nincs annyi infóm, majd valaki más. Vannak amelyekre igen. És van a színjelölés, na azt nem szeretem. Kéne egy megbízható színtáblázat hozzá. Az smd kondiknál pedig kódolást használnak. Ott egy betü vagy szám több infot hordoz. De egyébkénz látogass el a gyártókhoz, pld. wima, siemens, philips. És ha találsz kódtáblákat, ne felejtsd el ide is betenni.

Szerintem az értékmegadásra válaszolt Kari 55,és az újabb kérdése is erre irányult...
Ha megengeded válaszolok helyetted:igen.

Köszi hogy szóltál, ezt benéztem az előbb, de még ídőben rájöttem és átírtam a postot.

Helo!

Az hogy mekkora lehet egy elektrolit kondi maximális töltési árama, azt honnan lehet tudni?

Helo Elektrod

Sajnos a maximális áram terhetőség csak igen drága kondik esetén feltüntetett adat. Ha a kondi a kapacitásához képest kis méretű biztos hogy a soros veszteségi ellenállása is nagy(nem TA!). A szervízes módszer, hogy keresünk helyette egy 105C-os nagyobb feszültségű típust ami még befér az adott helyre, és ezután érdekes módon a probléma végleg megoldódik.
Üdv. VL

Toltesi aram az maximalis az elso pillanatban .Szivargasi aram gondolom csak kiserletileg megmerve lehetne tudni.

105 C fokos jis szivargasi aramu kondi a PC-be ( ketto is ) a processzor koruli pufferekbol 150 -200mA "fogyasztott" !! es en meg csodalkoztam mitol mind jon a Reset vagy a lefagyas .

Nen tudom mar de olvastam valahol hogy mar nem ajanljak a tantal kondit az audio cuccokba . Egy parat en is gyomlaltam mar .Magnoban direkt a fej utani kondi , se aram se nagy feszultseg tehat nem volt mitol tonkremenjen .Masik a LM317 kimenetere ajanlott felgyulladt a tapegysegem csak neztem a kijeklzo szam panel 8uvege mogott mint a hajdani petroleum kalyhamba mikor eltomodott ugy gomolygott a fust es a lang .
Azuta nem hasznalok mar Tantal-t.

Egyetértek Karpi válaszával a töltőármara vonatkozóan, ugyanis a kondi váltakozó áram esetén rövidzárnak tekinthető. Kérdezheted, hogy miért beszélek váltakozó áramról, mikor itt elkóról van szó, gondolom. Ugyanis ha a kondira egyenáramot kapcsolunk, az a bekapcsolás pillanatában igen is váltakozó áramnak tekinthető, ekkor a kondin a feszültség 0V, de a tőltőáramot csak a táplálás belső ellenállása korlátozza. Tehát a táp kapocsfeszültsége / táp belső elleállása = töltőarám. Ami a töltés előrehaladtával exponenciálisan csökken.
Remélem így értető!

Hali
Ennek a tantálkondenzátornak melyik a pozitív illetve negatív kivezetése?Bővebben: Tantál kondi
A kocka tantál ERO sima tantálkondinak felel meg?

Bővebben: tantál ERO
ez ugyanazt tudja mint a csepp tantál vagy különbözik valamiben, a tokozáson kívül