Ugyan az enyémben van hagyományos világítás, de ez a kialakítás egy kitűnő ötlet.

Hello! Egy egyszerű vészkapcsoló, azért hasznos lehet, és nem az ördögtől való.
Valaha a kollégám fúrt asztali fúrógéppel. Ez gyári volt, és a motor oldalán a régi "mosógép" kacsolóval. A 10-es fóró "beleakadt" a zártszelvénybe. De Ő, sem a munkadarabot, sem az előtoló kart nem tudta elengedni, így kikacsolni sem a gépet. A kollégája meg hallva a nyikorgást, kiszólt neki, hogy "Józsi, kapaszkodj!". Majd kiballagott, és lekapcsolta a gépet.. Szóval vannak esetek, amikor a "munkavédelem" nem falusi szóbeszéd és jól jön egy biztonsági kapcsoló, amit nem kimondottan csak kézzel lehet kikapcsolni. (Amúgy mókásak az ilyen megfogalmazások, mint a munkavédelem. Mert fogalmam sincs miért a munkát és nem a munkavégzőt kell védeni. De számtalan ilyen béna megfogalmazásunk van.) üdv!

A mostani téli leállásban lett kész a tápegységem kiegészítője. Mivel gyárilag nem lehet lekapcsolni a kimeneteket, gondoltam egy egyszerű trükkel építek rá ilyet. Az extra hüvelyek a két oldal soros/párhuzamos kapcsolását segítik elő segédkábelekkel.

A másik, lassan egy éves szerzeményem egy Proxxon állványos fúrógép. Ennyi idő eltelte után azt kell mondjam, az eddigi legjobb beruházásom. Egy gond van vele, a leglassabb fordulat is gyors keményebb fémekhez. A magasságállítás kicsit macera, így a hosszabb (és vastagabb, max. 3 mm) fúrószárakból egyszerűen levágtam egy kicsit, hogy magasságállítás nélkül is be tudja fogni őket.

Én szinte sosem állítom az oszlopos fúróm magasságát. Van egy tégla hasábom (fából, kb. 7x10x15cm), amivel nagyjából 3 magasságot tudok elérni, és ha az éppen nem ideális, akkor még teszek valamit rá.

Miert nem epitetted inkabb rogton a tapba bele a kimenet kapcsoloit? Bar nem ismerem, hogy milyen ennek a tapegysegnek az elolapi panelja, az is lehet, hogy ez nem kivitelezheto esszeru keretek kozott.

Mivel ez egy gyári tápegység, ezért gondolom nem akart bele kókányolni semmit.

Ok... Nem is mondtam egy szoval sem, hogy kokanyoljon.

Ricsi89nek igaza van, gyári tápegység (akkoriban nem volt pénzem jobbat venni), nem akartam szétfaragni az elejét.

Alkotó, az a baj a különböző méretű hasábokkal, hogy kényelmetlenül megnövelik a munkadarab magasságát. Többnyire lemezeket, NYÁK -ot fúrok vele, ezekhez pedig mindig kellene a magasítás. 3 mm-es fúrószárnál vastagabbal egyébként sem használható jól a gép.

Szerintem is kitűnő ötlet!

Természetesen a számodra kézenfekvő megoldást kell választani.
Szerintem a szerszám csonkolása nagyon drasztikus választás, én ilyet csak utolsó utáni elkeseredésemben csinálnék.
Nálam az alátét(ek) hosszú évek alatt tökéletesen bevált(ak) magasításra. Néha vágok egy újat, ami 1-2 évig kitart, pedig nálam a 2-20mm-es furótartomány a jellemző. Pillanatok alatt berakom a kellő számmú (magasságú) alátétlapokat, és már lehet is furkálni.

Igazábol csak két méretű fúrószárból kell levágni, 3 és 2,5 mm-esből, a többi már aláfér. Nem kerülnek olyan sokba, hogy ne bírnám ki, ha el kell dobni. Nekem így kényelmesebb.

Egyetértek az alátétről írtakkal.

Sziasztok!

Lassan lehet megunjátok,hogy mindig a fúrógépemről írok.Ép most a védőburkolatot oldotam meg egyenlőre véglegesen míg jobb nem jut az eszembe.Egy müanyag virágosládát használtam fel,szerintem ez is jobb mint a semmi és így biztonságosabb lett.

Ötletes, ha kettőt egymásba teszel, jobb mint a 'gyári'.Aktív koromban egy cégnél olyan vékony eredeti! műanyag volt, hogy a szakadt ékszíj majdnem végig felnyitotta. Szerencsére egy alacsony kolléga dolgozott épp rajt.

Ha van lemezed, inkább abból hajtsd meg.
Venti védőburkolatot meg lehet venni hozzá.

Köszönöm az ötletet.

Nekem szimpatikus, ha valaki használja az eszét, és kreatív.

Ötletes a megoldásod, de az eredeti (zárt) burkolatot próbáltad kiváltani.
Nem tudom mennyire illik vitatható megoldásokat javasolni, de majd eldöntöd magad, számodra mennyire használható a gondolatom.
Nálam nagyon sokszor kell fordulatot váltogatni, és bizony egy zárt burkolat le-fel szerelgetése macerás, ezért az sokszor nem kerül vissza (tapasztalatból mondom). Ezért vettem magamnak a bátorságot, és a saját készítésű gépemen (majd utána több gyárin is) egy fixen rögzített, nyitott, és csak részben takaró burkolatot készítettem. Ezt használva, gond nélkül lehet a szíjat pakolászni, és mégis nagyfokú biztonságot jelent. Sem közelhajoláskor nem kaphatja be a kezelő haját, sem szíjszakadáskor nem történik sérülés, mert a 2-es vaslemez simán bent tartja az elszakad szíj végét (ez utóbbit már néhányszor átéltem).
Kell egy kicsit töprengeni azon, milyen átmérőjű, milyen magasságú, és milyen mélyen benyúló burkolat lehet a legideálisabb, de ha sikerül eltalálni, akkor remek eredmény érhető el.
FONTOS! Ez a burkolat nem vetekszik biztonságosságában a zárt burkolattal, de szerintem sokkal-sokkal jobb, mint a bonyolultsága miatt jó eséllyel leszedett burkolat, és több esetben remekül visszaigazolta a gyakorlat.

Nálam a fordulatszám állítása potméterrel történik. De nem incselkedem Veled.

Néhány kört futottam e körül én is. A fordulatot lehet csökkenteni, de a nyomaték nem fokozható.
Ha megnézed, akkor nálam jelentős az áttétel 1480-830-380 1/n a tokmány fordulata. A legkisebb fordulaton jelentős nyomatékra van szükség (D20-as fúró). Az ékszíjjal történő fordulatcsökkentéshez ajándékba jár a nyomatéknövekedés.

Ez igaz, de ha leveszed kicsire az ékszíjáttétellel a fordulatot, a frekit meg felhúzod, akkor nem kell minden esetben cserélned az ékszíjáttételt, és folyamatosan változtatható a fordulat.
Nálam jó szolgálatot tesz a frekiváltó, még a köszörű is arról megy, nem beszélve arról hogy így nem kellett beköttetnem a 3x400V-ot, mégis üzemeltethetek háromfázisú gépeket.

A frekiváltó a legkorrektebb megoldás. Nem értek hozzá, de arra gyanakszom, egy normál motor nem örül a nagyobb frekvenciának. Arra tippelnék, 2-300 Hz-re már erős melegedéssel válaszolnának, mert a vasmag túlgerjesztésbe kerülne. Esetleg az lehetne ideális megoldás, ha direkt 300Hz-es motort használnánk (tudtommal vannak ilyen lokális üzemi hálózatok), és ezt táplálnánk egy frekiváltóval.
Nekem több gépem is van, ezért elkerülhetetlen volt a 3 fázis. Pl a fúrón lévő motor is egyfázisúként született, de nem volt ideális. Aztán átalakult 3 fázisúra és azóta várakozáson felül jól teljesít. Pl. a forgásirányt is tudom könnyen váltani, ami meneteléskor elég jól jön (csak a köszörűm egyfázisú).
Azt gondolom, aki több motort is forgat (nálam ez 10-es nagyságrend), az nem tudja elkerülni a 3 fázist. A gépekhez erő kell (nyomaték), esetenként nem is kevés.

Köszönöm kimerítő hozzászólásod és az ötleted szerintem meg egyszerü és nagyszerü.

Halkan jegyzem meg erősen tévedsz, nagyobb lesz az ellenállása és vagy nem forog és nagyon kis áramot vesz fel, ha forog is kis áramot vesz fel "normál" 3 fázisú motor durván túlhajtva. Direkt 300 hz motorom van 190 Voltos, az meg nem szeret kis fordulaton járni. 3 fázisú ndk-s villanyírógép motort járattam nagy frekvencián, pörgött, ment de erő az nem sok volt benne, áramfelvételt minimálisat mért a frekiváltó. Normál üzemi feszültségen/frekvencián langyos a 300 hz motor ha veszek ki belőle erőt ha csak forgatom (szinte), több óra üzemidő alatt. A leges legjobb megoldás amibe nem tévedsz-hanem nagyon is igazad van- az a mechanikus áttétel, ezt nem lehet kiváltani semmivel -házi körülmények között gazdaságosan.

Nem ismerem e területet, de a motortekercs induktív ellenállása a frekvencia növekedésével nő, esetleg ezért van nagyobb frekin alacsony áramfelvétel.
De nem biztos, hogy igazam van, csak elmélkedés.

Én csak találgattam, messze menőkig elfogadom amit mondasz.

Ezek a motorok aszinkron motorok. Ebből a szempontból ugyanolyanok, mint egy hálózati transzformátor. Ha 50 Hz-ről járatjuk, akkor a 230V-on fog kialakulni a motorban a névleges indukció, ekkor szolgáltatja a névleges teljesítményt, nyomatékot stb. Egy transzformátor ( vagy motor ) primer tekercselését a rákapcsolt fesz-idő terület alapján méretezzük. A feszültség-idő terület pedig a feszültség középértékének és a félperiódusidőnek a szorzata. A motor fordulatszáma ( tekintsünk el a szliptől ) a pólusszámtól és a frekvenciától függ, ha nem terheljük a motort. Legyen mondjuk kétpólusú a motor, akkor ez 3000-es fordulatot jelent, percenként. Ha a frekvenciát a duplájára növeljük, akkor 6000-et fog fordulni a motor. Sajnos, ilyenkor a motorra jutó feszültség-idő terület a fele lesz, hiszen a félperiódusidő nem 10 ms, hanem csak 5. Ennek megfelelően a motorban az indukció is csak a fele lesz, fele lesz a nyomaték is. A frekvenciaváltók ezt a problémát úgy oldják meg, hogy ahogy nő a motorra kerülő feszültség frekvenciája, úgy növelik a feszültséget is. Tehát, az igaz, hogy csökken a félperiódusidő, de nő a feszültség középértéke, tehát a feszültség-idő terület ( a kettő szorzata ) állandó, tehát a motorban felépülő indukció állandó és így a nyomaték is. Tehát, egy motor esetében az U/f viszonyt tartják a frekvenciaváltók ( nagyjából ) konstans értéken. Más kérdés, hogy a motor szigetelése a 100 Hz-en kibírja e a kétszeres feszültséget?

A motor áramfelvétele üresjárásban nagyobb, mint egy transzformátoré. Egyrészt, veszteségek vannak, hiszen a tengely forog, ehhez hatásos teljesítmény kell, amit a megtápláló hálózatból vesz fel, másrészt a motorban van légrés, emiatt jóval nagyobb lesz a mágnesezőárama, mint egy trafónak.

Tehát, egy motorral meg lehet csinálni a fordulatszámváltoztatást egy potival úgy, hogy a nyomatéka konstans marad. A probléma ott van, hogy egy nagyobb átmérőjű fúróhoz esetleg kicsi az a nyomaték, amit a motor szolgáltat. Ekkor jön képbe az áttétel. Vagy, ha nem kell nagy nyomaték, csak nagy fordulat, akkor szintén áttétel, mert az már majdnem kizárt, hogy a motort pl. 200Hz-en járatjuk a 12 ezres fordulathoz. ( csapágyak, szigetelés, stb problémák )

Uraim!
Ez már vastagon nem arról szól, ami a téma címében is deklaráltatott!

Kérdezném a tisztelt barkácsolók véleményét ezzel a fúrószárral van valakinek tapasztalata?