Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Feszültség mérés
Lapozás: OK   1 / 1
(#) Edem222 hozzászólása Dec 13, 2016 /
 
Üdvözlet! Egy általános multiméter feszültségmérőjének a valós belső ellenállása kb hány
Mega Ω-os? (Azt tudom,hogy ideális esetben végtelen)
Válaszokat köszönöm!
(#) kadarist válasza Edem222 hozzászólására (») Dec 13, 2016 /
 
A műszer adatlapján szerepel ez az érték: Bővebben: Link.
(#) Edem222 hozzászólása Dec 13, 2016 /
 
Köszönöm szépen a segítséget!
(#) Skori válasza kadarist hozzászólására (») Dec 13, 2016 /
 
Idézet a belinkelt műszer adalpajáról:
Idézet:
„20000 Digites Digitális Multiméter, ......”

Már egy 8 digites müszer is egy vagyonba kerül, és vagy 10cm széles a kejelző, akkor mekkora kijelző kell egy 20000 digites műszerre?
(#) Skori válasza Edem222 hozzászólására (») Dec 13, 2016 /
 
Az olcsó kategóriában 1MΩ a szokásos, középkategóriában 10MΩ a legáltalánosabb, drágább műszereknél előfordulnak nagyobb értékek is: 100MΩ, 1GΩ

Egyébként ha van 2db műszered, akkor az egyik ellenállásmérőjével meg is mérheted a másik műszer feszültségmérőjének bemeneti ellenállását.
A hozzászólás módosítva: Dec 13, 2016
(#) noi hozzászólása Márc 17, 2021 /
 
Véleményetek szeretném kérni az alábbihoz.
Leendő napelem paneljeim feszültségét szeretném monitorozni, egyesével (mint ahogy a SolarEdge is teszi, de nekem Fronius lesz).
Egy stringen 16 panelom lesz, panelonként a max. OpenCirciut Voltage 45V alatt lesz. (Voc@25°=41.19V) Így a sztring feszültség egyben mérve túl sok lenne (656 Volt DC).

Hogy kisebb legyen a költség, és ne legyen túl magas a DC feszültség, 4 db panelnak mérné egy elektronika a feszültségét. Az első cella adná a tápot egy LM2596 modulon át. Ez egy ESP32-WROOM-32 modult hajtana, amin egy ADS1115 4 csatornás 16 bites ADC lenne. A 4 csatorna a mellékelt feszültség osztón kapná a jelet.
A panelok közé raknék 1 pár MC4 csatlakozóval egy rövid vezetéket, és azokról ágaznék le T alakban, nem megvágva a solar kábelek vezető szálát, csak a szigetelését (zöld dobozok). Ezek a csatlakozások IP56/IP66 dobozokban lennének, tömszelencékkel. A mérőnkénti 3 darab T elágazásnál lenne beépítve a feszültség osztó egyik felén levő ellenállás (190-290-390 kOhm), így az elmenő szenzor vezetéken minimális amper folyhat, valamint biztosítékként is szolgálhat.
Az egyes modulok egymással BLE-MESH vagy Wifi-MESH hálózatban lennének. Tehát vezeték mentes lesz az adat továbbítás.

Kérdésem, hogy fenti elgondolás megvalósításánál mire ügyeljek (túl azon, hogy ne feszültség alatt dolgozzak), mekkora távolságokat kell megtartanom a vezetékek között? A zöld dobozban levő ellánállást érdemes-e több darabból, sorosan megoldani, ahogy AC fogyazstásmérőkben szokás?
Esetleg van-e más / jobb ötlet a megvalósításra?
Előre is köszönöm!
(#) pucuka válasza noi hozzászólására (») Márc 17, 2021 /
 
Engedj meg néhány észrevételt.
Lehet rosszul tudom, de a Frónius, az egy szélgenerátor fajta, itt és most napelemekről van szó.
Jobb is lenne valamelyik napelemes topikban tárgyalni.
Mielőtt részletekbe mennél, érdemesebb lenne magát a rendszert megalkotni blokkvázlat szinten, azután az áramköri, csatlakozási szinten.
Az első, hogy teljesítményt kellene monitorozni, nem feszültséget. Tehát, áramot is mérni kéne, legalábbis azzal arányos feszültséget. Ha a cellák csak sorban vannak, akkor elég egy helyen mérni, és a fölfüggetlenség sem követelmény. Ha több cellasor van párhuzamosan kapcsolva, akkor érdemes cellasoronként külön mérni, mert így cellánként kaphatod meg a termelt teljesítményt.
A zöld dobozzal kapcsolatban. A vázolt megoldásod kumulatív feszültséget mér, annál kevésbé jellemző a mért feszültség az adott cellára, minél távolabb van az alap cellától. Az ilyen mérésnél a probléma a föld függetlenség, és így csak kumulatív feszültséget tudsz mérni. A feszültségmérő feszültségosztó ellenállásai tök mindegy hány darabból állnak, talán így könnyebb kivitelezni, meg átláthatóbb, hogy az ellenállások az előző fokozat ellenállásaira épülnek. Megteheted, hogy nem számolsz ki minden fokozatra külön osztót, mert a terhelés az AD bemente nagyimpedanciás.
A földfüggetlenséget úgy tudod megoldani, hogy minden egyes cellára külön AD -t használsz, és a kimenetét optocsatolóval kötöd a közös tápos MUX -ra, és a további áramkörökhöz.
A cellákon függeszkedő AD magáról a celláról táplálható, és gyakorlatilag a saját tápfeszültségét méri. A cellafeszültséget feszültségosztóval juttathatod az AD bemenetére, míg a tápfeszt egy stabilizált DC/DC konverterrel állíthatod elő. Így maga a feszültségmérőd földfüggetlen lesz.
Az opto másik oldalát már a közös táppal üzemeltetheted.
(#) erbe válasza noi hozzászólására (») Márc 17, 2021 /
 
Ne kísérletezz vele! A kábel szigetelésének nyiszálásával lerontod a rendszer IP.. védelmi fokozatát. A napelemeken nemcsak DC feszültség van. Ha trafó nélküli az invertered, közvetlen hálózati feszültség alá kerülnek a vezetékek. Életveszélyes, tűzveszélyes, ...
A Solaredge rendszere nem vezetékeken keresztül mér, hanem minden optimalizáló digitális jelet küld a vezetékre, ugyanúgy a központi egység is. Így kommunikálnak egymással.
(#) proba válasza erbe hozzászólására (») Márc 17, 2021 /
 
A Frónius inverterekhez is ajánlottak optimalizálót, amit állítólag szintén lehet monitorozni. Talán már a kék tigot is. Ha van egy soros lánc, akkor azokat illik azonos benapozásra elhelyezni. Igy az egyesével monitorozásnak csak hibakeresés szempontjából van jelentősége szerintem. Ha van 2-3 gyári eszközt, azok felszerelésével 3-5 % hibával monitorozható a rendszer. Nekem legalábbis a cellánkénti teljesítményeltérés még nem volt több 5%-nál. A későbbiekben bekövetkező panelhibák meg remélhetőleg olyan sokára következnek be, hogy addigra a megfigyelő rendszert sem figyeli senki.
A hozzászólás módosítva: Márc 17, 2021
(#) noi válasza pucuka hozzászólására (») Márc 24, 2021 /
 
Köszönöm a hozzászólásokat!
A Fronius osztrák vállalat tudtommal hegesztőket, akku töltőket és solar invertereket gyárt, szélgenerátorról nincs ismeretem.
Igen, teljesítményt akarok monitorozni. És igen, az áramot csak egy helyen kell mérni ehhez a soros kapcsolás miatt, amit majd egy CurrentTranformer + burden ellenállással kívánok megoldani, így ez a része itt nem kérdés most.
Valóban kumulatív lesz itt a feszültség mérés, ami a nem földfüggetlenség miatt szükséges. Szoftveresen ki tudom vonni az értékeket, bár romlik a távoli panel mérésénél a pontosság. Még belefér számításom szerint.
A legjobb megoldás a cellánkénti mérés lenne, helyileg is cellánként, de ennek számolt költsége 3556 Ft / cella ellenben a 2143 Ft / cellás árral, négy panelonkénti ESP esetén. Hiszen első esetben minden cellához kellene DC/DC konverter + ESP + ADC is. (Az ESP saját ADC-je elég rossz). Később lesz még plusz 11-12 panelom, tehát sok a többlet.

@erbe: a kábeleket, mint írtam, az IP55/56 dobozokban sérteném meg, így nem lesz rontva a rendszer IP védelme. A SolarEdge rendszere is vezetékeken keresztül mér teljesítményt (az opti dobozban), és a mért adatokat a szolár kábelen digitálisan küldi az inverternek (többi optinak?).
A vezetékek a tetőn lesznek, így nem lesz életveszélyes. A tűzveszélyes rész miatt kérdezem, hogy mire figyeljek a vezeték távolságok esetén.

@proba: Igen, vannak olyan TIGO-k, melyek képesek monitorozásra is. Ennek darabja 14 ezer Ft + kell még egy GateWay is. Így ez a megoldás kiesik az ára miatt, hiszen minden panelt akarok monitorozni, egyenként. Eleinte nézegetni fogom az adatokat (1-3 panel részlegesen kis árnyékot kap a benapozás végén), valamint automatizált riasztásra használnám, hogy azonnal kiderüljön egy esetleges panelhiba.

A meter.png képen levő zöld dobozokban gondoltam arra, hogy az ellenállás értékét több darabból összerakni, aminek célja egy esetleges zárlat esetén az lenne, hogy talán több ellenállás elégne, amivel az ívet ki lehetne oltani, ha elég hosszú ez a lánc.
Így én arra gondolok, hogy a képen levő DC/DC áramkör előtti résznél kell csak a vezeték távolságokra figyelnem (itt sincs nagy feszültség (<40V), inkább nagy áram), illetve a zöld dobozokban kell talán több ellenállás.
Mekkora a biztonsági (átütési) távolság 40V DC esetén, mekkora 650V DC esetén?
Tudtommal 230V AC esetén ez 4-6 mm.
Szóval mi a vélemény, jól gondolom ezeket a kritikus pontokat?
Közben ezt találtam:
Bővebben: Link
(#) Peticilin hozzászólása Márc 25, 2023 /
 
Sziasztok!

Feszültség mérési problémában kérném segítségeteket. Milyen áramköri kapcsolással lehetne a lent leírtat megoldani. AVI hegesztőgép kimeneti kapcsain kellene feszültséget mérni. A feladat az ívfeszültség mérése,a célból,hogy mikor leragad a wolfram ( a kapocs feszültség nulla lesz ),akkor azt érzékelvén a hegesztési parancs megszakításra kerüljön. Hegesztés közben az ívfeszültség 10-60 V Ami nehezíti a mérést a nagyfeszültségű gyújtás,ami 6-10 kV is lehet. Tehát ezt ki kellene bírni a mérő körnek. A pontos folyamat az lenne,hogy induláskor lenne pl 2-5 sec-os késleltetés és csak utána lenne a feszültség figyelés. Ha a késleltetés után bármikor is nulla lesz a feszültség ( tehát a wolfram leragadt ) ,egy relé bontja a hegesztési parancs jelet.

Válaszotokat,segítségeteket előre is köszönöm.

Üdv. Péter
Következő: »»   1 / 1
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem