Hello!
Én nem tudom mit ír elő a szabvány, de jelenleg 100..120ms a lefutási idő. Ha az R7 és R8-az 330k-ra cseréled, akkor kb, 300ms lesz, mint ahogy az ábra is mutatja. Ha erre gondoltál..

Erre gondoltam, a felfutási idő is kb ennyi lenne a cserével?

A felfutási idő gyors, hiszen a csúcsfeszültséget szeretnénk detektálni. A tranzisztor tölti a kondit a 220 ohm-on keresztül és amikor csökken a bemeneti jel, lezár a tranyó (mint egy dióda).
A kisütést pedig a kéttranzisztoros áramgenerátor végzi. Ezét lineáris a lefutás és nem exponenciális, mit egy ellenállás esetén.
Ha felfutási idő is ilyen lenne, akkor nem a csúcsértéket kapod, hanem a jel átlagértékét. Kivezérlésmérőnél, pont a csúcsérték az érdekes, a túlvezérlés elkerülése céljából.

Ez azért nem olyan egyszerü dolog, ha hangrol van szo. A hangra keményebb kritériumok lettek kitalálva, mert ott sok nagyon rövid zaj is keletkezhet, s ha az mind inditaná a peak métert akkor az örökké világitana ( sok német rádio szabvány szerinti peak méter ezt is tette - szörnyü volt azokkal dolgozni - ma már nem). Ezért van erre egy szabvány, hogy a jelnek legalább 100 ms-g jelen kell lennie, hogy lássa a müszer. Rádásul meg van határozva mennyivel mutathat kevesebbet, ha nem 100 ms tart a jel - itt megint nagyon eltérhetnek egymástol a müszerek.
A peak indikátor kialvási ideje meg eléggé változo, de kb 2-3 másodperc után alszik ki vagy a mutatonak kb 20 dB-t kell visszamozdulnia.
Sajnos ma rengeteg szabvány van forgalomban, ahol már a digitális formátumokat mérik, amik egészen máskép reagálnak az ilyen impulzusokra. ( sok modern müszerben akár egy tucat lehetöség is van a hangszint mérésre. IEC szabvány).
Ha az szinkronban fordul elö a mintavételezessel akkor látja a csucsot, ha két mintavétel között akkor meg nem. Azért azután a digitális berendezésekben sokkal nagyobb tartalékkal kell dolgozni ( 9-16 dB headroom) mig az analog világban 3-6 dB is elég ( megint a mérési eljárástol függ RMS vagy True).

Hello! Mint írtam, én nem ismerem sem a szabványt, sem a stúdiók szükségletét sem.
De amit írsz, az nem ez a kategória, legalább is ha nem egy marék kócot szeretnénk.
"Ha az szinkronban fordul elö a mintavételezessel akkor látja a csucsot, ha két mintavétel között akkor meg nem."
Ez számomra azért elég viccesen hangzik.

Nem akarok elmélyedni a teoriában csak arra akartam rámutatni, hogy mi minden tartozik még a peak kijelzés értelmezéséhez. Tudom, hogy mennyire bonyolult a dolog pár évet eltöltöttem nemzetközi porondon a mérési eljárárások értelmezésével és wgységesitésével, meg technikájával, mert valahogy nem ugy szoltak a felvételek az egyik studioban mint a másikban és ennek az okát kerestük. A felvétel amiböl kiválo minöségü lemezt nyomtak a ràdiobol kitiltották mert szerintük tul lett modulálva, és forditva meg rendszersen gondok voltak a neves studiokbol hozzánk küldött felvételek szintjével meg a zajszintjevel.

A legtöbbször úgy szól egy felvétel, hogy milyen a hangmérnök ízlése. Ő meg két 150-es JBL monitorok hallgatta egy sufni méretű szobában. Agyon kevernek, limitálnak, panorámáznak mindent. Én amit anno analógba jót hallottam, az OPUS cég demó felvétele volt. (Még meg van valahol..)
Tapasztalatom szerint, szinte mindenki azt a hangképet keresi, ami a tudatában van. Mert a hallás, meglehetősen szubjektív. De azt hiszem ez a téma nem ide tartozik.

Igen, csak azért a müszaki paraméterek sem másodlagosak és ahhoz megbizhato müszerek is kellenek..

Tulajdonképpen akkor nekem átlagérték kijelzésre lenne szükségem a csúcsérték helyett (most már értem miért kivezérlésjelző a topic címe ), ez alapján a cikk alapján is:
https://emastered.com/hu/blog/what-is-a-vu-meter


Ha jól sejtem, nincs a tarsolyodban egy ilyen kapcsolás

Érdekes leírás, volt benne újdonság is számomra, és a már korábbról ismert részletek is jobban a helyükre kerültek a fejemben. Örömmel olvastam.

Természetesen nincs ilyen kapcsolásom. De ha átlagértéket szeretnél mérni, azt egyenirányítással és azt ezt követő integrálással lehet megoldani.
De itt találsz egy kapcsolást, ami tulajdonképpen ezt a feladatot látja el.
Az első két OPA az egyenirányítást látja el, az U2b már az integrálás része, és az integrálási időt az R6*C4-el lehetne beállítani. A C4 szükségtelen, Az R8 értékével beállítható a kimenet jelszintje.
Természetesen az R1 elmarad, mert ez a kapcsolás egy áramtranszformátorhoz készült, melynek a lezáró ellenállása lenne a 100 ohm. A bemeneti jelszint 1V maximális effektív értékű.
A leírás amit belinkeltél, valami "fordítmány", szerintem érintőleges és fura megnevezéseket is tartalmaz. Minden esetre egy jelszint mérése nem olyan egyszerű, mint elsőre látszik. És figyelembe kell venni, hogy a mutatós műszernek is van csillapítása, még szándékos is.
De Massawa erről szerintem százszor többet tud mint én. De egy sima magnó jelszint beállítása is fejvakarást okoz. Pedig úgy gondolod, 0dB aztán kész. Csakhogy a jel nem egy szinuszos dolog, igazából egyáltalán nem az.

Igy van, ahogy irod. Nem tudom pontosan mire kell s milyen müszer. A klasszikus VU müszert (forgotekercses mágneses müszer) nem olyan egyszerü elektronikusan leképezni. A mezei mechanikus müszerekben nincs csillapitás azért azok eléggé „ugrálnak“ es a skála lineáris a jel közepértékére ( nem effektiv) ha csak egyenirányitott hangjeleket kapnak. A profi kapcsolási rajzok elég bonyolultak, mert azt a mechanikus mágneses csillapitást nem olyan egyszerü modellezni. Ráadásul még egy lényeges dologrol eddig nem volt szo. A VU méter, mindig egy bizonyos jelszintre van kalibrálva. A 0 VU eredetileg mindig a studioban használt referenciát jelenti, az europai studiokban többnyire 6 dB ami 1,55 AC [b]effektiv[/u] (RMS) voltnak felel meg 600 ohm terhelésen. Ez a jelszint a valamikori telefonhálozatokbol származik ahol a 0 dB ( 0,775v) volt az egységes jelszint ( de nem 0 VU !!) hanem 0,775V szinusz 1 kHz jel ( néha 300 Hz) és a mai napig az alapja a studiovilágnak, csak a studioban a zaj érdekében még lett duplázva igy kett 6 dB a referencia. ( a tengeren tul 4 dB). Érdekesség a szinusz jelre a VU méter azonosan reagál mint mezei AC milliovoltméter, de a hangjelre a két müszer már nem a frekvencia függö csillapitások miatt.
A házi (HiFi) berendezések természetesen nem ilyen jelszinten dolgoznak. igy sok mindent el kell dönteni milyen referencia szintet választ az ember ami 0 VU- t jelent a müszeren.
Az elektronika azt hivatott modellezni amit eredeti BELL/CBS mechanikus VU méter tud, ami nem olyan egyszerü, és a kijelzötöl függ ( mechanikus Deprez müszer, vagy elektronikus LED sor ha jol néztem a szabvány már 100 fokozatu ( pl 100 LED) kijelzöröl beszél). Ami persze házi viszonyokban rémálom.
Mechanikus müszer skálája +3 tól -20 dBig megy ami viszonylag elég nagy tartomány a mezei millivoltmeter ezt csak több fokozstban tudja lefedni ( azaz azt át kell kapcsolni). Ezért a méréshez egy logaritmikus skála kell, azaz ha mechanikus a kijelzö, akkor egy logaritmikus meghajto, ha LEDes ahhoz logaritmikus ellenállás lánc vagy megfelelö LED meghajto.
Na ennyit az elméletröl, el kell dönteni mi legyen. LEDes meghajto van készen, logaritmikus erösitöt lehet épiteni.

A hangerőegység helyett térfogategység skála olvasása után gyorsan áttértem az angol változatra, bár ebben is vannak pontosításra szoruló dolgok.
A VU meter skáláján a 0 a referencia érték, ehhez képes dB-ban van skálázva, ami egy arányszám, eddig rendben is van. A referencia értékre megadott mondat zavaros:



Magyarul, ha nincs előtte a jel leosztva, akkor +4 dB tartozik a 0 VU értékhez. A +4 dB szintén egy arányszám, aminek akkor mi a referenciája?

A Wikipedia megadja a választ erre. Az nem +4 dB, hanem +4 dBu, ami hozzávetőlegesen 1.23 V effektív (RMS) feszültséget jelent 600 Ohm-os terhelőimpedancián.

A 0 dBu az a feszültség amely 600 Ohm-os terhelő impedancián 1 mW teljesítményt okoz. Ezt kiszámolva P = U^2 / R képlet átrendezéséből ki is jön, hogy a 0 dBu 0,77459 V, a +4db kb. 1,58x, azaz 1,2276 V

A referencia 0 VU tehát nem csúcsérték, nem abszolút közép érték, hanem effektív érték. A bemenő jelet viszont integráljuk, hogy a nagy kilengéseket elkerüljük. A kivezérlés jelző válasza egy bemenő jelre látható ezen az ábrán:
VU-meter-reponse-graph.svg
Jól látszik, hogy a dob beütéseknél a VU mérő csak -15-ig jut el, de csúcsban már a 0 VU értéket azaz a referenciát is megközelítjük. Ezek után ez nem jó sem a modulációs mélység skálával AM adás modulációjára, sem mondjuk egy A/D konverterre jutó jel ellenőrzésére. Szerintem ezek miatt csúcsfeszültség kijelzése lenne jobb, ami nem egy átlagos hangerő szintet ad, hanem azt mutatja, hogy a fogadó túl lesz-e vezérelve vagy nem.

Pontosan ezek a bajok, és a tévhitek. Emlékszem még vagy 50 éve is erröl vitatkozott a nemzetközi szakbiztottság. ( és még ma is vannak rádioadok amik peak ( csucs) müszerrel modulált anyagokat sugároznak. Rendszerint úgy veszed észre, hogy SOKKAL halkabb onnan a zene. De sajnos van több ilyen hanghordozo is.
A tengerentul már háboru elött a hang keverést csakis a VU méterek alapján csinálták, s ma is szabvány - amit még mindig nem tartanak be - hogy az egyes felvételek egymás után (TV adások, reklámok stb) egyforma hangerövel szoljanak. Erre még szabvány is van aminek megsertését büntetni is kell ( pl egy kábelTV, stream stb hálozatban meg a reklámokban.( Sajnos eddig még a büntetésig nem jutottak el, mert ahhoz elöre kellene látni a következö felvétel szintjét. De már figyelmeztetések meg burkolt büntetések elöfordultak. Söt ha igaz ezt a hatoságok monitorozzák is. )
S már a magyar kifejezésben is benne van a lényeg az ERÖ, ami ugye nem más, mint teljesitmény, nem csucs, nem átlag hanem effektiv érték. Akkor nem tekergetjük az erösitön a gombokat. Ezt csakis VU méterrel lehet elérni, mert csak az mutatja ténylegesen a hangeröt. Persze az utban lehetnek szerkezetek, amiknél lényeges a jel aktuális szintje, ezért az AD átalakitók, modulátorok nem igen szeretik a tulmodulált jelet, igy manapság a legtöbb VU méterben ott villog a piros PEAK indikátor, az AD stb konvertereken meg ott a 16-18 dBes HEADROOM, azaz a tartalék arra, hogy ne torzuljon a nagy jel a bemeneten.
Azaz az ilyen cuccokra a 0 VU érték kb 16 dBel van a maximum alatt ( a berendezés skáláján). Ha a helyzet még kritikusabb akkor akár egy csucslimiter is segit.

Ez a studio, rádio, TV központ, stb. belsö referenciája. Azaz karbantartáskor stb egy szinusz jelet küldenek a hálozatba és minden csatlakozási ponton ennek a jelszintnek kell megjelennie. ( itt nem játszik komoly szerepet milyen müszerrel mérik, csak a telefonhálozatban volt kötelezö a 600 Ohmos terhelés). A tengerentul +4dBu, azaz, 1,23 AC Volt szinusz jelre amit a legtöbb müszer effektiv értékben mutat ( DC ekvivalens). Mifelénk áltatában +6dBu ( 1,55 AC Volt). Ez néha probléma volt olyan berendezéseknél, amik a hangszinttöl függöen müködnek, mint pl a Dolby, ott már vita volt, mert a belsö fix referencia +4 dB volt, a studioban meg minden 2 dBellel több.

Az azonos hangerő belövésére tényleg jó a VU mérő, de a túlvezérlés megakadályozására nem, mert azt nem mutatja a hagyományos megoldás. De le is írtad ennek a megkerülő megoldásait:



Ez a 16..18 dB gondolom egy tapasztalati érték, és egybevág a wikipédiás képpel, de zenénként más más kellene, hogy legyen a legnagyobb dinamika elérése miatt. És ez magyarázat arra, hogy miért lehet a VU mérőt alkalmazni, noha valójában a csúcsértéket jóval 0 VU szint felett vannak. A +16..18 dB az már 20..22 dBm szint, ami a kiindulási +4 dBm hez képest jelentős:
1,23 V helyett 2,25 ... 2.8 V

Az a Headroom, már nem tapasztalati értek, hanem már szabványozott. Már az elsö AD konvertereken ( Sony PCM 1610-s ha jol emlékszem a nevére) is kb ennyi volt. Ennyi kell is mert azok peak impulzusok komoly gondokat okozhatnak és az sem zárhato ki teljesen, hogy idegen zavarok kerüljenek a jelbe. Amugy meg mindig marad vagy 80 dB a valodi felvétel dinamikájára, ami a valos, természetes hangban ( zenében stb) nem igen fordul elö, és ha nagyon kell bele lehet mászni ebbe a Headroom tartományba , föleg manapság amikor a felvételt már „normalizálni“ is lehet. Ráadásul egészen a VU méröig a jel szinte kizárolag analog erösitö fokozatokon megy át, ahol csucs jelek sokkal inkább korlátozva vannak, hiszen az analog fokozatok az optimális jel/zaj viszony miatt szinte mindig a maximális jelszintre vannak tervezve azaz azokbol magasabb szintü jel mint a rail-to rail feszültség nem jöhet. ( ami ritkán több mint 30 Vpp a felhasznált alkatreszek miatt). Szoval az AD konverter 16 dB tartaléka többszöröse annak amit az analag világban létre lehet hozni..
A lényeg az, hogy zenét, hangot jol keverni kizárolag VU méterrel lehet, ha erre igény van, akkor a jel feldolgozás következö szakaszában közbeléphet a müszaki gárda és örizheti a csucs értéket, de ezek a müszaki részlegek már az adotornyokbol is eltüntek. Az analog világban a 6 dB szokott maximum lenni, és már az sem hétköznapi adat.

Ehhez meg egy gondolat.
Ki emlékszik még a 30-40 éves mindennapos panaszokra, amikor a rádiot, azért szidták reggeltöl estig, hogy a zene hangos a beszéd meg halk, és egyfolytában tekergetni kell a rádion a hangeröt. Akkoriban mifelenk a rádiokban meg alig volt VU meter, söt hatalmas volt az ellenállás a „semmit nem mutato“ müszer iránt.

Őszintés szólva, ma sincs ez sokkal különben. Sosem jutottak el odáig, hogy egy pilot jelet küldjenek és két hangerőt lehetne beállítani. Az idióta reklámok miatt most is jól jönne, ha rajtam múlna, kötelezővé tenném, hogy sugározzák. De itt az évekig tartó "okoskodáson", elvész minden..

Pedig ma már elég szigoru törvény is van erre, föleg a reklámok miatt.
( nemcsak minálunk, de szerte a világban. A törvény is az USAbol indult.