Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
A kettö elvileg ugyanaz a rajz csak mindig alakitott rajta a szerzö.
Ez egy single-ended végfok, felül csak az áramgenerátor van, de az szép nagy. Úgyhogy a tavaszi párválasztásra most nem lesz szükség.
A hozzászólás módosítva: Máj 9, 2026
Harman-kardonSziasztokVan egy régi Harman-Kardon erősítőm, amibe szeretnék rakni egy bluetooth modult. Alin van egy csomó, csak nem tudom, hogy melyiket érdemes megvenni, amlyik jó minőségű? Tud valaki konkrét modult mutatni? Üdv
Én egy ilyet használok az erősítőmhöz ami a képen van,igaz kicsit drága de mindenhez tudom használni aminek van rca bemenete.
A konkrét felépítés kevésbé érdekes, mivel a legtöbb mai erősítőfokozat elég jól szól a hétköznapi igényekhez mérten. (Persze nincs olyan olcsó modul, amihez képest ne lenne valami még fapadosabb, de általában azért igaz.) Ami szűkebb keresztmetszet, az a Bluetooth codec, ami behatárolja az átvitt hang minőségét. Egy-egy kodeket a küldőnek és a fogadónak is kell támogatnia, sőt még ki is kell tudni választani, hogy melyiket szeretnéd használni. Pl. Linuxon a hangbeállításoknál lenyíló menüből választható, ha egy BT lejátszó van csatlakoztatva.
Az alap kodek az SBC, azt mindegyik eszköz tartalmazza. Ahhoz képest bárki meghallja a különbséget egy jobb kodek esetén, ha a lánc többi eleme nem túl gyatra. A jobb kodekek már versengenek egymással, megy a számháború, aminek nagy része közt már nem igazán lehet különbséget hallani. Viszont, hogy érdekesebb legyen, ezek jogdíjas eljárások, amikből nem mindegyiket vásárolják meg a cégek, így pl. az iPhone csak ilyet támogat, az Android telefon meg olyat, de az is mindennapos, hogy az egyik Android többfélét támogat, mint a másik Android... A gyártók nem szeretik feltüntetni ezeket a kodekeket, de az alkalmazott chip típusából lehet rájuk következtetni - már ha ismert a chip típusa. : -) Az aptX HD és az LDAC mindenesetre a kettő kodek, ami biztosan jól használható. Az többit először érdemes meghallgatni valahol-valahogyan, hogy elég lesz-e. Ja, és a max. áthidalható távolság is csökken ezek használata esetén a gyengébb, kisebb sávszélességű kodekekhez képest.
Szia!
Ezekből a táblázatokból én sajnos nem sokat értek. ???? A hozzászólás módosítva: Szo, 21:04
Szimmetrikus bemenetSziasztok!Bocsánat ha láma a kérdés, de nem találtam egyértelmű választ. Egy akármilyen kínából rendelhető sztereo erősítő modul bemenetét, milyen módon lehet szimmetrikus bemenetűvé alakítani?
Szia! Úgy keresd: balanced audio input .
Elliott írásának 3. pontjától találsz példákat.
Igen, gyakorlatilag bármi NPN tranzisztor megfelel, de hogy a funkcióját ellássa, közös hűtésen illik lenni a végtranzisztorokkal.
Viszont nyugalmi áram állító trimmert így SOHA nem használunk, mert kontakthiba esetén maximálisra ugrik a nyugalmi áram. Felülre fix ellenállás, alulra megy a trimmer, és harmadik lába is bekötve, hogy ha nem is érintkezik a csúszka, akkor se legyen szakadás.
Köszönöm. De, ha a trimmer így nem jó, akkor miért raknak egy hibás kapcsolást a könyvbe?
Így (kép)? A hozzászólás módosítva: Kedd, 9:07
Valahogy így.
BD azért jó, mert van rajta lyuk, hogy szigetelten fel lehessen csavarozni a hűtőbordára, és ahogy melegszenek a kollégák, automatikus visszább vegye a nyugalmi áramot.
Ezt kéne kipofozni.
Itt, eléggé távol van a BC182, a bordától. Elvileg működött, de gondoltam, hátha jobban is meglehet csinálni. Az induktívitás kell?
Azért, mert így egyszerű. Ráadásul elméletileg ez így rendben van. Viszont gyakorlatilag két dolgot nem vesznek figyelembe. Egyik, hogy a trimmer az egy olyan ellenállás, aminek érintkezése bizonytalan, azaz ha éppen úgy fogja gondolni, kontakthibás lesz mint egy öreg hangerő potméter. Ilyenkor csak a tervezőn múlik, hogy az ominózus áramkör milyen állapotot vesz fel. Úgy illik, hogy esetünkben a nyugalmi áram ha már úgy is elmászik, az inkább csökkenjen mint növekedjen. A trimmer meghibásodása ekkor csak hamgminőség romlást fog okozni, nem pedig a végfok és/táp meghibásodást.
Komolyabb tervezők azt is belekalkulálják, hogy lesz olyan önjelölt mester, aki szívesen megtekergeti az erősítőben található trimmereket. Nos, ilyen esetek ellen is lehet védekezni. Eleve úgy kell a trimmer környezetét megalkotni, hogy az a beállítás két szélsőséges állapotában is stabilan működjön. Példánknál maradva, a trimmer két végállásában csak akkora változást kell hogy okozzon, amivel az alkatrészek szórásából adódó eltéréseket tudjuk kikompenzálni. Ez eleinte bonyolultnak tűnhet, de nem az. Be lehet vetni akár áramkör szimulátort, vagy teszt áramkört is építhetünk, de az adatlapok elemzésével akár ki is lehet számitani hogy mekkora átfogási tartományra lehet számítani. A jó tervezés abban fog meglátszani, hogy a trimmered közel középállásban áll, viszont bátran tekergetheted mind a két végpontba, nem történik baj.
Köszönöm. Én nem értek hozzá, csak lemásolom. Számolgatni, tervezni, nem tudok, azért érdeklődöm. Megkerestek, hogy rajzoljak panelt, de gondoltam, a hozzáértők megszakértik, mielőtt valami hülyeséget adok gyártásba.
A második rajzodon R1 problémás, az első rajzon nincs anódellenállás a 250V-on.
Köszönöm. Én csak lemásoltam a nyákot.
Azt az egy R1 100k-t láttam. Mit rakjak, hova, vagy mit, ne? Nem kell az R1 A hozzászólás módosítva: Kedd, 10:02
Eredetileg nem akart lenni 100k, de átvágták a fóliát és odarakták alulról. Hogy miért, azt nem tudom. Nem én vótam.
Állítólag, nem 250V-ról fog üzemelni, csak valami 30V-ról. A hozzászólás módosítva: Kedd, 10:09
Esetedben egy kicsit összetett a hőkompenzálás kérdése, mert egy klasszikus emitter követős végfokozatnál a bázis-emitter nyitófeszültség fog csökkenni a melegedéskor, amit a kis "BC" BE sokszorozó hasonló hőmérsékletre melegítve szinkronban próbál tartani. Viszont a te kapcsolásodban a bázis-emitter nyitófeszültségek csak a kis BC meghajtók esetében számítanak, azaz azt a három kis BC-t kellene azonos hőfokon tartani. Erre elegendő egy kis alu lemez csík, amivel termikusan összekötöd a három tranzisztort.
A nagy BD tranzisztorok bázis-emitter feszültségének változása ebben a kapcsolásban semmilyen hatással nincs a nyugalmi áramra, viszont van kettő más, ami igen. Mégpedig az egyik a BD-k kisjelű áramerősítési tényezőjének változása a hőmérséklet függvényében, másik pedig a nyitott bázis-emitternél mérhető maradék kollektor áram és ennek változása a hőmérséklet függvényében, mégpedig 30V-on. Ugyanis ekkora feszültségen üzemel. Ez a második paraméter ilyen kis feszültségen nem számottevő, de az elsőt azt ki kellene mérni, mert erősen gyártó függő. Nem csoda, hogy ilyen topológiát nem használ egyetlen erősítő gyártó sem.
Ezt is köszönöm. Akkor nem kell BD139 a bordára? Hogyan ragasszak egy lemezre BC tokot?
Komolyan nem értem, ha valami nem jó, azt miért közlik le. Most akkor mit csináljak? Vagy, hagyjam az egészet úgy, ahogy van, mert ezt kérték? Gondoltam, meglehet jobbra csinálni. Esetleg neked van valami hasonló rajzod, ennek kiváltására? Láttam, hogy értesz hozzá és tervezel is.
Nem azt írtam hogy nem jó, hanem nem utánépítő barát. Sorozat gyártásra meg alkalmatlan. Egy Diy ráér, meg tudja mérni egy tranzisztor számára fontos paramétereit, aztán módosít a kapcsoláson. A VF valahány erősítő is közkedvelt, bár az is sok fejfájást okoz. Ott is az opamp valamint a fetek gyártójától és évjáratától függ hogy hogy fog működni.
Nincs ezzel a kapcsolással gond, csak méregetni kell. Esetleg kiszámolom neked a trimmer környezetét, neked meg áramfelvételt és hőmérsékletet kell mérned. De ha találok itthom BD 249/250 tranzisztort, megmérem az áramerősítési tényező változását a hőmérséklet függvényében. Ettől függ, hogy termikusan össze kell kötni a végtranzisztorokat a három kis BC-vel, vagy sem. A három kis tranzisztor termikus együttfutását sokféleképpen meg lehet oldani. Eleve közel lehet helyezni öket egymáshoz, aztán zsugorcsővel össze lehet szorítani egymáshoz, vagy egy kész panel esetében egy alu lemezcsíkot kell hajtogatni, ami mind a háromhoz hozzáér. Ezekhez acél rugó lemezzel, vagy egyszerűen ragasztóval lehet rögzíteni.
A potenciométer problémára sok évvel ezelőtt tettem egy szemléletes javaslatot a 25 W-os Texas erősítő topicban.
A nyugalmi áram akkor stabil, ha T1,T2, T3 egyformán melegszik. Ezt BD139/140 tranzisztorokkal és közös hűtőlemezzel oldottam meg. A kapcsolás megépítését nem javaslom, hibrid erősítő témában találsz jobb megoldásokat.
Köszönöm, de ezt kérték tőlem, csak legyen kisebb (én nem akarom megépíteni magamnak).
Akkor a T2-t és T3-at is váltsam ki BD139/140-el, közös alulemezre?
Köszönöm.
Nem akarnók méregetni, nincs időm/tudásom. Meg amúgysem érdekel mélyebben a dolog, csak gondoltam megkérdem, mennyire jó ez így. Túl sok energiát nem raknék bele, részemről. Ha a srácnak ez így jó, akkor nem piszkálom, max. a trimmernél rendezkedem.
Kettő lehetőség...
A potit beállítás után ki lehet váltani két ellenállással. Persze szerencsés, ha hő hatására is megtartják az értéküket A hőkapcsolatot egy kis alumíniumba fúrt furatokkal is meg lehet oldani, ha hűtőpasztát tesz bele az ember. A hőkapcsolat, és a hűtés is adott így.
Így hagynám, ahogy megépítetted. Több okból is tönkre mehet az áramkör, eggyel több vagy kevesebb szerintem nem számít.
A nyugalmi áram beállításakor használj áramkorlátozót!
Köszönöm. Ezt nem én építettem, csak megkaptam, másolásra.
Akkor, nem kell a trimmerhez sem az ellenállás?
És hadd idézzem tunerman fórumtársunkat:
Idézet: „Megjegyzés: az ugye mindenkinek megvan, hogy a fűtéskőr tápjának minősége elsőrangú kérdés a HiFi készülékek esetén?”
Az kérem, nem az én dolgom.
Akinek csinálom, majd megoldja.
Ha újratervezed a NYÁK-ot, akkor tedd bele az ellenállást!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |











Így (kép)? 

Állítólag, nem 250V-ról fog üzemelni, csak valami 30V-ról. 





