A vezérlő másik sarkalatos pontja a motormeghajtó fokozat. Ennek is leginkább a kapcsolóalkatrészei érdekesek. A legtöbb vezérlőben FET-eket használunk, azonban kisebb teljesítmények esetén megoldható tranzisztorral is. 

Néhány támpont ami segít a megfelelő FET kiválasztásához:

- Lehetőleg N csatornás legyen.  A P csatornásokhoz viszonyítva jóval kisebb az ellenállásuk, ezért hatékonyabbak, kevésbé fűtenek.

- Úgynevezett Logic level FET legyen. A FET-eket a GATE-re kapcsolt feszültséggel kapcsolgatjuk. Minél nagyobb a potenciálkülönbség a GATE és SOURCE között, annál kisebb a DRAIN és a SOURCE közti ellenállása, annál jobban vezet, annál több áram folyik majd az áramkörben. Mivel a vezérlő logikai része a digitális jelszinttel (5 V) működik, ezért ekkora feszültség hatására teljesen ki kell nyitnia.

Ismertlen FET esetében az eljárás: megkeresed az adatlapját
pl. http://www.datasheetarchive.com, és hasonló oldalakon.

Ha megvan, megkeresed benne a transfer characteristic nevű diagramot.

Ha nem találsz ilyet, akkor keress olyat diagramot, ahol az egyik tengely a V_GS-t, a másik az I_D-t ábrázolja.

Íme egy jó példa az IRL3803-as FET adatlapjából:

Mint láthatjuk, 5 V-nál az átfolyó áram elméleti maximális erőssége kb. 100 A és 200 A között van (max. 120 A-es a FET).

Íme egy nem megfelelő FET diagrammja (IRF830):

Mint láthatjuk, 5 V-nál csak 1-2 A folyhat. Ez a töredéke a FET által kapcsolható áramnak (4,5 A).

- A V_DS  - az a maximális feszültség, amit a FET kapcsolni képes - értéke legalább a tápfeszültség kétszerese legyen. Nem a motortápfeszültség kétszerese, hanem a tápod feszültségének a kétszerese.

- Legyen benne beépített dióda. Nem feltétel, de hidd el, jobb, mint külső diódával küzdeni. Egyrészt a gyors, megfelelő paraméterű (3-4 A, 1000-2000 V) diódák drágák. Másrészt pedig az indukált feszültség ezeken fog lecsengeni, tehát fűteni fognak. A FET-eket amúgyis hűteni kell, minek küzdjeni még a diódákkal is.

- Képes legyen az tervezett áramerősség négy-ötszörösét kapcsolni. (I_D)

Tokozás:

TO-220: Túl sok mesélni való nincs róla, úgy néz ki, mint a képen. Mivel álló helyzetben célszerű beszerelni, ezért könnyedén szerelhető rá hűtőborda. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a hátlap összeköttetésben áll a DRAIN-nel. Soha ne szereljük fel a hűtőbordára szigetelő lemez, illetve csavartávtartó nélkül! 

D²PAK, más néven TO-263.  Amint láthatod, felülszerelt tokozás. Cseréje nehézkes, viszont bontásból sok ilyet lehet beszerezni. 

Legfőbb bontási forrás a döglött, ócska számítógépes alaplap. Többnyire minimum párban vannak, de jó esetben akár 4-6 egyforma is fellelhető egy alaplapon. Leszedni hőlégfúvóval, esetleg jó nagy pákával lehet.  

Íme néhány saját gyűjtés:

Ezeréves, döglött deszkában két FET várja sorsa jobbra fordulását:

Túlfeszbuli által kivégzett, nem túl régi alaplap. A FET-ek éppek maradtak.  Azóta a modellautóm szabályzójában kapcsolgatnak.