Minimális ismereteim vannak csövekkel kapcsolatban. Nincs szó konkrét csőről, csak elméleti a felvetés. Próbálom megérteni a csövek működését. Azt a kevés tudást ami van, azt összeraktam, és jött néhány gondolat. Mikor mi történik, és miért?

Konkrét kérdés?
A csövek működését e topik keretei között elég nehéz lenne részletesen leírni, mikor erről könyveket írtak.
De ha van konkrét kérdés, akkor könnyebb, akár részletekben is. Az alapos megismeréséhez elektron fizikai ismeretek szükségesek.

A nagyobb fűtőfeszültségű, direkt fűtésű, nem egyenirányító csövek esetében a fűtőszál közepét külön kivezették katódnak, így a feszültségeloszlás a katód mentén egyenletesebb és nem jelentkezik olyan erősen a brumm, ha váltóárammal fűthető volt a cső.
Másik megoldás, hogy a fűtőtekercs közepét is kivezették és az lett a katódbevezetés. Természetesen csak megfelelő csövek esetében (egyforma feszültségű párhuzamos fűtés) volt jelentősége, vagy minden csőnek külön fűtőtekercs kellett volna.

Közvetlen soros fűtés nem terjedt el (soros fűtést az ún. univerzális készülékeknél használták, ahol direkt egyenáramról is működött a készülék), kivéve az egyenirányító csöveket, mert a csövek fűtőszála mentén eső feszültség meghatározta volna az anódhoz képesti potenciált, azaz mekkora anódfeszültség juthatna egy-egy csőre, ami a kivezérlésbe beleszámított volna és ami a legfontosabb: jelerősítő közvetlen fűtésű csövek csak egyenáramról fűthetők, különben brumm lép fel - kivéve a nagyon nagy teljesítményű csövek, de azoknál a hőtehetetlenség elég nagy. Ez ellen csak a közvetett fűtés jöhetett szóba, de itt is probléma volt a fűtés-katód kapacitáson átjutó fűtés-zaj, illetve a katód-fűtés potenciálkülönbség, ami, ha átüt, vége a dalnak.
Közvetlen fűtésű, kisjelű csövek telepes készülékekben voltak, a közvetett fűtés kitalálása után tudtak áttérni a hálózati üzemre.

Láttam 10 kW-os adócsövet, aminek a fűtőfeszültsége csak 4 Volt, de fűtőárama 200 Amper...
A gáztöltésű csövek (egyenirányító, thyratron) esetében a fűtés maximum 5 V és az amperrel mentek felfele, hogy a fűtés mentén ne legyen nagy feszültségkülönbség, különben a fűtés két vége között is beindul a gázkisülés.

Sziasztok, ha szép pentódákra vágytok, "bicskát" elő!
https://youtu.be/s8govYuGB4k
Van valakinek elfekvőben loktál foglalata?

Mennyi kellene? Adok ilyen csövet 4-6-12 V-osat is.

Köszi! Főleg foglalat kéne, bár 6V-osban kíváncsi lennék erre a csőre.

Pityu

Sziasztok!
Pakolás közben akadtam ezekre a matuzsálemekre.
Segítsetek kérlek beazonosítani őket!
Köszönöm!

Szia!

Először fejjel lefelé öblítsd le ( ne dörzsöld ), hogy tiszta legyen az üvegballon és talán a nevét is megtalálod.

EL12-re hasonlít a kettő szürke.

Köszi mindkettőtöknek!
A fejük búbját nem néztem, az öblítés kihozta a betűket.
Már csak a működés a kérdéses.

Sziasztok!

Nem tudja valaki, hogy a 12AU7-nek van e orosz megfelelője? Én nem találtam hivatkozást rá.

Kösz: fj

Tudomasom szerint annak nincs (egy az egyben) orosz megfeleloje.

Köszönöm!
Pedig bíztam benne, hogy lehet egy megfelelője, mint pl a 12AX7=>6N2P-EV.
Akkor marad a helyén.

Van..6N15P a megfelelője...

Még néhány infó...

Szuper! Köszönöm!

En szemelyesen nem probaltam, de az ukran/orosz srac szerint (akitol a csoveket veszem itt helyben) nem csereszabatos. Feltetelezem nem a sajat boltjat akarja rontani ezzel a kijelentessel

Nem az, bekoteset eleg megnezni.

Igen, mas foglalat, futes es eltero beallitasok. Lehet barkacsolhato a 12au7 helyere de nem csereszabatos.

Van több probléma is, a barkácsolással is meg kellene küzdeni. A 6N15P az miniatűr cső, közös katóddal, a 12AU7 novál cső, külön katóddal. Inkább ECC82.