Régi rádiókészülék rajza 21-es csövekkel. Jól meg kell nézni, aztán el is lehet felejteni.
A 21-es csövekkel ugyanazt a kapcsolástechnikát lehet alkalmazni, mint a modernebb változatokkal.
Az EBL21 katódját nem kell feltétlenül földelni (alkalmazhatunk katód-ellenállást), a készülékekben a (B) miatt volt, mi az (L) részét használjuk fel.

Köszönöm az írást, nem írtam ki, de inkább azok a kapcsolások foglalkoztatnak amik akkoriban mentek az amatőrök körében.

Lehet, hogy már én is fiatal vagyok hozzá, úgy emlékszem, az 20-as csőcsalád nem volt valami hosszú életű, ahogy a 40-esek sem. Bár sok hálózati trafón volt 4V, de azok inkább AZ1-es csövet működtettek, mint AZ21-est. Az EBL21 több készülékben volt végcső, és AM demodulátor egyben. A demodulátor-dióda miatt a katód testre került, az előfeszültségét a mínusz-körben elhelyezett ellenállással biztosították, ezen a készülék teljes árama átment, az előző fokozatokra a végcső visszahatását egy 100 µF kondenzátor szüntette meg. Mellette elég hamar megjelent az ECH81, ami az ECH21 novál megfelelője. AZ U sorozatot inkább hagyjuk, az UBL 55V-os fűtőfeszültsége elég riasztó.
Az EBL beállítása szinte azonos a későbbi EL84-el, állítólag jobb is hangra, mint a 84-es. Ezt az akkori AM rádiókészülékek igénytelenül felépített HF fokozatain nem tudta demonstrálni.
Azt, hogy mit csináltak vele a korabeli amatőrök, nehéz ma már kideríteni, egy részük biztos másolt valami gyári készüléket, míg mások méreteztek kapcsolást az akkor ismert szempontok szerint. Azt láttuk, hogy az ECH21 triódáját gyakran, a H részét csak elvétve, míg az EF22-t is előfordult, hogy hangfrekvenciás célra is felhasználták. Biztos találnék még akkori készülékekről rajzokat, azonban ezeket nem érdemes leutánozni, itt sokan rajzolnának fejből jobban kidolgozott áramköröket. A korábban ismertetett rajzom is rettentően el van nagyolva.

Uhh, mégegyszer köszönöm a kimerítő választ. Azért érdeklődnék ebben a körben mert, igen kevés kapcsolás van fennt mint említetted így hátha vannak Nagyöregek a fórumon akiknél még ilyen kapcsolások akadhatnak.

Volt a fórumon egy "Csöves erősítők" című topik. Különböző okok miatt bezárták, hozzászólást írni ugyan nem lehet, de megnyithatod, és találhatsz kapcsolásokat is.
Az loktál foglalatú csöveket kifejezetten olcsó néprádiókhoz fejlesztették ki.
Hangfrekvenciás erősítőket is lehet azért építeni belőlük, csak nem egyszerű.
Egy önálló nagy erősítésű trióda valamint nagyáramú egyenirányító nagyon hiányzik a sorozatból. Ezt a hiányt pótolta az ECH21 triódája, de kis szintek erősítésére nemigen való. A heptóda sem igazán alkalmas hangfrekvenciás célra.
Az EF21 használható végfok meghajtó erősítőjének, de az EF22 változó meredekségű cső, nem alkalmas nagyobb jelek erősítésére.
Az U változatoknál a fűtés megoldása kellemetlen, egy erősítőben nincs annyi cső, hogy a fűtőfeszültségek összege kiadjon egy normális hálózati feszültséget.
Hogy melyik cső mire jó (mit tud) tájékozódhatsz a régebbi adatlapokról, többnyire tartalmaznak egyfajta felhasználási útmutatót, amiből sokat lehet tanulni.

Köszönöm a tanácsokat, ránézek majd az erősítős topicra aztán hátha találok valami érdekességet!

Sziasztok

Ezt a két egyforma csövet most kaptam, mire lehetne használni?

RF keverő pentódának tervezték.
Hangfrekvenciára nem a legjobb.

Létezik olyan cső ami olyan mint a PCL sorozat csak 6,3-as fűtéssel?

ECL
Például a TV-ben PCL86 volt tipikusan a hangvégfog, rádiókban meg sokszor ECL86.

Ha benézel pl. a Frank's elektroncső katalógusba, minden PCL-nek ott van az ECL-es megfelelője.

A PCL sorozat soros, 300 mA fűtésű. Azért találták ki, hogy egy csőkészlet kiadjon a hálózati tápfeszültséget, hogy ne kelljen hálózati transzformátort találni. Ezeknél a csöveknél a változó fűtőteljesítmény miatt a feszültség más, és más.
Az E sorozat 6,3 V párhuzamos fűtésű, a változó fűtésteljesítmény miatt a felvett áram más, és más.
Mindazonáltal létezik néhány cső, aminek az azonos fűtőteljesítménye miatt használható E sorozatúként a P sorozat csövei között soros kapcsolásban.
Pl.: EAA91, EBF80, ECC81, 82, 83, ECH81, 83, 84, ECL80, EF80, 85, EF83, EF184,
Ennek fő oka, hogy a TV -be való csöveket az E sorozat csöveiből fejlesztették. Ha a fűtés katód feszültség kisebb, mint a hálózati feszültség, és mégis használni kellett az E sorozat soros fűtéssel használható csöveit, akkor azt a sor elejére tették, ahol még nem haladta meg a fűtés katód feszültség az adott értéket, kb 100 - 150 V -ot.

Leginkább ECL86-os találsz, de több rádiót szereltek ECL82-es csővel is. Az ECL80 nem igazán elég semmire.

Csakhogy a PCL86 nem 6,3 V -os, és az ECL86 nem 300 mA -es fűtésű.
Az ECL80 a korai (nem magyar) televíziókban volt mindenes, hangerősítő, szinkron oszcillátor, szinkron leválasztó, videó, sőt a német elektrosztatikus eltérítésű TV -kben soreltérítő végfokozat.
Az a másfél Watt, az szobai hangerőt biztosított egy érzékeny hangszóróval.

Igen, az ECL sorozat a PCL sorozat analógja, 6,3V-os fűtőfeszültséggel.

Orion AT501,401,301,302 televíziókban alkalmaztak ECL80-as csövet szinkronjel formáló és leválasztó valamint képeltérítő osc. és végfokozatban a 70 fokos képcsöveknél.

Ezeket miért nekem írogatod?
Az eredeti kérdés ez volt jani1987 fórumtársunktól:

Mert ahogy idézted Jani kérdését, nem az ECL/PCL86 volt a kérdés.
A helyes rövid válasz:
Igen, létezik. (bár sorozatról szó nincs).
Egyedül az ECL80 fűtése (6,3 V, 300 mA) teszi lehetővé, hogy mind az E, mind a P sorozat között szerepeljen.
A PCL "sorozat" csövei:
PCL82, 84, 85, 86, 805, 200.
Az ECL "sorozat" csövei:
ECL80, 82, 85, 86, 805.

Az összes többi ömlengés meg szerintem teljesen felesleges jani1987-nek a gityómotyóhoz.

Azé' hátha tanul belőle, de megfogadhatná granpa tanácsát is.

Nem tudom mit kellene ide írni úgy, hogy ne legyen belőle csöves topik. A lényeg, hogy a 3 csöves erősítő borzalmasan zajos ezért egy jóval egyszerűbb darabbal kezdek. Bár azt a több mint 100 csövet amit birtoklok életem végéig sem fogom elhasználni.

A téma ugyan lezárva, de minden tudomány fellapozható, ha megnyitod. Hátha a zajra is találsz megoldást. Főleg a téma régebbi részében.

Szűretlen táp, trafó zaj, árnyékolás stb. Ezt azt megjegyeztem.

Akkor keress, találj, javíts.

Sziasztok!
Ha egy elektroncsőből (trióda és pentóda egyben [konkrétan 6f12p de ez lényegtelen a kérdés szempontjából]), csak a pentódát használom, akkor a triódát milyen potenciálra érdemes kötni, vagy milyen semleges üzemmódban érdemes járatni, hogy ne szóljon bele a működésbe ill. ne is károsítsa önmagát?

Én simán összekötném őket (katód, rács és anód), majd a pentóda katódjára (ami a belső árnyékolás is).

Ne foglalkozz vele.
A két csőfél egymásra hatása olyan kicsi, hogy csak mindkét csőfél használata esetén, és nagyfrekvenciás alkalmazásoknál lehet probléma.