Úgy írta a kérdező, hogy betett egy C16-ot a 0,75mm2-es áramkör leágazásába a lakásban. Ez viszont túl nagy, maximum a zárlatvédelmet biztosítja. Kivételes esetben lehet a túlterhelésvédelem a leágazó áramkörben máshol is, de mindenképpen egyszerűbb és az a legmegbízhatóbb ha a lakásban, a leágazásnál lévő védelem egyben mindennek megfelel.
Gondolom nem bonyolította túl és nem csatlakozótábla, hanem csakis egy dugalj került a pincében a falra.

Csatlakozótábla esetén mindig úgy választom meg a védelmet, hogy a betápkábelt is teljeskörűen védje. Ha van benne 3x16A-es 3F dugalj és 3db 1x16A-es 1F dugalj, akkor a max névleges árama 32A lehet, de az előszerelt kombinációknál egy minőségi gyártó megadja a tervezett egyidejűséget is pl. Mennekes, ez sokszor nem 1-es, az áramvédő árama miatt nem mindegy.

Az áramvédők a legtöbbször a csatlakozótáblában vannak, így a kábel kapacitív árama nem terheli feleslegesen már a leágazásnál. Az áramvédő után ahogy írod általában minden dugaljnak saját kismegszakítója van.
Hogy ne kelljen a munkásoknak az elosztóban turkálni, ezért a betáp mondjuk 10mm2 és kap egy 35-40A gG olvadóbiztosítót, ami teljes mértékben szelektív a C16-sokkal.
De ha 3x32A-es dugalj lenne benne még az ahhoz tett C32-vel is kb 85%-ban szelektív egy 40A gG. De ezek a csatlakozótáblák már inkább 16mm2-es betápot kapnak és 50-63A-es biztosítást.

Samsung GW76N mikrosütő kiverte a biztosítékot(12A).Régi készülék,kitakarítottam a portól,tettem új biztit, most jó.Mi okozhatta a belső zárlatot?A villanyóra szekrényben is lement a 16A-es kismegszakító.Köszönöm.

Csak az utókornak.
A kezembe került egy leharcolt Einhell BT-BC 22E, ez a nagytesója. 22A-es és itt van 2 kapcsoló pluszban. Az egyikkel a tirisztort lehet rövidre zárni, így vagy automata, vagy nem. A másik kapcsoló a tirisztor után levő 0,1Ω 40W-os ellenállást zárhatja rövidre, ez lenne az áramkorlátozás. A tirisztort vezérlő panel szerintem ugyanaz. A te rajzod felhasználva átalakítom a nagyra, de maga a panel az ugyanaz, mint az AFEN 10-nél, alias BT-BC 10. Fenn van egy rajz az Elektrotanyán is, de ott sem az igazi.
Szerintem nem gáz a trafó. A szekunder ennél 13,25VAC, a kimenet 12VDC körül alakul, 100Hz-nél digit multiméterrel ez jónak tűnik. Egy puffenkondit (220µF) rátéve már 17VDC. Akkura téve "A" állásban hamar felszalad, aztán visszakorlátoz és 13,75VDC-nél 2-300mA áram folyik. Ez az akku kezdődő cellazárlatos, ahogy kap töltést elmúlik egy időre, tartja a 12V feletti feszültséget. Ha átkapcsolom "N" állásba, akkor megy fel a feszültség, folyik 4A körül, 15V körül visszakapcsoltam "A"-ba.
A műhelyben akku nélkül terheltem 1Ω-al, 12A körül mutatott, de pár másodperc múlva már forró volt. Ha bent volt a körben az áramkorlátozó 0,1Ω, akkor azon 3V körül esett.
A potin 610Ω mérhető ennél.
Az Einhell-nek van service oldala, van robbantott ábra gyatra minőségben, és az alkatrészekről képek, cikkszám.
Ezzel a töltővel eléggé elbántak, szétégett az előlapi biztosíték ház, egybeolvadt a biztosítékkal. A panelen meghalt a 2db S8050, és a zéner is zárlatba ment, a 0,1Ω 40W-os ellenállás levette a porcelán kabátját, izzhatott az ellenálláshuzal, meg is szakadt. Szerencsére a tirisztor megúszta, a trafón sem látszik melegedés nyoma, a graetz is jó. Pár forrasztást fel kellett javítani, de amúgy furán csendes a trafója. Állítólag sikerült vele egy lemerült 100Ah-s akkut fordítva feltölteni.

Üdv!
Véleményem ,(és gyakorlatom szerint. Hl. D) a főzőlapot 5x 2,5 mm2 kábellel kötik egy fázis 32A ra. Oka az átlagos,.(em ipari) háztartási főzőlap elektromos kialakítás, hogy többnyire 2x 1,8 kW-os egységet takar. ehhez 5x 2,5 mm2 kábel elég Fázis /Nulla, Fázis/Nulla, PE (olcsóbb mint a 3y4 mm2, és kezelhetőbb is.) A kábel bekötése pl Németben,, és Hollandoknál is L1=Barna, N=Kék, L1, Vagy L23 fázis esetén = Fekete, N=szürke (kék csővel jelölve), PE= Zöld /Sárga mindez ilyen sorrendben egy C16 4P be kötve. (Itthon nehezen beszerezhető nincs készleten....) Ez talán zárlat esetén leválasztó kapcsoló is. A sütők bekötésén is a fenti sorrend található. A sütő felőli bekötéshez találsz szerelvényt 5-ös csoki van benne. A hollandok egy Perilax nevű 3 fázisú aljzatot használnak ehhez mivel arra felé ennek a dugója van a lap lábelére sütve. Kötni vacak, az ügyfél számára kényelmesebb, pl a lap cseréjéhez, mert kihúzom/bedugom, nem kell elektromos szakember. Erre felé nem ezt a szisztémát használják.
Remélem segítzettem.
J

Szia Gyula,
teljesen egyetértünk, biztonság mindenek felett. Ezért is csináltattam villanyszerelővel a hosszabbítást. A kérdéseimet nem azért tettem fel, mert én akarom kialakítani a villamos-hálózatot, hanem azt szeretném tudni, hogy a tervező által választott megoldás, illetve a vastag vezetékek villanyszerelő általi meghosszabbítása rendben van-e.

Vagyis
1. Melyik a jobb megoldás egy főzőlap bekötésére (3-fázis esetén)? - egy fázisról 3x 4 mm2 kábelköteggel (fázis, null, földelés) egy 20A-es biztosítékon keresztül (úgy látom ezt választotta a tervező),
vagy inkább két fázisról, a két vékonyabb (úgy látom, hogy csak 1,5 ezek a vezetékek, de lehet, hogy mégis 2,5-ek) fekete fázis-kábelt használva (a vastag kábellel közösített nullal), 2x 16A-es biztosítékon keresztül? Ebben az esetben a főzőlap saját kábelét valószínűleg nem kell lecserélni.

2. Múlt héten a villanyszerelő az előbbi megoldást választotta - a 3x4 mm2 kábel hosszabbítását 3x2,5 mm2 kábellel oldotta meg. Elegendő lesz ez a vékonyabb vezeték a főzőlapnak (7,3 kW - egy fázis!)?

Az interneten ezt találtam:
Alapszabályok a vezetékterhelhetőséghez

A vezeték terhelhetősége azt a maximális áramerősséget jelenti, amelyet hosszú távon elvisel túlmelegedés nélkül. Ez a szám nem azonos azzal, hogy mekkora kismegszakítóval védhetjük – utóbbinak figyelembe kell vennie az indulási áramokat és a vezeték védelmét is.

A szabványos réz vezetékek terhelhetősége (230V AC feszültségen, 30°C környezeti hőmérsékleten, egy szál szabadon vezetve):

Keresztmetszet(mm²) AWG Terhelhetőség Névleges Szolgáltatói védelem elvárás
1,0 réz ~17 AWG 13–15 A 10 A arányos 6A/8A
1,5 réz ~15 AWG 16–18 A 13 A 10A

2,5 réz ~13 AWG 21–25 A 17,5 A 16A
4,0 réz ~11 AWG 27–32 A 23 A 20A
6,0 réz ~10 AWG 34–40 A 29 A 25A

10,0 réz ~8 AWG 46–55 A 39 A 32A

A fenti táblázatból adataiból következik, hogy a 2,5-ös vezetéknek már sok a 20A-es biztosíték? (azaz túlmelegedhet)? Ráadásul vannak korrekciós tényezők is, amik csökkentik a vezeték terhelhetőségét...
Ha a tervező vastag kábelt tervezett a főzőlapnak, akkor jó lenne ugyanolyan vastagságú kábellel csináltatni a hosszabbítást (!?). A villanyszerelő azt mondta "jó lesz az", de nem vagyok nyugodt...

De ha a főzőlap beszerelése előtt a 3x2,5-ös kábelt lecseréltetem 3x 4mm2 -es kábelre, azt be tudják majd kötni hátul a főzőlapba? - nem nagyon vastag az a kábel?

Köszi a választ,
Laci

Relé terhelhetőség

A segítségeteket szeretném kérni. Adott egy elméletileg 12A-t tudó relé.
Viszont a lábak keresztmetszetei nem valami bizalomgerjesztőek. Ekkora áramerősségnél már a 1,5mm2-es vezeték is kevés. Vagy inkább vegyek erősebb relét? Köszönöm!

Ez a kapcsoló ugyan megfelel az EN 60947-3 szabványnak, de az nem csak a szakaszolókra vonatkozik, hanem az általános terheléskapcsolókra is. Szerintem ez egy mezei 1-0-2 állású váltókapcsoló. A névleges árama 32A, ez valószínűleg az ohmos terhelésre vonatkozik ill. a termikus határárama, vagyis kapacitív-induktív fogyasztók esetén valószínűleg csak kisebb áramú fogyasztókat szabad kapcsoltatni vele (nem írják a katalógusban hogy milyen terhelési kategóriáknál használható). Ha van két izzód vagy bármilyen terhelésed egy áramkör végén, akkor ezzel tetszőlegesen kapcsolgathatóak, ilyenkor más követelménynek nem kell megfelelnie.

A szakaszolók- és leválasztókapcsolókra külön szigorú követelmények vannak, a kapcsoló biztos pozíciója, az érintkezők közötti fizikai távolság, a feszültség áthatolása a nyitott érintkezők között, nem lehet félvezető a kapcsolóelem ami rövidzárba tud menni, ezzel a leválasztott áramkör biztosan feszültségmentesnek tekinthető.
Például egy gép betápjára beépített piros-sárga terhelésszakaszoló az egyben vészleállító kapcsoló is, vagyis biztonsági funkciót is ellát, baleset miatt biztonságosan lekapcsolható vele a gép.
De ha egy ugyanolyan áramú és pólusszámú fekete terheléskapcsolót építek be a helyére, akkor a gépet változatlanul le tudom állítani, de nem nevezhető vészleállítónak, nem alkalmas arra papíron ha feltekert valakit az eszterga hogy ezzel hárítsák el a veszélyhelyzetet.

Az áramszolgáltatót az érdekli, hogy fennállhat-e fizikai kapcsolat a szigetüzemű rendszer és a hálózat között. Ha a kettő szakaszolókapcsolón keresztül van elválasztva, akkor a szakaszoló szigorú szabványi előírásai miatt kijelenthető, hogy nem alakulhat ki veszélyes állapot, megfelelő biztonsággal el van választva a kettő rendszer egymástól.
De ha egy mezei terheléskapcsoló van a kettő között, akkor abból még nem következik, hogy az elválasztás is kellő biztonságú.

Szerintem ilyen részletességgel ezt nem ellenőrzik, de ha bármikor kiküldenének egy embert, az valószínűleg tudni fogja hogy ilyesmit kell keresni. Gyanítom hogy ha erre sor kerül, akkor inkább fog belekötni mindenbe, még abba is ami amúgy megfelelő lenne, tehát nem erőltetném a lenti műszakilag megfelelő, de bizonyos szempontból kifogásolható megoldásokat sem.

Ugyanígy nem megfelelő az sem, ha két különálló kézi szakaszolókapcsoló van beépítve hogy a hálózati üzemet kikapcsold, utána meg az akkumulátoros üzemet be. Jól hangzik hogy ezt a sorrendet elő lehet írni, de fizikailag lehetséges a kettőt egymásra kapcsolni. Az átkapcsoló amit mutattam pont ezt zárja ki, fizikailag lehetetlen egyszerre összekapcsolni a hálózatot a szigetüzemmel az 1-0-2 állás miatt.

Ezen kívül az átkapcsolást reteszelt megszakítókkal lehetne megoldani (valami komolyabb motorossal), ami szintén nem két forint, több százezres móka lenne. Illetve a két kioldóval szerelt 4 pólusú kismegszakító is elég határeset, mert leválasztásra megfelelne és a reteszelés is működne, de kézzel nem lehetetlen egymásra kapcsolni őket amíg az ember ott áll.

*Bónusz opció, hogy az átkapcsolást az általad beépített terheléskapcsoló biztosítja és két különálló szakaszolókapcsoló lenne beépítve elé a hálózati ágba és a szigetüzemű ágba. Én még ezt sem kockáztatnám meg, mert műszakilag és a helyes sorrendekkel ez megfelelő biztonságú, de szóvá lehet tenni hogy ha mindkettő szakaszoló bekapcsolva marad, akkor az elválasztást megint csak nem kellő biztonságú kapcsoló végzi...

Aztán vannak sima szakaszolók és terhelésszakaszolók is. Előbbivel nem célszerű üzemi áramot kapcsolni. Tehát ha ilyen átkapcsolód lenne, akkor a kimeneten kell egy terheléskapcsoló vagy egy kismegszakító. Először lekapcsolod a terheléskapcsolót hogy nulla áram folyjon és utána kapcsolhatod át a szakaszolókapcsolót. A switch-disconnector, vagyis terhelésszakaszoló üzemi áramok kapcsolására is alkalmas, ennél nem kell lekapcsolni az üzemelő fogyasztókat.

Motorvédő relay

Sziasztok, Egy motorvédő kapcsolóval kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
A fiamnak kellene egy elég drága(60Ezer Ft) keringtető szibattyúhoz.Maximális teljesítmény 60 Watt.
Az apósa szerint( villanyszerelő) .02A est javasol 230x0.2 = 46Watt. Szerinten viszont egy 0.5 A- es bőven jó lenne ugyanis,ha leragad a motor pillanatok alatt megugrik az áramfelvétel és kiold a motorvédő mielőtt károsodna a motor.De nem szeretnék rosz tanácsot adni mivel soha nem szereltem motorvédő relay- t.
Üdv mindenkinek István.

Először legyen eldöntve az autó és a töltő, teljesítmény (azaz töltési idő) terén is. Nem tudom mi mivel kompatibilis, lehet hogy a 22kW-ot nem is bírná a kiválasztott autó.
Vannak töltők amiket vissza lehet korlátozni pont a szűkös rendelkezésre álló teljesítmény miatt, a 11kW-osnál pl 8/10/13/16A lépésekben, ami 5,5KW/6,92kW/9kW/11kW-ot jelent. Ebben az esetben viszont számolni kell azzal, hogy kétszer lassabb is lehet a töltés.

Ha csak max 11kW-ban gondolkodsz három fázison az 3x16A órákon át tartó hálózati terhelés. Ha bármi más fogyasztót akarsz mellette használni a háztartásban, akkor a 16 amperon felül indul a számolás. Hiába van 20A-re biztosítva a 11kW-os, legalább nem kell 3x16A-nél többel számolni, ahogy a 22kW-nál a 3x32A-nél sem. Ha most van 3x16A-od az viszont csakis a töltőre elég, semmi másra.

Kérdés hogy mikor töltenéd és milyen fogyasztók vannak. Mondjuk hazajöttök este de nem teszed egyből töltőre, hanem két órán át főztök, mostok akkor a nagy terhelésen túl lesztek és utána töltőre lehet tenni.
Én minimum 3x10A-t mondanék pluszban ha javarészt használni akarjátok 11kW töltés mellett a háztartást. Az akkor legalább 3x25A csatlakozási teljesítmény. Viszont ebbe például egy elektromos tűzhely nem fog beleférni, egy mosógép meg kapásból elviszi az egyik fázison a megmaradt tartalékot. Szóval 11kW-os töltő mellett koránt sem felesleges még 3x32A sem, vagy valamilyen aszimmetrikus kiosztás pl. 20+32+32A.

Össze kell írni az áramköröket és rajtuk a fogyasztókat, ha praktikus akkor módosítani kell a körök fázisonkénti kiosztását. Aztán meg kell határozni, hogy mi legyen a minimális igény, mivel tudjátok korlátozni az egyidejűséget, pl nem lesz többé egyszerre elektromos főzőlapon főzés + villanysütés egy időben. A minél nagyobb bővítéssel egyben a kényelmet is megveszitek, hogy nem kell ezekre odafigyelni.

Az elektromos autózás nem drága, de mindenre megvan az "E-" felár. A töltő 2-300 ezer, a villanyszerelés is költség, a hálózatbővítés meg ha kell akkor kell. Kaptunk rezsicsökkentést, cserébe fizetni kell mostmár a kábelért és a hálózatfejlesztésért is pluszban.

Hova szükségesek ezek a brutális keresztmetszetek?
Az a fő kérdés, hogy megvan-e az esélye hogy a jövőben le lesz cserélve valami még nagyobb teljesítményű töltőre vagy lesz valami más fogyasztó mellette, például ez egy kerti kisházban van-e ahol még mást is ki kell szolgálni? Netán lesz a töltő mellett egy további aljzat, amiről időnként el van látva valami elektromos kertigép és követelmény hogy a töltéssel egy időben is használni lehessen?

Mert ha csak önmagában a töltő lesz 11kW 3F-en az 3x16A tartós terhelés. Meg kell nézni a gyártói telepítési útmutatót hogy milyen előtétbiztosítást kér, mert lehet 16A de valószínűbb a 20A.
Ökölszabályként a vezeték keresztmetszet (cu):
16A - 2,5mm2
20A - 4mm2
25A - 6mm2
32-40A - 10mm2

Ha C20A-es kismegszakítós leágazás kell neki, akkor nézzük meg a 4mm2 cu-t, hogy elegendő-e?
3x16A/25m szakaszon ez szimmetrikus terhelésnél 0,77% feszültségesés, ami még akkor is bőven jó, ha nem közvetlenül a fogyasztásmérőtől indul hanem van még előtte 10-20m mért hálózati rész. A teljesítményveszteség töltés közben kb. 90W, ezt tovább csökkentheted a nagyobb keresztmetszet alkalmazásával.
Az NYY-J 5x4mm2 kábel alapterhelhetősége: levegőn: 34A, földben: 47A, szóval a 16A-es névleges terhelést még csökkentőtényezőkkel is röhögve elviszi.

Erbe javaslata az alukábelre az ár miatt jobb, az NYY-J 5x4 kb. 1300Ft/m, a NAYY-J 5x16 kb. 900Ft/m, vagyis 10000Ft különbség van az alukábel javára, valamint ha bővítés lesz a jövőben a kábelt nem kell cserélni, mert kb. 60A-es terhelést bír.

Ha melléképületet vagy kertigépet is el kell látni a töltéssel egy időben, akkor ahhoz egy további C10-C16A-es kapacitás jól jön, vagyis akkor már C32A-es fő leágazást tennék, (rézből 32A-re sarkosan a 6-os is belefér, mert a földkábel javarészt jobban hűl és a ráadás terhelés nem folyamatos, vagy max 1-2 óra időtartamú) vagy a biztonság és az alacsonyabb feszültségesés kedvéért 10mm2, aluból meg az 5x16-os. A végponton meg C20 (szerelési!) a töltőnek és egy C10-13-16A-es egy vagy akár háromfázisú leágazás a kerti dugaljaknak.

A 25m-ert viszont előzőleg nem néztem, így mindenképpen be kellene építened közvetlenül a töltő mellé egy T2+T3 túlfeszvédelmi készüléket. Ha van rá keret, akkor ezen a ponton egy helyi földelőrúd sem árt a PE-hez csatlakoztatva, ezzel csak javítod a rendszer jóságát és növeled a hatékony túlfeszültségvédelmet. Az egész lehet egy kicsi, lehetőleg UV-álló kötő- vagy elosztódoboz, amibe tömszelencékkel vezeted be a kábeleket vagy egy fali kis acél elosztó a töltő mellett. De van hogy egy nagyobb acél elosztóba teszik be a kültéri töltőt, aminek az alja viszonylag nyitott, ez esetben válassz akkorát, hogy a páravédett kötődoboz is beférjen az acél elosztóba.

kb.42A fog felvenni neki folyamatosan ha 1KW-os a teljesítmény. A 630VA trafója is kicsi ehhez.

Nekem is most volt bővítés az egyik lakásban és szintén 32A "B"-t raktak fel. Spéci kismegszakító, EON feliratú, nem nagyon lehet csak úgy helyettesíteni mással.
Gondolom így a kenőpénzes verzió sem működne, hogy még a felrakáskor véletlenül C-t tegyenek fel.

Amikor végre elkészül valami, és megint nem az itteni fórumozóknak lett igaza, hanem amit előre jósoltam:
Fenn van a 32A bővítés, és plombálva is van. Végre sikerült, nagy meccs volt nekem. Ez mindenre IS elég lesz, ha megfizethető marad a villanyáram díja...

Amiben igazam lett, hogy álmodozhatok én a 32A C biztosítékról! Bár itt többek is azt állították, hogy C-t raknak fel, sajnos nem lett igazuk. Pont ezért szerettem volna 32A-t, mert ha 25-t kérek abból is B-t kapok, nem C-t (annak ellenére, hogy a társasházi szomszédoknál a legtöbb helyen C van fenn), azt meg könnyű már egy plusz porszívóval, vagy mikróval, vagy mosógéppel lecsapatni, ha megy mellette a villanytűzhely, és esetleg egy két másik ohmikus fogyasztó (vízforraló, kenyérpirító, villanybojler)...
Szóval itt is igaz a mondás: kapcsolatok nélkül egy senki vagy.

Az jó, és hol a másik fele? Még csak 500-nál tartunk.
Én is kifizettem ezért a bővítésért 200+200eFt-ot. És itt nem kellett plusz csövezni, meg lakáselosztózni, csak ezt a külső villanyóra helyet bevésni, és kész.
Továbbra sem jön ki a matek - kérem segítsetek, milyen rejtett díj van még ezen az 5 méteren?
Ha a meglévő mellé kérek egy H, vagy Vezérelt áramot mi kerül azon 1 M feletti összegbe?
A tripla doboz ami pont befér - mert az ajtó és az ablak közötti táv 90cm - 200eFt. Ehhez jön a 2*16 fejlesztési költség (200eFt), munkadíj+plombabontás 300eFt. Ez még mindig csak 700eFt, és már van vezérelt+H tarifa is 16A-16A a meglévő 32A mellé

Vezérelt áram, vagy H-tarifa

Még egy kérdéssel zavarnálak itt Benneteket:
Adott ez a csodálatosan kialakított, többszörösen százezrekből kialakított, még bővítés alatt levő mérőhely 1 fázis. (azért nincs rajta plomba, mert hálózatbővítést kértem 16->32A-re, és az E-on munkatársai még nem érkeztek ki, a reg. szerelő meg kicserélte már benne a méretlen oldalon a vezetékeket 10mm2-esre.
Annyit mondott a reg. szerelő, hogy ha én ide H-tarifát, VAGY vezérelt áramot szeretnék még, akkor az 1millió alatt nem áll meg...
Ez tényleg így lenne? A második képen piros nyíllal a méretlen kötődoboz van jelölve. Onnan jön ide is a méretlen vezeték az órához. (mi kerülne ezen a fotelen 1 millióba? - tudom valaki ezen a pénzen jót utazna, de tényleg ennyi az annyi?)

Nullszakadás/érintkezési hiba szinte 100%. Vagy nálad a mérőhelyen vagy a szolgáltatói vonalon. Esőkor a helyi földszondád értéke jobb lesz és jobban átveszi a nulla szerepét. Érdemes volna rámérni egy lakatfogós műszerrel a szondád bekötővezetékére. Ha ott minimális áram folyik akkor szinte biztosan a szolgáltatónál van a gond. A szolgáltatói vezeték a trafótól 200-300m-ként földszondával le van földelve (a PEN), valahol szakadt/érintkezési hibás a PEN és amikor nem érintkezik akkor a szonda/ák veszik át a helyét. Eső után jobban vezeti a talaj a villanyt.
De ha ez a gond akkor ez egyben azt is jelenti hogy nem jó a földszondád (vagy a szolgáltatóé) értéke mert "szárazon" is 10Ω alatt kéne lenni a földelési ellenállásnak. Érdemes megméretni.


Ez renden is van, csak ezen a végén biztosítani kéne mert a 32A egy kicsit sok a 2,5mm²-nek. Nem tudom mekkora a szakasz, de egy C16 vagy (nagyon maximum ha nem túl hosszú) B20 kismegszakító elkelne rá.

Köszönöm a választ.

Már beszéltem egy ÉV felülvizsgálóval, aki a szondát, a hurokimpedanciát, és a szigetelési ellenállást is megméri.

Raktam fel már képet a mostani állapotról, pár hozzászólással följebb van, és igen ott már 40A-es a Fi relé

Az az 5 X 2,5mm2 valóban jogos észrevétel, de az azért van úgy, mert innen van elvezetve egy másik épületrészbe a judo, és ott van egy külön lakáselosztó, amiben van saját Fi relé.
Az gyakorlatilag néhány konnektor, és kb 5 lámpa kör.

Ez a vibrálás az egész házat érinti sajnos, és teljesen random módon szokott jönni. Az utóbbi kb egy hétben nem volt semmi. És sajnos eddig nem sikerült azt sem megfigyelni, vagyis rendszert látni benne, hogy mikor magas, és mikor alacsony a feszültség a hálózatban. Egy elméletem van csak erre, hogy eléggé zergebaszta vidéken lakom, és amikor éppen kint vannak a telek tulajok, és fogyasztanak ők is, akkor alacsonyabb, amikor meg nem akkor meg magasabb a fesz. NEm nagyon tudok napelemekről ezen a területen, egyébként inkább reggel van magasabb feszültség mint napközben, és este is inkább 220 körüli mint magasabb. Szóval nem látok benne rendszert egyenlőre.

DE! a mostani megfigyelésem az, hogy így eső után azt kell mondjam, szinte hibátlan a rendszer. Szóval olyan mintha a nedvesség-pára segítene nekem.

A szolgáltató 32A-es kismegszakítója pedig le tud oldani, volt már rá példa, szóval ki tud alakulni akkora zárlati áram.

Nem olcsó de 100%os megoldás egy online szünetmentes táp. a 32A az 6 kW. Tehát egy ekkora valóban nem olcsó

Az gond. Amit én néznék meg:
-fogyasztásmérő hely átvizsgálása, elég gyanús hogy ott van valami érintkezési hiba akár mért akár méretlen oldalon. Volt olyanhoz "szerencsém" hogy a talajba ásható mérőszekrénybe bejutottak a hangyák és ott átvezetést, korróziót okoztak.
-kéne hívni egy ÉV felülvizsgálót aki műszerrel tud szigetelési ellenállást mérni a bejövő alu kábeleden és kéne mérni egy hurokimpedanciát is, nálunk bent a telephelyen hasonló hiba volt (néha random feszültségesés ami nem volt összeköthető nagy fogyasztóval, vibráló lámpák...) mit kiderült srült volt a kábel szigetelése és bejutott a víz ahol a kábel néha áthúzott, gyakorlatilag az egyik kábel majdnem teljesen megszakadt (eldurrant) a végére, csak a két párhuzamosan kötött kábel miatt nem vettük észre (nem hiányzott fázis). Szóval ilyen hiba is lehet. Amúgy is elég karcsú a 2x50mm² 400m hosszan 32A-re. Nekem ott vannak fenntartásaim azzal is, hogy képes-e kialakulni akkora zárlati áram ami oldani tudja a 32A-es megszakítót (ezért kéne a hurokimpedancia mérés).
Azt jó volna kideríteni hogy az egész lakást érintő probléma amikor vibrálnak a lámpák, vagy nem.
Ja és még egy fontos dolog a földszondádat is ellenőrizni kéne, PEN jön be hozzád ha ez valahol megszakad és a földszondád nem jó (10Ω vagy annál kisebb) akkor áramütés érhet titeket mert feszültség kerül a földelt fémházas fogyasztók megérinthető fém részeire. És ilyenkor a ÁVK sem fog védeni mert az ő nézőpontjából az áramok rendben lesznek. A fotódon nem látom a földszonda csatlakozását.
A 25A-es ÁVK-t is cserélni kéne legalább 40A-esre az is okozhat galibát (ha még nem tetted meg). Jó volna egy fotó a mostani állapotról, mert ott látok egy 5x2,5mm²(?) kábelt ami biztosítás nélküli és PEN megy el rajta.

pontosan,igy müködik.
Én pedig anno 555' Ic.vel hajtottam meg a kapcsoló tr.t,BUT 12A,a driver Sc1815,és kisméretű ferrit magos trafó volt.
9v-12V, dc.ről stabilan üzemelt.
U~szek.150-180V...

A csatlakozókábelen és a mért fővezetéken együtt illene max 2%-os feszültségesést tartani. Mivel a hossz miatt az előbbi elhanyagolható, ezért simán mehetett volna egy NAYY-J 4x185-ös kábel, így adná ki a 2%-ot 32A mellett. Ráadásul az órától TN-S kellene hogy legyen.

Most az 50-es kábellel 18V és 8% a feszültségesés, ez sem a világvége, ettől még nem kellene 200-210V-nál kevesebbet kapnod. Vagy van valamilyen hiba még a háztartáson belül vagy eleve nagyon alacsony feszültséget kapsz a szolgáltatótól. Rendszeresen méred terhelés nélkül is a háznál vagy közvetlenül a fogymérőnél? Ha így mérted a 187V-ot, akkor mit mond rá az eon a fejlesztések után?

Amúgy a képen mit keres a 32A-es betáp után egy 25A-es áramvédő? A 40A-es kellett volna minimum.

hálózati feszültség ingadozás

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni olyanoktól, akiknek van tapasztalata a hálózati feszültség stabilizátorokkal.

Az otthoni hálózati feszültségünk nagyon nagy szórást mutat. Van, hogy 185V, de van, hogy 255V.
Erre tettem be egy Kínai "okos mérőt", ahol be tudom állítani, hogy mekkora feszültség alatt, és mekkora feszültség felett kapcsoljon le a hálózatról, és ha megfelelő a feszültség, akkor meg visszakapcsol, de addig X időnként próbálkozik, hátha...
Volt idő, amikor folyamatosan alacsony volt a betápunk, ezt hosszasan levelezve az eonnal sikerült orvosolni, egy hálózat fejlesztéssel, sőt még kötbért is fizettek nekem 2 évig akkoriban. A hálózat fejlesztésnek köszönhetően a feszültség felkúszott egészen ritkán 250-255V-ig, de 90%-ban stabilan hozza a 220-230-at.
Egy fázisunk van 32A-ral, de ez a fesz ingadozás nem a fogyasztásunktól függ. A mostani legfrissebb tapasztalatom hogy 187V 1kW fogyasztás mellett.
A kérdésem az, hogy mennyire használhatók a hálózati feszültség stabilizátorok?
Kb ilyenekre gondolok:

https://kulsoaksi.hu/volt-polska-avr-pro-10000-3-feszultseg-stabili...0000va

https://kulsoaksi.hu/qoltec-automatikus-feszultsegstabilizator-avr-10000va

https://salicru.hu/feszultseg-stabilizatorok/

Valamint létezik trafós, amin egy szervó motor tekeri gondolom a megcsapolási pontot, így talán fel és le is tud transzformálni, meg azt olvastam, hogy létezik AVR vezérlésű is, ez gondolom egy tisztán elektronikus szabályzású izé lehet.

Alkalmasak lehetnek ezek egy házat elvinni, ha mondjuk a 10000VA-es verziót vásárlom meg?

Ha már fixen nem megy mondjuk 215 alá és mondjuk 240-245 fölé az már maga lenne a mennyország.

köszi a válaszokat

Köszönöm, hogy utánanéztél. Ha tényleg ez a jelenleg hivatalos eljárásrend akkor, nincs itt semmi látnivaló, a tulaj fizet, és nem reklamál, mert a 2021-es kivitelezés megfelelő volt!!!

Az apróbetűs/megjegyzés mindig fontosabb, mint a főszabály! (Ebből él (nagyon jól) rengeteg ember... no comment)
Ott van a csillag a 32A-nél:


Itt is csak "HAJTÁK", azaz bizonyos esetekben elfogadHATJÁK!
6mm2 32A - azaz "akár" esetemben el is fogadHADTÁK VOLNA 10mm2-es csere nélkül is, de nem tették.
Ilyen gumiszabályok mellet öröm a munka

Ez jó, hogy mindenki ezzel vagdalkozik, de erről van valami írásos rendelkezés? Vagy ez inkább csak egy ajánlás, ha a végpont 1 fázisos órája nem 32A, hanem kisebb? A kettő nem ugyanaz!

A világért sem akadékoskodnék, hiszen egy Hatósági embernek, és főnöknek mindig igaza van.

Az idézett kábelcsatorna 60*60-as azaz 60mmx60mm. Ebbe egy kötődoboz falon kivüli 75x36x40-mm-ip54-vizmentes füles szürke bőven elfér.
Az egész kábel csatorna össz teljesítménye nem lehet nagyobb mind 32A, hiszen annyi a bejövő korlát.
Bár a mai napból tanulva, itt már semmi sem biztos

Maradok tisztelettel, és köszönök mindent!!!

Köszönöm! Pont ezért használtam ilyen nagy kábelcsatornát, hogy azt a pár kötést el tudjam benne így helyezni, dobozban - hülyén néz ki, de ez van. A végére egész szabványos leszek
Köszönet itt ezért mindenkinek!!!

A hálózatbővítés komolyabbik oldala - a szerelés - megvan, no meg a szakvélemény, hogy alkalmas a lakás rendszere a 32A bővítésre. A villanyórához a méretlen kötődoboztól 6-os madzagot hoztak, így dupla plombabontás, és vezetékezés volt ma terítéken. Mindezt megúsztam 214eFt-ból, szinte semmiség. Még nem tudom az E-on mennyit fog kérni a visszaplombálásért. Mindenesetre, az a kivitelező, azaz villanyszerelő, aki 2021-ben ezt akkor befűzte, annak örök hála, hogy most ennyibe került a műsor. Persze a 16A-es órabiztosítékhoz elég ez, de 2021-ben mire elég 16A. Szóval persze szabványos volt. Igaz, ezzel ellentétben a mostani villanyszerelő, mert azt mondta, hogy 2020-tól már kötelező az óráig 10-es vezetékkel menni.
Ebből nekem az jön le, hogy MINDIG annak a villanyszerelőnek van igaza aki épp ott dolgozik. És pont. Az áram meg a pénz, (el)folyik.

Köszönöm mindenkinek a segítséget, elköszönök!
A projektnek ezennel vége.

Szia!

Igy én kipróbáltam -Bár nálam csak ezek a szolár böröndök vannak ; (solar Power Station )
KUAX S600 nem zavar KH_RH_FM-en
FlasFish A 601 Nem zavar ---csak a külön akkutöltője!
Fossibot F 800 nem zavar. Akkutöltéskor sem.
A távolság 50cm -1m--és a 230V vezeték vége közelről.
A 230V invertereket megterheltem 500W-.
Ezekben 4S Li akku van igy az áram kb 32A feletti.
Ezért furcsa a napelemes inverterek zavartatása.

Ez volt mindig is a tisztes módja. Meg nem mondom hol van leírva a készülékkapocs átvezetőképessége, de egy lakáselosztónál nincs probléma, a 32A-t gond nélkül kell bírnia. Alapból 63A-est kapsz, ennek 10mm2 keresztmetszettel kvázi mindegy hol táplálod be.
Aztán vannak ajánlott megoldások, az áramtól, a leágazások teljesítményétől és hossztól függően jobb középen betáplálni mint a szélén. Van 80A és 100A-es is és van 1m hosszú is. Ilyen esetben már két párhuzamos vezetékkel ajánlott betáplálni mondjuk 1/3-nál és 2/3-nál.

...ha csak ilyen egyszerű lenne: átszervezés... Nem láttuk a mérőhelyet. Ha régi, esetleg még fadobozos, alu vezetékekkel, akkor regisztrált szerelő ( egyébként is kell minden esetben ) , mérőhely szabványosítás... Ha nincs 10-es MKH, akkor nem teszik fel a 32A-es kismegszakítót. A régiben biztosan nincs megfelelő vezeték.
Írjátok, hogy miért kellene csökkenteni, meg hogy visszafejlődés.. Ha csak 3x16A van és van egy 32A-t kérő gépe, de nincs pénz bővíteni 3x32A-ra, akkor mi a megoldás, hogy üzemeljen a gép? 1db 32A, a többi meg annyi amennyi marad. Az 1x32A többet ér a 6-10-16A-nél vagy a 3x10A-nél. De ha nem az övé az ingatlan, akkor teljesen mindegy. Marad a gépcsere.

A felszerelt kismegszakítók általában felülről kapják a betápot és alul van az elmenő, de ez nincs kőbe vésve. A jelölés szerint a felsők az 1,3,5 betáp oldal, de felülről csak egy hely van amibe maximum csapos sín rakható, villás nem, így itt előjönne hogy akkor a csapos sínt hogy lehet betáplálni. Ezért célszerű alulról sorolni villás sínnel és akkor a sín külön betáplálható vezetékkel a készüléken keresztül.
Ehhez van kitalálva a Resi9 áramvédő is, a nulla bal oldalon van így a Resi9 áramvédőt balról kell hozzátenni a sorhoz és alulról fésűs sínnel sorolható lesz. Ekkor akár valami 32A-es 3F dugaljt is levehetsz az áramvédő utánról vagy az egyik kismegszakítónál, ha előtte van egy max 32A-es biztosításod.

Szóval megoldható ez alapesetben úgy, hogy ne kelljen közvetlenül sín mellé mást bekötni. Valamint az alapvetés is, hogy több vezeték csak akkor csatlakoztatható, ha a gyártó megengedi, mert előfordulhat hogy nem a tervezett módon fekszik fel a vezetékvég és rosszabb lesz az érintkezés.
Ha nagyon kell akkor elvileg a csapos sínnél lehet trükközni csapos vezetékcsatlakozóval:

Acti9 A9XPCM04

Acti9 A9XPCD04

A végtelen számú felfűzést kerülni kell, lehet kapni a kalapsínre pattintható fővezetéki sorkapcsokat nagy keresztmetszetekhez 1-8 vezeték bekötésére vagy kisebb elosztóblokkokat de ez inkább nulláknál és a védőföldnél jön elő. A fázist mondjuk úgy érdemes szétosztani hogy ha van 2-3 sorod külön-külön áramvédővel, akkor egy fővezetéki sorkapocs az órától jövő fogadására és onnan több elmenő fázisvezető az egyes sorokhoz egy fázisú elosztónál.

Tracon FLSO16-4P6

Pollmann 2020269 N12-F2