A különböző nyomatok közötti különbséget tunerman hozta fel, és simán elő is fordulhat ha közben újrakeverték, ami nem lehetetlen. Viszont ezt Ő vagy olyan ember tudja ellenőrizni, akinek ugyanabból az albumból van két kiadása és hallja is közöttük a különbséget. Ekkor egy-egy számot grabelve mindkét albumról össze lehet hasonlítani, hogy a két zeneszám bitre azononos vagy nem.

tunerman CD-je egy Philips CD100 trial run. Azaz még sorozat gyártás előtti példány ami 1983-ban jelent meg, nem tudom volt-e neki fej csere, de a lézer ennyi idő alatt annyit degradálódhatott, hogy simán lehet ebből adódó különbség. Az első nyomat esetleg kevesebb hibával olvassa, mint az x-ediket. A CD lejátszóknál ez először abban jelenezik, hogy nem tudja, vagy nem mindegyik írott CD-t tudja lejátszani, de a nyomottak még mennek, később ez csak romolhat. Mivel ez egy korai, a Philips első készüléke, még az írott CD-ket valószínűleg eleve nem olvasta.

Ami érdekes ebben a készülékben még, hogy a Philips 14 bites DAC-okat alkalmaz, mert arra készült, hogy a CD szabvány szerint nem 16 hanem 14 bites lesz a formátum, de hogy a 16 bites formátumot is meg tudják ugorni, már ebben a készülékben 4x is oversamplinget használnak a meglévő 14 bites DAC-cal. Később a DAC-ot persze továbbfejlesztették és valós 16 bites DAC-okat is gyártottak, viszont emellett a Philips kihozott 1 bites oversampling DAC-ra épülő modelleket is, amit eredetileg az olcsó hordozható készülékekbe szántak, mint olcsó alternatíva volt, de kiderült, hogy ennek a megoldásnak a legjobb a linearitása. Összegezve ehhez a készülékhez képest még volt jócskán fejlődés a CD technikában, és nem csak a DAC tekintetében.

Ezzel kapcsolatban egy személyes tapasztalat. Ugyan nem CD, hanem DVD. Volt egy olyan írott DVD-m saját felvételekkel, aminél egy ponton nem segített a hibajavítás, egy ponton túl sem az általam próbált Philips és Panasonic asztali, sem számítógépes LG, ASUS, stb. olvasóval nem lehetett lejátszani, lemásolni. Félre is tettem a lemezt, de pár évvel később vettem egy új NEC DVD írót a gépembe. Próbaképpen megnéztem boldogul-e a lemezzel, és igen, az adott hiba körül ugyan lelassult az olvasás, de hibamentesen (nem ált le a másolás) végigolvasta a lemezt.

Ebből is következik, hogy egy modern számítógépes meghajtó lehet, hogy simán bitre azonos file-t tud grabbelni mindkét lemezről, de az elöregedett lézerfej nem.

A Philips CD100 trial run eredeti lézere nem látható hullámhosszon működött, én kicseréltem a látható fényű verzióra - így jelenleg mindent elolvas (CD-R, CD-RW, SACD/CD hybrid).

Itt egy példa az "egy felvétel több kiadásban" esetére, a legkorábbi 1990 előtti Made in West Germany, a Made in USA friss, nemrégen kaptam ajándékba
Különben bárki meghallgathatja a kiadások közötti hallható különbséget, aztán itt a topikban kielemezheti
TJ.

A CD100 trial run lejátszóban eredetileg nem látható tartományban dolgozó lézerdióda volt, kicseréltem az újabb vörös szinűre, így mindent elolvas (CD-R, CD-RW, SACD/CD hybrid)

Amúgy bárki meghallgathat " egy felvétel több kiadás" CD lemezt, itt egy fotón látható példa a West Germany, France, USA kiadványokra.
TJ

Ki van benne cserélve a CDM0 lézeregység.
Amúgy bárki megteheti az " egy felvétel több kiadás" összehasonlítást, itt egy fotó a West Germany, France és USA kiadványokról.
TJ.

Ezen az egész fórumon egy helyen van emlegetve a TDA1540, pedig nagy divat volt építeni is azzal. Látom, az eBay-en már 50 eFt körül adják a kerámiatokosokat. : -) Én sosem próbálkoztam vele.

Elnézést az ismétlésért, a rendszer nem tette fel a válaszaimat, a moderációt kértem meg rá...
TJ.

Arról szerintem mindenki elfelejtkezik, hogy CD játszó futóműve elektromechanikus szerkezet.
Három szervó vezérli a pontos kiolvasást: a fókusz- a sávkövető- és a diszkmotor meghajtó. Meg kell nézni szkóppal a szervók kimeneti jeleit. Fehér zajhoz hasonlatos és több Volt feszültségű. A bitre pontos kiolvasás szóba sem jöhet.
Vagy fel kell venni írható CD-re 1kHz -60dB-es szinuszt és szkóppal megnézni a kimeneti jelet. Aztán elgondolkodni azon, hogy van-e 100 dB-es dinamikája a CD-nek.

Különböző kiadások dinamika tartományában jelentős eltérések vannak, ezek minden bizonnyal nem bitazonos nyomatok, de le is ellenőrizheted magad is, ha legrabbeled mondjuk mindháromról az első számot, és összehasonlítod binárisan pl. total commanderrel, vagy megnézed Audacity-vel.

A sort azzal is lehetne folytatni, hogy:

Nem fáj neked, ha a nagymamádat unokázós csalók megfosztják az értékeitől.
Nem fáj neked, hogy például a "fuel shark" kütyüvel tízezreket vernek át rendszeresen.
Nem fáj neked a devizahitelesek ,kifosztása a behajtó maffia, és bankok összejátszásával.
Nem fáj neked semmi, és senki, aki nem téged akar átverni.

Remélem érzed, hogy mennyire álszent ez a hozzáállás.

Az olvasófejtől biztosan nem, de ezért van a komoly hibajavítás, az egymás utáni adatok a kör kerületén elosztva tárolása, hogy a hiba javítás után az eredeti bitfolyamot kapjuk vissza, legalábbis ez a cél.

A CD 16 bites adatának értéktartománya a -32768 ... +32767 közé esik, azaz teljes kivezérlésnél +-15 bit, -60dB 1000x-es arány, azaz az érték tartomány -32 ... +32 vagy másképpen +-5 bit.
-80dB-nél az érték tartomány -3 ... +3 vagy másképpen kevesebb mint +-2 bit.
Ezután a 100dB nem kell már kiszámolni, ott nem marad értékes bit, fizikailag lehetetlen, és még a zajról szó sem esett.

Ezzel olyasmire hivatkozol, amit senki nem kérdőjelez meg.
Nyilván mindegyik független gyártó elkészíti a saját gyártásához a saját masterét, abból a saját nyomómintáit, és azzal gyárt.
És a master készítéséhez egyedi beállításokat alkalmazhat, remélve, hogy az jobban fog szólni a konkurencia termékénél.

Ha már audiofil, milyen igazad van...
Sokan nem értik meg, hogy nem lehet egy PC-s meghajtót egy kalap alá venni egy profi lejátszóval, mivel az egyikbe "táncol" a meghajtó, és hogy az A-10-el előhuzakodjak, egy nehéz szerkezet középre helyezett meghajtóval, aminek a hangját sem hallani menet közben. Azért így kicsit jobbak a beolvasási lehetőségek.

Szerintem nem kell titkolni az egyéni véleményt, ha lehetne én behunyt szemmel az USA változatot választanám. Azonban hozzátenném, nincs olyan digitális rendszer, ami egy jó analógot felülmúlna a zenehallgatás Olümpuszán.

Nem csak értelmes, de más topikokban segítőkész embernek ismertelek meg. Az, hogy valaki eljut a "drága" kábelektől az unokázós csalókon túl a bankok összeesküvéséig, annak neked is komolytalannak, legalább demagógnak kell lennie

" hiba javítás után az eredeti bitfolyamot kapjuk vissza, " Ez csak elv, mert különben állhatna az egész hordozó javításokból. Csakhogy az nem úgy szólna, mint egy javításszegény verzió. Persze ezzel a nagy kérdés, hogy van e mivel elemezni ezeket a hangzásokat, ami kellő részletképességű berendezés...

Csak, hogy érezd a hibajavítás komolyságát, berakok neked ide egy képet ebből a könyből. A bejövő 6 db 16 bites sztereo mintavételből, ami összesen 24 byte = 192 bit, a hibajavító kódolás végére a hibajavító és szinkronizáló bitekkel együtt 588 bit kerül rögzítésre a lemezen. Az eredeti adat több mint háromszorosa, azért, hogy nem csak detektálni, de jelentős mennyiségű hibát javítani képes legyen, azaz az eredeti bitfolyamot kapd vissza.

Az adat CD-k is ezt használják, csak ott még van egy plusz hibajavítás efelett. Ott egyáltalán nem engedhető meg, hogy ne az eredeti adatot kapd vissza.

Sajnos többen is próbálják itt mindenféle mellékszálakkal elvenni az alapkérdés lényegét, ezért erősítsd meg nekem (vagy éppen cáfold meg) az alábbi elvi lehetőség valóságosságát.
Van egy adott bitsorozat (a CD-re szánt anyag alapinformációja), digitálisan tárolva, és ez nem változik. Ezt felhasználva, a CD gyártás összes lépését betartva készülnek CD-k (1. kiadás). Majd némi idő elteltével megint előveszik az eredeti digitális alapinformációt, és ismét az összes lépést betartva újabb CD-k készülnek (többedik kiadás).
Van-e arra esély, hogy a két sorozatból kivett CD-ket lejátszva (akármilyen kifinomult berendezésen) hallható eltérés legyen, illetve egyértelműen jobb legyen az első nyomás mint a többi?

Az eredeti kérdésedre vártam audiofil választ én is, de elmaradt.

Attól függ, hogy audiofil választ szeretnél, vagy mérnöki választ.
- Az első esetben még attól is függ, hogy teliholdkor készült-e valamelyik felvétel.
- A második esetben alaphelyzetben nem lehetne eltérés, de egy későbbi gyártás esetén az alapanyagok minősége is eltérhet, ami eltérő mértékben teheti próbára a lejátszó eszköz hibajavító képességét. De ha a gyártó berendezés öregedését, az anyagminőséget, stb.. ki tudjuk zárni, akkor a válasz egyértelmű - max. halláspszihológiai jelenség (tudom, hogy melyik lemezt tettem fel - placebó hatás) okozhat esetleges eltérést.

Rõviden: Ugyanarról a masterről készűlt CD-k között nincs ember aki reálisan különbséget tud tenni hallás alapján. Újrakeverés esetén meg ez a különbség hallatszik.

Az audio CD specifikáció megenged némi eltérést az eredeti stream és a visszaállított között. Nyilván ez hibátlan hordozóra és lejátszóra megadott adat. 750 óránként lehet egy nem detektált hiba, vagy 10 óránként egy interpolált minta. Azért nagyságrendileg érezhető, hogy ez a lehetetlen küldetés kategória felismerni, meghallani a különbséget.

Csak egy gondolat a mechanikáról. A PC-s olvasókban lévő egyszerűnek tűnő, mondhatni gagyi kinézetű szervó és mechanika képes konstans szõgsebességgel forgó lemezről, a lemez külső szélén az audió cd-hez képest akár 32x-es sebességgel adat CD-t hibátlanul leolvasni, ott ahol a mechanikai rezgésekből eredő kitérések a legnagyobbak. Vajon, ha 1x-esen grabelek/lejatszok audio CD-t akkot nem játszni kõnnyedséggel tudja követni a sávot/tartani a fókuszt a sokkal kisebb sebességen? Egy asztali lejátszó tervezője nincs rákényszerítve, hogy ilyen gyors szervót alkalmazzon.

A fokuszálás és a pontos sávtartás a kollimátor lencse mozgatásával történik, az minél könnyebb, minél inkább nincs benne anyag, annál kisebb tehetetlenséggel rendelkezik, annál jobb. Néha a kisebb, gagyibbnak kinéző a jobb.

Egy konkrét példán a hangzás minőséget bárki ellenőrizheti - ha tudja
Ugyanaz a gyártó 01 és 02-es matrix kiadványa, közötte eltelt több mint 6 év.
Stan Getz - Joao Gilberto live Carnegie Hall #2 (519 800-2)
TJ.

Egy időben divatos volt az az elmélet, hogy a szervó és hibajavító rendszer "lemezminőségtől" ( reflexiós tulajdonságok, excentrikusság, stb különbségei ) függő - nagyon eltérő mértékű - áramfelvétele okozhat nem várt jittert és zajt, modulációt, stb az analóg részegységekben, a közös tápegységeken és egyéb becsatolódási útvonalakon keresztül...
Pl. ebben - egy gyakorlati szakember által írt - félig szakcikkben is megemlítik.
Valamint szó esik a "CD mastering" ( CD master disc előállítása a gyártáshoz ) folyamat két érdekesebb tényezőjéről, mint a jitter szerepe a CD masteringben, vagy többszörös sebességű CD mastering, egyebek mellett. És azonos adattartalmú de eltérő hangzású CD-k:
https://www.stereophile.com/features/827/index.html

Ezt egyedül te tudod ellenőrizni, ha igazán akarod, mert neked van meg mindkettő.

...és bárki más akinek van azonos kiadótól korábbi/későbbi, ugyanazt a hanganyagot tartalmazó CD lemeze
TJ.

"A common misconception holds that data errors degrade sound quality. As shown later in this article, uncorrectable errors are rare events. However, even if you had a disc with hundreds of uncorrectable errors, those errors wouldn't affect such aspects of sound quality as treble smoothness, soundstage depth, or bass definition. Instead, you would hear a click or discontinuity at the point where the uncorrectable error occurred. The rest of the music would be unaffected. Moreover, there's absolutely no evidence that discs with lower error rates (corrected errors) sound any different from discs with high error rates. Whatever's causing differences in sound quality between CDs isn't data errors."

"...és bárki más akinek van azonos kiadótól korábbi/későbbi, ugyanazt a hanganyagot tartalmazó CD lemeze "
Kiegészíteném: megfelelő lejátszója, és erre alkalmas rendszere az ilyesmihez.

Ebből látszik, hogy nem is akarod. Te hallod az adott két lemez közötti különbséget, akkor azt a konkrét két lemezt lehet megvizsgálni. nem tetszőleges két másikat.

Én már több mint 10 éve az első CD lemez kiadásokat vadászom a nekem tetsző zenékből, és ezt az "első kiadás a jobb hangú" tapasztalatomat mindenkivel megosztom ( pl. High End Show).
TJ.

Köszi a cikket, tki ugyan már a lényeget beidézte, de akkor magyarul is két további idézettel, ami alá is támasztja, hogy a CD-nél alkalmazott hibajavítás mennyire hatékony. És a szerző által végzett analízis során nem történt javíthatatlan hiba, azaz mindegyik esetben a rögzítettel megegyező bitfolyam lett a hibajavítás eredménye. A cikk a szervó audió rendszerre hatásáról nem értekezik, ha ilyen van az a lejátszó tökéletlenségére mutathat rá.