Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Csöves erősítő készítése
 
Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006
Témakörök:
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   2107 / 2208
(#) deklinacio válasza tunerman hozzászólására (») Okt 14, 2019
Főleg ha 60 éves vagy.
(#) mek-elek válasza deklinacio hozzászólására (») Okt 14, 2019
Azért 60 felett is van élet, de mint addig is, kinek milyen.
(#) baldman81 hozzászólása Okt 14, 2019
Tisztelt FerencziJ!

Érdeklődni szeretnék hogy sikerült-e megvalósítani a következő projektet, érdekelnének a tapasztalatok:
https://www.ebay.com/itm/EL34-Vacuum-Tube-Push-Pull-Amplifier-Class...id%3A1
Köszönettel!
Üdv!
(#) deklinacio válasza mek-elek hozzászólására (») Okt 15, 2019
Igen, csak az a hótt biztos, hogy 60 évesen meghallod a párhuzamos, vagy soros fűtés közti különbséget.
(#) tunerman hozzászólása Okt 15, 2019
Gondolom nem sokan érdeklődnek majd a HiFi elektroncsöves erősítők tervezése és megépítése témakörében, mivel ez egy igen drága hobby...
Viszont aki ennek ellenére szeretné megismerni és talán később nem kevés pénzt elkölteni - az jó helyen jár
Mindjárt be is teszek egy ábrát, mely az erősítők megépítésének az alapját képezheti - egyik ága sem lehet gyengébb mint a másik kettő!
TJ.
(#) kaqkk válasza tunerman hozzászólására (») Okt 15, 2019
Ez az ábra nem csak a csöves erősítőkre vonatkozik , Egy régi inka közmondás szerint : sz@rból nem lehet várat építeni .
(#) tunerman válasza kaqkk hozzászólására (») Okt 15, 2019
Természetesen ez elviekben az elektroncsöves mellett a félvezetős erősítőkre is vonatkozik.
Azért inditottam ezzel az ábrával, mert nagyon sokan nem látják át ezt az elvet és tévutakra kerülnek - nem kevés időt, pénzt beleölve a hibás elképzelésükbe.
TJ.
(#) tunerman hozzászólása Okt 15, 2019
Első elvi rajzként beteszem az általam kifejlesztet triódás push-pull kapcsolást, amely több érdekességet is tartalmaz.
- nincs benne sem lokális, sem globális negatív visszacsatolás
- a felépítése a lehetőségekhez képest szimmetrikus
- külön fűtőtrafó a bal és jobb oldali csöveknek
- a driver fokozatban egy kisméretű hálózati trafó van, középleágazásos fojtóként bekötve
- a kimenőtrafó szintén egy 230/12 voltos hálózati transzformátor
- a tápegységben 2 darab GZ34 van, párhuzamosan üzemeltetve
TJ.
(#) kaqkk válasza tunerman hozzászólására (») Okt 15, 2019
A HIfi már bukott a kapcsolásban ,
Idézet:
„a driver fokozatban egy kisméretű hálózati trafó van, középleágazásos fojtóként bekötve
- a kimenőtrafó szintén egy 230/12 voltos hálózati transzformátor”
A kimenő készítését bonyolult számítások előzik meg a hálózati trafó 50 Hz re van tervezve . Miért kell két külön fűtőtrafó ?
A hozzászólás módosítva: Okt 15, 2019
(#) tunerman hozzászólása Okt 15, 2019
Nem kell kapkodni, kicsit jobban nézz utána, hogy milyen elektroncsövek vannak a kapcsolásban
Ugyan egy Hammond hálózati trafó van az anódtápban, de ezen kivül törekedtem a dual monó kivitelre.
TJ.
(#) pucuka válasza tunerman hozzászólására (») Okt 15, 2019
Azt állítod, nincs benne visszacsatolás. Én kettőt is látok, egyik a meghajtó fokozat kimenő trafójának a kompenzálása, a másik a meghajtó fokozat alsó csövének állítható vezérlése a másik oldalról.
De miért kellett ehhez új topikot nyitni, bőven elfért volna a csöves erősítő topikban, ugyanis a rengeteg csöves erősítő felhasználás közül az szinte kizárólag a csöves végfokozatokról szól
A HiFi erősítő pedig az, ami teljesíti az idevonatkozó szabványok előírásait.
Az, hogy milyen csövekkel (lehetőleg beszerezhetetlen) és milyen kivitelben készíted, az igazán nem meghatározó.
Jó lenne a számításaidat is látni, aminek alapján készítetted a kapcsolást.
A hozzászólás módosítva: Okt 15, 2019
(#) tunerman hozzászólása Okt 15, 2019
1. A driver fokozat munkaellenállása egy középleágazású fojtó(!) - a szekunder tekercse pedig sorba van kötve az egyik primer tekerccsel.
2 Mivel ellenütemű a kapcsolás, a bejövő jelet felerősiti az egyik trióda és a kimenő jele ellenkező fázisú lesz, ez a leosztott jel megy a másik oldali trióda rácsára. Így van biztosítva a végcsövek ellenütemű vezérlése...nincs NFB sehol
TJ.
(#) FerencziJ válasza baldman81 hozzászólására (») Okt 15, 2019
Ha szabad tegeződjünk, azt hiszem én vagyok az idősebb

Igazán jól sikerült, vannak még apró hiányosságok a projektből, de már hónapok óta ezt az erősítőt hallgatom. Korábban már töltöttem fel képeket, de csatolok most is. Ha esetleg kapok ímélcímet, elküldöm az összes keletkezett anyagot. (Költségvetés, beszerzési címek, linkek, forgalmazó által küldött további képek.) Vagy szívesen válaszolok az erősítővel kapcsolatban további kérdésekre.
(#) sutemenyx hozzászólása Okt 15, 2019
Valóban nem nfb, hanem pfb, mert rádolgozik a jelre. Csakhogy attol meg feedback es mint olyan icipici kesesben lesz egyik cső a masikhoz kepest. Szoval fazistorzitast okozni fog valamennyit, ha nem is sokat. Kell az oda? Differencialerősítő mivolta okán amugyis elvben szimmetrikusan lesz ellenütemű a ket elofok anod. Persze ha túl nagy arányú a kimenő jel a taphoz kepest, akkor a csövek nemlinearitasa miatt elmaszik a szimmetria. De itt az a 6528-as eleg nagy erositesu. Tippre olyan +-20V a max vezerlojel, ott még azert eleg szimmetrikusnak kene lennie.
(#) sutemenyx hozzászólása Okt 15, 2019
Egyebkent miert jobb a fojto, mint az ellenallas? Tul keves a tap, s igy linearisabban viselkedik az elofokcső? Csak azert kerdezem, mert valami komoly hasznának kell lenni azzal szemben, hogy valamennyit valamerre biztosan jobban szinez, mint egy atlagos ellenallas.
(#) tunerman válasza pucuka hozzászólására (») Okt 15, 2019
Idézet:
„A HiFi erősítő pedig az, ami teljesíti az idevonatkozó szabványok előírásait.
Az, hogy milyen csövekkel (lehetőleg beszerezhetetlen) és milyen kivitelben készíted, az igazán nem meghatározó.
Jó lenne a számításaidat is látni, aminek alapján készítetted a kapcsolást.”


Azért ezt a szabványok alapján lesz HiFi egy erősítő beírást még egyszer gondold át, mert ezzel nagyon mellélőttél
Minden alkatrész beszerezhető, mivel én is beszereztem és megépítettem ezt a no NFB 6528 PP triódást.
A tervezés rövid története pedig a következő volt:
Egy baráti beszélgetés volt több olyan ember társaságában, akik több évtizede terveznek/építenek csöves erősítőket, és ott váltig állították, hogy jó kimenőtrafó nélkül NEM lehet jó csöves erősítőt építeni. Sőt, odáig fajult a dolog, hogy ki kell tenni a pénzt ( 1.500 -2.000 dollár), ha igazán jó trafót akarok (Tango, Tamura, Hasimoto, stb.)
Erre én azt mondtam, hogy ezt megcáfolom és építek egy olyan csöves erősítőt amiben egyszerű hálózati trafók lesznek a jelútban és a kimeneten...
Az erősítő elkészült és már több alkalommal demóztam vele és gencsak magas szintű zenei hangzást produkál.
Úgy néz ki, hogy kb. 4.000-5.000 dolláros ársávú gyári erősítőkkel azonos szinvonalon van a hangja.
TJ.
(#) tunerman válasza sutemenyx hozzászólására (») Okt 15, 2019
" Valóban nem nfb, hanem pfb, mert rádolgozik a jelre. Csakhogy attol meg feedback es mint olyan icipici kesesben lesz egyik cső a masikhoz kepest. "

Azért ezt a "rádolgozik a jelre" kifejezést műszakilag alá kellene támasztani, mert így SEMMI értelme nincs.
Továbbá tudsz nekem olyan ellenütemű kapcsolású elektroncsöves erősítő kapcsolást mutatni, ahol nem az aszimmetrikus bemenőjelből állítják elő a végcsövek ellenfázisú vezérlőjelét?
TJ.
A hozzászólás módosítva: Okt 15, 2019
(#) sutemenyx hozzászólása Okt 15, 2019
Persze. Barmelyik műveleti erősítő ilyen. Kivaloan vezerelhető szimmetrikusan is a ket bemenetet hasznalva, de valamelyiket a földre kötve is lehet hajtani asszimetrikusan. De pl ott a Marantz 8B. Abban a 6SN7 egyik felenek a racsa az elofokpentoda anodjan van, innen jon a vezerles, masik fele meg lenyegeben földelve a tápfeszre a kondin keresztul. Es ilyen ertelemben radolgozik a jelre ez a megoldas, mert igy nagyjabol 2x-es az erosites, mintha csak foldelve lenne.
(#) sutemenyx hozzászólása Okt 15, 2019
De a valaszom rossz volt, mert nem a kerdesre valaszoltam. Egyebkent tudok olyat is mutatni igen, ami nem asszimetrikus jelbol dolgozik, ime:
Idézet:
„B3315925-54AD-45D1-9647-E48920BC1A82.png”
(#) tunerman válasza sutemenyx hozzászólására (») Okt 15, 2019
Idézet:
„Egyebkent miert jobb a fojto, mint az ellenallas? Tul keves a tap, s igy linearisabban viselkedik az elofokcső? Csak azert kerdezem, mert valami komoly hasznának kell lenni azzal szemben, hogy valamennyit valamerre biztosan jobban szinez, mint egy atlagos ellenallas.”

Egyszerű előnyei vannak a munkaellenállásként fojtót használó erősítő fokozatoknak:
- lényegesen nagyobb kimenőjelet produkál a sima anódellenállást használó fokozatoknál
- ezért kisebb az azonos kimenőjel nagysághoz tartozó torzítása
- a csőre jutó anódfeszültség lényegesen magasabb a fojtó belső, kisértékű DC ohmikus ellenállása miatt
- ennek is kedvező hatása van a THD-re
Egy erősítőben minden egyes alkatrésznek és anyagnak hatása van a kapott hangzásra, a tervezés és megépítés átgondoltsága dönti el, hogy a végeredmény megfelelő legyen...a topik első ábrája erre hívja fel a figyelmet.
TJ.
(#) sutemenyx válasza tunerman hozzászólására (») Okt 15, 2019
Értem, köszi! Tehát akkor lényegében az, amit említettem.
(#) tunerman válasza sutemenyx hozzászólására (») Okt 15, 2019
Amikor az általam betett elvi kapcsolásról írsz, akkor jó lenne ha azt a rajzot elemeznéd és nem pedig teljesen más irreleváns dolgokat másolnál be...egy szimmetrikus bemenetű fokozatnak mi köze az én kapcsolásomhoz?
Én azt kérdeztem, hogy egy csöves erősítőnél az asszimmetrikus bemenő jelből hogyan állítják elő a végcsövek ellenütemű vezérlését.
TJ.
(#) sutemenyx hozzászólása Okt 15, 2019
Amit kerdeztel az pontosan ez volt: “ Továbbá tudsz nekem olyan ellenütemű kapcsolású elektroncsöves erősítő kapcsolást mutatni, ahol nem az aszimmetrikus bemenőjelből állítják elő a végcsövek ellenfázisú vezérlőjelét?”

Nos ezért másoltam be irreleváns kapcsolási rajzot. Én ezzel csak a kérdésre válaszoltam.

Plusz, ahogy írtam is, a 8B-ben egyszerűen földelve van a differencialerosito fokozatnak az egyik bemenete, a masik bemenete pedig az elotte levo fokozat anodjarol kapja a jelet. Azert vonom a parhuzamot, mert itt a te kapcsolásodban a két WE cső egy differencialerositot alkot ugyanug, ahogy a 8B-ben a 6SN7.
(#) mek-elek válasza deklinacio hozzászólására (») Okt 15, 2019
Sajnos ebben nincs tapasztalatom. Azonban feltételezem, hogy menne az nekem, ha hallhatnám valahol.
A hozzászólás módosítva: Okt 15, 2019
(#) tunerman válasza sutemenyx hozzászólására (») Okt 15, 2019
Idézet:
„De pl ott a Marantz 8B. Abban a 6SN7 egyik felenek a racsa az elofokpentoda anodjan van, innen jon a vezerles, masik fele meg lenyegeben földelve a tápfeszre a kondin keresztul. ”


A Marantz 8B erősítőjében nincsen 6SN7 elektroncső, abban csatornánként 6BH6 + 6CG7 + 2×EL34 csövek vannak...
TJ.
(#) sutemenyx hozzászólása Okt 15, 2019
Okééé... 6CG7=6SN7GT csak más foglalatban.

https://www.radiomuseum.org/tubes/tube_6cg7.html
(#) tunerman válasza sutemenyx hozzászólására (») Okt 15, 2019
A kapcsolásomban a két 417A trióda katódja le van hídegítve egy elektrolit kondenzátorral - váltakozóaramúlag földelve van! Nézd csak meg jobban.
A differenciál erősítő fokozat közös ellenállása pedig NINCS hidegítve, ugyanis a két katód között így jöhet létre csatolás.
TJ.
(#) sutemenyx hozzászólása Okt 15, 2019
Na szoval a kerdes az, hogy nem előnyösebb, ha az alsó WE cső rácsa inkább csak le van földelve?
(#) sutemenyx válasza tunerman hozzászólására (») Okt 15, 2019
Nos, valóban! Így akkor mégsem differenciál erősítő. Érdemes volt megkérdezni.
(#) tunerman válasza sutemenyx hozzászólására (») Okt 15, 2019
Ha földre kötöm a rajzon alul lévő trióda rácsát - a katódja pedig már le van hídegítve - mit csinál az a cső
TJ.
Következő: »»   2107 / 2208
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu