Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Csöves erősítő készítése
 
Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006
Témakörök:
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   2155 / 2208
(#) sturbi válasza Mócsing hozzászólására (») Dec 15, 2019
A csövön folyó áram az egy másik patak, ami befolyásolja annak a pataknak a vizét, amiből iszol.
A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2019
(#) Mócsing válasza sturbi hozzászólására (») Dec 15, 2019
Az ellenállás anód felőli végén még tiszta a jel ,nem ?
(#) sturbi válasza Mócsing hozzászólására (») Dec 15, 2019
Ott egy osztással kialakított viszony van, annyira tiszta a jel, amennyire tiszták az osztó tagjai (alul a cső fölül az anódellenállás).
(#) jani1987 hozzászólása Dec 16, 2019
Annyira belementünk a témába, hogy szerintem nem csak engem érdekelne, hogy az alkatrész minősége hogyan szól bele a hangba. Ha lesz még találkozó akkor lehet belőle előadást tartani.
(#) Ge Lee válasza Mócsing hozzászólására (») Dec 16, 2019
Ahol váltakozó feszültség van, abból kifolyólag meg váltakozó áram, ott nem nehéz belátni, hogy az elektronok nem csak 1 irányba vándorolnak. Meg a vándorlás eleve nem jó szó rá, mert nem úgy van, hogy elindul az elektron az erőmű egyik pólusából, és a csöveiden keresztül visszamegy a másik pólusába.
(#) Ge Lee válasza jani1987 hozzászólására (») Dec 16, 2019
Nem a minősége szól bele, hanem az összes létező paramétere, fizikai tulajdonságai, mérete, formája stb. De ez kb. az összes dologra igaz, a csőre ugyanúgy mint a kondira, az ellenállásra vagy csak egy darab drótra.
Azért nem a minősége, mert nem feltétlenül a legjobb minőségű, vagy a legdrágább lesz az ami végül neked a legjobban fog tetszeni. Milliós erősítőben is látni néha 8Ft-os ellenállásokat is, meg olcsó kondikat is.
(#) djhans válasza Ge Lee hozzászólására (») Dec 16, 2019
Pl. ott van a remix R534 ami jó minőségű ellenállás de audio célokra nem ajánlott.
(#) (Felhasználó 1947) válasza djhans hozzászólására (») Dec 16, 2019
Az R534 egy nagyon jó, "semleges" hangú ellenállás.
Rengeteg audio designban láttam,én is használtam/használom.
Kb: a Dale RN sorozat kategóriája, vagy picivel felette.
(Zajban jobb, ha van részletes adatlapod, nézd meg.)
(#) mohinger hozzászólása Dec 16, 2019
Sziasztok!

Többen kerestetek meg ezzel a triódás találkozóval kapcsolatban.
Beszéltem Krizsán Lacival, aki a kitalálója és immáron tizenéve a szervezője ennek, azt válaszolta a kérdésemre, hogy remélhetőleg az idén is lesz. Bár ő pont most ment nyugdíjba, de bízik benne, hogy az elmúlt évek helyszínét ismét a rendelkezésére bocsájtják majd. Amint tudom a pontos időpontot, közzé teszem itt is.
Hozzájárulásával közzé teszek néhány képet a 211SE erősítőjéről és a tápjáról is.
(#) TAttila77 válasza mohinger hozzászólására (») Dec 16, 2019
“Az elmúlt évek helyszinét”, az hol van? Hol szokott ezen esemény zajlani?
(#) mohinger válasza TAttila77 hozzászólására (») Dec 16, 2019
Kisszékely nevű településen, egy vadászházban.
Bővebben: Link
(#) pucuka válasza Mócsing hozzászólására (») Dec 16, 2019
Azért egy elektroncsöves erősítő működéséhez nem kellenek feltétlen elektronfizikai alapok ismerete. Persze nem hátrány, ha megvannak, de akkor ilyen kérdések fel sem merülnek.
A helyzeted bonyolíthatja, hogy a technikai áramirány ez elektronok áramlásával ellentétes.
Nem ilyen módon kellene megközelítened a kételyeid megoldását.
Egy bármilyen típusú jel mindíg terhelt különböző zajokkal, torzításokkal, kölcsönhatásokkal, csak az a kérdés, hogy mennyire észlelhetők, zavarók. Ezek közül vannak amiket nehezen lehet befolyásolni, vannak amiket jó tervezéssel, kivitelezéssel jelentősen befolyásolni lehet.
Egyszerűbb esetben jól el lehet boldogulni néhány alapképlettel (Ohm-, Kirchhoff csomóponti törvények, ellenállás áram, feszültség teljesítmény összefüggései) Ha ennél mélyebb ismeretekre vágysz, akkor tankönyvekhez kell nyúlni.
A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2019
(#) ozpecs válasza mohinger hozzászólására (») Dec 16, 2019
És fantasztikus hangulat szokott lenni, a magot eredetileg az index AUDIOLAND társaság jelentette
(#) mohinger válasza ozpecs hozzászólására (») Dec 16, 2019
Igen, nemcsak a hangulat, de a kaják is fenomenálisak! Krizsi és Gabi csodás házigazdák! Én is onnan csatlakoztam a csapathoz. Rengeteg jó fej ismerőst szereztem ezeken a találkozókon, kár, hogy nem kezdtem el hamarabb járni.
(#) Mócsing válasza Ge Lee hozzászólására (») Dec 16, 2019
Szerintem a csövön keresztül csak egy irányba tudnak mozogni az elektronok egyrészt .
Másrészt a cső egyenáramú munkapontja miatt normál esetben még nulláig sem megy le az áram ,tehát mindig egy irányba haladnak az elektronok .
(#) djhans válasza Mócsing hozzászólására (») Dec 16, 2019
Az anódellenálláson mindig egy irányba folyik az áram. Vezérlés nélkül beáll egy potenciálra. Ha vezéreljük akkor a zene ütemében változik az anódáram és mindig más-más potenciálra áll be. Csatolókondenzátorral levéve nekünk a földhöz képest csak a váltakozó áramú jel jelenik meg. Nem mindegy milyen minőségű az ellenállás amin a feszültség kialakul.
(#) pucuka válasza Mócsing hozzászólására (») Dec 16, 2019
Jó is lenne, ha ez igy is lenne.
Egyrészt, másrészt nagyrészt így is van, de vannak "renitens" elektronok is, amik indulásnál (katódból való kilépésnél) elegendő energiát kapnak, azok vissza is pattannak az anódról, még triódáknál is. (ez az oka a többrácsos csövek kifejlesztésének) Többrácsos csöveknél pedig pláne. Tetródánál ráadásul a visszapattanó elektronokat a segédrács gyűjti be. Ezért születtek meg a pentódák, hogy az anódról visszapattanó elektronokat a fékezőrács (vagy lemez) visszaterelje az anódra. A mégtöbb rácsos csöveknél hexóda, heptóda, októda még bonyolultabb a helyzet.
Nembeszélve a speciális csövekről reflex klisztron, magnetron, ahol aztán különböző módszerekkel kényszerítik az elektronokat rezgésre. (ide oda pattogásra)
Ez az elképzelés sajnos, nagyon nemigaz, hogy az elektroncsőben az elektronok kizárólag egyirányban haladnak.
(#) pucuka válasza pucuka hozzászólására (») Dec 16, 2019
Mivel az elektronok áramlása nem is kizárólag egyirányú, pláne nem egyenletes, a csövek fontos paraméterei nem is lineárisak, és jelentősen munkapont függők. Egy cső részletes adatlapján tekintsd meg azt az grafikont, ami a meredekség "S", és erősítési tényező "μ" anódáram függését ábrázolja. Ha minden szép lenne, ahogy elképzeled, akkor ezek grafikonjai egy vízszintes egyenesek lennének. Még akkor sem lenne túl nagy baj, ha ezek nem vízszintes, de egyenesek lennének. De ha megnézed, ezek többé kevésbé púpos görbék, amikből lehet következtetni arra, hogy az adott cső milyen felhasználásra alkalmas. A nagyon púpost például nem érdemes nagyjelű erősítőnek használni, mert népiesen fogalmazva "nem lesz jó hangja" a különböző mértékű, és formájú torzítások miatt.
(#) TAttila77 hozzászólása Dec 16, 2019
Sziasztok.
No. Mivel még sose hallottam és nem is láttam ilyet eddig, hogy legyen “konkrét tapasztalat”, gyorsan összelöktem tegnap ezt a kis roppant egyszerű gyöngyszemet. Látjátok is, hogy mi ez. Egyenlőre nem is fogom dobozba tenni a belvilágát még jó ideig. Aztán majd előbb utóbb kiötlöm (vagy hatlom) hogy milyen formát öltsön a doboz belvilága. Most jelenleg abszolút semmi alapzaja nincs, még most SRPP hajtja. Mese szép hangja van. Jelenleg 1k és olyan 20W-nyi a katód ellenállás teljesítménye Dale 0,5%-os ellenállásokból, 62V esik rajta. I0=62mA
Nagyon kellemes csalódás a Psvane. Nagyon jó cső. Merem ajánlani.
(#) Gafly válasza TAttila77 hozzászólására (») Dec 16, 2019
Pedig szép dobozért kiált...
(#) TAttila77 válasza Gafly hozzászólására (») Dec 16, 2019
Majd lesz neki. Még el kell vele bíbelődnöm. Pl. az 5C3SZ fűtésébe gyorsan be kell tennem egy 1ohmot mert 5 helyett 7V van mert jelenleg nálunk 245V hálózati van. Tartósan! Elejét átalakitom mert az SRPP nem túl fasza, meg az igazi audio ellenállasokkal akarom még meghallgatni. Stb...
A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2019
(#) sturbi válasza TAttila77 hozzászólására (») Dec 16, 2019
Azért én azt javasolnám, más műszerrel is mérj rá a hálózatra, pl. régi deprez műszeressel, vagy méginkább kifejezetten hálózati fesz. mérésére szolgáló (pl. aggragátorból való) váltó fesz mérővel, mert hátha mégsem olyan sok a hálózat...és utólag újra korrigálni (a misztikusan elhajló hangot a deszkához képest) már kellemetlenebb.
(#) pucuka válasza sturbi hozzászólására (») Dec 16, 2019
Idézet:
„kifejezetten hálózati fesz. mérésére szolgáló (pl. aggragátorból való) váltó fesz mérővel”

Igen, lágyvasas feszmérővel. Az biztos effektív értéket mér.
A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2019
(#) CIROKL válasza TAttila77 hozzászólására (») Dec 16, 2019
Ac méréshez nagyon jó müszer kell ,nem tudom mivel mérted?
Anno sokat méregettem ,na amennyi müszer mind mást mutat ,s az sem mindegy milyen méréshatárban van..
A soros ellenállás jó !
(#) TAttila77 válasza CIROKL hozzászólására (») Dec 16, 2019
No akkor mindhármótoknak válaszolok egszerre. Minden esetre köszi a segítőkész szavakat.
Három féle műszeremmel mértem itt itthon, de legfőképpen a GANZ UNIVÓ 3 tükrös üvegtű mutatós multiméteremre hivatkozom mindíg. Annó ezzel mértünk az oskolában is műszerek és mérés nevű órákon, meg nagyon szeretem. Mifelénk magasabb a hálózati delej. Bent a műhelyemben is 235V van állandóan. /Ezt már itt sokszor írtam is./ De a gondomat megoldottam, van etgy 5kW-os potméter auto trafóm és azzal gyönyörűen bejátszottam a hálózati feszültséget.
Most éppen az 1k eredőjű Dale katódellenállásokra tettem egy-egy 100u/450V elkót, meg még egy-egy 1u olajpapír kondit is. Gyönyörű meseszép ahogy ez "A kis gubanc" szól.
(#) Ge Lee válasza TAttila77 hozzászólására (») Dec 16, 2019
Előfordulnak nagy eltérések a hálózatban az biztos, szerencsére nálunk elég stabil. Az analóg műszerek egyébként nem olyan pontosak, de egy átlag kézi multiméternek (nem a 800Ft-os kínairól van szó) is tudni kell 1,5%-on belül AC-t mérni. Ha sok, hát sok.
Én is izgultam trafótekerés közben, hogy na vajon hogy fogom összehozni a 6,3V AC fűtést a csőmérőmhöz. És meglepődtem, mert a trafó 6,45V-ot ad üresen, ami 6,25-6,3V lesz amikor rajta van a cső. Egyszóval tökéletes.
(#) djhans válasza TAttila77 hozzászólására (») Dec 16, 2019
Szép nagyon. Nem gondoltam hogy ezek a csatoló kondik ekkorák. Nem látom a végcsövek katód kondiját. De most olvastam hogy rátetted.
A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2019
(#) csa7684 válasza TAttila77 hozzászólására (») Dec 16, 2019
Milyen hangdobozzal próbáltad?
(#) TAttila77 válasza djhans hozzászólására (») Dec 16, 2019
Én se gondoltam, de azért már sejtettem valamit vagy 15 rugóért. Kifelyezetten ezt szerettem volna csak, az alu fóliás nem izgat egy szálat sem. Sőt. Sokáig nézegettem a Jantzennt három félét is de azokkal inkább különleges hangváltókban találkozom (oda is valók). Lehet egyszer a pirosat kipróbálnám, de ez így tökéletes. Viszont a szén és szén réteg ellenállásoktól irtózom, mert veszedelmes pusztítást és csúnya munkát tudnak művelni, ha megadják magukat.
Vettem kis feketeség audió fémréteg 1k-sokat, majd ha időm adódik az ünnepek közt akkor bebiggyesztem, kíváncsi leszek milyen az SRPP-ben, de nem hiszem, hogy ez fog nekem valamit is jobbá tenni a zenében. A minőséget akimenőnek tudom be egyenlőre. Majd játszadozok még a kapcsolással aztán kiderűl mitől hogy szól majd. Viszont a csöves tápon még alakítok, mert ha valami, akkor az biztosan nagy hatással van a hangra.
(#) TAttila77 válasza csa7684 hozzászólására (») Dec 16, 2019
Rém egyszerű, egy jobbacska ASW Cantius ML3 Mk2 típusra hallgató német három utas hangfalpárral, amit elég sokáig hegyezgettem mérőmikrofonnal, spéci spektrumanalizátorral, hogy nekem tökéletesen lineáris átvitele legyen 20Hz-20kHz-ig. De van egy pár Revox studio4 három utas zárt különleges hangfalam is és egy pár Indiana Line TESI 10. Mindegyikkel gyönyörűen szól. A revoxal kicsit gyenguszka, de ez azért van mert jelenleg ithon a műhelyemben asztalon figyel egymás mellett rosz helyen.
Következő: »»   2155 / 2208
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem