Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Arról nem mert nincs. Nem tudom bontom-e szét mostanában, akkor majd csinálok.
Ezt azért fenntartással kell kezelni:
Idézet: a megoldás valóban az amit írsz: „aki kartonszám foglalkozik vele azt mondja, még az azonos szériában (kartonban) lévők közt is minimális különbség van” Idézet: Az én tapasztalatom az, hogy a legritkább esetben egyforma a két csőfél, két cső között pedig még ennél is rosszab tud lenni ahelyzet. Vagy csak az általam beszerzett csövek voltak ilyen rossz példányok. „amiket végig fogok mérni”
Kellemes vasárnapot!
Segítsetek kérlek nekem multipin (több kondenzátor 1 házban) típusú kondenzátort 100+100µF 450V DC lehet egyáltalán valahol még kapni, vagy csak a régi MM gyártású van bontott állapotban. Köszönöm!
Lenne egy kérdésem .
Az anódellenállás mennyiben befolyásolja a fokozat hangját ? Azért gondolkodtam el ezen ,mert a csövön keresztül mindig egy irányba áramlanak az elektronok ,a katódtól az anód felé . A felerősített jelet viszont az ellenállás előtt csatoljuk ki . Az egyéniségét bele tudja vinni a felerősített jelbe , de csak a +táp irányába ,azt pedig a szűrő kondenzátorok hidegítik .
Nagyon számít, azon alakul ki felerősített kimenő jel.
Én meg azt hittem, hogy az 50u-s már nem gyártott csak a 47-es.
Van persze, még egy forrás: https://stageshop.hu/hu/erosito-alkatreszek/erosito-kondenzator/elc...nzator
Megcsináltam amit javasoltál, A két hálózati trafót 2-2-db kb 70mm x 20mm-es aluminium L idomra szereltem fel. Így kb 12-13 mm-rel magasan van, és a trafók alatt kb 6x4 cm-es téglalap alaku részt kivágtam, így bőven tud alulról szellőzni.Plusz az aluminium L idom is hüti a trafót, és jobban összetudtam szorítani velük a trafót is. Úgy néz ki nem kell majd venti kb 1 óra üzem után csak 35 C fokos a trafó, ettől magasabbra még nem ment.
A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2019
Hogy ne menne...
Lényegében ha úgy vesszük egy IV konverter... Főként ha nagyobb belsőellenállású cső hajtja... "Sajnos" az audióban minden számít 
Hogyan megy át az ellenálláson az az elektron , amit a cső és az ellenállás között elvezetek ?
Hogy?
 Milyen ellenállás és hova van kötve? Idézet: „Nem szerencsés. Oké. A minap mértem egyet, minimális eltérés van a két csőfél között. Sőt, aki kartonszám foglalkozik vele azt mondja, még az azonos szériában (kartonban) lévők közt is minimális különbség van, gyakorlatilag kihúzod az egyik párat az erősítőből, bedugod a másik párat, és állítgatás nélkül mehet tovább (ezt ki is fogom próbálni majd, mert vettem egy fél kartonnal belőle amiket végig fogok mérni). Nyilván nem lehet egyforma a két csőfél mert az fizikai képtelenség, de nem is kell hogy egyforma legyen. Tudod hány kettőstrióda működik így párhuzamosan évek óta, gyönyörű hanggal? Ezt a szlogent megint kitalálta valami "hozzáértő" aztán aki olvassa az meg beveszi és harsogja tovább... Ezért mondom, semmit nem kell elhinni abból amit olvasol, hanem utána kell járni, de ez kb. az élet összes dolgával is ugyanígy van.” Éppen melyik csőről van szó?
Az egyenáramú és a váltakozóáramú helyettesítő kapcsolás nem ugyan az, a kimetenen a hasznos jel az anódellenálláson eső váltakozó feszültség.
Tehát ezek szerint az elektronok a katód felé is áramlanak ?
Hmm
 Gondolj arra hogy a váltóáramú helyettesítő képen az anódellenállás és a terhelőellenállás párhuzamosan van kapcsolva... Ennyi...
Az anódon van egy egyenáramú és egy váltóáramú összetevő . Lényegében az egyenáram modulálva van . Attól még az ellenálláson nem fog fordított irányba közlekedni az elektron ,az a kérdés akkor hogyan befolyásolja a hangot , hiszen előtte vezetjük el a váltóáramú összetevőt .
...ha lehetséges törekedek minél kisebb TK-jú ellenállások használatára.
Hiszen az ellenállás pillanatnyi értékét sajnos nem zéró TK-ja miatt a kapcsain fellépő hangfrekvenciás jel is befolyásolja  Ez pedig valahol torzításokat okozhat. Nem biztos hogy jelentős a hatás, de létező...
A cső anódján nem csatolsz ki elektronokat abból, ami a katód felől érkezik, azok az anód ellenállásba kerülnek. Viszont az anódon kialakul egy változó potenciál a katódhoz képest ezáltal (egy feszültség forrás keletkezik), aminek pillanatnyi impedanciája attól függ, hogy mennyi elektron kényszerül a katód felől (minusz) a táp pozitívja felé (az anód ellenálláson keresztül). Az anódon kialakuló feszültség aztán a terhelésen (annak testen lévő sarkától) elektronokat kényszerít a tápfesz pozitívja felé. Ezek nem a csőben voltak, hiszen a terhelés ugyanazon a potenciálon van mint a cső, tehát nincs ami áramot hajtson a csőből a terhelés felé, hanem ohm törvény szerint a terhelés negatívra kötött végétől a terhelésen keresztül a táp pozitívja felé (ezért kell a terhelésnek (pl.tácslevezető ellenállás) nagyságrendileg nagyobb impedanciásnak lenni, mint az öt meghajtó generátornak (cső az anódellenállással)). Tehát nem a csőben lévő elektronok mennek keresztül a következő fokozat rácslevezetőjén, nincs kicsatolás (a rácslevezető ugyanazon a potenciálon van, mint a cső, ezért nem a csőből folyik áram, a cső csak előállítja az áramot kikényszerítő potenciál viszonyokat).
Az anód ellenállás minősége hogyan befolyásolja a kapott hangot ?
Jelentős mértékben, hiszen "fizikálisan" a terhelés árama (a testtől) rajta keresztül kényszerül záródni a pozitívra.
A valós áramirány nyilván a negatívtól a pozitív felé.
Hát ezért van bennem a kétely . Leegyszerűsítve ,ha az ellenállás előtt vesszük ki a felerősített jelet ,az elektronok áramlásával szemben hogyan tud beleszólni a hangba . A +tápnál ott eltudom képzelni mivel utána van ,és átfolyt az ellenálláson és az hozzátette a magáét . De előtte ?
A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2019
A csőben tiszta szabad elektron vezetés van (amelyik elektron elindul, az érkezik az anódra), az anód ellenálláson szilárd vezetőkre jellemző vezetés van (a rács szerkezetben folytatólagosan, de hibákkal terhelten) egymást kiszorító elektron mozgás van (úgymond "lökdösődnek", kicsi szabad elektron úthosszok sokaságán záródik a pluszra). Az, hogy mennyire tiszta az a potenciál pont, amelyik az áramot átkényszeríti a terhelésen (anód és anódellenállás találkozási pontjában), attól függ, milyen az anódellenállás (lökdösődő vezetés miatt).
Egy patakhoz tudnám hasonlítani , amelyből inni szeretnék de sajnálatos módon valaki éppen belehugyozik . Ha folyásirányban fölötte iszom ,ott tiszta a víz ,alatta már ízesítve vagyon .
Ez az illető az ellenállás . |
Bejelentkezés
Hirdetés |
