Ha a vessző(ke)t is kitennéd oda, ahol kellenek, jobban lehetne érteni, hogy mi a gondod. Így csak feltételezem, hogy AC mérés után a műszert nem kapcsoltad át DC-be. Eltaláltam?

Ez aramis kérdése volt. Ezért nem tudok neked válaszolni

Igazad van.mire észre vettem a hibát már nem tudtam korigálni ,csak reménykedtem hogy valaki megérti. Kétszer is után mértem ac mint irtam 32.6 ezután átváltva dc -re mérés ,majd itt a probléma ,egy pillanatig mutat 18 v értéket és 000 nem marad tartósan a mérés eredménye .Kérdésem, ez az egyenirányitó hiba vagy műszer.?

Ha a tápegység trafós (nem kapcsoló üzemű) és ha van mögötte fogyasztó simán ingadozhat (persze nem sokat )

Bocs, melléklikkeltem

Semmi gond... Utólag én is erre tippeltem

Sziasztok!

Egy olyan kérdéssel fordulnék felétek, hogy az akksis gépem elfáradt 18650 akkucelláit szeretném újra cserélni, a jelenlegi 3db 1300mAh cellák helyére tehetek nagyobb kapacitásút? Elbírja az elektronika és lesz azon kívül bármi különbség, hogy tovább bírja és tovább is tölt?

Sziasztok! kicseréltem az egyenirányitót RBA-402. az volt a bűnös.

Tehetsz be nagyobb kapacitásút, de olyat ami nagyobb árammal is terhelhető.

Valószinű , hogy nem lehet nagyobbra cserélni mert a vezérlő elektronika ahhoz az akkuhoz van kifejlesztve.

Miért is? Mit csinál az elektronika?
1. áram/fesz generátorosan tölt, annyival amire be van lőve, ezért nyilván lassabban fog tölteni
2. túláramra leoldhat, ott sem számít az akku ha többet bír, ugyanott fog leoldani
3. (mély)kisütést figyel, itt sem gond ha nagyobb a cella, ugyanakora fesznél fog kikapcsolni
Ha kisebb cellát tenne be akkor lehetne gond, hogy az új cella nem bírja az eredeti töltőáramot

Köszönöm szépen a gyors segítséget!

Leginkább arra figyelj hogy az új aksi "nagy áramú" legyen. (pl max áram 20 A )

A lithium ki is tud gyulladni ha baj van, vagy fel is tud robbanni. Én nem játszanék ilyet de mindenki azt csinál amit akar

Miért baj, ha nagyobb kapacitású kerül az eredeti helyére?

Röhögjetek ki ha hülyeség, de tükrözve ["–И–"] létradiagramos PLC-programozásban a bontó (NC) érintkező, vagy inverzen értelmezett záró érintkező – akár mint fizikai bemenet, akár mint valamely másik, belső "nem fizikai" logikai elem (számláló stb.) – szimbóluma is lehet. Attól függ, milyen ábra része.

És bocs bármi ebből adódó bonyodalomért, de voltam olyan nagyvonalú és csak most esett le az azóta eltelt röpke 5 oldal.

Köszönöm szépen a többieknek is a segítségét.

Van egy tapasztalatom és lenne egy-két kérdésem is.
Tapasztalat: Tönkrement egy reed relay-m (valami ilyesmi) amit közelség érzékelésre használtam (5mm-en belül bekapcsolt azon túl kikapcsolt). Azért ment tönkre mert 5-6 hónapon keresztül folyamatosan behúzta egy mágnes és szerintem elfáradt az anyag.
Kérdés : Ki tudom-e váltani a reed relay-t unipoláris hall szenzorral ha az lenne a cél, hogy hosszú hónapokon át megbízhatóan szakítson meg/kössön össze egy olyan áramkört ahol 5V 40mA van?
A reed relay mivel csak egy spéci kapcsoló ezért nincs fogyasztása. A hall szenzornak van?
Nekem kapcsolásra kéne a hall szenzor , tehát ha jól értem nem lineáris hanem unipoláris kell?

Ha rám hallgatsz, akkor ne vacakolj hall-al. Csak cseréld ki olyanra, ami erre való.

Hello! Jól érted, unipoláris kell. Szüksége van tápfeszültségre, 5V esetén az önfogyasztása 3..8mA körül van. Tehát a működéséhez 3 vezetékre van szükség. +5V, GND (ami az 5V negatív pontja) és az OUT kimenet. Kapcsolni úgy tud, ha amit kapcsol (40mA) a +5V és az OUT közé van kötve. Ha az egy relé lenne, akkor a relére egy reverz diódát (katód a +5V-on) is kell kötni.
Nem szabad szem elől téveszteni, hogy itt a mágneses irány fontos. Vagy is míg a Reed-nél mindegy hogy a mágnes északi vagy a déli pólus közelít a reléhez, itt ez nem mindegy.

Szia!
Ez bírja ha hosszú hónapokon át (akár 5-6) be van húzva?

Arra van kitalálva. Tipikusan az ajtó csukva van.
10 milla kapcsolás meg szerintem kitart egy darabig.

Helló
Kicsit elbizonytalanodtam most. Ok, hogy csak 3..8mA a fogyasztás de mégis egy + energiafelvevő alkatrész. A bekötés alapján is bonyolultabb és ezzel még az is baj, hogy több a meghibásodási lehetőség.
De azért köszi a választ (még rágódok rajta)

Nálam évente kb 200-300 kapcsolás lenne tehát a 10millió kitartana egy pár évig

Én az utóbbi 20-25 évben használok reed-et. A felszerelési helyen, alkalmazásban napi (!) több száz kapcsolást végeznek, ca. 10 mA-es áram alatt. Ritkán romlanak el, általában az gyártási hiba miatt történt. A riasztórendszereknél használatos régi, ajtóra szerelhető típus volt a legmegbízhatóbb. Az újabb gyártmányoknál, mint szinte minden téren érzékelhető a minőségi romlás.
Én a viszonylag masszívabb reed-eket ajánlanám. Ezek kellően nyűhetetlenek...

Most találtam egy ilyesmit a fiókba. Ez mennyire tartós?

Sziasztok!

Az alábbi kapcsoláshoz 220pF 50V-os poliészter kondenzátorokra volna szükségem. Nem tévedés, pikofarad! De ez szinte beszerezhetetlen. Egyetlen helyen találtam, de mivel 80 darab kellene, ez többe kerülne, mint az egész készülék tokkal vonóval. Ráadásul 1000V-os típus, nekem kicsit nagy a 9V-hoz képest.

Lehet a poliészter kondenzátort ugyanolyan értékű kerámiával, vagy multilayer-rel helyettesíteni? Egyáltalán: mi a különbség közöttük?

A REMIX gyártott ilyeneket, még 10 pF -os is van, nem styroflex. De a kerámia is jó helyette. A kerámia 50 V -os akkor nem ajánlatos, ha a feszültség az 50 V közelében van, vagy annál nagyobb. A kerámia dielektrikum hajlamos varaktorként funkcionálni. A kapacitása függővé tud válni a feszültségtől, a poliészter nem.

Köszönöm válaszodat! De nem értem, miért hangsúlyozzák a leírásban a poliésztert. Már két változatot is láttam belőle, az eredetit és egy utánépítettet, de azokban tényleg nem kerámia kondik vannak.

Ebbe mindegy...