Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Forrasztóónok - melyik miért jó
Lapozás: OK   4 / 4
(#) jimitek válasza kadarist hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
LiFePo4 akksik ugyan abban a kiszerelésben egész jól alakulnak időtállóság, merítés, ciklus, és biztonság szempontjából, csak kb. 5x drágább.
(#) zolika60 válasza Skori hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Sajnos a logika hiányzik az EU szótárából. (Bocsánat ez már majdnem politika.) Bár ettől még a valóság.
(#) zolika60 válasza Skori hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Miért is tenném?
(#) zolika60 válasza kadarist hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Gyanítom rendelettel. Mert amíg az olcsóbb nem hiszem, hogy alternatíva tudna lenni más.
(#) Skori válasza zolika60 hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Hát ha mondjuk szándékosan ólomgőzt akarnál megpróbálni belélegezni (bár lehet, hogy ahhoz mégtöbb kell), de alapból azt feltételeztem, hogy nem akarsz ilyet tenni
(#) zolika60 válasza Skori hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Nehéz volna, mert 1700C° meg egy kicsi kellene hozzá. Ez csak egy méregzöld vicc. Mint az autó kerekeken az ólom súlyok betiltása.
A hozzászólás módosítva: Dec 23, 2023
(#) Ge Lee válasza jimitek hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Igen, ötször drágább cserébe tízszer annyi ciklust bír. Akkor melyik is a drágább?
(#) Bakman válasza zolika60 hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Hogyan jött ki az 1700 °C? A víz is párolog a forráspont alatt, a fémek is, sokuk még szublimál is, még ha nem is oly hevesen, mint forráskor.
(#) zolika60 válasza Bakman hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Persze, hogy a forráspontból. DE nem hiszem, hogy az olvadásponton iszonyatos mennyiség elpárologna belőle. Eleve minimális az olvadt mennyiség, annak a töredéke szublimálhat. Serintem nem ettől fogok meghalni.
(#) nagym6 válasza zolika60 hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Állítólag az ólom sosem ürül, csak gyűlik a szervezetben. Sok kicsi sokra mehet.
(#) Gafly válasza nagym6 hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
(#) Bakman válasza nagym6 hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Kb. minden nehézfém akkumulálódik a szervezet(ek)ben.
(#) Gafly válasza Bakman hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Hogy hívják azt csajt a forrasztósoron, akinek olyan ragyogó bőre van?
Cintia.
(#) nagym6 válasza Bakman hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Veszélyesebb lehet, mint gondolnánk.
Régen vízcsövek is voltak ólomból (nálunk is), hajlíthatóságuk miatt pld.: csaptelepek bekötéséhez, ami ma flexibilis gumicső.
(#) Gafly válasza nagym6 hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Az ólomcső tényleg veszélyes, ámbár vízvezeték esetében passziválódik, és nem oldódik be.
Ugyanakkor például nálunk elengedett a kötéshez használt "kehely" forrasztás, na az nagyon durva volt.
Rómaiak állítólak a bort tároltak benne, édes íze miatt szerették. Na azt nem kellett volna.
(#) nagym6 válasza Gafly hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Idézet:
„"kehely" forrasztás, na az nagyon durva volt”
Miért?
(#) Gafly válasza nagym6 hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Százezer a szerelőknek karácsonykor.
Száz köbméter vízdíj a vízműveknek.
Ezer hála Granpa mesternek a helyreállításban nyújtott segítségért.
(#) Ge Lee válasza Skori hozzászólására (») Dec 24, 2023 /
 
Amennyire tudom, annak idején az ólom pont azért került bele az ónba, hogy a ridegségét csökkentse azaz puhábbá tegye, és ne alakuljon ki a hőmérsékletváltozás hatására a forrszem repedése ami az ólommentes forraszanyagokra tipikusan jellemző.
Nekem a régi autómban volt egy (egyébként nagyon jó) Philips CD játszós rádió aminek pont ez lett a betegsége. Kb. 10 fok felett tökéletesen működött, ha annál hidegebb volt nem lehetett bekapcsolni sem. Melegben érintkezett a repedt ólommentes forrasztás hidegben pedig nem.
(#) Skori válasza Ge Lee hozzászólására (») Dec 24, 2023 /
 
Azért is került bele. A fő ok az volt, hogy gyakorlatilag (a készülékek teljes életciklusa alatt) nem jön létre az ónpestisnek hívott jelenség, és drasztikusan lecsökkenti az ónbajszok képződését is. Kevésbé lesz repedékeny a forrasztás, jobban bírja a mechanikai igénybevételt.

Most nem néztem utána, de úgy emlékszem a forrasztás átmeneti ellenállása is kisebb, az ólommentes forrasztáshoz képest.

Ha pedig a kötés kialakulását nézzük, a forrasztandó felületen elkezdődik az anyag beoldódása a forraszanyagba, kialakul egy vékony átmeneti réteg (ebben pozíciótól függően folyamatosan változó az összetétel), ez így nagyon erős kötést tud létrehozni. Nem tudom itt mekkora a különbség az ötvözetek között, hogy pl. mennyire oldódik bennük az alkatrészek lába és az egyéb forrasztandó anyagok - de gondolom itt is lehet eltérés a forraszanyagok között. Persze ez pl. az alkalmazott hőmérséklettől is nagyon függ.
(#) Massawa válasza nagym6 hozzászólására (») Dec 24, 2023 /
 
Hogy ne legyünk pehelykönnyüek a koporsoban.
A hozzászólás módosítva: Dec 24, 2023
(#) xxxyyy hozzászólása Márc 20, 2024 /
 
Sziasztok,

Meg tudná nekem valaki mondani, hogy a Multicore-nál a TLC vagy T.L.C ötvözet milyen összetételt takar?
Bizonyára én kerestem rosszul, de mindösszesen 1db doksit találtam amiben megemlítik. Eléggé "retro" termék.
(#) Bakman válasza xxxyyy hozzászólására (») Márc 20, 2024 /
 
Tipp: Tin Lead Compound. Igaz, fémeknél nem a keverék a használt szó, hanem az ötvözet (alloy) de lehet, hogy régen ez nem így volt, simán elment a keverék szó is.
(#) micimacko válasza xxxyyy hozzászólására (») Márc 20, 2024 / 1
 
Tin-Lead-Copper
Ón-Ólom-Réz ötvözet
Kevésbé eszi a rész pákahegyet.
(#) xxxyyy válasza micimacko hozzászólására (») Márc 20, 2024 /
 
Köszönöm.
Rákerestem: mivel kevésbé oldódik benne a réz vékony vezetékek forrasztásához is ezt ajánlják.
Következő: »»   4 / 4
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem