Én is gondolkodtam esetleg egy WE1010-s pákán - az ára nagyon jo, a külsö kivitel is tetszetös, de azután a videok nagyon lehangoltak. Már a belsö felépitése is egy katasztrofa, a felhasznált csatirol meg traforol nem is beszélve. Nincs 230V -s verzio, azaz extra kiadás a trafo. Nekem van már két Wellerem meg egy T12 klon. Gyakorlatilag mind 3 kitünöen müködik, két vezérlöt Johnny004 barátom épitett a T12-t egy kinai elektronika hajta 12/24V-rol.
Végigmértem néhány a videokban látott tesztet a 3 pákámmal, sok esetben a T12-s jött ki nagyon jol, vagy legjobban. ( az ára alig 1/4-e a másik kettönek egyenként). A felfütés gyorsasága, a hömérséklet tartása sokkal jobb mind a 3 pákának mint az uj WE-nek. Itt a WE nagyon rosszul mutatott a tesztekben ami az elektronika hibájára vall. ( rossz szoftware).
A régi Weller (L21 és WSP80) pákáimban nincs standby, csak a T12-ben, az viszont fényévekkel veri az uj Wellert, mert egy primitiv mozgásérzékelö van benne, ami azonnal kapcsol, ha kézbe veszem. A WE cirkuszi büvészmutatványokat tesz. Lehül a standbyban a beállitott hömérséklet kb felére ( állithato talán), de onnan csak akkor kezd ujra füteni, ha valami hideghez ér, azaz a kb 150 fokrol elöször le kell hülnie kb 120-130 fokra amikor bekapcsol a fütés. Miután lassabb valamennyi pakámhoz képest, meglehetösen bonyolult lehet a használata vagy az ember 20-30 percre állitja a standby idöt, azaz munkaközben mindig forro, csak 20-30 perc állás után kapcsol le. Meglehetösen hülye a szoftware ebböl a szempontbol. Érdekes modon ennek ellenére 6 eres kábel van a központ meg a páka között - a T12 mindezt 5 érrel és sokkal jobban csinálja.
Az is érdekes a WE 1010-n, hogy a hatalmas display sok mindent tudna jelezni, de alig van rajta valami ebböl kihasználva. (Vagy eddig még senki nem jött rá hogyan kell használni, mert nincs hozzá semmi érdemleges leirás a 100 oldalas kézikönyvben), csak az a semmitmondo pamflet, ami az interneten is elérhetö).
A Johnny displayein meg a T12-sen sokkal többet és sokkal jobban értelmezhetö adatot látni (söt leirás is van hozzá .... )
Most lassan már azon gondolkodok, hogy csak a páka miatt veszem (egyben is olcsobb mint az eddigi pákáim) meg és épitek hozzá egy modern megbizhato vezérlést, akár sima egyenáramrol s ( - trafot amugy is cserélni kellene). Azzal az elektonikával legfeljebb egy vasalot vagy teaforralot lehet komfortosan vezérelni, de nem egy pákát.

a fenti gondolatok kizárolag a videok alapján születtek, a páka soha nem volt a kezemben

Na azért ennyire csak nem rossz! De ha figyelmes vagy akkor észre veszed, hogy a Hakko állomáson egyáltalán nem változik a hőmérséklet kijelzés, mindegy, hogy a nedves szivacsba tolja, vagy nagy felületű padot forraszt és, hogy a Weller sokkal simabban megolvasztja az ónt a nagy felületen annak ellenére, hogy akár 40 fokot is lejjebb ugrik a hőmérséklete a kijelző szerint.
Nekem ebből az jött le, hogy a Hakko pillanatnyi hőmérséklet kijelzése egyáltalán nem pontos. (Használat közben)
Egyébként remélem egy videóról beszélünk!
A munkahelyemen WS 81 állomást használunk amivel párszor már meggyült a bajom ónszívó harisnya használatakor. Kíváncsi leszek, hogy ahhoz képest hogyan fog működni a WE1010.

Egyébként még az jutott eszembe, hogy tekerek le a szekunderből annyit, hogy 23V-ot kapják. Ehhez a megoldáshoz mit szólsz?

Ígérem fogok csinálni rövidesen egy tesztet a hőmérséklet tartással és minden más egyéb dologgal kapcsolatban.
Egyébként a pákát külön is meg tudod venni itt.
Bővebben: Link
Egyébként található hozzá használati utasítás ahhoz is, hogy miként kalibrálható, hogyan kell beállítani a standby-t és minden egyéb dolgot amit tud. Viszont az valóban nagyon negatív dolognak tartom, hogy mindenhol úgy látszik, hogy van háttérvilagítása az LCD-nek, miközben nincs is.

Beszélgetésként, te forrasztottàl, nekem mint, kibicnek meg semmi sem drága

Az az elöbb is felmerült már bennem, hogy azt honnan tudtad/láttad, hogy a "top" oldalon nem jelent meg az ón? (Radiális kondi, nincs teljesen leültetve?)

Szerintem ezzel a teljesítménnyel, heggyel mennie kellett volna, ha. És itt jön az, hogy a 450 fok sem biztos annyi, amennyi, de a 48 W sem, föleg ha a 5 sec / 2 sec kitöltést nézem. Nem számoltam ki, de az kb. 30-35 W lehet. Ehhez jön még a nem megfelelő hőátadás a fűtőbetét és a hegy között. Nem mindegy a vezérlés sem, hol/hogyan méri/saccolja a hőfokot, stb.

De egyébként simán lehetséges, hogy valamiért nem volt elég a hőmennyiség.

Sokszor én is tapasztaltam, hogy panelek bontásakor, a viszonylag nagy, direkt táplálású 80 W-os páka, nagy heggyel, pár kisebb alkatrész után "lefullad". Ha hagyok neki, fél-egy percet, egy ideig megint virgonc. Érdekes még, hogy a panelnek a forrasztási ponttól több centire levő pontjai is meglehetősen melegek. Tehát nem csak az alkatrészláb, a forrpont viszi el a meleget, hanem a panel is (az is igaz, hogy egy kiforrasztás hosszadalmasabb művelet, tehát többet is melegítem).

Nekem a T12-böl csak az olcso klon van, csak tartaléknak kell, meg olyan helyen ahol nincs villany ( azért épitettem, hogy akkurol is menjen) és azt méréssel tudom bizonyitani hogy az a nagy darab pákahegy még 20 fokot sem tud lehülni olyan gyorsan, ha nagyobb darabot kell forrasztani. Ez fizikailag is képtelenség, hiszen vagy 12 cm hosszu és még egy a tartocsövet is melegiti. A Wellerek sem hülnek le olyan gyorsan, mint azt a videoban látni. Ki tudja mit mér ott az elektronika. Ugy ugrált neki a display, mint a bolondora. Ezért gyanus az egész szerkezet.
Kiváncsi leszek majd a te tapasztalataidra.

Te miként mérted használat közben szabad tudnom? Én arra gondoltam, hogy egy multiméterhez való hőmérő szenzort kötök rá valamilyen módon.

Kontakt, meg IR hömérövel. A Kontakt hömérö a Metex szondája de van egy másik is ( csak nem volt jo elem ma otthon, az a hömérö 1000 C fokig mér, meg a lézeres IR hömérövel.

Kontakt hőmérővel hogyan mértél pontos értéket? Túl nagyok ahhoz, hogy a páka hegyére feledd, maximum a hüvelyre, de úgy meg nem kapsz pontos értéket.
Infravörös hőmérőm sajnos nincsen és emiatt nem akarok venni. Marad akkor azt NTC szonda.

A szondát odacsiptettem a 0,5 mm-s rézlemezhez ( az a legveszélyesebb a forrasztora, mert nagyon vezeti a höt) és közvetlenül mellette forrasztottam. Ugyanezt megismételtem egy nagy NYAK lapon is ( nem maratott). A szonda maga csak két kb 0,5 mm vastag huzal ( bimetall) amin a müszer a keletkezö feszültséget méri. Sehol sem tudtam 20 foknál nagyobb csökkenést mérni. Természetesen mindegyik pákában ehhez a legvastagabb hegy volt (6,4 mm vésö).

Számomra szokatlanul "szakos", japán puffereket vettem -viszonylag drágán-. Ezek konstrukciója olyan, hogy a panelhez csatlakozó felületén nem a sima hengerpalást ér a panelhoz, ami eltakarná a forrszemet teljesen, hanem ott van egy alakos gumialkatrész. Már nem tudom lefotózni mert beforrasztottam, de ez részben elemeli a kondit, másik részben a forrszemnél oldalról ki van vágva, ezért ott látható átfolyt-e az ón.
Egyébként mielőtt a kondikat beforrasztottam volna tettem egy próbát. Elvágtam a kondi lábából egy darabka vezetéket, és csak azt beforrasztottam alulról. Így tökéletesen átfolyt az ón a felső oldalra is. Ebből arra következtetek, sem a termál-PAD sem a láb nem von el sok hőt, hanem a kondi teszi ezt meg. Mellékeltem a levágott láb próbaforrasztásának képeit.

Nemrég ültettem be egy ERSA ICON2-vel és egy pico pákával olyan 300 furatszerelt alkatrészt, meg hasonló mennyiségű SMD-t. Hát én nem vagyok tőle beájulva. A hegyei egyáltalán nem nagy számok, de legalább jó drágák. Volt alkalmam összehasonlítani egy JBC-vel. Az utóbbival jobb forrasztani. Nekem jobban tetszik. Nagyobb hőmenyiséget tud leadni, nem koszosodik olyan könnyen, stb.
És a legfontosabb, hogy nem melegszik át a nyele. Az ERSA nyele már pár perc használat után zavaróan átforrósodik. A Weller hegyes 907 klónom nem csinál ilyet.... Őszinte leszek, ahhoz képest sem érzem nagy durranásnak az ERSA pico pákát... (800Ft-os pákába tettem egy 1,5m hosszú, vékony, 4 eres szilikon kábelt, meg csináltam egy Weller adaptert, WSP81 hegyet tettem bele. Minden igényt kielégít. Nagyon jól lehet dolgozni vele, kényelmes, stb.)
A T12 még úton van, majd azt is tesztelem. Sajna az előző rendelés nem jött meg, úgyhogy most fizethetik vissza az árát a kínaiak és rendeltem újat. Az XA hegyek megjöttek, meg egy alu nyeles páka is (hát valahogy nekem nem szimpatikus így közelről már), de még nem tudtam kipróbálni. Majd berendelek az alu nyeles mellé egy ilyet is. Ez még szimpatikus:
https://www.aliexpress.com/item/33014115998.html?spm=a2g0o.cart.0.0...p;mp=1

Megjött ez:

https://www.aliexpress.com/item/32925815648.html?spm=a2g0s.9042311....8NJ5RQ

Fényképről jól néz ki, de nem jó a fogása. Nem túl ergonomikus, valahogy nem szimpatizálunk egymással...

A szabályzó meg a műanyag nyeles páka pedig eltűnt a lecsóba. 2 hónapja nem jön meg. 0 követési információ... Újrarendeltem külön csak a szabályzót. Addig nem tudom kipróbálni... De ehelyett a páka helyett is kelleni fog másik. Vagy lehet, hogy csak meg kéne szokni... Mindenesetre, ha így kézbe veszem, hát jön a "nem dolgoznék vele érzés" egyből...

Hmmm ...
Akinek 1 órája van, az mindig tudja mennyi az idő. Akinek több, az sosem biztos benne.

Azon a kb 0,3-as madzagon, meg a csatin hogy megy át az 5-7 Amper?

A T12-be alapból csak max 3A folyik, a kanthal huzalos fűtőbetétes hakko klónba max 2A. A JBC-be folyik akkora áram, de az se gond, mivel nagyon rövid ideig folyik csak. A páka átlag teljesítmény felvétele 10W alatt van használat közben. Az áram integrálja elég alacsony, ráadásul felfűtve nem 2.5Ohm a fűtőbetét ellenállása, hanem jóval nagyobb lesz az. Ugyanez érvényes a kerámia fűtőbetétes hakko klónra is... Ez amiatt jó, hogy extra teljesítmény van hideg állapotban. Még jobban odadurrant a páka, ha ilyen keményen hőfokfüggő PTC jellegű fűtőszálból van a fűtőbetét. Hamarabb felfűt...

Másrészt jó tiszta rézből kell csinálni a vezetéket és akkor elég meglepően nagy áramokat el tud viselni. A szennyező anyagok drasztikusan rontják a vezetőképességet. Marha nagy különbség van réz és réz között...

Nekem a hakko klón 70W-os fűtőbetétje 2.5Ohm hidegen, az 50W-os meg 3.3Ohm. Egyszer sem olvadt el a kábel szigetelése. A belső szigetelés is szilikonból van az ereken, így bírja azért. Nyilván a folyamatos 6-7A-t nem bírná, de arra a pár másodpercre, amíg a páka felfűt, addig kibírja. Az a 6-7A nagyon gyorsan elkezd csökkenni. Utána csak rövid impulzusokban folyik az áram és már nem is 6-7A, mert a fűtőbetét ellenállása is megnő bemelegedve...

Ami linket/képet küldtél a kijelzős elektronikáról, annak a piros-fekete tápkábelére, és a fehér műanyagcsatijára gondoltam, nem a páka kábelére...

Ha a kínai hőlégfúvós kombó állomásra gondolsz nyócezeré, akkor azzal még ilyen gond sincs, mivel ott a 15Ohm ellenállású szokásos 907 klón kínai fűtőbetét van, ami 0.5$ az alin... Azon nem folyik még 2A-sem. A 60W-az meg kamu. Valójában 35-40W a páka. Egyébként az ilyen kínai szutykok a legfaszábbak hobbi célra. Azért mert olcsó és mindent lehet hozzá kapni. Csak jó hegyet kell rá szerezni és utána nem kívánsz Metcalt, meg JBC-t. Azok gyárba valók termelésre...

Hát nekem a 35W-os pákával is simán átmegy a top oldalra az ón 70 mikronos nyákon a leg durvább, hűtőbordára szerelt, vastag réz lábú teljesítmény félvezetőknél is. (pont a napokban forrasztottam be egy rakás ilyet) A titok annyi, hogy jó fluxot kell nyomni rá előtte, meg bevonat nélküli réz heggyel kell forrasztani... Direkt rendeltem ilyen sima réz hegyeket. Ezek ráadásul a legolcsóbbak. Mivel nincs rajtuk ez a vas ötvözet bevonat, baromi jó a hőátadásuk... Csak gyorsan fogynak... De hát csak keményebb forrasztásokra használom ezeket, így nem gond. Igazából nem kell 80W egy pákához. Az csak arra jó, hogy másodpercek alatt felfűtsön... A 35W-os pákával beforrasztok bármit, egy ilyen bevonatmentes réz heggyel, úgy, hogy tökéletesen átmegy az ón a furatgalvánon és szétterül a másik oldalon is... Pl 25A-es graetz hidakat, meg TO247 tokos feteket... (Ezeket valóban nem lehet egy ilyen JLT02-vel beforrasztani normálisan, nekem se megy azzal, de nem azért, mert kevés az 50W-ja, hanem mert gyenge a JLT hegyek hőátadása elsősorban a vastag bevonatréteg miatt.)

https://ae01.alicdn.com/kf/Had533af6fd594dac93147c62134092d59.jpg
Az ezen lévőre gondoltam... erre a csatira/kábelra erős jóindulattal max 1A-t bíznék...

Annyi is megy rajta... Ha kiszámolnánk az áram effektív értékét, ami használat közben ezen átmegy, az nem lenne 1A-sem... Másrészt a maximális értéke is csak 3A. Ez T12. Ennek nincs 7A áramfelvétele indulásnál sem...

Köszönöm a tanácsot. Nekem nincs kötődésem a 80 W-hoz, és a JLT páka egyenlőre egy adottság nálam. Nem próbáltam ki sokkal jobb minőségű pákákat, ezért csak a jelenlegi igényeimhez tudom hasonlítani a JLT-02-t, amikhez megfelel. Hegyes Weller heggyel jól tudom kezelni az SMD-ket, és a saját normál hegyeivel pedig remekül megoldom a huzallábas alkatrészeket. Csak most futottam bele ebbe a problémába, ahol a felső oldal hozzáférhetetlen, de láttam, hogy nem futott át megbízhatóan. Én is bőségesen használtam ilyen folyasztószert.
Egyébként a klasszikus régi pákának is megköszörültem a hegyét, így az is szép rézszínű volt, amivel aztán valóban könnyedén ment a forrasztás.
Kérlek erősítsd meg, jól értem-e. Ha egy normál hegyről eltávolítom a fényes bevonatot, akkor azzal jobban tudok nagyobb hőmennyiséget közölni? Ezt az eltávolítást mindenhol meg kell csinálni (a patronban lévő végén is), vagy elegendő a hegy közelében?

Ha eltávolitod a bevonatot valoban jobban vezeti a höt de könnyen és gyorsan tönkre megy, mert a gyári hegyek többsége szendvics konstrukcio ( sok réteg különbözö réz) és a forro réz gyorsan és könnyen oxidál. Ha meg megreszeled átszakad az egyik réteg a másik után és csak cundér marad az egészböl.
Valamikor a réz pákát tizpercenként reszelni meg tisztitani kellett. Szalmiak "szappanon" lehuzni, és még igy is gyakran gond volt folyamatos onbevonatot kapni. Hidd el miota Weller meg a többiek kijöttek ezzel a galvanizált heggyel, semmi jobb nem kellett a mühelybe.

Nem oxidálódik, hanem oldódik az ónban! Azért fogy el. Egyébként meg nem kell semmivel sem jobban tisztítani, mint a bevonatos hegyet. A réz nedvesedik a legjobban és koszolódik a legkevésbé. Minden tulajdonsága marha jó lenne, csak felóldja az ón. A sima réz heggyel lehet a legjobban forrasztani egyébként...

A hőátadást rontja a védő réteg, ami egy spec vasötvözet bevonat a réz magon. Egy olyan ötvözet, ami jól nedvesedik, terül rajta az ón, de mégis csak nagyon nehezen oldódik az olvadt ónban. 0.2-0.5mm vastag és a hegynél eléri az 1mm vastagságot. A használt elvékonyodott pákahegyeknél is észrevehető, hogy sokkal jobb a hőátadásuk, sokkal jobb velük forrasztani, mint egy ugyanolyan új heggyel. Komolyabban vissza kell venni a hőfokot is. Ez is azért van, mert elvékonyodott a vasréteg.

A sárga JLT-be ne tegyél weller hegyet, mert nem ér végig benne és eléghet a fűtőbetét idő előtt. A kék nyeles solomonba jó a weller hegy. Abba pont akkora kell. Annak viszont az élettartama nagyon rövid a sárgához képest, szóval talán azzal sem vagy előrébb... Egyébként nem rosszak a JLT02/SMA050 hegyek. Egész használhatóak a legtöbb esetben... A sokkal jobbat meg ne kajáld be. Általános célra, ilyen hobbi panel beültetésnél a 300eFt-os pákák sem lesznek sokkal jobbak, csak ilyen erőltetett helyzetben jön ki az előnyük...

"Ha egy normál hegyről eltávolítom a fényes bevonatot, akkor azzal jobban tudok nagyobb hőmennyiséget közölni?"

Sokkal jobban... Drasztikusan rontja a hőátadást az az ötvözet bevonat. A réznek 50-100 szor jobb a hővezetése a vas ötvözeteknél. Az, hogy milyen a hőátadás, azt a bevonat hővezetése, vastagsága befolyásolja, meg a réz hővezetése is (mennyire tiszta rézből van a mag). Meg a hőkapacitás is számít (minél nagyobb tömegű a hegy, annál nagyobb a hőkapacitása). A modern pákáknak kicsi a hőkapacitása. Ezt a gyors után fűtéssel kompenzálják (azért kellenek a 80W-ok az ilyen kicsi hegyekbe). De a tapasztalataim szerint a bevonat réteg hővezetése számít a leges legjobban...

A hegy hosszában pontosan igazad van. De nekem ilyenből csak hegyes van, és csak SMD-hez használom, ezért sokkal kisebb hőfokra állítom. Ezzel együtt is csökkenhet a fűtőpatron élettartama, de ebben az árfekvésben a gyakoribb pótlása még mindig racionális döntés lehet.
Ismét kérdezem, elég a hegy csúcsáról eltüntetni a vasbevonatot, vagy a patronban lévő száráról is célszerű? Azért feszegetem ezt, mert ha a patronban lévő részről is eltávolítom, akkor ott is javul a hőátadás, de az oxidációs hajlam is fokozódik, ami ott bent sokkal nehezebben tisztogatható mint a hegyen.
Futólag próbáltam utána nézni, és nem találtam eleve bevonat nélküli hegyeket. Hol veszed ezeket?

Nyilván a csúcsáról kell csak... De én nem tennék tönkre emiatt egy jó hegyet, ha amúgy is ott a ruszki rézhegyű getla... Azt megköszörülöd hegyesre, rendesen leónozod, aztán ilyen nagy hőigényű forrasztásokhoz azt használod és a probléma megoldva... Nekem a hakko klónokkal nincs ilyen gondom, mert ahhoz élből lehet venni készen bevonat nélküli réz hegyet is fillérekért. 1.22$ volt 5db... Inkább megvettem azt, minthogy a bevonatos hegyekről köszörülgessem le a bevonatot.

Ha ilyen brutálisabb forrasztások kellenek, akkor felrakom a réz hegyet, aztán azzal forrasztom be a dolgokat. Az beforraszt mindent, nem problémázik...

Köszönöm.

Szerintem ha a patronban lévő száráról is leszeded a bevonat, akkor ott kisebb lesz az átmérő, ezért rosszabb lesz a hőátadás, mert a hegy és a patron egy - idális esetben - hengerpalást helyett kb. csak minimális felületen fog érintkezni, a maradék helyen pedig légréteg lesz köztük, ami elég jó hőszigetelő.

A fűtőbetét és a hegy között sugárzással terjed a hő. A közhiedelemmel ellentétben nem kell, hogy érintkezzen a pákahegy a fűtőbetéttel. A gyári pákákban is lötyög a hegy, van egy légrés a fűtőbetét és a hegy között. De ott nagy a felület és hősugárzással megy át az energia a hegyre, nem baj, ha nem érintkeznek a felületek. Olyan ez, mint amikor egy kondenzátort töltesz egy ellenálláson keresztül, majd a kondiról ponthegesztesz. A ponthegesztő elektródához menő vezetéknek kell baromi vastagnak lennie, nem a töltőellenállás vezetékét kell vastagra venni...

A hegy tárolja a hőt, mint egy kondenzátor. És ezt a begyűjtött hőt vesszük ki belőle hirtelen a forrasztásnál. A forrasztás hirtelen kiszívja a hőt a hegyből. Ennek a hőnek át kell mennie a bevonat vasrétegén azon a pici felületen. Ha ott nagy a hőellenállás, nagy lesz a hőkülönbség. Hiába 400C-os a réz hegy, ha a rajta lévő bevonat másik oldalán 200C-ra hül a felület az ónos oldalon. Akkor 450 fokos pákával sem tudsz úgy forrasztani, mint amit egy jó hegy mondjuk 350 fokon tud. Ez egyértelműen elvégezhető kísérlet, hogy a réz heggyel ugyan olyan hőfokon sokkal könnyebb forrasztani. Azzal alacsony hőfokon is simán lehet forrasztani, ott, ahol a bevonatos hegy még csak görcsöl, alig bírja megolvasztani az ónt. Azon a hőfokon a bevonat nélküli rézheggyel már rég vígan forrasztunk... Amelyik hegyen vékonyabb, meg jobb hővezetésű anyagból van a bevonat, annál könnyebb forrasztani vele. Még a bevonatos hegyek között is óriási különbségek vannak. Ugyanaz a hőfok, ugyanolyan méretű/profilú hegyek, de az egyik egy pillanat alatt megolvasztja a forrszemen az ónt, a másikat meg már erővel nyomja az ember a forrszemhez, aztán úgyis csak nagy nehezen 2 másodperc alatt sikerül neki, vagy 70C-al magasabb hőfokon tud csak hasonlóan forrasztani, mint a másik...