Sziasztok!

Akit érint, vagy érdekel esetleg, készítettem egy nyáktervet a nyemi féle elektronikus, inverteres, PICes gyújtáshoz. Az inverter trafóját én egy pc tápból bontottam, így ahhoz készült a rajz, de egyszerűen átrajzolható bármilyen maghoz. A terv Sprint Layoutban készült.

Nagyfrekis magasfeszultseget allit elo (halozati valtot egyeniranyitja, szaggatja magasabb frekivel, letranszformalja aztan egyeniranyitja, utana ezt a feszt szaggatja magasabb frekivel - kb. 48-70kHz -, trafora ravezeti), ezt atfolyatja a csoveken, amik ettol vilagitanak. Aramgeneratoros uzemmodban mukodik. A fogyasztas kb 80%-aert felelos.
A ledeseknel csak aramgenerator van, ott nincs inverter, egyenaram van es a feszultseg is joval alacsonyabb.
Az inverter fuggetlen az LCD-tol, de lehet elvileg visszajelentes, hogy sikerult-e bekapcsolni es ha nem, akkor az LCD-t sem kapcsolja be (bar ennek sok ertelme nincs, hiszen backlight nelkul ugysem latszik).
Ha van meg kerdesed, folytathatjuk.

Kicsit beszélgessünk az LCD tv működéséről, különösen az inverter működési elvére lennék kiváncsi.

Ez az ingadozó hálózati feszültség kiegyenlítésére van kitalálva. Szélgenerátorhoz nem igen alkalmas. Hiszen ott az ingadozás 0 és maximális teljesítmény között bármennyi lehet. Ezért inkább akkumulátorokat töltenek vele, mert egyenletesebben lehet kivenni a megtermelt energiát. A 230V stabilitása pedig az inverter feladata.

Az elvárás egyszerű, de a megvalósítás közel sem.
Kérdés, hogy mit akarsz róla működtetni?
Ha csak a fesz. "stabilizálás" a cél - akkor kapcsoló üzemű fesz. stabilizátor (PWM DC/DC konverter), vagy egyszerűen az "ősi" soros disszipatív fesz. szabályzó, amik nem engedik a kimeneti fesz. effektív értékét pl. 230V fölé. Viszont ez a kivehető max. telj. rovására dolgozik, mert nem képes figyelembe venni, hogy a szélkerék a legjobb hatásfokhoz (legnagyobb kivehető teljesítményhez) tartozó tsr értéknek megfelelő fordulaton pörögjön. Ráadásul erős szélben alig fékezi a szélkereket, az túlpörög, elszáll. Utóbbin javíthat a plusz szabályzott sönt terhelés (ez veszteség, vagy pl. fűtés, vízmelegítés), de a stabil 200-230V-n kivehető hasznos telj. max. a 230V * 230V / Terhelés ellenállása [ohm] lesz.
Komplett szabályzás nagyon bonyolult. Egyidőben kell figyelembe venni a kölcsönösen és folyamatosan egymásra is ható szélsebességet, szélkerék fordulatot, a terhelő teljesítményt és a kimeneti feszültséget. Ennek "legegyszerűbb" esete a hálózatba tápláló inverter. A hálózat szélgenerátorhoz képest végtelennek tekinthető telj. befogadása nélkül az igen nagy, sok és gyors változások miatt minimum PIC, vagy számítógép vezérlésű szabályzás kell. 1-2 kW-s szélgenerátornál szerintem ez felesleges luxus.

Sikerült a inverter jav. Működik a háttérvilágítás.

Betz ok. (Nem voltam biztos benne, hogy a Betz-limit, vagy a Betz-egyenletből tetszőleges be-, kilépő szélsebesség arányokra számolható érték, a hatásfok.)
A gen. telj. bevitele hasznos lehetne a több szakaszra bontott rendszer viselkedésének vizsgálatára. Jobban kiszűrhető lenne, hogy melyik szabályzási késleltetés (szél - szélkerék - generátor - inverter - hálózat) mit okoz, melyiken lehetne javítani. Ezek az egyenkénti késések nyilván véletlenszerűen rontják - javítják a pillanatnyi össz. viselkedést. A töréspontok, korrekciós görbék kitalálásához több információt adnának. Legalábbis az én logikám szerint, és persze lehet, hogy Te már ezen túl vagy.
A két függ. változó korlátot talán egymás alá "rajzolt" grafikonokkal ki lehet játszani, ha a program lehetőséget ad nem real-time adatbevitelre, feldolgozásra is, no meg, ha tudod mérni a gen. telj-t is.
(Az ember a kisujját nyújtja, és máris az egész karja kellene, de olyan ritkaság a mért, megbízható, értékelhető adatsor, hogy szívesen elidőzök mellette. Nekem még csak saját megfigyeléseim vannak, a szélmérő is halad.)

A gépnek hibás a dvd meghajtója, repedt a kijelző kerete, rossz az akksija, gyenge a zsanérja... Az alaplap, inverter stb hibátlan. Ezért gondoltam, hogy kiszedem a kijelzőt és valahogy beépíteném a falba, a 30 pines csati végére pedig rácsatlakoztathatnék valami átalakítót, hogy mondjuk a video-n keresztül tv jelet tudjak neki adni scart, rf, rca vagy svideo-n.
Létezik valami olyan nyák, aminek van mondjuk egy scart bemenete, a kimenetére pedig rá tudom csatlakoztatni a 30 pines kábel végét?
Köszi!

Ha megnézed a kettes képemet,jól látható amikor belép az inverter szétválik a szélgörbe és a rotorgörbe,az utóbbi stabilizálódik és az inverter végig bent tartja magát,amíg a szél nem esik 4m/s alá,nem veszít el semmit,annak ellenére,hogy 2-3sec időállandójú az MPPT-je,a hullámzást inkább a szélváltozás okozza,ami 20sec fölött van.Jobb lenne 10-16 töréspontban megszabni mennyivel terhelje a töltő vagy az inverter a rotort,ezt akár a rotorfordulathoz de akár a szélsebességhez is lehetne kötni.Nem egyszerű dolog,most próbálom ezt analógba megoldani.

Az akkut egy töltő áramkör tölti,az inverter az akkuból állítja elő a kívánt AC feszültséget,de ez csak megfogalmazás kérdése.Az említett teljesítmény görbe viszont komoly gond,mert a napelemeknél sokkal nagyobb feszültségtartomány lehet és a változás is sokkal gyorsabb.Fejlettebb szélinvertereknél több töréspont programozható(én már láttam 40-et is),meg lehet adni milyen generátorfeszültségnél mekkora teljesítményt vegyen ki.Ezek bonyolult processzoros szerkezetek,én ezt megpróbálom analóg módon megoldani,ennek része volt ez az analóg mérési sorozat is,de nem pár napos dolog lesz.

A másik fórumon én is olvastam a számításaitokat,kösz a táblázatot.A Betz állandó a szélből elméletileg kivehető teljesítményt szabja meg 0,6 körüli,a szürke diagram,az 1m2-en kivehető elméleti teljesítmény ábrázolja a valós szélsebesség mellett,de még nem pontos csiszolni kell rajta és szövegben is fel kell tüntetni,hogy 1m2-re vonatkozik.Az idő/szélsebesség,elméleti telj.,betáplált telj. fent van,a generátor-betáplált között csak az inverter hatásfoka a különbség.A grafikonokra csak két függőleges változót tudunk tenni és ha azonos is a mértékegységük elnyomhatják egymást,mert a méréshatár automatikusan vált.

Pontosítom az akkumulátor töltő inverterrel kapcsolatos aggályom. A szélkerék a széltől függően ad le teljesítményt. Ezt a teljesítményt (ami egy harmadfokú görbe) hiánytalanul ráviszi az akkumulátorra az inverter? Ha igen, ezt hogyan csinálja? Be lehet esetleg programozni a kiadott teljesítményt? Erről még senki nem írt itt a fórumon.
Gulyi88-cal egyszer itt részletesen kitárgyaltuk, mi történik, ha elektronika nélkül rákötünk egy ellenállást a generátorra. (a tanulság: azóta igyekszem itt elkerülni az elméleti kérdéseket).

Szerintem egy akkus rendszer sosem térül meg az akkuk ára,gyors elhasználódás és rossz töltés-kisütés hatásfok miatt.Az inverterrel semmi gond,nagyon jó hatásfokuk van.Ezek a valós idejű mérések a szélkerék-generátor-inverter összehangolására és a folyamatok megismerésére csináltam.Az inverteres adatgyűjtőm csak egy hónapja működik,egy év múlva tudok pontos adatokat és azok is főleg helyileg rám vonatkoznak.Ismerem az elképzelésedet,ez a fűtés rásegítés,meleg víz tényleg a legolcsóbb és lehet megtérülő is.A szélkerék méretét kell jól megválasztani(kifejezetten nagyra),az elektronikus szabályzása nagyon egyszerű és olcsó,de a szél szeszélyeit nem tudod megkerülni.

A szélből kinyerhető energiát tudom. Csakhogy Te most mérsz, és értel is a méréseid kiértékeléséhez.
Én meg a megtérülő szélgép gondolatával foglalkozom. A fűtés vagy melegvíz rásegítés nem igényel sok beruházást, és talán elfogadhatóan hasznosítja a szélenergiát. Egy ilyen irány várható következménye a méréseid alapján ha Te mondod, az már több mint sima spekuláció. Ezért érdekel a véleményed, meg remélem másokat is terel valamilyen irányba.

Megjegyzés: az akkumulátorba táplálás nekem még változatlanul sötét ügy. Nem tudom, hogy illeszkedik a rendszerbe az inverter, de félő, hogy igen rossz a hatásfoka. Az inverter nélküli akkumulátor töltéshez készítettem egy Excel táblázatot feltettem a fórumra is), az siralmas hatásfokot mutatott.

Ellenállást ne feszültség alatt mérj. Gondolom ilyen trafó van benne és ennek kell 1200 1300Ohm között lennie, ha jól emlékszem.

Badnews: Ilyen tudással ne akarj monitort javítani, mert megölöd magad és ez nem vicc.

Sziasztok!Kisérletezgetek egy sg3525 hajtotta gyujtás inverterrel.Odáig eljutottam hogy minden stimmel szépen megy az inverter de a kikapcsolása az sehogy sem akar jolenni.Az ic-nek a shutdown funkciója ugy müködik hogy a 10-es lábát egy 2.2k-ohmos ellenálással felkell huzni a 16-os lábra.Mikor ez megtörtént az ic lekapcsol.Namost a jeladotekercs jelére kellene hogy lekapcsoljon az egész annyi idöre még kisül az 1uf-os kondi.Hogy csináljam meg hogy a jeladótekercs jelére a 10-es láb a 16-osra kerüljön?Segitsetek!

Sziasztok!Kisérletezgetek egy sg3525 hajtotta gyujtás inverterrel.Odáig eljutottam hogy minden stimmel szépen megy az inverter de a kikapcsolása az sehogy sem akar jolenni.Az ic-nek a shutdown funkciója ugy müködik hogy a 10-es lábát egy 2.2k-ohmos ellenálással felkell huzni a 16-os lábra.Mikor ez megtörtént az ic lekapcsol.Namost a jeladotekercs jelére kellene hogy lekapcsoljon az egész annyi idöre még kisül az 1uf-os kondi.Hogy csináljam meg hogy a jeladótekercs jelére a 10-es láb a 16-osra kerüljön?Segitsetek!

OK
de ebben 1 inverter van nem 2

Értem, de miért jó az, ha hálózati feszültség nélkül nem működik az inverter? Ha áramkimaradás van, akkor jól jönne az akkumulátoros eredetű hálózati feszültség. Persze ilyenkor érdemes leválasztani a trafóra kimenő vezetéket.

Nem szívesen rontom el az optimizmusba hajló hangulatot,de muszáj(és hosszú leszek).Sokan keseregnek kereskedők által átvertek.hogy egész nap forog a szélkerék és mégsem termel semmit.Mi azért ennek okát jól ismerjük,de még ezen a fórumon is olvastam,hogy 4-5m/s fújt és mégis alig forgott ill. termelt.Most megismerhetitek a szél igazi arcát,amivel előbb-utóbb szembe kell néznetek,legalábbis aki valóban a szélből szeretne elektromos energiát kinyerni.Néhány hete már írtam a valós idejű méréseimről,a múlt héten jó közepes erősségű szélben csináltam kb.50 órás felvételt,ebből tennék fel pár képet és vonnék le néhány tanulságot.Kiindulás:az ismert 4,5m2-es Savonius,30cm átmérőjű kanalas szélmérő,rotor fordulatszám mérő,DC teljesítmény mérő,visszatáplálós inverter és a SZÉL.Az első képen kb.28 perces minta látható,bal felső sarokban a számadatok a végkitérésre vonatkoznak,az alsó sárga szaggatott vonal a 3m/s a felső 4m/s-ot mutatja.Nagyon megleptek a szél ilyen gyors és nagymértékű változásai,érdekes a kanalas szélmérő(sárga) milyen jól követi a változásokat,de ennél még érdekesebb,hogy a közel 100kg-os rotor(zöld) is kis fáziseltéréssel és kicsit integráló jelleggel szintén hűen követi a szelet.Az áttételezés és a feszültségviszonyok úgy vannak megszabva,hogy 3,5 4 m/s fölött kapcsolódik be az inverter(piros).A képen 3-4 helyen,ahol viszonylag egyenletes a szél,jól láthatóan rövid ideig stabilizálódik a rotor fordulat és a betáplálás.Az 50 óra felvételben nem találtam olyan részt,ahol 1-3 percnél hosszabb viszonylag folyamatos szél fújt.Abban biztosak lehetünk,ha a szélkereket betennénk egy mérő szélcsatornába,három majdnem egyenes vonalat látnánk.A második kép 20sec/div sebességgel készült,itt a folyamatok már jobban követhetők,olyan részt mutat,amikor a szél pár percig 4m/s felett fújt.A rotor fordulat viszonylag stabilizálódik és a lassú napelemes MPPT-jű inverter is mindent megtesz a széllökések követésére.A harmadik kép a "Savonius és a majdnem 500W betáplálás",itt megjegyzem,hogy a generátort átkapcsoltam deltába,így a rotor fordulat ennek megfelelően megnövekedett,természetesen a kivett teljesítmény ugyanakkora mint Y-ban,de az inverternek több ideje van ráterhelni és a hajtás is kedvezőbb nagyobb fordulaton működik.Ez idáig szép,de nézzük a problémákat,főleg a betáplált vill.energiát.Állítólag vannak akik tudnak szemmel verni,nos itt inkább annak van előnye aki tud szemmel integrálni.Az első vízszintes kék raszter 60W-nak felel meg,ha a DC teljesítményt a kép időtartamára integráljuk,elkeserítő eredmény kapunk,ezt azonban megteszi helyettünk egy program,amit a "wea.biosolar.hu" oldalon megtaláltok"gaspa"néven,itt látható a nálam fújó szél sebessége és az általam betáplált vill.energia(az elmü nagy örömére).A következő két kép innen van a mért időpontról.Jól látható,hogy a 10 percenként átlagolt szélsebesség szerint jóval több várható,mint a keserű valóság, félnapos közepes szélből betáplált 70Wh.

Inkább keríts 3 db 12V-os feltöltött akkumulátort, amiket sorba kötsz és úgy próbáld. Ha csak simán az az akkumulátor van rákötve, akkor a hálózati oldalra kiadja a 230V-ot? Tehát mint inverter, úgy működik?

Szia!
De mégis miből kellene arra következtetni, hogy éppen visszatáplálást végez az inverter?

inverter trafók szekunderét mérd meg, ha ilyen duplatrafós, akkor 1200Ohm körül kell lennie.

Hello!

Külső inverter alkalmazásával sikerült megcsinálni a protokollt.

Üdv.

oksi, de ha váltakozóáramról akarom hajtani, mivel energia takarékos és Led-es lámpák vannak már mindenhol a lakásban. meg nyáron pl jó lenne ha a hűtő vagy valami még tudna róla működni. mi az amit egy egyszerűbb és olcsóbb inverterrel lehet működtetni? pl 4 szög inverter jó lenne?

Energia takarékos égőt felejtsd el, a fénycsövet is. Ezek nem ohmos terhelések, ráadásul a kompakt fénycsőben egyenirányítás is történik amiről egy inverter jár. Ez csak egy bizonyos feszültség tartományban működik, ha nem elég az inverternek az egyenirányított feszültség, leáll. Az áramfelvétel távolról sincs lineáris kapcsolatban a feszültséggel. Az asszinkron motor váltakozó feszültséggel üzemel, így a diódás előtét sem megoldás. A motor egyenáram hatására, csak melegszik, és esetleg leég.
Asszinkron motornál a fordulatszámot némileg lehet befolyásolni slip szabályzással, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy csökkentjük, a motor kapocsfeszültségét. Ennek veszélyeitől olvashatsz, az előzőekben. Ezt a szabályzást megvalósíthatod legegyszerűbben egy ohmos előtéttel, pl. izzóval, fűtőtesttel, ellenállással, de reaktiv elemmel tekerccsel, fojtóval, kondenzátorral nem. Megoldható még transzformátorral is, pl. állítható toroid transzformátorral-

Szia Agressiv!

Az inverter trafókat már korábban egy Panasonic 17"-os monitorból átraktam próbára, (ott kiválóan működtek!), de itt ugyanaz maradt a probléma. Már azon gondolkodtam, az egész Panasonic tápegységet át kellene rakni, ám mechanikai méretekben sajna nagyon eltérőek, azzal viszont működnek a csövek tökéletesen.

Akkor milyen megoldást javasolnátok arra ha a külön áramkörön lévő 230V-os világításomat akarnám ellátni és a bojlert? négyszög inverter vagy jó a ups is?

Szakemberként ez fel sem merült bennem, hiszen a szünetmentesek töltőköre nyilván a hozzájuk kitalált akksikhoz van méretezve. Maga az inverter mehet 24 órában, hiszen például az Online gépeknél ez elvárás. Egyébként szinoid inverterek is jók lehetnek. Én szivattyút hajtok egy ilyen kvázi-színuszos gépről és fél éve gond nélkül megy. Megkockáztatom, hogy jobban is szereti a motor De lehet négyszöget is használni - ha olyan a terhelés - például PC, notebook....

188A lakatfogóval 3,2-es elektródával hegesztés közbe. 3,5x6mm-es szekunder(21mm^2) meg d=2,5mm primer (5mm^2), ez már elég közel van, nem? meg a tekercsek eloszlása szellős, mivel egy keskenyebb, de hosszabb légrésbe vannak betekerve. 20mm^2-es réz munkakábel, és fél kilós réz elektródafogó. Jó kis gép, ajándék áron, 13000Ft-ért jutottam hozzá, az einhell cen150-emet eladtam 9000-ért, tehát 4000Ft-ot dobtam rá, és hát azért abba 10mm^2-es alu volt a szekunder, meg a primer is talán 3,14mm^2 és a vasmag is csak 27cm^2, bár jó könnyű volt, és 2,5-es elektródával el lehetett vele dolgozgatni (szigorúan csak aktív hűtéssel), az első saját trafóm volt. Lehet hogy már én is öregszem, már nincs is meg az első hegesztő trafóm... Hát na, ha sok pénzem lenne már lehet inverterrel hegesztenék. De így nyugodtabb a lelkem, mert nem számolok vele, hogy a következő 20 évbe nem szolgálna ki ez a darab, hanem költeni kellene elhasználódott félvezetőkre, meg hibát keresgetni, hogy miért ment tönkre az inverter...

Persze sokkal jobban esik az embernek a saját készítésű trafójával hegeszteni Az valahogy mindig sokkal jobban működik, mint a többi!