Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Oszcilloszkóp vétel, mit gondoltok?
 
Témaindító: Woid, idő: Dec 13, 2006
Lapozás: OK   146 / 146
(#) sdrlab válasza edigi hozzászólására (») Hé, 11:21 /
 
Tévedsz! Ahogy feljebb compozit is pedzegette, egy négyszög mindig nagyobb amplitúdójú szinuszt tartalmaz, semmint a négyszög amplitúdója! De ez csak akkor látszik, ha levágod róla a felharmonikusokat. Amikor a sávszélesség vége felé jársz, akkor ez megtörténik automatikusan, és már jóformán csak az alapharmonikust látod. Megnövekedett amplitúdóval... Ezért hibás a négyszög jellel történő sávszélesség mérése, mert a kiinduló szinusz amplitúdója valójában nem a látott négyszögé!
(#) compozit válasza sdrlab hozzászólására (») Hé, 12:50 /
 
Ezért számoltam ki úgy nagyjából, hogy a négyszögjelből mekkora alapharmónikus adódhat Ge Lee első képén. ( 521mV ). A 200 MHz-es képen valóban egy "megnövekedett" amplitudót lehet látni ( ezt megnézem majd szimulátorban, mert nagyon gyanús ), ha úgy nézzük, akkor két szinuszunk van, erre írtam, hogy 200 MHz-et valószínű tud. Nyilván, ez csak sacc/kb. Pontosítani úgy lehetne, hogy az első kép az 10 MHz-es négyszög lenne, hiszen Ge Lee első képén már eleve egy néhány feharmónikusától megszabadított négyszöget látunk. Ennek kiszámolva az alapharmónikusát és összehasonlítva azzal a ( már szinusz ) feltekert ( mondjuk 200 MHz-es ) jellel, már sokkal pontosabb eredményt lehetne elérni.

Egyébként az, hogy 200MHz, vagy 320 MHz, nem olyan nagy különbség. Ekkora hibát bőven lehet elkövetni.
(#) sdrlab válasza compozit hozzászólására (») Hé, 13:17 /
 
Felesleges szimulálgatni..., az alapharmonikus lecsupaszítva kb 1,2x-ese a négyszög amplitúdójának! Az első páratlan felharmonikusé pedig kb 0,4-e a négyszögének...

Ha nincs mihez viszonyítani a bode diagrammot, akkor értelmetlen paraméterekről beszélni. Ha pedig elfogadjuk a -3dB alapot, akkor korrekt méréssel kapunk egy eredményt! Na itt nem mindegy, hogy 200 az a 200, vagy 320?!! Meg kell érteni, hogy mérő műszerről beszélünk, nem saccológépről! Ha nem tudjuk, mit mutat, akkor hogyan tudunk ez alapján vele mérni?! Sehogyan... És ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy látszik e még rajta mondjuk az 500MHz, és még a trigger is működik...
A hozzászólás módosítva: Hé, 13:18
(#) compozit válasza sdrlab hozzászólására (») Hé, 13:59 /
 
Az nem 1,2-szeres, hanem 1,27-szeres. Ha már kerekítünk, akkor az 1,3. Egyébként: 4/Pi.


Hidd el, az itt jelenlevők pontosan tudják, hogy mi a különbség a saccográf, meg a műszer között. Teljesen felesleges ezt állandóan kihangsúlyoznod.
A hozzászólás módosítva: Hé, 14:02
(#) sdrlab válasza compozit hozzászólására (») Hé, 14:08 /
 
Ezért írtam a kb-t!
Idézet:
„Hidd el, az itt jelenlevők pontosan tudják, hogy mi a különbség a saccográf, meg a műszer között”

Na ne nevettess... Ha így lenne, akkor most nem beszélnénk erről!
Amikor arra alkalmatlan eszközökkel, hiányos szakmai alapokon próbálnak egyesek műszereket lemérni, és az alapján ilyen vagy olyannak kikiáltani gyártók termékeit, na ez azért nem az a kategória, amit feltétlenül szó nélkül kell hagyni!
(#) compozit válasza sdrlab hozzászólására (») Hé, 14:23 / 2
 
Hát, te nem hagytad. MeredjünkMaradjunk ebben.
A hozzászólás módosítva: Kedd, 5:35
Moderátor által szerkesztve
(#) nagym6 hozzászólása Hé, 14:23 /
 
Itt már az is számít, hogy az 50Ω lezárás bent a szkópban, vagy külső, a bemeneti bnc-n van. Apróságnak tűnő körülmények is bezavarhatnak.
Biztos csak a tiszta stabil amplitúdós szinusz megfelelő minőségű kábellel, 50 ohm lezárással, lehetőleg szkóp belső lezárással ha van.
A hozzászólás módosítva: Hé, 14:25
(#) sdrlab válasza nagym6 hozzászólására (») Hé, 14:39 /
 
Ez pontosan így van!

A neten hihetetlenül gagyi méréseket is lehet látni, önjelölt "szakértőktől"...
(#) edigi válasza sdrlab hozzászólására (») Hé, 15:54 /
 
FFT-vel kell nézni a jelet és mindjárt irreleváns, hogy ott van-e a felharmonikus vagy sem.
Vagyis a mérés folyamata (többször csináltam több szkóppal is, több módszerrel ellenőrizve):
szkóp beállítása: FFT, jel max megjelenítése (pl. dBm-ben).
Itt a jelet az időtartományban max. csak azért érdemes megnézni, hogy az ADC-t ne vezérelje túl.
A jelgenerátorral (pl. ADF4351) meg kell egy lassú sweep-et csinálni (én SPI interface-en vezérlem).
Az FFT pontok számát nem érdemes túl nagyra venni ui. akkor a sok bin miatt a sweepnek túl lassúnak kellene lenni ami csak a folyamatot lassítja, de nem lesz tőle jobb.

Nem állítom, hogy minden tartományban működik a dolog (spektrum analizátorral lehet ellenőrizni), de nem írnám le, pláne nem azzal az érveléssel amit leírtál.
(Ha 1 adott chippel nem működik akkor még mindig ott van, hogy más hasonló Fractional PLL chippel jobb lesz).

Sőt ennél jobb módszer csak az, ha meg tudod nézni RF jelgenerátorral (ilyenhez vsz. nagyon kevés embernek van hozzáférése az ára miatt), annak tényleg stabil a kimeneti szintje.
Spektrum analizátor TG része sem a legjobb mert változik a jel frekvenciájával a szintje (mert ugye amire tervezték ki lehet normalizálni a hibát).
Széles spektrumú zajgenerátornak megint ez a gondja (a jel szintje nem konstans még az alacsonyabb frekvenciatartományban sem, egy 2GHz-es verziót néztem, de lent sem volt jó).
Ami még jó a waveform generátor, de ott meg eléggé korlátos a felső frekvencia amit el tudsz érni (és ilyenhez is kevés embernek van hozzáférése).

Röviden: Én már körbejártam ezt a témát párszor, sok esetben meglepően jó eredménnyel lehet használni azt az ADF4351-et (vagy valamelyik fejlettebb variánsát), pláne az árához képest.
(#) sdrlab válasza edigi hozzászólására (») Hé, 16:11 /
 
Nagy különbség van ott, hogy az egyes frekvencia komponenseket külön vizsgálgatva vonod le a következtetést(pl FFT-n keresztül), vagy egy komplex függvény amplitúdójából indulunk ki! Pont ez a lényeg, vagy gondoskodsz arról, hogy csak szinusz jelet adj neki, és akkor nézheted az amplitúdó ábrát, vagy spektrumra bontva, tetszőleges jellel tudod vizsgálni azt...
Ha FFT-n keresztül nézed, elég egy széles spektrumú zajt beadni neki, és az FFT képernyőjén láthatod közvetlenül is a bode diagrammját....
(#) nagym6 válasza edigi hozzászólására (») Hé, 16:27 /
 
Ennek a szkópkategóriának az FFT-je magasabb frekvenciákon szerintem csak sacc. Bár az itt szóban forgó Siglentté eléggé jó a -kategóriájában- többihez viszonyítva, de 1Gs/s mintavételi sebesség párszáz megáknál már nem biztos eredményt ad.
(#) edigi válasza sdrlab hozzászólására (») Hé, 16:49 /
 
Idézet:
„Ha FFT-n keresztül nézed, elég egy széles spektrumú zajt beadni neki, és az FFT képernyőjén láthatod közvetlenül is a bode diagrammját....”


Igen ez a módszer is ott van az opcióim közt van mint fentebb is írtam, de értelmezhető áron nincs olyan zajgenerátor amivel pontosabb eredményt hozol mint a fractional synthesizer chipekkel.
De ha durva eredmény is elég akkor persze az FFTvel piszok gyors lehet a zajgenerátoros módszer.

Az FFT-t meg használni kell ha már van és tapasztalatom szerint jó az az FFT (OK 1 kategóriával feljebb meg még jobb), csak tudni kell mikor és mire érdemes használni. Nem helyettesíti a spektrumanalizátort, de van ahol versenyképes vele.

RFnoise.jpg
    
(#) nagym6 válasza sdrlab hozzászólására (») Kedd, 9:55 /
 
Igen. Rigol DS1054Z 50 Mhz szkópot bemértek, és -pontosan nem emlékszem- de valami 300-400 Mhz körüli frekvenciahatár jött ki. Én csak felfutási sebességet tudtam mérni, az kb.: 150Mhz felső határt adott. Az biztos, ha a felfutás ott határol, nincs több, csak ad valamit.
A max. 1Gs/s mintavételi sebesség sem fog normális jelalakot kihozni 300-400 Mhz-ből, a matekozás fog valamit adni. Igaz, hogy elvileg 2.5 pontból kirakható a szinusz periódus, határeset, nem mérésre alkalmas. Tek szkópjaim 5 pont/periódusból is csak ingatag szinuszt tudtak.
A hozzászólás módosítva: Kedd, 10:01
Következő: »»   146 / 146
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem