Egyenlőre az a bajom, hogy még sokat kell tanulnom hozzá!
Sima analóg szkópokat értem, kezelem, esetleg javítom is, ott van rajta az összes kezelőszerv, tekerem, kapcsolom, megy!
Volt játék DSO-m is még azzal is könnyedén elvoltam azzal a kevés funkcióval.
De ebben jóval több van! Előfordult már párszor, hogy percekig a beállításokban kotorásztam, nem találtam meg amit kellet volna, vagy bekacsoltam egy funkciót, de kikapcsolása már nem mert elsőre
Egyébként írtam itt már róla pár sort, keres rá!

Beszerzése közvetett volt, nem tárnám fel ennek sem a részleteit, sem az okát!
300e +ÁFA volt.
EUs források, ezeket adtam meg a beszállítómnak:
(evision-webshop.de)
(telonic.co.uk)
(eleshop.eu)
(batronix.com)

Magyar: Folder Trade Kft.

Sziasztok!

Hitachi V-660 60 MHz-es oszcilloszkóppal van valakinek tapasztalata? Nemrég sikerült hozzájutnom egyhez és nagyon szimpatikus, főleg az EMG 1568/A után (kispolszkiból Mercédeszbe átülni, kb. Na, nem a méret, hanem a kezelés, szolgáltatások terén. )
Szokott-e lenni valamilyen típushibájuk, mire kell odafigyelni, hogy sokáig tudjam még használni?
Köszönöm a válaszokat előre is.

Nekem is Micsig van, sokkal jobb mint pl. az Owon. Kevesebb a bug, jobban kézreáll, logikusabb a kezelése, elég sokáig bírja az akku is. A triggerelés sokkal jobb, mint más szkópokon ebben az árkategóriában. A gyárilag megadott specifikácíó valós, azt tudja amit megadnak rá. A wifi is egész stabil, és a PC-s szoftvere is jól működik. A matekozós része is ügyes, és oszcilloszkóp viszonylatban még a spektrumanalizátora is használható.
Az USB-n felismer pl. vezeték nélküli egeret. Ez, és a wifi-s vezérlés lehetősége, az akkus üzemmel kombinálva, akár spec. nagyfeszültségű mérésekre is alkalmassá teszi (nem kell a feszültség alatt álló szkóphoz nyúlni). Bár eleve nem nagyon van rajta megérinthető fémfelület - mindenhol szigetelt. Összességében egy egész jól sikerült konstrukció.

Nekem volt párféle Hitachi szkópom. Kimondottan jók voltak, a többi típushoz képest, szinte minden szempontból jobb volt. Az egyiknek volt kisebb táp problémája, de csak az elektrolit kondikat kellett kicserélni benne - és ment tovább, mint az új. Kicsit sajnáltam is eladni annak idején.

Analóg szkópok sarkalatos pontja a mechanika, a forgókapcsolók és a nyomógombok. Ha egy yaxley oxidálódik az még orvosolható, de ha kikopik, és ezzel együtt elgyengül már a rugós lemezke is, akkor gyakorlatilag semmit nem lehet kezdeni vele csak cserélni lehetne, azt meg nem lehet mert nem kapsz hozzá sehol sem másikat, ha elvétve mégis, akkor az meg többe kerül mint maga a szkóp, na ezért is szabadul már ezektől mindenki, illetve a plusz funkciók miatt amit az analógok nem tudnak.
Ezen kívül ami hiba még adódhat az a nagyfesz trafó menetzárlata, az összes többi esetleges alkatrész hiba javítható.

Köszi a tapasztalatokat. Szerencsére ez egy újszerű állapotú példány, olyan, mintha nem is használták volna, még nem is láttam ennyire jó állapotú gépet.
Amire nekem kell, még túl sokat is tud...

Ha az enyém lenne, és van benne nagyfesz trafó (elvileg van) akkor azt megpróbálnám minél alaposabban feltérképezni, legalább az áttételét, de ha lehet akkor a menetszámokat is, ha netán később baja lesz akkor ne kelljen emiatt kukázni az egész szkópot, hanem lehessen esetleg reprodukálni hozzá a trafót.

Egy dolgot nem találtam meg sehol, hogy 1:1 fejjel hány voltig leget vele mérni, illetve hogy kell-e a gyári osztós fej ami talán digitális, vagy jó egy bármilyen másik hagyományos?

Igen, van benne, hallani, ahogy "ciccen" bekapcsoláskor. Hasonló lehet, mint Attiláéban volt, ami megadta magát?

Nos!
Nem akarok téves infót adni, de azt hiszem 300Vpp a max. bemeneti feszültség!
Hagyományos BNC van rajta, tehát rámegy bármilyen szonda, de akkor érdemes beállítani a szonda osztást a készüléken. Az UPI csak kiegészítő érintkezők a BNC mellett.
A "digitális" pontosabban, UPI csatlakozású szonda esetében beállítja a megfelelő osztást magától!
Vettem hozzá differenciál zsinórt, az ilyen!
https://eleshop.eu/micsig-dp750-100.html

Nem tudom milyen van benne, és általában a service manuálban is csak típus van megadva, konkrét adatok nincsenek. Mivel gyárit 99% hogy nem találsz már hozzá, ezért érdemes csökkenteni a bajt legalább annyival, hogy ha netán tönkremegy akkor az adatok birtokában meg tudd csináltatni valahol. Lehet hogy sosem fog tönkre menni, de ha mégis, na akkor szokott jönni a fejvakarás.

Általában a szkópok bemenete mellé oda van írva, hogy maximálisan mekkora feszültség mérhető vele, és ez akkor is igaz ha 1:10-es osztót használsz, az más dolog, hogy akkor elvben tízszer akkorát is lehetne mérni. Azért nem lehet, mert azok a mérőfejek sem viselnek el akkora feszültséget. Vannak nagyobb feszültségű szondák, ezek adatlapjában benne is van, hogy mondjuk 1,5-2kV-ig tudsz mérni velük, meg vannak nagyfeszültségű szondák is amikkel akár 10-20kV-ot is, de ezek többe kerülnek mint egy szkóp. Az osztós mérőfejre az impedancia és a kapacitás miatt van szükség, a hagyományos 1:1-es mérőfej csak néhány MHz frekvenciáig használható. Ebay-en nézz körül, régebben 1800Ft/db áron szoktak lenni 100MHz-es átkapcsolható mérőfejek.

Szerintem több dolog sántít a hozzászólásodban! Szerintem...
A szkópnak van maximális bementi feszültsége, de a mérőzsinórnak is!
Tehát a 1:10 osztású 1kV mérőzsinórt használva, pont tudok 999V-ot mérni, mert egyik eszköz specifikációját sem lépem túl!

Ha aktív a zsineg ez szintén nem gond!


Ahogy mondod! Tudni kell hogy az adott műszer (zsinór) milyen módon hat a mérendő áramkörre! Nincs olyan hogy úgy mérünk, hogy nem avatkozunk be a mérendő áramkör viszonyaiba!

Akkor mégse sántít, mert 500MHz alatt ritkán szokás aktív mérőfejet használni, emiatt nem is ezekről írtam, hanem az olcsó hagyományos átkapcsolhatókról, amiknek egyike sem szokott tudni 1kV-ot, inkább csak 4-600V-ot. Ami ennél többet tud annak az adatlapján ki is emelik, és nem is ebben az árkategóriában vannak. A jobbaknak meg meg van adva az átvitele is grafikonon, 1:1 esetén ez olyan 6-7MHz (-3dB) de meg is lehet mérni.

Ráadásul a szonda maximális feszültsége az rendszerint frekvenciafüggő, méghozzá gyakran elég jelentősen. Most direk megnéztem a Tektronix P6015-ös szondám leírásást, ami papíron 75MHz-es és 20kV-ig jó (volt fénykorában, most már csak 13kV, mert kifogyott belőle a freon töltet és olyan már nincs).
Ami nagyon fontos, hogy már 10MHz-en is csak 6kV és 75MHz-e csak 3 kV-ot tud. Ez persze egy extrémebb példa, de minden valamirevaló mérőfejnél megadják, a maximális feszültség frekvenciafüggését. De ebből is látszik, hogy igen jelentős eltérések lehetnek és kellemetlen meglepetést okozhat.
Ugyancsak megadják a szondák bemeneti impedanciáját, ebből számolható, hogy milyen frekvencián mekkora terhelést jelent a mérendő áramkörre. Innetől az áramkörön múlik, hogy őt ennyire zavarja.
Egy darabig persze lehet ezen segíteni jó minőségű fejekkel (passzív 10x fejelk olyan 500MHz-ig vnnak, de az már nem az olcsó aliexpressz kategória.). E fölött jönnek az akív fejek, kb. tized akkor bemeneti kapicitással és márkás megbízható kivitelben egy kocsi áráért. Minden másra meg ott van az 50ohmos közvetlen csatlakozás.
Én egyébként nem szeretem az átkapcsolható fejeket, alapban 10x-est szoktam használni, 1-est ritkán, pl. tápfesz brumm mérésnél jó, meg pár hasonló ilyen esteben.

Nekem volt, évekig használtam, semmi baja, stabil, pontos. Imádtam, azt mondtam ez a világ legjobb szkópja. Nagyon bánom, hogy eladtam. Előtte több féle Tektronix és mások is voltak, de ez a Hitachi V-660 nekem sokkal szimpatikusabb volt mindnél.

Igazából kapcsolóüzemű táp vagy egyenirányított hálózati feszültségről működő dolognál nem akarok magasabb feszültségűt mérni. 1:10, 1:100 1kv-os fejeim vannak pluszba.

Lassan kiderül mit mutat. Persze a képernyővédő fóliát nem sikerült normálisan felraknom… Ami viszont feltűnt elsőre, hogy meglehetősen jó súlyban van, jó a tapintása és eléggé igényes az egész.

Dettó! Én olyat szentségeltem...

Te amúgy hogy értelmezed a bemeneti 300V RMS feliratot? Csúcstól csúcsig 300v vagy konkrétan értendő rms, vagyis jóval nagyobb csúcsok is mehetnek, de akkor jelalaktól vagy frekvenciasáv szélességtől függően ez főleg egy szkópon elég tág fogalom.

Végülis hol rendelted meg, és mennyi volt a végösszeg?

Batronix.com-ról németektől. Nettó 639 euro volt. 5 nap alatt hozták ingyenes kiszállítással, trusted shopps biztosítással.

Az a baj, hogy teljesen értelmezhetetlen ebben az esetben az rms "érték"!
Lehet több kV-os tüske aztán napokig semmi, és benne is vagyunk bőven a megadott tartományban.

Szerintem az a helyesebb ha a 300Vp-p azaz maximális csúcsfeszültségnek vesszük!
Persze ha a 300 mint érték helytálló!!

Nem kell feszegetni a feszültséghatárt, zömében amúgy is 1/10 osztású mérőfejet használunk. Ha nem, 10-20 voltok felett már legyen mindig 1/10 mérőfej, itt már hátrányt nem jelent a mérőfej miatt tizedére csökkent érzékenység.
Szkópom bemenetén: 300V rms, 400V pk ami csúcsérték, tüske csúcsa.

Egy dolog, ami biztos..., jobb esetben a szkóp bemenete tudja a megjelenítéséből fakadó aplitúdó intervallumot! Tehát ha pl 10V/div a legkisebb érzékenysége, és pl 8 vertikális osztása van, akkor 80Vpp-t biztosan tud!
E fölött szokott lenni az a határ, amit megadnak a bemenetre vonatkozóan, hogy azt még huzamosabb ideig elviseli a bemenet károsodása nélkül, de azt jellemzően már nem tudja megjeleníteni, csak nem megy még tönkre tőle.
A lényeg, minden olyan amplitúdónál, ami kiesik a természetes megjelenítési tartományból, célszerű 10-es osztót használni. Egyrészt, az a biztos, másrészt, gondolom jó, ha látod is a tartományt egyben... Tehát, az a paraméter a valóságban eléggé lényegtelen adat, még ha takarja is a valóságot...