Ha ez a hiba leginkább akkor jön elö amikor megmozgatod a képernyöt akkor képernyö szalagkábel. Esetleg inverter. De lehet hogy a csipszet hütö esett le mert ugye a csipszetben az IGP. Ezekre tippelnék elsö körben.

Babona ide, babona oda, a tegnapi nap nekem is eléggé összejött.
Kezdtem azzal, hogy egy rossz álomból arra ébredtem, hogy megint fáj a hasam, pedig már azt hitem kilábaltam a kórságból.
Szóval készülődtem, mert vizsgáztam is tegnap. A vizsga, hááát... majd kiderül. Két csoportban írtuk, én az elsőben egy barátom a másodikban, gondoltam megvárom. Addig is megpróbáltam magamat hasznossá tenni. Hát minden lett csak hasznos nem. Ugyanis a laptopom zsanérja valamiért egyik napról a másikra látványosan meglazult, egy rossz mozdulatra lecsapódott a képernyő. Ennek akartam utánajárni. Ehhez le kellett venni a kijelző körüli keretet. Levenni éppenséggel sikerült, csak az utolsó pöckök egyikét olyan szerencsétlenül feszítettem meg, hogy eltörött az LCD...
Közjáték: hazafele csak az induló busz hátulját láttam.
Itthon persze próbáltam legalább egy asztali gépet varázsolni a laposból. Padláson előtúrtam egy régi CRT-t, külső monitorként fel, az LCD épen marad részén sikerült összekattintgatnom a klónozott asztalt.
Minden normális ember itt fejezi be. De nekem eszembe jutott, hogy van egy LCD-m ami hasonló inverterrel és azonos vezérléssel bír, csak kicsit nagyobb. Sebaj, mégiscsak mobilabb mint egy CRT. Bebarkácsoltam, működött is, ennek örömére lekapcsoltam a külső monitor kimenetet. Gyakorlatilag ezzel a mozdulattal sikerült valamit csinálnom, alighanem a csupasz inverter panelen rövidre zárni valamit, mindenesetre LCD elsötétült, az összes visszajelző LEDdel együtt. Külső monitort ugye ebben a pillanatban kapcsoltam le... Vissza raktam az eredeti monitort és invertert, de az se működött: Valamit elszúrtam az alaplapon. Kicsit megnyúlott az arcom. Egy jó fél óra volt mire kibányásztam az alaplapot a rollcage-ből, utána szerencsére viszonylag gyorsan találtam egy kiégett SMD biztosítékot. Na jó, de mivel pótoljam? Jobb híján most egy 2.2Ohm 1/4W ellenállás képezi a kb 300mA-s lomha biztosítékot. Szerencsére csak ennyi kár keletkezett, mostmár újra működik rendesen minden, bár egy kicsit "there i fixed it" dizájn lett, ahogy a csatolt képen láthatjátok.

mindjárt rakok linnket 1.5kW-os vízhűtésesre is az is olcsóbb.
Itt is van, 4000-el olcsóbb mint a levegős.
Bővebben: Link

Persze mind a kettő olcsóbb mint a klaviónál bármi.

Mekkora a feszültség a 20A-es oldalon? 20A-t a legtöbb FET gond nélkül elvisel. Viszont az 555-ről közvetlen nem célszerű járatni, valami jelalakformáló tagot érdemes betenni a kettő közé, pl. hiszterézises inverter.

5V -> 3.3V elég a feszültségosztó.
3.3V -> 5V egy 74HCT1G08 5V -os táppal vagy két sorbakötött 74HCT1G04 vagy 74HCT1G14 5V -os táppal vagy egy NPN tranzisztoros inverter, a kollektor kör már 5V -ról jár és egy 5V -os inverter (74HC1G14). stb...

Sziasztok
Hozzájutottam egy ilyen elektroncsöves bufferhez : Bővebben: Link és mivel nem szeretném hogy itt álljon a polcomon és csak az autóba van erősítőm ezért oda szeretném beszerelni, de ez váltóáramú. Az adapterja amit gyárilag adtak hozzá 16V AC t ad és 200mA.
Ehez hasonló inverter kellene valaki esetleg tudna segíteni? Olvastam hogy némelyiken elég zavaró a zaj. Gondolom az nekem nem lenne túl előnyös. Előre is köszönöm a segítséget

Kicsit még diskurálva, semmiképp nem vitázva erről:
Alap álláspontom, hogy kisfeszültségű (pl. 230/400 V-s) hálózathoz csak gyakorlattal is bíró SZAKEMBER piszkáljon. Tőle logikusan az várható el, hogy ismeri a vonatkozó szabályokat és azok szerint jár el. Ha mégse, akkor az "foglalkozás körében elkövetett ..." eset. Az ezermesterkedés maradjon a törpe feszültségű (<48 V) területen. Ha valaki nem erősáramú szakember, akkor keressen ilyet a közelében, néhány mondatban úgyse lehet ennek szempontjait leírni.
A mérő utáni (fogyasztó felőli) hálózathoz is van köze az áramszolgáltatónak, mert az Üzemviteli szabályzat előírja, hogy milyen berendezéseket és miként lehet csatlakoztatni. Forgalomba hozni és papírforma szerint barkácsolni is csak megfelelő minősítéssel ellátott 0,4 kV-s hálózatra kacsolandó berendezéseket lehet.
A saját berendezések, hálózat országos hálózatról való, akár részleges leválasztásának is vannak szabályai (véletlen összekapcsolódás, késleltetések, reteszelések, vezérlő jelek védelmének impedancia szempontjai, érintésvédelem, stb.). Nem csak az energia, hanem a hálózat használata is szempont. Nem csak az energiáért fizetünk, hanem a hálózat használatáért is. A Te tulajdonodban van a lakásod hálózata, de csatlakozik az országos hálózathoz aminek műszaki alkalmasságáról a villanyóra felszerelésekor (elvileg, előírás szerint) az Áramszolgáltató meggyőződött (szerelési igazolás, érintésvédelmi mérési jegyzőkönyv).
Legegyszerűbb esetben (néhány fogyasztó, akár az egész lakás) ilyetén leválasztása SZAKSZERŰEN szerelt kézi, vagy mágnes teljesítmény kapcsolóval megoldható. Ebbe a legnagyobb áramszolgáltatói kiskirály se tud belekötni. Bármilyen hálózatba tápláló inverter, generátor, vagy bármi hálózatra csatlakoztatása csak Áramszolgáltatói engedéllyel lehet. Akkor is, ha az valójában semmit nem táplál be, vagy csak a hálózatot használja vezérlésként. (Bár ez utóbbi érdekes kérdés pl. egy hálózat vezetett, de sziget üzemben használt inverternél, ha pl. szétválasztható a vezérlő és teljesítmény kimenet. - A szakszerűség figyelembe vételével.)
Bonyolult, szakemberek előtt sem teljesen egyértelmű kérdések ezek. Mindenképp óvatosan a 0,4 kV-l - bele lehet halni, vagy leéghet a lakás! S Z A K S Z E R Ű S É G !>

Nekem kb fél éve működik a visszatáplálós órám,a napelemeken egy elmü által elfogadott kínai inverter van a szélgenerátort tesztelem egy "nem valami komolynak" látszóval.Eddig nemigen érdekelt senkit a visszatáplálás ezért nem írtam róla.Az erre vonatkozó szabályokat nagyon is érdemes betartani,ez mindenkinek a saját felelőssége(ami nagyon komoly is lehet).Az említett inverter "komolynak látszó" megfogalmazása fedi a valóságot,az enyém 1200W-os,nemrég egy igen erős szélben meghibásodott,ezért meg kellett javítanom.Nos,a vezető invertergyártók produktumaitól nemigen marad el,van benne 10 db mosfet,8 bites AVR 10 bites A/D-vel,PWM szab. IC,4db 1000V 50A IGBT-s teljes híd tapad az AC hálózatra,varisztorok és szikraköz is van benne.Szerintem korrekten meg van csinálva,a kisebb teljesítményűek már nem biztos,gyakran fél hidat alkalmaznak,egyszerűbb vezérléssel,de az előírásokat feltehetően mindegyik teljesíti,az 5 perces visszakapcsolódás kivételével.Egyébként a hűtésük egyiknek sem megfelelő,de ezen lehet segíteni.

Szia!
Csak halkan írom kiegészítésként, nehogy vitát generáljak: pl. leég az inverter, vagy jobb esetben levág a túláramvédő kismegszakító, mert a lekapcsolásnak (feszültség mentesítés) része a földelt rövidzár.

A T10, T13, T14 a visszacsatolás érdekében, hogy a kimeneti feszt stabilizálja. És ezáltal pontosan beállitható a kimeneti fesz értéke is a trimerekkel, ez a része a kapcsolásnak egy originál inverter kapcsolásból származik amit már meg is épitettem, a trafó vezérlése pedig szerintem hagyományos módon történik. (De ez nem azt jelenti hogy tökéletes.)

Szia!
Nem tudom a helyes választ, ezért is kérdeztem. Tehát ha jól értelmezem amit írtál, a vastagabb elektróda vastagabb plazmakúpjának kisebb ellenéllása miatt nagyobb az áramfelvétele, mint a vékony elektródának a trafó/inverter azonos beállítása mellet? Tehát ha beállítom 100A-ra a hegesztőt a vastagabb elektródával ennél több áramot vesz fel?

Bázikus elektródához 60V feletti gyújtófesz, és 20-30V közötti / 24-26V a legideálisabb / hegesztő feszültség szükséges. Ha ennél nagyobb a gyújtófesz / 100V felett ugye már nem egészséges / az csak jó lehet. Viszont ha a hegesztőfesz túl magas az sem jó, mert az elektróda az "elején", a "közepén", és a "végén" más-más hegesztési tulajdonságokat fog produkálni.Tehát a te esetedben szerintem a fojtótekercs lesz a ludas, a hegesztő feszültséged több mint elég.

Viszont nekem is lenne egy kérdésem a tisztelt fórumtársakhoz hegesztőtrafóval, ill. inverterrel kapcsolatban. Éspedig, hogy egy fix beállított áramerőségnél különböző átmérőjü elektródával hegesztve változik-e a trafó/inverter terhelése. Lakatfogóm nincs - áramfelvételt mérni nem tudok.
Válaszokat előre is köszönöm!

Üdv!
A T10, T13, T14 félvezetőkkel feltételezem valamilyen feszültség szabályozást szeretnél. Szerintem ez így nem jó. Az inverter félvezetőinek kapcsoló üzemben kellene működniük, ez a kapcsolás pedig a lineáris üzembe viszi a feteket. A kimeneti feszültség stabilizálását a Q1...4 fetek vezérlő feszültségének módosításával lehet korrektül megoldani, valamilyen PWM modulálással. Az ilyen egyszerű, 4047 IC-re épülő megoldásnál nem szoktak törődni a kimeneti fesz. szabályozásával. A Q1..4 source lábait szerintem a negatív pontra kellene egyszerűen kötnöd fixen, és akkor működő képes lehet a dolog.
Ami még hiányosság; a 4047 kimenetei nem alkalmasak kb. 10 ohm meghajtására. Célszerű lenne emitter követőkkel megtámogatni, és akkor viszonylag gyorsan kapcsolnának a fetek.

Üdv mindenkinek.

Ma sikerült összedobnom egy inverter kapcsolást, és ezt szeretném megosztani veletek, azért hogy aki jobban ért hozzá ha megkérhetem akkor átnézné-e valaki a kapcsolást hogy működőképes-e lehet. A segitséget előre is köszi

Ezt hogy erted? Minek a vonalan?

Altalaban a 17 es felfele mar elegge szabvanyos a csati, szoval elkepzelheto, hogy egy meghajto resz veletlenul pont passzol a kepernyohoz. Biztos nem lehetsz benne, de jo esely van ra.
Kulonosen akkor erdemes, ha a rossz lcd montorok panelhibasak voltak.
Meg az is elkepzelheto, hogy mondjuk egy 19 collos meghajto egy 17-essel kompatibilis.
A gond a hattervilagitas. Ezeknek eltero hosszusagu csovei vannak es nem tesz jot nekik a nagyobb aram. Ha forditva hasznalod (17-es meghajto, 19-es LCD), akkor meg elkepzelheto, hogy nem gyujt be vagy eppen sokkal erosebben melegszik az inverter, ettol konnyen bekrepalhat.

Megvan az inverter meg talán több is valamivel,
könyebb 1 lvds-t meghajtani?

Szereztem egy ilyen upselec pc-ups jószágot akku nélkül.
Kitakarítottam majd egy jó állapotú épp bele illő akkut kapott.
Viszont érdekes dologra lettem figyelmes tesztelés közben.
Kimenetére egy sima 60W-os izzót kötöttem teszt erejéig.
Ha be van dugva az ups és virít a rákötött izzó ahogy normálisan mennie kell, megy a töltés is és jelzi a készelétet. Amint megszüntetem a befelé menő 230-at akkor át is vált de az izzó elkezd jobban virítani mint simán hálózatról. Rámérve így inverter üzemben a kimenetén 290V van és szabálytalan időnként mintha visszaváltana egy-egy pillanatra 230-ra . Szerintem ez így nem normális dolog. Valaki tudna segíteni esetleg hogy hol keressem a hibát?

Hello!
Így van. Egy PNP tranyó alkalmazása ésszerűbb lenne. Ugyan abban a kapcsolásban ahogy a Fet-el van. Mert NPN tranyóval, emitterkövető módban plusz az optoval, már nagy lesz a maradék feszültsége a kapcsolásnak. (Nem említetted, hogy mekkora áramot fogyaszt az inverter.)
üdv! proli007

Üdv!

próbaképpen 12voltot adtam egy tranzisztor kollektorára a bázist meg egy ellenálláson keresztül ugyanúgy 12voltra kötöttem. Az emitterre tettem az inverter+ meg a földre az inverter- -t . Így működött a dolog.
Szerinted ha kicserélném a fetet tranyóra akkor működhet?
(az opto vezérelné a tarnyót, npn bd243 ra gondolotam)
Sajnos nem tudom hogy az opto bemenet túlterhelné e a startkimenetét.
Gyárilag a tl491 re megy a startjel.Ez nem hiszem hogy sokat terhel rajta .

Köszönöm a hozzászólásod! Üdv!

Hello!
Elvileg működhet. Mindössze az a kérdés, hogy a "3,3V startjel" terhelhető-e a Led áramával. Valamint az, hogy az inverter bemenetén (feltételezhetően) található kondinak, mennyire örül majd a Fet.
üdv! proli007

Nincs evvel semmi baj. Abban az IC -ben többek között van két Schmitt triggeres inverter, ami az egytranzisztoros vevő pici jelét használható mértékűre erősíti. Ezt keresd meg, ennek a kimenetéről már tudsz vezérelni egy tranzisztort, amivel már sok mindent kapcsolhatsz. Ha esetleg nem lenne hozzáférhető, akkor helyettesítheted 4049 két inverterével. Sajnos ehhez jól jönne egy szkóp.
Nem ártana ha elő tudnád guglizni az IC adatlapját, de sejtésem szerint van benne az előbb említett két inverter, egy dekóder, és egy hang generátor. Ha szerencséd van, az egyes fokozatok ki-bemenetei hozzáférhetők az IC lábain, de ki is totózhatod.

Bocsi de kevered a fogalmakat. Ha nincs háttérvilágitás semmit se látsz a képernyön. Viszont a bekapcsolást jelzö lámpa világithat. Tehát még 1x

Számitógép nélkül áramalá helyez és bekapcsol.

Bekapcsolást jelzö lámpa világit? Ha igen
Látsz kockát hogy nincs a jelkábel csatlakoztatva? Ha igen
Hozz elö valami menüt vagy csatlakoztasd a PC-re, és várj hogy meddig müködik.

Ha a bekapcsoló lámpa nem világit -> Nincs táp vagy az egész beadta a kulcsot.

Ha világit de nincs kép -> legvalószinübb a fénycsö, inverter esetleg maga a vezérlöpanel.

Van kép de egy idö után meghal, vagy bekapcsolásnál csak felvillan egy idöre, esetleg csak többszöri probálkozásra lesz kép. -> elsökörben tápegység

Ennél egyszerübben nem tudom leirni, biztos van itt még valaki aki kiegészitené a folyamatot ha kihagytam valamit.

Csak ennek a szervízkönyvnek is az a baja, hogy se a táp se az inverter nincs benne, csak blokkvázlat szinten.
Ha abban van a baj akkor csak sötétben tapogatózás van.

Ez azért is van egyébként, mert rengeteg táp és inverter változattal készítik a készülékeket azonos tipuson belül is. Mikor mit kapnak a gyártók a beszállítóktól.

A hiba táblázat sem tartalmaz ezekről semmit, azonkívül, hogy egyáltalán be van e dugva a konektorba.

Leáll az inverter. Valószínüleg csőhiba, de az inverter trafói is lehetnek menetzárlatosak.

Üdv
Én is haladok az építéssel,a szekrénybe újabb elemek kerültek:jobb felső részen egy zavarszűrő egység,alatta a két AC fogyasztásmérő,amelyek a napelem és szél inverter hálózatba táplálását mérik.Ezek impulzus kimenetei szolgáltatják az adatokat az internetes adatgyűjtőnek.Bal felső sarokban a napelem invertere/EHE-N3KTL az első kínai inverter amit az elmü elfogad/,jobb alsó sarok,az újra hadrendbe állított szél inverter.Legalul a PC mellett jobbra a 4 csat. analóg adatgyűjtő,mellette a DC teljesítménymérő,amelynek analóg kimenete van.Ezek már a rövid idejű analóg adatrögzítéshez készültek.Már a szélsebesség mérő is fent van az interneten,a diagramban szürkével az 1m2-en elméletileg kivehető teljesítmény is ábrázolva van,kifejezetten azoknak akik szélenergiával akarják a háztartásuk energiaszükségletét biztosítani.A következő helyen érhető el: wea.biosolar.hu/drones/3/ .Az analóg adatrögzítést most tesztelem,nemsokára írok róla.

Az információ átvitel szempontjából valóban nem digitális, de a működése szempontjából az, és ragyogóan feldolgozhatók digitális áramkörökkel. Például a végfok, egy "egyszerű" logikai inverter. Az amplitúdó ugyanis csak diszkrét értékeket vehet fel, bár nem ez hordozza az információt. Persze lehet ezen sokat vitázni, de nem érdemes. A végfok problémák zöme is az analóg megközelítésből adódnak.

Sziasztok!

Van egy Sharp LC-26GA5E tv-m amin csak a visszajelző led világít, hogy fesz alatt van, de nem kapcsol be. Belenézte, de semmi hibát nem látni szemmel. A táp panelen inverter búg azt hallom. Hogyan lehetne ki keresni a hibát? Ebben szeretnék segítséget kérni tőletek. Köszönöm előre is.

Sziasztok!

Van egy Sharp LC-26GA5E tv-m amin csak a visszajelző led világít, hogy fesz alatt van, de nem kapcsol be. Belenézte, de semmi hibát nem látni szemmel. A táp panelen inverter búg azt hallom. Hogyan lehetne ki keresni a hibát? Ebben szeretnék segítséget kérni tőletek. Köszönöm előre is.

Köszönöm a válaszod...
És az inverter kimenetét lehetőség van valahogy kimérni?
Egy feszültségosztóval, mekkora feszültség van ott kb?

Egy másik inverterrel. De így látatlanba ez cső lesz, ugyanilyen hibába futottam bele, a cső volt rossz, a hibásnak gondolt inverter a mai napig megy a mostani gépemben.