Az inverter csendben megy abban a pár másodpercben,amíg életre kelti a csöveket?Az elötte lévő áramkörre kéne rámérni,hogy nem-e húzza le valami a tápfeszt.Melegedni nem melegszik semmi a tápon,vagy a vezérlőpanelon?

Hát igen a figyelmetlenségem ,a táblázatban ez úgy szerepel, hogy a felső ellenállások GND vagy nincs bekötve.Ezt az állapotot egy egy nyitott kollektoros (OC) inverter is el tudja követni.

Ezt a választ is köszi, azt hiszem, nincs több kérdésem.
Azért titkolóztam, mert mindenki a fejét fogta volna, ha leírom, hogy mire kell, és sok olyan választ kaptam volna, hogy az XY spec IC erre való, és használjam azt.

Szóval. Egy 2 db C-s elemmel működő lámpát akarok átalakítani. Bele akarok építeni egy fél- vagy egy wattos ledet, az elemek helyére pedig 8 db AAA-s akku, vagy elem megy majd.

Erre biztos sok egyszerű és kicsi megoldás van, de én vagyok olyan őrült, hogy egyedit akarjak.
A lámpán nem akarok módosítani, csak az elemek és az izzó helyére akarok saját modulokat pakolni.

A terv egy egyszerű kapcsolóüzemű ledmeghajtóról szól.
A lényeg az, hogy egy adott áramérték elérésénél ki kell kapcsolni a kapcsolóelemet, és adott idő eltelte után be. Az időzítést intézheti egy CD40106-os egy RC taggal, az áramot pedig természetesen egy soros ellenállással fogom mérni. Az ezen eső feszültség figyelésére akarom használni szintén a CD40106-os egyik bemenetét. (A figyelt feszültség meg lesz emelve egy konstans értékkel, hogy a soros ellenálláson ne kelljen a billenési szintnek megfelelő feszültségnek esnie.)
Az első gond ott van, hogy amikor a kapcsolóelem bont, a figyelt feszültség az elemek feszültsége + a led nyitófeszültségére ugrik fel.

Ezért akartam tudni, hogy jól méretezhessem az inverter bemenetére szánt korlátozó, és egyben szinteltoló ellenállást.

A zeneres megoldás azért nem jó, mert az IC tápfeszültsége változhat, így nagyobb tápfesznél még a billenési szint előtt megfogná a bemenetet, és/vagy kisebb tápfesznél nem védene.
Mivel nem lesz sok hely a megvalósításra, így ha lehet, még külső védődiódát se nagyon használnék, bár valószínűleg a táplálást is egy hasonló megoldással fogja kapni az IC.

Lehet, hogy az egész ötletből nem lesz semmi, vagy tényleg egy spec IC mellett kötök ki, de először ezt kell megpróbálnom.

Ja, igen. Az 555 IC is szóba jött, de túl sokat fogyaszt. Bár a FET-es változatot még nem néztem.

Tényleg nagyon sokat segítettetek! (Főleg Proli)
Köszönöm!

Fiuk érdemes az inverter használata mert a SELCO amit javítottam 2,5 aluminium pálcával 60 Amperon is szépen heggeszt !

Mivel nálam egyeduralkodó az áram,nincs más energiaforrás elég nagy a villanyszámla is. Ezel az első gépemmel a kőzmegvilágitásomat(mivel az sincs) szeretném megoldani autóizzókkal.Tudom ehhez nem kell inverter, de a fakazánnál az áramkimaradás elég nagy buli van.
Lehet, ha ez az első próbálkozás bejön én sem állok meg
1-200W-nál, de ezek még csak álmok.

A jövő héten megnézem pontosabban mielőtt még invesztálnák bele. Nagyon valószinű, hogy inkább állandómágneseset rakok össze, kezdésnek egy kicsit.
Szereztem mágneseket próbára.
inverter,aku van már csak a töltésszabályzó kell.
Vagy még valami más is?
Kösz az infókat

Az inverter biztositekan hany voltot mersz?
Maga a bizti jo?
En meg egyszer lattam 5V-os invertert, de 3.3-asat eddig soha...

Potencialkulonbseget a nagy femreszek (mondjuk a monitorcsatlakozo haza) es az adott lab kozott erdemes merni. A nagy femreszeket foldnek szoktuk nevezni, jelolese GND. Altalaban ehhez kepest adjak meg a feszultsegeket. A negativ polus a GND, tulajdonkeppen.

Amit bbalazs leírt, azalapján le tudnád tesztelni kb. majdnem az összes invertert. Kicsivel több szakmai elhivatottságot! Kötsz rá valamit, a 12V elvileg rendben lesz. A GND-t, és a +12V-ot könnyen megtalálod, már leírta, hogyan. Az engedélyezést és a fényerőt össze is kötheted, 3V feszültségre kötve indulnia kell teljes fényerővel. De ezeket a szálakat eddig is kimérhetted volna az inverteren. Az egész méréshez egy ATX tápegység kell csak. A 3,3V-ra mehet a a 3V-ra írott, egy kb. 1kOhm-os ellenállás nem árt. A 12V-ra meg a táp, esetleg célszerű egy párOhmos ellenállással védeni, az inverter üzemi árama olyan fél A körül lehet maximum. De akéár a noteszben is lehet tesztelni, ha a csatlakozóból bontható az érintkező, kiszeded, ellenállásosztóval gyártasz kb. 3V-ot és azt bekötöd a csatlakozó mögött. Kis gyakorlattal ezek párperces mozdulatok, aztán itt állunk egy helyben két napja egy egyszerű hibakereséssel ehelyett.

Mellékelek egy Amilo diagrammot. Sajnos nincs más Acer.
A 23 as oldalon van az inverter, de sajnos nekem magas.

6 madzagos az inverter bemenetje. A másik kijelzővel is ugyanez volt a helyzet. Jó lenne egy olyan átalakító amivel lehetne tesztelni laptop képernyőket, de sajnos nincs

Inkább előtte, maga az inverter már analóg feszt kap. Ebben a típusban és a legtöbb akármelyik típusban sincs visszajelzés. Amiket elmondtál vezetékek, azok mennek bele, slussz. Egyiken sem tud visszaszólni . De pl. a Dell XPS gépen invertere visszabeszél az alaplaphoz, meg van rajta még fényérzékelő is. De az egy LG inverter.

PWM, csak utana van ellenallas-kondi. Vagy elotte.
Te ismered ezt a tipust? Biztosan nincs visszajelentes?
Nem tudok mast elkepzelni, amitol megy harom masodpercig es utana elmegy a kep.
Az inverter uzemkeptelensege erositi a gyanumat.

A tápfesz az az akku/AC adapter fesszel egyezik, óvatosan a méréssel. A fényerő feszültsége nem PWM! Ebben az Acerben is analóg lesz. Tudja nagyon sok vezérlő a PWM-et, de valamiért nagyon ritkán használják. A képernyőt inverterhiba miatt nem fogja tiltani a gép, hiszen nincs visszajelzése az inverter üzemkészségéről.

A kondik még csak véletlenül sem azért durrannak el, mert túlfesz kerül rájuk. Kondipestis nevű betegségük van, ami a hibásan adalékolt elektrolitnak köszönhető. A folyamatot az üzemi hőmérséklet remekül katalizálja, azt meg az üzemi frekvencia viszi feljebb, az elektrolit bomlásnak indul, az ESR növekszik, a kör bezárult, a vége a túlnyomásszelep felrepedése. A feszültség pedig éppen csökkenni fog rajtuk (ezért nem indul el az inverter, illetve rövidesen le is áll), és zajosabbá válik. Zárlatba csak nagyon ritkán szaladnak, arra a primer oldali puffer hajlamos (KM sorozatú Capxon), így az is cserélendő TMK jelleggel, mivel annak zárlata rendszerint azonnal tönkrevágja a primer kapcsolóeszközt.
Az inverterben a cső élettartama vége felé nem csökkenő, hanem növekvő feszültséget produkál (honnan vetted, hogy zárlatba megy??), mivel az elfogyó emissziós réteg miatt egyre nagyobb feszültség igényeltetik az ív periódusonkénti újragyújtásához, a cső ekkor egyenirányítani kezd (egyik irányba nem tud megfelelően gyújtani, ekkor egyik vége halványabbá kezd válni, végül az elektronika ezt észreveszi és letilt). A kimenőtrafók elszállása rendszerint az intenzív melegedés miatt meginduló hajszálrepedések eredménye. Sokszor maga a ferritmag reped meg, ez a panelen jól látható nyomot is hagy, mivel az elektronika meg igyekszik minél nagyobb energiát belepumpálni, hogy a kimeneti áram az előírt érték maradjon. A veszteség meg a trafón disszipál el. Ettől persze a kapcsolóeszköz is elrepül, ha éppenhogyra van méretezve és szintén veszélybe kerül, ha a csökkenő tápfesz miatt megnő a nyitott állapotban tartózkodási ideje, na meg a zajt sem nagyon szeretik, ezért nagyon lényeges rögtön a kapcsolóeszközök környékén egy párszáz µF-os, alacsony impedanciás lezárás. Ennek hiányában sok inverter képtelen indulni is, dacára a kiváló puffereknek, de előszerettel el is tudnak szállni.
A panel annyira nem univerzális, de működés alapvető megértésére azért alkalmas persze.

Bocs, felreerthetore sikerult.
A bejovo tap alatt azt ertem, ami az inverterhez megy a gepbol, az atvezeto szalag utan. Magan az inverter panelon a kisfesz csatlakozo utan mindjart szokott lenni biztositek, ami F1-el van jelolve. Gyakran inkabb smd elenallasnak tunik, neha diodanak. A helyzete es a jelolese egyertelmusiti a funkciojat.

Szervusz !
Te mérted már a Samsung síkcsapágyat ? Hát amit én mértem sajnos az ott semmi esetre nem grafitos csapágy volt , csak kívül van bevonva egy réteggel ha lekopik akkor szia elektromos kontankt én ötször szedtem szét egy xerox 3119-es masinát míg rájöttem mi a bibi mert ahányszor összeraktam majdnem mindig müködött majd egy pár óra mulva amikor teszteltem hol ment hol nem ment . Azt hiszem ez is egy széria hiba lessz , ha csak egy ugyanaz a cég szálitja azt az alkatrészt amúgy az inverter kimenetén ami táplálja a transzfer hengert csak egy 1OOkohmos ellenállás korlátozza az áramot mindjárt a feszültségsokzorozó után nem csoda , hogy majdnem nullát mutat az ohmmérő ha megméred a síkcsapágyat ahol ép természetesen . De ami után megbütyköltem minden oké tehát csak ez volt a gond ! Üdv !

Helló! Az inverter ki van iktatva! Csak a két pufferkondi 35 V és nekem + -37 voltom van! Azért kérdeztem hogy ez a + 2V a kondikhoz képest nem e üt ki valamit! Vagyis hogy +- 37 volt még tűréshatáron belül e marad.

Szerintem megmérte az inverter utáni feszt, és azt adná a végfoknak (kihagyva az invertert). Ha minden más alkatrész a tűréshatáron belül van, akkor rákötheted. Benocs24: mondd, hogy jól sejtettem, hogy nem az inverter elé kötöd a tápfeszt

Köszi a választ. Az szerinted miért van, hogy kb 3 másodpercig van háttérvilágítás nélküli kép, de utánna semmi? Az inverter milyen esettekben kapcsol le?

Igen, érdemes feszültségcsökkentő trafót használni, mert a 10-es osztású mérőfejeknek 300V körül van a max. feszültségtűrése. Ekkora feszültséget már 1:100-as fejjel szoktak vizsgálni, amelyek 1500V-ig jók.
Tehát inverter, kimenetén izzó és a trafó primerje. A trafó szekunderén pedig nézed a jelalakot. A szkópot Pucuka útmutatása alapján állítsd be.

Értem, szóval akkor leterhelem az inverter kimenetét és ott simán mérhetek 230V-on.
Hálózati feszültség jelalakját meg úgy, ahogyan az előző hozzászólásomban írtam?

De igen, megtudod nézni az invertert. Mi a hálózati eredetű 230V-tól óvtunk. Az inverter kimenetét a mérés alatt terheld meg egy izzólámpával. A hálózattól már eleve elválasztott áramkörök vizsgálatánál nem kell leválasztótrafó.

Én nem az oszcilloszkóp tápellátására gondoltam, hanem arra, hogy meg tudjam nézni az inverter jelalakját. (az inverter kimenetére kötném a trafót és ott mérnék) Vagy úgy nem tudom megnézni?

Köszönöm a válaszokat! Akkor mindenképp kössek be egy trafót a hálózatra és úgy nézzem a jelalakot. Van egy trafóm ami 24V-os váltófeszültséget állít elő az megfelel erre a célra?
Igazából most van két noname inverter aminek a jelalakját kellene kiderítenem.

Üdv Hind!
Csak a saját gondolatom írom, nem biztos, hogy igaz.
Szerintem nem más ez a csapágyazás, mint egy ügyes reklámfogás. Indokaim:
-ilyen jellegű berendezéseknél soha szóba nem kerül a csapágyazás vesztesége.
-saját tapasztalatom, hogy a csapágy mellé szokásos módon betett tömítő gyűrű kb. egy nagyságrenddel nagyobb nyomaték igényű, mint a csapágy gördülő ellenállása.
-a kicsi szél teljesítménye nem tűnik el egy rossz csapágyazással, csak lecsökken. Mondjunk egy nagy butaságot, a golyóscsapágy 30 %-os veszteséget okoz. 2 wattból akkor is marad 1,4 watt.
-a szerkezet indulását érinti ez a csapágyazás, ami így igen kis szélre elindul. Na de mire mégy vele? Jóval nagyobb gondot okoz az ehhez a kis fordulathoz illesztett berendezés nagyobb teljesítményen történő működtetése. Ha meg az illesztést inverter végzi, az kapásból lenyúlja a tengelyről levett pár wattot.
-A laboratóriumi tiszta levegős berendezések 0,5 m/sec sebességgel fújják ki a levegőt, mert ezt az előttük ülő ember nem, vagy alig érzi. Egy ilyen légsebességre egy 2 méter átmérőjű savonius jó csapágyazással percenként 5-öt fordul. Látványos a bemutatáskor. Te ki tudod számolni, hogy ez teljesítményben mit jelent.
-Emlékszem rá, hogy a szélkerekem a kerületére feltett alátétre milyen jól reagált (2-2 db 6205-ös csapágy és tömítő gyűrű). Nem indulási határeset volt, most megmértem az alátét súlyát. 100 fordulat/perc-re 1,4 watt teljesítmény veszteség adódik.
Mellékletem is van, én így tettem be a porvédős tömítő gyűrűt. Az átmérőket az összedugás utáni forgatás érzéke adta. Ezt meg már biztos láttad: Bővebben: Link

Helló!
Normál inverter üzeme nem fordítható meg.
Lehetséges,hogy speciális feladatra készítettek valahol olyat is,hogy fordítva is dolgozik,de én még ilyenről nem hallottam.

Üdv. Ottó

A masik "laptopmonitor" alatt mit ertesz? Kaptal egy ugyanolyan panelt a laptophoz? inverter volt hozza?
Meg tudod merni az inverter bemenetere erkezo feszultseget? (nem a rozsaszin es feher vezetekekre gondolok, hanem ami kozvetlenul a laptopbol jon)

BIOS-t nem frissitettel mostanaban veletlenul?
Ezt a gepet te lattad mar mukodni vagy valami szerzett cucc?

Sziasztok! Most vásároltam egy oszcilloszkópot és egy olyan kérdésem lenne, hogy hogyan tudnám vele megnézni egy 220V-os inverter jelalakját ill. a hálózati feszültség jelalakját? A választ előre is köszönöm! (a képet mellékeltem)

Sziasztok.

Érdekelne hogy van e valakinek :Mustek must 600 plus.ups-hoz kapcsolási rajza ,hálás lennék érte ,meg hogy lehetséges-e csak az inverter részét hasznalni ,mert én most egy 12v45ah aksival hasznalom hétvégi haz vilagitasra. elég jól birja nem melegszik,csak szeretnem lebutittani hogy ne csipogjon meg a töltés részét kihagyni mert ha jól gondolom igy többet fogyaszt,nem?. válaszokat előre
köszönöm.Üdv

Esetleg egy Jumperrel is ki lehetne választani. Mindkét CS lábat inaktív szintre kell húzni ellenállással(ez legtöbbesetben a H szint), és egy 3 tüskés Jumper középső lábát aktív szintre tenni(legtöbbször ez L szint). Persze, ha kintről kell vezérelni, akkor marad a nyomógomb(morzés mikrokapcsoló + két NAND(pl. 74LS00) kapuból felépített RS prellmentesítő), osztó (2:1 pl. 74LS90), inverter (a 3. NAND), esetleg egy LED visszajelző. Így két tok az egész...