Sztrovacsek generátorának feszültségét nem kell növelni, elég magas, 100m-es távokra is tökéletesen továbbítható az energia !
3 fázisú, 2000/perc fordulatszámon 3*270V, terheletlenül, és 2 kW-ig terhelhető. (10-12 Nm maximális nyomaték) Itt majd az 50....600/ 50V-os DC/DC konverter lesz bonyolult, főleg, ha ezzel valósul meg a tervezett gyorsjárási tényező a legjobb kihasználtság érdekében. ( "inteligens" inverter)
Van még egy ugyanilyen generátor, az előző vevőjelölt hónapok óta csak ígérgeti, hogy jön, és elegem van a "jövő héten" mondatokból ! Ha érdekel valakit, írjon privátban, a generátor Solymáron van.

Van ilyen is -olyan is . Az olcsóbbak relével oldják meg a szabályzást , a drágábbak újabban fokozatmentesen, sőt alárendelve akár az inverter állapotának.MINDENT az energia megtakarításért és a mágikus COP érték növelésért. Szerintem helyesen.

Szia!

Elég nagy és drága ez az inverter, nem szívesen tenném fel a toronyra, vagy a torony alá. Szívesebben tárolnám a garázsban, zárt helyen, ott be is tudom dugni egyből a konnektorba.
A torony alatt mindenképp valami vízálló, zárható szekrényre lenne szükségem, ilyenem pedig nincs.

Szia !
Miért nem kerül az inverter a toronyra ? Minimális lenne a veszteség .

Köszi, ennek akkor még utánajárok. Azt tudom csak laikusként, hogy magas feszültségű, alacsony áramerősségű váltóáramot lehet gazdaságosan szállítani, és a trafóknál kerül átalakításra alacsony feszültségre és magas áramerősségre.
Az AC/DC különbségét szállíthatóság szempontjából még nem tanulmányoztam, de akkor magára a szélgenerátorra lesz felszerelve az átalakító dióda.
Az 50V-os feszültségcsökkentő elektronika viszont mindenképp közvetlenül az inverter elé kerül majd
Így ha az átalakított DC áramot szállítom át a kerten, mondjuk 15m-en keresztül, akkor van tippetek, hogy minimum mekkora keresztmetszetű rézvezetéket vegyek?
Köszönöm!

Készítettem egy kapcsolást.
A lényeg: LM3915-re kötnék egy közös anódos RGB LED-et (tehát kell egy invertáló a LED-ek elé, mert eredetileg a LED-ek katódját kellene a kimenetre kötni), plusz egy fehér LED anódját. Ezeknek a LED-eknek az anódját vezérelné az LM3915 után lévő inverter, a katódjára pedig színenként raknék egy-egy, tehát összesen 4db PWM vezérlőt. Ezzel azt érem el, hogy külön szabályozhatom a színek fényerejét, azt pedig, hogy melyik LED világit, az LM3915-re bízom. Ebből lesz egy kisebb VU-Tower. Ez az alapfelállás. Még annyit változik szerintem a kapcsolás, hogy az RGB és fehér LED-ek duplázva lesznek, tehát a vezérlő eszközt úgy kell megválasztanom, hogy bírja a megfelelő áramot.
Tudnátok hozzá ötleteket adni, hogy helyes-e az invertáló kapcsolás, és a PWM vezérlés összehozása? Esetleg FET-et használjak-e? Vagy meglehetne-e oldani szebben ezt a részét a kapcsolásnak?
A kapcsolás még vázlatos, ezért kérlek, úgy nézzetek rá!
Köszönöm szépen!

Hello!

Először is köszi a tippet,de végignéztem az összes elektro kondit és egyik sincs felpúposodva. A nyákon nem találtam égési sérüléseket, de csatoltam róla képet, hátha ti észrevesztek valamit. Igyekeztem úgy fényképezni, hogy használható legyen.
Utánaolvastam itt a fórumon a dolgoknak. Ugyebár a csövek váltófesszel mennek és mivel 4 cső van benne, ezért lemértem 4 trafó kimenetét és mindegyik olyan 300 ohm-os volt. Ezt reálisnak tartom, szóval ezek talán jók. Bekarikáztam a képen, hogy szerintem mi inverter trafójának a szekundere, de légyszi erősítsetek meg, hogy nem tévedtem. A kép bal oldalán az a 4 fehér csatlakozó megy a csövekhez nagy valószínűséggel.
Most nekiállok és leásom magam a csövekig. Szemrevételezéssel meg lehet látni, hogy hibás-e valamelyik cső vagy csak másik inverterről?
Ha valakinek van valami ötlete, hogy minek nézzek még utána, azt szívesen venném. Gondolom még a trafókra az áramot kapcsolgató FET-eket kéne még megmérni, de nem tudom, hogy melyek lehetnek azok (szerintem a jobb felső sarokban a hűtőbordákra szereltek, de vannak ilyen kis picik a 4 trafó mellett is, bár ezek bipoláris tranyók) és, hogy mik a reális értékek, mert sosem mértem még ilyesmit. Majd utánanézek az adatlapjuknak, hogy egyáltalán mifélék és írok
Előre is köszi a segítséget!

Itt a “ki-be kapcsolás” alatt konkrétan mit értesz?
Az hogy a mikrosütő magnetron meghajtása most hagyományos MOT-os elrendezésű,vagy épp kapcsolóüzemű áramkörrel történik,alapvetően teljesen mindegy a magnetron áramellátása szempontjából,ugyanis a katódáram mindkét esetben DC,nagy eltérés mindössze a meghajtók közt van.
Ha megy az angol,akkor itt egy leírás az inverteres mikrókról, egyébként meg beírod a googléba,hogy "inverter microwave oven" és máris töménytelen mennyíségű információhoz jutsz...
Üdv!

MI AZ A Közepes Sárga inverter trafó?
(egyik boltba sem tudták mi az )

Én rendszeresen 20 µF-s kondival járatom,teljesen jó,de próba gyanánt kötöttem már rá 50 µF-t is ezzel az volt a probléma, hogy az inverter nagyon nehezen töltötte fel,de amikor ívet húzott szinte a szikra mentén lángolt a levegő.

Üdv!
keresek egy lcd tv inverter adatlapját, hogy megtudjam a főbb tulajdonságait. A típusa: CMO I270B1-12A

Szerintem max. 2 óra. Mert az aku 12V-os 40Ah, akkor 12V*40Ah=480W/h amit ha elosztunk a TV fogyasztásával 2.4 óra. De gondolom az inverter hatásfoka kissebb mint 100% igy nem lessz csak kb. 2óra.

Szervusz István!
Örülök,hogy itt vagy!
Amint fentebb írtam,én semmi jónak elrontója nem vagyok,és szívesen segítek egy ilyen gép megalkotásában is,ami "erőmből" telik és tőlem elvárható.
1:Első gondolat képen el kellene dönteni,milyen kapcsolású gép legyen,2 tranzisztoros nyitó (forward inverter),fél vagy teljes hidas,rezonáns vagy ezek keveréke.
2:Mekkora legyen a teljesítménye.
3:Milyen védelmi és szabályzó "eszközöket" tartalmazzon.
4:Milyen plusz funkciók legyenek beépítve.
5:Látszólagos költségvetés (megéri-nem éri meg).
Ezek után ki lehetne választani egy elvi rajzot,át lehetne szerkeszteni vagy rajzolni egy teljesen újat,majd napról-napra megvitatni,módosítani,átgondolni s a végén kialakulhatna,hogy mit kell a mikrovezérlőre bízni,annak mik a feltételei (honnan hogyan fogadjon jeleket,miket irányítson s hogyan).
Elsőre lehet hogy bonyolult,de hajrá mindenki!

Szervusz, Gábor!
Most felsoroltakat egy PIC-kel lehetne leghatékonyabban megvalósítani, szerintem...
A Maci (forward inverter) kapcsolása alapvetően szerintem is alkalmasabb kisebb teljesítménytartományokban hegesztés céljára (karakterisztika), de egy PIC minimális hardver többlettel sok feladatot/probémát megoldhat!

szia

hát világitás van nem? akkor az inverter az jó, az lcd meg kuka

Üdv

Flux = folyasztószer
Hőlégfúvó azt hiszem sok magyarázatra nem szorul.

Más...

Van egy problémám, amelyben szeretném a segítségeteket kérni. A notim TFT-jét a muter valami oldószerrel takarította meg, sajnos nemhogy a TFT panel nem tűri ezt, de a keret szigetelése sem volt az igazi, ezért kapott a cuccból az elektronika is, mint az szétszedéskor az oxidációs foltokból kiderült...

Lényeg a lényeg, bekapcsolás után a kijelző működött, igaz pár függőleges színes csíkkal tarkítva, majd kb. fél óra elteltével elkezdett belassulni a pixelrendezés és elhalványult az egész pár villanással kísérve és maradt a háttérvilágítás.

Ezek után ahogy illik az invertert és a TFT vezérlő NYÁK-ot izopropilos kendővel letakarítottam, ill. a csatikat is megtöröltem és alaposan átmozgattam(kontakt hiba kizárva), sajnos mindhiába...

Szóval az a nagy kérdés, hogy TFT panel vagy inverter a kuka, esetleg mindkettő? Ahogy így elnézem én ezt barkácsolni házilag nem fogom, mert nem vagyok ebben járatos, vagyis mindenképp zsebbenyúlós a dolog csak nem mindegy, hogy 20k vagy 2-3k, esetleg mindkettő

A segítséget előre is köszönöm!

Itt az alap kapcsolás, minden egyes fokozat elé kellene építeni egyet, azaz 5db, és meghagyni a 4511-es és a az elötte lévő diódákat.
Bővebben: alap tranyós kapcsolás invertáló

Mennyi időt értesz igen rövid idő alatt? Sem az 1 éves, sem a másfél éves akkuimon nem vettem észre teljesítmény csökkenést. (Ha jól van összeállítva minden akkor a termelés, a fogyasztás és az akkupakk összhangban van, legalább annyira hogy reggelre nem esik le a töltöttség 11,5V-ra és nem kapcsol le az inverter, onnantól meg már a napelemek töltenek rá a pakkra.)

Terhelés mi lesz? Mert láttam egy listában vmi műterhelést ami annyiban volt, mint maga az inverter. :bummafejbe:

Megírnád (akár magánban), hogy hol és mennyiért sikerült beszerezni a windyboyt?

Milyen oszlopot tervezel?
Én még nem tudtam eldönteni, de vannak 2 colos 6-7m-es csöveim, meg van 3 colos 6+3+3m-es darabokban (még). Arra gondoltam a vékonyabból csinálok egy terpesztős rácsszerkezetest, és a közepébe (magasabbra kiemelhetően ) beteszem a vastagabbat. Engedélyekről van pontos infód?

Én kandallókkal és kazánokkal foglalkozom, mint szervizes, azért akadtam fent ezen. Most már a duplázás az előírás a biztonsági szerelvényekre (mióta elárasztotta a szar az országot), mégpedig olyan módon, hogy az egyik hő/nyomás a másik nyomásra indít.

Nagy marha lennék ha hagynám "komolyan " kisütni az akkukat! 11,4-11,5 körül tilt le terhelés alatt a rendszer, és az inverter lekapcsolása után visszaáll kb.11,7V-ra.Szolár akkukat meg elvből nem vennék. Oké hogy gyorsabban lehet feltölteni meg lemeríteni, de kétszer annyiba kerül mint az autós akku, márpedig ha ugyanabból a pénzből kétszer annyi akkut vehetek ami a mennyisége miatt ugyanolyan gyorsan nyeli el a töltést mint a fele mennyiségű szolár akku, akkor nincs min gondolkodni. A hálózatra táplálós generátor még nem termel, mert a hét végén készültem el a beton alappal. Minden részegység megvan ,inverter,vezérlő, terhelés,generátor, a saját gyártású lapátok finomítása van hátra, meg az oszlop összehegesztése, felállítása. Az inverter egy 3300-as Windyboy. (A kályha témára visszatérve, minden biztonsági elem be lett építve, csakhogy hibás volt, ami nem látható kintről. Lehet hogy neked ez nem jelent megtérülést, de nekem igen....és most magamról van szó, nem ügyfelekről. Aki ilyen szélgenerátoros és napelemes témában a ténylegest (áram megtakarítást) megtérülést számolgatja, az ne álljon neki, mert kicsi az esélye.)

Amortizációban nem vagyok otthon, mivel nem kellett cserélnem még akkut, de megmondom őszintén a megtérüléssel is úgy vagyok hogy az első áramszünetnél megtérült a rendszer mert a vízteres cserépkályha púposra volt rakva és a keringető szivattyú leállásával simán átrendezhette volna a házat. (mint nemrég kiderült a biztonsági szelep mindenre alkalmas volt csak a feladatára nem.)...............A korábbi kérdésedre válaszolva, nekem is volt egy ilyen dilemmám a hálózatra táplálós szélgenerátorral kapcsolatban. Windyboy hiányában azon agyaltam hogy mit lehetne csinálni a 410 VDC-vel. Nem igazán jutottam vele dűlőre. A végén ki akartam hagyni a vezérlőt és a generátorról jövő váltakozó áramra akartam kötni 3db 230/12V autós akkutöltőt. Elvileg működőképes lehet, de nem lett kipróbálva a gyakorlatban.............................(kicsit számoltam és ha 25e ft-lenne az amortizáció akkor pontosan 3 év után kellene kidobnom az összes akkut, és ez messze nem reális. Autós felhasználás esetén az akkut a leginkább az Önindító veszi igénybe a többszáz amperes terhelésekkel, míg nálam ilyen terhelés sohasem lehet. Az inverter 4000W-os és a 40db akkuval számolva ha nem tévedek ez max 8-9A terhelést jelent akkunként.)

Szia!
Fénycsőgyengülés szokott ilyet csinálni. Az inverter áramérzékelését kell becsapni, és akkor nem kapcsol ki a világítás. Csinélj egy-két képet a nyákról.

Sziasztok!

Adott egy hálózati betáplálásra épített ~2,5-3kW-os generátor, aminek 75-500V-os DC kimenete van.

Nem jött még össze jelenleg a "kedvem" beszerezni egy Windy Boy-t, ezért olyan lehetőséget keresnék, hogy lehetne megregulázni ezt a feszt olyan módon, hogy egy akksi bankba tölthessek mindaddig amíg a végleges rendszer összeáll, hogy addig is mérni lehessen, mire képes a cucc. Létezik ilyen bemeneti paraméterekkel aksi töltő?

Leharcolt/ újra felhasznált aksikat használnék első körben, amolyan puffernek csak, amiből szinuszos szünetmentessel venném ki inverter módban amit csak tudok.
Legvégső esetben vennék max. 2-4db solar aksit, hogy ha meg is lesz idővel a visszatáplálás, legyen vésztartalék itthon, ha szakad a hálózat.

Ötleteket várok, sajnos nem vágom ezt a részét.

A csillagba kötött motorok és a frekvenciaváltó közé csak az oda való lehetőleg rövid árnyékolt kábel kerüljön.
A frekvenciaváltók többségében van motorvédő funkció, de ez a párhuzamos bekötés miatt nem teljes értékű.
Ha ragaszkodsz a kiegészítő védelemhez, akkor a hőkapcsolók jelével vagy az inverter tiltó bemenetén, vagy a primer oldali áramkör megszakításával avatkozz be. Némelyik frekvenciaváltó-típusnál van analóg bemenet is, ahova programozás után hőmérsékletfüggő ellenállást is köthetsz.

Jó neked Nekem egy nagy akku pack kéne + inverter. Vagy egy aggregátor.

Azt nem értem , hogy "amikor a gázt beletöltik...." most vagy van benne hűtőközeg, vagy nincs.
Ha nincs, kemény vákumot neki és mérleggel a kültéri oldalán megadott mennyiséget beletölteni és mennie kell.
Az árat nem tudom jó-e, mert ennyi pénzért talán csaka beltéri vezélője kapható. Azt még nem hallottam bedögleni. A külsőben lévő panel ennél sokkal drágább gondolom....az az inverter része a masinának.

Gondoltam hogy nem úszom meg egy hozzászólásoddal, mivel a vita a lételemed, de én nem tudom a választ. Nálam a sunnyboy bekötésekor mondták a szerelők hogy voltak pesten oktatáson és ott külön felhívták rá a figyelmüket hogy volt már haláleset ilyen nem bevizsgált inverter használata miatt. Légyszíves keresd Ződfülűt a kérdéseddel. Köszönöm.

"le is old 0,03 sec alatt"
Miért kellene 0,03 sec-ot várni?
Az alapelve, hogy arra a jelre dolgozik rá, amit a hálózat felől kap. Azaz ha nincs jel, megszűnik a bejövő szinusz, nincs mire ráültesse a saját impulzusait.
Gyakorlatilag a beállított mintavételezési frekvencia időtartamával képes megszüntetni a visszatáplálást. Ami nem 0,03 vagy 0,01 sec (50 Hz félhullám), hanem ezredmásodpercben mérhető. Ezen felül van még a túlterhelés elleni védelem. 1-2-5 KW-os inverter nem képes áramkimaradás esetén 1 utcát, városrészt ellátni, ezért nem marad más hátra, megvédi magát (és másokat ).
Hogy egy ilyen védelem aktivizálódása után hogyan tér magához, az már a programozók által beépített protokoll dolga. Saját jól felfogott érdekükben nem fognak hülyeségeket elkövetni.
De ha mégis, életbe lép az első szabály:
"-Az inverter csak arra a jelre tud rádolgozni, amit a hálózaton talál. Ha nincs ott semmi, akkor..."

Szia!
Egyre gondoltunk, és egyről is beszélünk.
A PMG generátor ezen a fórumon egy légmagos, tárcsa alakú, ferrit mágnesekkel megépített generátor neve. Jótanácsok alapján építik össze bármilyen kerékkel, a várható eredmény nem marad el…
Egy generátor vasmagját lehet tárcsa alakúra is csinálni, van róla kép is a neten, de itt a fórum képei között is. Nem olyan régen még arról is volt szó, hogy ezt a vasmagot vasporos masszából csinálták meg.
A tárcsa alakról, amit már párszor leírtam:
Anyag felhasználás "villanymotor" vagy tárcsa alakú generátornál.
Szerintem:
A "villanymotor" alakot azért nézegettem, hogy ne kelljen tekercselni, meg ez stabilabb, kosztól-portól védettebb felépítésű, és egy emberi tényező, megszokottabb alakja a generátornak.
Azonos anyagok felhasználásával nem nagy eltérés lehet abban, hogy melyik legyen felhasználva. Gondolj bele, hogy van egy sík, amin ki van terítve a generátor állórésze a tekercsekkel. Ilyen meggondolással kiteríthetem a forgórészt is egy sík lapra. Kapok tehát két szép hosszú téglatest alakot. Ha a téglatest alakú forgórészt az állórész fölé helyezem, és fölötte egy egyenes mentén mozgatom, egyből feszültség indukálódik a sík állórész tekercseiben mindaddig, amíg el nem megy a "forgórész" az állórész fölül. Hogy az áram termelés folyamatos legyen, több dolgot tehetek:
- az egymásra helyezett álló és forgórészt egy hengerre tekerem, végtelenítem, majd valamelyik elemet forgatom. Ez a hagyományos generátor.
-az egymásra helyezett álló és forgórészt a síkon kör alakúvá formálom, végtelenítem, majd valamelyik elemet forgatom. Ez meg a tárcsagenerátor.
A gerjesztési teljesítmény: A fentiek miatt mindegy hogy tárcsa vagy villanymotor alakot méreteznek. A villanymotor alakról pedig tudott, hogy lehet méretezni a pl. legkisebb súlyra, a legkevesebb réz felhasználásra, vagy a legkisebb gerjesztési teljesítményre. (az autó generátor a legkisebb súlyra van méretezve, a szélgépnél azért nem lehet vele sokra menni).
Változatlanul állítom: Egy nagy probléma a teljesítmény illesztésből adódik. Szél, szélkerék, generátor, fogyasztó sornak kell minden időpillanatban teljesítmény szempontjából is egyensúlyba lenni. Ezt az illesztést mágneses generátoroknál jól oldja meg egy szélgépekhez gyártott inverter (jó drága). A gerjesztett generátort meg kell tanítani, hogy a levehető szélenergiától függően adjon le teljesítményt, alapban egy akkumulátornak. Ezt a szabályzást olyan módon kell kialakítani, hogy egy átlag barkácsoló is meg tudja csinálni.
Ha a gerjesztés és szabályzás rendbe, marad a kérdés: megéri-e a bonyolultabb álló és forgórészt megcsinálni, tudva a nagyobb tekercselő huzal felhasználást is.
Mondom mindezt azért, mert rájöttem, nem szabad csak a szélkerékkel vagy a generátorral foglalkozni, komplett rendszerbe kell gondolkodni, előre megtervezve mindent.

"Hálózat kimaradás esetén nem kapcsol le..."
Ez azért nem teljesen így van.
"...az inverter nem képes sziget üzemre. Monitorozza a hálózati feszültséget... és mindig annál nagyobbat táplál vissza..."
Ezeknél alapvető feltétel, ha nincs hálózat (vagy bármi, amire rátáplálhatna, pl. aggregátor) akkor NEM MEHET!

Azaz hálózat nélkül semmiképpen nem tudja használni.

A technika mai állása szerint ez már egy reális ár lenne. Gondolom ez is kínai tucatáru, mint a néhányezerért forgalmazott autós inverterek, amik már mindent tudnak. Akku kimerülés elleni védelem, kimeneti túlterhelés sőt rövidzár elleni védelem, stb. Csupán a vezérlő IC-nek kell komolyabb programot adni és a hálózatra tápláló oldalon teljesíteni a biztonsági feltételeket, szigetelés, zavarszűrés, stb, ami a szigetüzemű invertereknél nem követelmény, ill. nem akkora. Ez indokolja a kb. kétszeres árat. De a tízszereset már nem nagyon.