Lehet még néhány dolgot egyszerűsíteni..
- Az R4 és R7-re nincs szükség. A T1 bázisa mehet a T3 kollektorába közvetlen. Ekkor az R11 lehet 10k.
- Vagy az Led1 mehet az R11 és T3 kollektora közé. És akkor marad minden így, csak Nem kell az R5-R6-R8 és T2.
- Vagy mivel két soros inverter nem fordít fázist, az OPA kimenete és a relé közé elég egy PNPN emitterkövető kapcsolás. Az sem fordít fázist. Ekkor a Led meghajtó maradhat. Ki szépséghiba, hogy az OPA kimenete nem megy fel a tápra, de ebből még hiányozni fog a PNP B-E feszültsége, tehát a relé azért még el fog engedni.
- De lehet egy relé is, ha az első változatot használod, és a T6 és a T3 is a T1 bázisát húzza le. (Huzalozott VAGY kapu.)

Hello! Miért haragudnék? Én csak a lehetőségeket sorolom fel, a döntés a Te dolgod, hogy számosra melyik a kézenfekvőbb megoldás. De hogy színesítsük a dolgot, a két inverter két Fet-el is helyettesíthető.

Sziasztok!

Gondban vagyok egy Sharp TV tápjával. (Sharp LC32FB500E)
A gond az ,hogy a táp nem hajlandó beindulni. Indulna ő de valami miatt leáll. Tehát a főpanelt ha lehúzom és az invertert akkor stby 5V megvan. Visszacsatoláskor a főpanel indítná de csak egy pillanatra villan meg a bekapcsolást jelző zöld led, majd kialszik 2 másodperc után szintén megvillan majd kialszik. És ezt csinálja a végtelenségig. Főpanel és inverter le, stby5v és ps-on kivezetés összezártam a táp ugyan azt csinálja. Minden kimenetén megjeleni egy pillanatra a feszültség de el is tünik. És az az érdekes, hogy a stb 5V is szinkronban a táp újraindulgatásakor elmegy.
inverter kimenetnél a TL431-et cseréltem mert furcsa értékeket mértem rajta, majd utána az opto-t is. Ugynaz. Diódákat átmértem, feteket is, kis kondiktat cseréltem. Ugyanaz. Hova tovább? Mi okozhat ilyen problémát.
A táp száma: FSP170-4F01
Nekem olyan mintha terhelés alatt a készenléti táp megülne és emiatt indulgat újra.

Nem lehet ezt a nyomorult diakot valamivel helyettesíteni ? (zárlatos lett és nincs másik)
És van még egy másik gondom is. kb. 10 másodperc alatt tölti fel a kondit 220-240 voltra az inverter. Akkor az R1 értékén csökkenteni kellene ?

Szép napot! Van egy Samsung LCD TV-m, ami nem ad képet, de hangot igen. Erős fénnyel megvilágítva lehet látni mindent, sok-sok utánaolvasás után inverter hiba kezdett körvonalazódni. Körülbelül egy szervizesnél mennyibe fájna a javítás?

Ha jól gondolom, akkor egy inverter feszültségét generálják tovább a kondik, meg a diódák.
Az alaktrész lista, és az értékek mindenképpen érdekelnének, ha nem hadititok
Az 57-e és 57 közötti különbség az elektronika teljesítményében is van?
(az 57-hez 13,5kv-ot olvastam itt-ott)
Vagy azok nagyjából megegyeznek, csak a csöveknek a képességei komolyabbak az E-nél?

Hello! Az igazság az, hogy ha a D-tárolónak csak az "RS tároló módját" alkalmazzuk, és 5V a tápfesz, akkor egy hagyományos TTL inverterből készült RS tároló alkalmazása itt sokkal célszerűbb lenne. Nem bosszantásképpen, de mutatok egy példát erre.
A TTL nyitott-kollektoros inverter, képes meghajtani két Led-et is. Nincs szükség annyi vezetékre, mert a jelzés és a vezérlés is azonos szálon fut. Csak amíg a diódák a plusztáp felől kapnak megtáplálást, addig a nyomógombok (váltók kapcsolója) a GND-re húzzák a vonalakat.
Egy tárolóhoz két inverter szüksége. Mivel egy tokban 6db. inverter van, két IC-tokból kialakítható a hat tárolóelem. Mivel a két Led közül, mindig csak az egyik világít, elégséges egy előtét ellenállás a kettőhöz. Ezt célszerű a lámpánál elhelyezni, de még egy előnye is van a dolognak. A lámpák így elkészítéskor az 5V-ról tesztelhetők, de esetleges hibás bekötéstől sem sérül a Led. A kapcsolók zavarszűréséről szintén a két kondi gondoskodik. Ha feltétel, hogy tápfesz bekapcsoláskor meg legyen határozva melyik Led világít, akkor ez két különböző kapacitású kondival megoldható.
Ma egyetlen szépséghibája van ennek a megoldásnak, hogy ezek a TTL IC-k már ritkán kaphatók. De bármely invertáló és nyitott kollektoros inverter megfelelő lenne hozzá..

Köszönöm, ennek utánanézek.
kendre256: köszönöm a tippet, a helyzet az, hogy külföldön tartózkodom, és korlátozottak a lehetőségeim. Plusz, ahogy írtam, a led szalag már meg van véve és pont bele is illik a cső helyére.
Csak a vezérlést kellene megoldanom az eredeti vezérlőjelekhez illesztve és persze ugyanakkora méretben mint az eredeti inverter. Amihez itt jelenleg hozzáférek: forrasztóállomás, Attiny13 AVR + programozó, Conrad. A mikrokontrollert csak a legvégső esetben vinném bele, kicsit olyannak érzem, mint ágyúval verébre. Ami még probléma, az az időkeret, mert legkésőbb holnap estig kellene megvalósítanom a dolgot. Ha a fényerő állítás nem lesz benne nem gond, akkor csak 1 tranzisztort fogok használni, ami fel/le kapcsolja a háttérvilágítást.
ktamas66: neked is köszi a hsz-t.

Sziasztok!
Nekem is volna egy kérdésem.
Notebook CCFL csöve elöregedett. Led szalaggal helyettesíteném. Első nekifutásra rendeltem egy kit-et ebay-ről, amit szépen bele is tudtam tenni, be is kötöttem. Csak sajnos annyira melegedett, hogy még a kijelzőben lévő átlátszó plexi alját is megolvasztotta. Sajnos ezt csak későn vettem észre.
Most van egy 12v-os led szalagom, amit szeretnék a legegyszerűbb módon vezérelni. A PWM jelek, amik a kijelzőhöz (régi inverter) mennek, adottak, azzal nem szeretnék variálni. Az egyik egyszerű, egy ki-be kapcsolás jele, a másik a fényerőé. A fényerő szabályzással vagyok gondban, az egy 50-100% kitöltésű jel (50% - minimum fényerő, 100% - maximum). Megoldható-e ez a vezérlés az általam kitalált módon?
Kép mellékelve.

Ha a fent említett kijelző közös anódos akkor a szegmens lábakról levett jelet egy inverter közbeiktatásával viheted az UDN-re. De szerencsésebb/olcsóbb megoldás lenne egy 8 lábú kontroller+kijelzőnként 74595+UDN.

Egy ilyen egyenfesz. inverter rajzot tudnál adni?
30W kéne, a Grundfos Alpha keringetőszivattyúmhoz.

Szerk, tárgytalan, közbe Gee Lee cikkét megtaláltam.

Nem bomlik, pont a forrasztásokhoz lett kitalálva. De ez a capton nem az a capton, mert míg az egyik hőlégpákás munkákra való és nem szigetelésre, addig a másik szigetelő, jobb szigetelő mint a mylar. Ugyan nem mértem meg pontosan, de a 8,5kV körüli fesz (4-5mm-es ív) még nem ütötte át.
Olyankor amikor a vak vezet világtalant módszerrel készül egy inverter, nem meglepő a kudarc.
Ráadásul a 2T forward (maci) nem is egyszerű ebből a szempontból, mert ahhoz igazán jó nyáktervet csak a kínaiak által beépített hűtőbordákkal (kialakítással) lehet csinálni, hagyományosan nem.
Pont most tervezek egy ilyet, 90%-ban van kész, de lehet hogy hagyom a fenébe mert a hídkapcsolással tizede ennyit sem kellett vacakolnom, aztán első látásra az tűnik a bonyolultabbnak.
Attól meg hogy nem tudsz még van, a Tubié működik ha jól tudom. Bár a 2T-vel én ezt eleve nem tartom jó megoldásnak, mert ugye kéne a Co-nak a jó nagy áram, aztán ott van hozzá a 3-as körüli trafóáttétel, amivel izzad rendesen az IGBT.
Meg majd ott lesz az enyém hídban, de az nem mostanában fog elkészülni. Annál nem lesz ilyen gond mert lehet akár 8-as is a trafóáttétel a Co módhoz, még úgy is lesz 75V körüli gyújtófesz a pálcás módhoz.

Pedig van bőven infó csak keresni kell. Nem ebben a topikban mert ez nem pörgött, de az inverteresben biztosan van. Van ugye a hagyományos megoldás, ahol fognak egy 230V/2x7,5V-os trafót ami meg van fordítva, és a két 7,5V-os tekercs lesz a két félprimer, amire ellenütemben rá van kapcsolgatva a 12V fetekkel, a szekunder feszültség pedig a kitöltési tényezővel állítható. Ilyen van a szünetmentesekben, tettem fel régebben róla egy jól működő rajzot az inverteres topikba (494-es meghajtás, relés lekapcsolás alacsony akkufesznél stb.).
Ezek rém egyszerűek, viszont a hatásfokuk nem valami jó, emlékeim szerint 2A körüli áramfelvétel van üresen az akkuból, a lemezes trafó vesztesége miatt.
Aztán van az inverteres megoldás, annak a komplett működési leírását rajzokkal együtt megtalálod a cikkemben. Egy nagyfrekis inverter csinál 300V körüli DC-t, amit aztán egy 4 fetből álló híd megszaggat 50Hz-cel. Ennek a hatásfoka már sokkal jobb, olyan 350mA körüli áramot vesz fel az akkuból, de pontosan nem emlékszem.

Egy inverter összerakásához több szaktudás szükséges, felszerelés szükséges, mint egy trafós géphez. Ha ez nem áll rendelkezésre akkor teljesen mindegy, hogy mennyiből hoznád te ki.

HP 1740 javítás

Eddigi típus
Mindig sokat szívtam ezzel a típussal, korábban volt abból a fajtából, amiben a c5707-es tranyós benq panel volt, azok c5707 csere és inverter átforrasztás után megjavultak, vagy nem, mert 1 óra, 2 óra, fél nap után elkezdtek kikapcsolgatni, ezeken már mindent kipróbáltam, összes kondi kimérve, minden átforrasztva, és csak kikapcsoltak egyszer. Persze nálam mentek fél napig, ha oda adtam valakinek, ott fél óra után kikapcsoltak, lehet, hogy a neoncső csatlakozásnál voltak szétégve a kábelek, de fél nap munka után nem foglalkoztam tovább egy 17-es monitorral. Ebből volt 40-80db-om már. Volt ezek közül, aminek kifehéredett a kijelzője, abban kijelzőt cseréltem, nem jöttem rá a kijelző elektronika hibájára.

Mostani problémák
De most találtam vagy 3 új típust, az egyiken 715G1995-1 típusú a táp panel, 4828-as inverter smd tranzisztorral, megint összes kondi jó (400V 100u cseréltem), a kijelzőben a felső-belső neoncső lerogyott, cseréltem, és még mindig nem jó. A neon párokban az egyik cső teljesen, a másik félig villan fel 1-2mp-re, aztán leold a védelem. Odáig jutottam, hogy kiderült, hogy 12V az inverter tápellátása, rámértem, égő neonnál beesik 7-8V-ra is (már amennyire a multiméter követni tudja), gondoltam rápróbálok, hogy egy éppen kéznél lévő 12V 2A-es tápot ráforrasztok, és azt bedugva tökéletesen működik. Sőt! Ha a 230-ból kihúzom a monitort, tehát csak 12V 2A-t kap (amúgy lenne 5, 3,3), akkor is ha nyomom a bekapcsoló gombot, felkapcsolja a neont. Képet nem tudom, hogy ad-e, mert most csak a fém keret a panelekkel van két pár kibontott teszt neonnal.

Szóval hogy a 12V tűnik gyengének, de azért csak a primer oldal felelne, nem? Mert a 431-es sönt az optokapuval ha túl ugrik a fesz jelez vissza a primer körre, mondjuk ez igaz, az 5V-os körből van visszacsatolva. Valakinek további ötlet?

A másik típus a 9971GD inverter tranzisztoros, táp panelen minden kondi átmérve, a táp panel csatlakozóján stabil 12V, bekapcsol, világít, majd lekapcsol, de még a zöld led is kialszik, aztán 5-10-15mp múlva vissza. Nagyfreki hang az elektronikától, azon is átmérem a fő kondikat, minden rendben. Valakinek további ötlet?

Itt látható egy DD mosógépmotor működés közben, vezérlése egy 3 fázisú inverter.

Bocsánat elírtam, a primer puffer 8 darab 190µF 450V szolár inverter kondenzátor, azaz 1520uF.

Pl a 0,8 as huzalnál is épphogy lehetett hegeszteni de az tűnt fel hogy a huzal csak izzott, ugyanis nagyobb áram kellene hogy a huzal gyorsabban elolvadjon, ekkor ívet fog, szerintem CO hegesztőnél azért van az a recsegő hang mert a huzal beleér az anyagba ekkor nagyon nagy áram folyik teljes rövidzár van, de ezt a soros fojtó is korlátozza ettől gyorsan elolvad a huzal ekkor ívet fog.
Csak hogy ekkora különbség van a két huzalfajta között azt nem gondoltam volna.

a primer puffer 8 darab 150µF 450V solar inverter kondnzátor.

Szerintem az MC-vel is menne, ki kell próbálni nem egy nagy összeg, persze meg kell fejelni egy külső tranyóval mert az áramot nem fogja bírni online kalkulátor hozzá. Ha jól emlékszem csináltam 90V-ot is vele, de hogy mennyire volt stabil azt meg nem mondom. A képen látható a tesztáramkör, az induktivitás értékre nem emlékszem, de azt megmondja a kalkulátor. Régi? És akkor mi van?
A 3843-at az alapján javaslom hogy árammódú, tehát normális méretezés esetén nem tudod tönkretenni sem az IC-t sem a táplált áramkört, és tud 97% körüli kitöltési tényezőt. Plusz buffer kimenete van tehát simán meghajt akármekkora fetet, tehát akár több száz W-os konvertert is tudsz készíteni vele néhány külső alkatrész felhasználásával. Nekem step down-ban ment róla 150W-nyi LED, és valami 60Ft-os fetet hajtott.

Van olyan inverter, ami tudja mind a három variációt.
Megoldhatja egy családi ház áramellátását.
Napelemmel szélmotorral aggregátorral vagy hálózattal szünetmentesként.
http://www.eltrox.pl/przetwornica-power-sinus-3kw-12v-3000w-9000w.html
Az ára lengyel gyártmányként a kínainak is csak a fele.
A németnek meg a tized része.
Akit érdekel a google fordítóval le lehet fordítani.

Akkor elég egy push pull 494-gyel, még fesszabályozás sem nagyon kell, legfeljebb valamivel kevesebb feszt kapnak a filmek. Az AC egyszerűbb lenne 12V esetén mert lenne hozzá kész trafó a szünetmentesekből, viszont annak a hatásfoka nem éppen jó, 2A körül felvesz üresjáratban is. A DC-re meg találsz megoldást a cikkemben (12V-230V inverter), az gyári. Egy 494, 2 FET meg a trafó. A feteknek négyszer-ötször nagyobb feszültségtűrésűeknek kell lenniük mint a primer fesz, és a trafót a lehető legkisebb szórásúra, azaz a legszorosabb csatolásúra kell megcsinálni, különösen a két félprimer vonatkozásában (gyűrűmag előnyben).

Két topicba írtam, mert mindkét megoldás jó nekem. Ha váltakozófesz a kimenet az is jó, ha egyen az is jó. Ez egy elektromos robogóba kerülne beépítésre, és ezzel a kütyüvel fűteném télen az akkukat. Ez a fűtés egy film technológiás fűtőelemet táplálna a robogó saját akkujairól. A cél hogy legyen egy 48-75 v bemenet esetén nagyjából stabilan 230V kimenetem ( a kimeneten úgyis termosztát van, ez követelmény a túlmelegedés elkerülése miatt, így olyan nagyon nem kritikus a kimenet teljesen stabil szinten tartása). A filmnek tök mindegy hogy egyent kap vagy váltakozót (alapesetben 230V váltakozófeszre van méretezve). De aminek DC a kimenete az ugye DC-DC konverter, aminek váltakozó, annak inverter a neve. Ezért ment két topicba, és ezért különbözik mégis a két beírás.

Vagy igen vagy nem. Mivel fetes volt a segédtáp így nagyobb áramú, talán a hűtést is az látta el de látatlanban meg nem mondom. Ahogy azt sem hogy milyen alacsonyfeszültség védelem van a gépben gyárilag, ha egyáltalán van. Ha van, akkor nem jó kiváltani a segédtápját külső táppal mert annak az is a része lehet. Mégpedig olyan formában, hogy elfogyó betápnál (áramszünet, több tíz méter hosszabbító stb.) a segédtáp feszültsége később (vagy nem akárhogy) fogy el mint a főtápé, mert akár még 85V-ról is működik (egy TNY a hozzá készült gyári trafóval még 60V-on is). A külső analóg táp meg lehet hogy előbb elfogy, és ha erre nincs felkészítve gyárilag az inverter akkor kijön a füst az IGBT-kből is. E tekintetben kell lenni egy kényes egyensúlynak a meghajtást, illetve annak feszültségét, táplálását illetően, ami abban vagy van vagy nincs.

Sziasztok! Lenne egy kérdésem.Hogy állítja elő a táp a feszültségeket? Egy feszültséget csinál,és azt leosztja több feszültségre? Mert van egy rossz monitorom,elszállt a táp. Azt szeretném elindítani,háttérvilágítás nem kell.Arra gondoltam hogy valamelyik kondira feszültsséget adva elindulna. Vagy ez nem járható út?

K3530 fet átment zárlatba.A nagyfesz kondi egyik lába lerohadt,és 1-2 alkatrész még elszállt.
Ezt a fetet lehetne helyettesíteni egy IrfIBC40G fettel? Mi lenne ha ezt tenném be a tápba?
A háttérvilágítást ledesíteni akarom,inverter nem kell.

Üdv mindenkinek!
A múlt héten írtam ide, hogy javítok egy Teko 32 LCD tv-t. Az inverter része volt bajban, addig jutottam, hogy eldöntöttem már nem érdemes killódni vele többet. Kiszedtem belőle az összes csövet, inverter panelt, és jött a LEDesítés!!!
Szerintem jó lett...
Kérdés, valaki nem tudja, hogy hogy lehet megoldani a fényerő szabályzást?

1. A trafóba semekkora légrés sem kell. A 2x4 menetnek a lehető legszorosabb csatolásban kell lenniük. Egy soron ezt talán úgy lehet elintézni, hogy összefogod egymás mellé a szálakat és úgy tekered fel, a végén pedig a bekötésnél szétválogatod, minden második szál lesz a másik félprimer.
2. Nyilván a hőkapcsoló nélkül is működni fog, csak akkor nem fogja semmi sem figyelni a borda, azaz a primer fetek hőmérsékletét.

B.1. A 230V-os AC kimenet feszültsége, vagyis a kitöltésének tényezője az 5k-s trimmerrel állítható. Az RT lábon lévő 10k-val az üzemi fekit, az 50Hz-et lehet pontosítani. A másik 10k a sönt feszültségét osztja le, amivel az a küszöb állítható be, hogy mekkora túláram értéknél kapcsoljon le az inverter.

C.1. A zümmer aktív, azaz mindenféle kiegészítő áramkör nélkül zümmög ha tápfeszültséget kap.

De pont azért írtam le a cikkben mindent, hogy ne kelljen itt újra és újra...

Sziasztok!

Levelemet Ge Lee-nek címezném, de ha mások is tudnak válaszolni az is jó "12V 230V inverter" -ről van szó. Vagy valaki megépítette már?

Itt a link honnét találtam: (Ge Lee munkássága)

kapcsi rajz

Ez a cikkek rovatból van.

Pár kérdést feltennék, ha nem bánjátok, segítségeteket előre is köszönöm.

Kérdések az inverterrel kapcsolatosan:

A. DC-DC konverter rész.
1. Mennyi légrést kell hagyni az etd trafonál? (Én ETD 44-esre tekertem meg)

A secunder oldalon: 3x0,3mm-es z. huzalt sodortam össze. 92 menet.
A primer oldalon: 8x0,3mm-es z. huzalt sodortam össze. 2x4 menet.

tekercselés sorrendje: 1. sec: 92 menet első fele (46 menet)
2. pri: 2x4 menet, mellé 7 menet
3. sec: 92 menet második fele (46 menet)

2. Ha kihagyom a „67F070” termo FET figyelő-t, akkor is működni fog az inverter?

B. DC-AC konverter rész:
1. Említetted az elején hogy szekunder oldali feszültség állítás lehetséges. Megkérdezhetem
melyik poti-val? Azt tudom, hogy az IC-nek az RT lábáról jövő 10K-s poti a frekit állítja, de
van még egy 5K és egy
10K-s poti is. Ezekről mit kell tudni? Mit állíthatunk velük?

C. Akkufeszültéség figyelő rész:
1. A zümmer az aktív vagy passzív típusú? (Mert az elektronikai boltban rákérdeztek.)


Én egyenlőre próbapanelen építettem meg és most fogom feléleszteni, remélem minden ok lesz.

Segítségeteket előre is köszönöm mégegyszer.

Sok köszönet Ge Lee-nek fáradságos munkájáért.

Üdvözlettel: Péter

Egyrészt nem értem hogy miért kell egy autó akkut tölteni. Mert ugye ha jó akkor nem kell tölteni, ha meg rossz akkor vagy cserélni kell, vagy adni neki egy utolsó esélyt a szulfátoldóval.
Másrészt bármelyik inverterrel lehet akkut tölteni, vagy úgy hogy teszel a kimenetére egy töltő adaptert (pl. step down konverter) amivel beállítod a töltőfeszt és a max áramot, vagy pedig úgy, hogy ha ismered az inverter rajzát akkor csinálsz bele fesszabályozást, onnantól olyan lesz mint egy labortáp, bármekkora feszt és áramot be tudsz állítani rajta a nulla és a maximum között.
Én kb. 10 éven keresztül készültem rá hogy építek magamnak akkutöltőt, aztán mire rászántam magam hogy na most nekiállok, addigra kaptam egyet ingyen. De azt sem használtam soha. Most viszont lehet hogy fogok építeni egyet, de ez nem fog tudni csak max 400mA-rel tölteni, viszont akkora lesz az egész mint egy gyufásdoboz, és ebben már a trafó is benne van mivel kapcsolóüzemű.

A trafó környékét vagy 3szor.
Optocsatolók is rendben, relék is!
Áram alá helyezéskor valamelyik relé behúz? Mert itt nem!
Az inverter panelre lemegy a fesz., a kezelő panelre már csak a mentőelem töltése, azonkívül más semmi!
A képen jobb lent van még egy 5voltos stab ic, oda már nem jut el a feszültség.
Vagy a felébredés után jut el oda?
A panelről leválasztva (vágva) kapott 5voltot, akkor megjelent a kezelő(front) panelen egy pár feszültség tartomány, de semmi további reakció!

Gysmi 165 inverter.
160 amperen ne járasd sokat, mert tönkremengy.
De amúgy nagyon jó kis gép!
Asszem 90 környékén vettük.