Szia!

Kicsit tanulmányozgattam még a quartust, az alapértelmezett kimeneti meghajtás 16mA, ez szerintem nekem jó is lesz így.
Közben én is rájöttem, hogy egyszerre akár 30 LED-et is kellene világítani, úgyhogy inkább majd egy npn tranyó vagy n-fet fogja kapcsolni a LED-eket.
Egyébként sikerült a 60db D tárolót és AND kaput bepakolni, valamint kellett még 30 inverter is. Azt írja 240 LE-ből 60-at használtam fel. Úgyhogy lenne még mibe aprítani Csak az alkatrész lábak fogytak el. Most az Altera szimulátorával tesztelem a projektet.
A gyári Altera programozó baromi drága, a legjobb megoldásnak nekem ez tűnt. Egyébként találtam kemény 700Ft-ért is usb blastert DD Nem mertem bevállalni.
A programozó elvileg tud 1.8V-on programozni, remélem nem lesz gond.

Hello elvtarsak.
ismet elakadtam egy samsung inverter geppel.
Uj elektronikat kapott, mert a regit kinyirtam.
elindul a mosas, be is engedi a vizet. Egy ido utan 4E hibakoddal megall.
es csak az urites megy, ami csak arammegszakitassal szuntetheto meg.
az ilyenkor nem jon aram a magnesszelephez.. es ez megvolt az elozo elektronikanal is.
hatha valaki mar futott bele..
nagyon koszonom elore is..

Nem plombált. Semmi köze a szolgáltatónak az inverteredhez, ha az megfelel az előírásainak és szerepel a berendezés jegyzékében. Az inverter már az első csatlakozási pont után van kiépítve. Azaz az ő plombált területén kívül, a kismegszakítója után. A jégkártól én is tartottam. Nálam sokkal sérülékenyebb eszközök vannak. Nem napelem, hanem csöves napkollektor. Azt sem tette tönkre a nagyméretű jég, pedig azt hittem a tető szakad be.

Sziasztok!
Lenne egy Neovo 17"-os monitorom.Az inverter panelen a kondik felfújódva egy bizti elszállt és egy fet zárlatos lett.Kondik,biztik cserélve de a fettel bajban vagyok.Nem tudom mivel helyettesíthetem.
STU2040PL A csövek már felvillannak tehát már csak a fet kellene.

Előre is köszönöm a segítséget!

Akkor eloszor nezd meg a kikapcsolas alatt, hogy az engedelyezo jel megszunik-e arra az idore. Ha igen, akkor visszafele keresve szokott lenni egy pici tranyo, altalaban az a hibas (ami a meghajtast vegzi a mikroproci es az inverter kozott).
Ha nem, akkor neked is javaslom elsokent pupos kondi(k) kereseset a fo tap szekunder oldalan.

A BLDC-ben a DC elsősorban a tápfeszültségre (vezérlő) és nem a tekercseken megjelenő feszültségre utal.

"Brushless DC electric motor (BLDC motors, BL motors) also known as electronically commutated motors (ECMs, EC motors) are synchronous motors that are powered by a DC electric source via an integrated inverter/switching power supply, which produces an AC electric signal to drive the motor."

BLDC, Wiki.

Az miért van, hogy ha az alábbi kódban benne van a for és a delay, akkor müködik az inverter, de ha kiveszem, a for vagy a delay egyikét, akkor nem kapcsol be?

Köszi a választ, de:
A BLDC motorok egyenáramú motorok, a mosógépben pedig frekvenciaváltóval vezérelt motor van, amit a gyártó, gondolom reklámcélból, "inverter motornak" nevez. Olyan viszont nincs, csak "inverterrel", azaz frekvenciaváltóval vezérelt aszinkron motor. A mosógépgyártó honlapján lévő videóban is aszinkron motorhoz hasonló látszik.
Akkor most hogy is van ez?

Meglepődnél mennyire gyorsan megvan az igbt-k cseréje, a legnagyobb macera az a 20 db előtét ellenállás bepozicionálása, ott is az, hogy amikor kiveszem a szalagból az újat meg kell fordítani, mert pont fejjel lefele van, a vasaló talp tökéletesene bevállt előmelegítésre.
Az a gond, hogy az eredeti hiba okára se jöttem rá, tehát engem nem az zavar leginkább, hogy melózni kell rajta meg pénzbe kerül, hanem az a sok bizonytalansági tényező ami a rendszerbe van és ezeket nem láttam amikor belekezdtem a javításba.
Most szépen félre van téve és rendelem hozzá a cuccot aliról, 1-2 hónap és újabb próba.
Egyébként ezt veszem ma : Bővebben: Link

4,7V megcsapolja a tranyó bekapcsolásakor a bekapcsoló feszültséget, és a 220u-os kondiban ez eltárolásra kerül, majd mikor ki kell kapcsolni a tranyót, akkor az 555 kimenetéhez hozzáadódik (előjelhelyesen), a kondi feszültsége is, tehát a tranyó bázisa -4V körüli feszültségre kerül az alapeset +0,2V-ja helyett. Ettől a tranyó könnyebben kapcsol ki.
Gyakorlatban ezt a negatív feszültséget, -4V helyett, egészen a Bázis Emitter dióda letöréséig el szokták vinni (természetesen korlátozott áram mellett, hiszen ilyenkor gyorsan szétégethető a BE átmenet (P=U*I, és itt 10-20V is lehet az U! )).

A kezdeti pillapantban mikor a tirisztor gyújt, a kondi feszültsége olyan +200V körüli.
A tirisztor vezetése alatt az áram a Ti-C-Gytr körben leng egy félhullámot.
Ezalatt az történik, hogy a kondi átadja az energiáját a gy.trafónak, a gy.trafó zsebreteszi a saját veszteségét, meg kiadja a karám részét, majd a maradékot visszaadja a kondinak. De a kondi ezt a maradékot negatív előjelelű feszültséggel kapja meg (energia az független attól, hogy milyen előjelű a feszültség a kondin, U^2 miatt!).
Tehát a kondiba visszakerül a maradék, csak éppen fordított feszültséggel veszi fel, ilyenkor -100V körül lehet (ha nem szikrázott, sem a karám sem a szikraköz (lásd fent: a karám része a sok volt-e, vagy kevés)). Ha nem lenne ott a dióda, akkor a kondit -100V-ról kellene újratölteni megint +200Vra. De mivel ottvan (az inverter részeként vagy direkt módon a tirisztornál), ki tud alakulni még egy előzőhöz hasonló félhullám most a C-D-Gytr körben, mialatt a kondi energia megint bekerül a trafóba, az zsebreteszi a saját részét, meg kiosztja a karám részét (ha elöző félhullám alatt volt szikra, akkor ilyenkor már álltalában nem marad elég feszültség ahhoz, hogy a szikraköz, illetve a karám-állat köz újra átüssön, tehát a karám részesedése kevés, hacsaknem földzárlatos a karám (leszakadt a drótja, vagy rálóg valami))
Szóval a trafó megint visszaadja a maradékot a kondinak és az most már pozitív feszültséggel kapja meg, és úgy +50V kondifeszültséggel ér véget a foylamat. Innen a +50V ról lényegesen kevesebb munka +200V-ra tölteni a kondit, mint a -100V ról.

Lehet még néhány dolgot egyszerűsíteni..
- Az R4 és R7-re nincs szükség. A T1 bázisa mehet a T3 kollektorába közvetlen. Ekkor az R11 lehet 10k.
- Vagy az Led1 mehet az R11 és T3 kollektora közé. És akkor marad minden így, csak Nem kell az R5-R6-R8 és T2.
- Vagy mivel két soros inverter nem fordít fázist, az OPA kimenete és a relé közé elég egy PNPN emitterkövető kapcsolás. Az sem fordít fázist. Ekkor a Led meghajtó maradhat. Ki szépséghiba, hogy az OPA kimenete nem megy fel a tápra, de ebből még hiányozni fog a PNP B-E feszültsége, tehát a relé azért még el fog engedni.
- De lehet egy relé is, ha az első változatot használod, és a T6 és a T3 is a T1 bázisát húzza le. (Huzalozott VAGY kapu.)

Hello! Miért haragudnék? Én csak a lehetőségeket sorolom fel, a döntés a Te dolgod, hogy számosra melyik a kézenfekvőbb megoldás. De hogy színesítsük a dolgot, a két inverter két Fet-el is helyettesíthető.

Sziasztok!

Gondban vagyok egy Sharp TV tápjával. (Sharp LC32FB500E)
A gond az ,hogy a táp nem hajlandó beindulni. Indulna ő de valami miatt leáll. Tehát a főpanelt ha lehúzom és az invertert akkor stby 5V megvan. Visszacsatoláskor a főpanel indítná de csak egy pillanatra villan meg a bekapcsolást jelző zöld led, majd kialszik 2 másodperc után szintén megvillan majd kialszik. És ezt csinálja a végtelenségig. Főpanel és inverter le, stby5v és ps-on kivezetés összezártam a táp ugyan azt csinálja. Minden kimenetén megjeleni egy pillanatra a feszültség de el is tünik. És az az érdekes, hogy a stb 5V is szinkronban a táp újraindulgatásakor elmegy.
inverter kimenetnél a TL431-et cseréltem mert furcsa értékeket mértem rajta, majd utána az opto-t is. Ugynaz. Diódákat átmértem, feteket is, kis kondiktat cseréltem. Ugyanaz. Hova tovább? Mi okozhat ilyen problémát.
A táp száma: FSP170-4F01
Nekem olyan mintha terhelés alatt a készenléti táp megülne és emiatt indulgat újra.

Nem lehet ezt a nyomorult diakot valamivel helyettesíteni ? (zárlatos lett és nincs másik)
És van még egy másik gondom is. kb. 10 másodperc alatt tölti fel a kondit 220-240 voltra az inverter. Akkor az R1 értékén csökkenteni kellene ?

Szép napot! Van egy Samsung LCD TV-m, ami nem ad képet, de hangot igen. Erős fénnyel megvilágítva lehet látni mindent, sok-sok utánaolvasás után inverter hiba kezdett körvonalazódni. Körülbelül egy szervizesnél mennyibe fájna a javítás?

Ha jól gondolom, akkor egy inverter feszültségét generálják tovább a kondik, meg a diódák.
Az alaktrész lista, és az értékek mindenképpen érdekelnének, ha nem hadititok
Az 57-e és 57 közötti különbség az elektronika teljesítményében is van?
(az 57-hez 13,5kv-ot olvastam itt-ott)
Vagy azok nagyjából megegyeznek, csak a csöveknek a képességei komolyabbak az E-nél?

Hello! Az igazság az, hogy ha a D-tárolónak csak az "RS tároló módját" alkalmazzuk, és 5V a tápfesz, akkor egy hagyományos TTL inverterből készült RS tároló alkalmazása itt sokkal célszerűbb lenne. Nem bosszantásképpen, de mutatok egy példát erre.
A TTL nyitott-kollektoros inverter, képes meghajtani két Led-et is. Nincs szükség annyi vezetékre, mert a jelzés és a vezérlés is azonos szálon fut. Csak amíg a diódák a plusztáp felől kapnak megtáplálást, addig a nyomógombok (váltók kapcsolója) a GND-re húzzák a vonalakat.
Egy tárolóhoz két inverter szüksége. Mivel egy tokban 6db. inverter van, két IC-tokból kialakítható a hat tárolóelem. Mivel a két Led közül, mindig csak az egyik világít, elégséges egy előtét ellenállás a kettőhöz. Ezt célszerű a lámpánál elhelyezni, de még egy előnye is van a dolognak. A lámpák így elkészítéskor az 5V-ról tesztelhetők, de esetleges hibás bekötéstől sem sérül a Led. A kapcsolók zavarszűréséről szintén a két kondi gondoskodik. Ha feltétel, hogy tápfesz bekapcsoláskor meg legyen határozva melyik Led világít, akkor ez két különböző kapacitású kondival megoldható.
Ma egyetlen szépséghibája van ennek a megoldásnak, hogy ezek a TTL IC-k már ritkán kaphatók. De bármely invertáló és nyitott kollektoros inverter megfelelő lenne hozzá..

Köszönöm, ennek utánanézek.
kendre256: köszönöm a tippet, a helyzet az, hogy külföldön tartózkodom, és korlátozottak a lehetőségeim. Plusz, ahogy írtam, a led szalag már meg van véve és pont bele is illik a cső helyére.
Csak a vezérlést kellene megoldanom az eredeti vezérlőjelekhez illesztve és persze ugyanakkora méretben mint az eredeti inverter. Amihez itt jelenleg hozzáférek: forrasztóállomás, Attiny13 AVR + programozó, Conrad. A mikrokontrollert csak a legvégső esetben vinném bele, kicsit olyannak érzem, mint ágyúval verébre. Ami még probléma, az az időkeret, mert legkésőbb holnap estig kellene megvalósítanom a dolgot. Ha a fényerő állítás nem lesz benne nem gond, akkor csak 1 tranzisztort fogok használni, ami fel/le kapcsolja a háttérvilágítást.
ktamas66: neked is köszi a hsz-t.

Sziasztok!
Nekem is volna egy kérdésem.
Notebook CCFL csöve elöregedett. Led szalaggal helyettesíteném. Első nekifutásra rendeltem egy kit-et ebay-ről, amit szépen bele is tudtam tenni, be is kötöttem. Csak sajnos annyira melegedett, hogy még a kijelzőben lévő átlátszó plexi alját is megolvasztotta. Sajnos ezt csak későn vettem észre.
Most van egy 12v-os led szalagom, amit szeretnék a legegyszerűbb módon vezérelni. A PWM jelek, amik a kijelzőhöz (régi inverter) mennek, adottak, azzal nem szeretnék variálni. Az egyik egyszerű, egy ki-be kapcsolás jele, a másik a fényerőé. A fényerő szabályzással vagyok gondban, az egy 50-100% kitöltésű jel (50% - minimum fényerő, 100% - maximum). Megoldható-e ez a vezérlés az általam kitalált módon?
Kép mellékelve.

Ha a fent említett kijelző közös anódos akkor a szegmens lábakról levett jelet egy inverter közbeiktatásával viheted az UDN-re. De szerencsésebb/olcsóbb megoldás lenne egy 8 lábú kontroller+kijelzőnként 74595+UDN.

Egy ilyen egyenfesz. inverter rajzot tudnál adni?
30W kéne, a Grundfos Alpha keringetőszivattyúmhoz.

Szerk, tárgytalan, közbe Gee Lee cikkét megtaláltam.

Nem bomlik, pont a forrasztásokhoz lett kitalálva. De ez a capton nem az a capton, mert míg az egyik hőlégpákás munkákra való és nem szigetelésre, addig a másik szigetelő, jobb szigetelő mint a mylar. Ugyan nem mértem meg pontosan, de a 8,5kV körüli fesz (4-5mm-es ív) még nem ütötte át.
Olyankor amikor a vak vezet világtalant módszerrel készül egy inverter, nem meglepő a kudarc.
Ráadásul a 2T forward (maci) nem is egyszerű ebből a szempontból, mert ahhoz igazán jó nyáktervet csak a kínaiak által beépített hűtőbordákkal (kialakítással) lehet csinálni, hagyományosan nem.
Pont most tervezek egy ilyet, 90%-ban van kész, de lehet hogy hagyom a fenébe mert a hídkapcsolással tizede ennyit sem kellett vacakolnom, aztán első látásra az tűnik a bonyolultabbnak.
Attól meg hogy nem tudsz még van, a Tubié működik ha jól tudom. Bár a 2T-vel én ezt eleve nem tartom jó megoldásnak, mert ugye kéne a Co-nak a jó nagy áram, aztán ott van hozzá a 3-as körüli trafóáttétel, amivel izzad rendesen az IGBT.
Meg majd ott lesz az enyém hídban, de az nem mostanában fog elkészülni. Annál nem lesz ilyen gond mert lehet akár 8-as is a trafóáttétel a Co módhoz, még úgy is lesz 75V körüli gyújtófesz a pálcás módhoz.

Pedig van bőven infó csak keresni kell. Nem ebben a topikban mert ez nem pörgött, de az inverteresben biztosan van. Van ugye a hagyományos megoldás, ahol fognak egy 230V/2x7,5V-os trafót ami meg van fordítva, és a két 7,5V-os tekercs lesz a két félprimer, amire ellenütemben rá van kapcsolgatva a 12V fetekkel, a szekunder feszültség pedig a kitöltési tényezővel állítható. Ilyen van a szünetmentesekben, tettem fel régebben róla egy jól működő rajzot az inverteres topikba (494-es meghajtás, relés lekapcsolás alacsony akkufesznél stb.).
Ezek rém egyszerűek, viszont a hatásfokuk nem valami jó, emlékeim szerint 2A körüli áramfelvétel van üresen az akkuból, a lemezes trafó vesztesége miatt.
Aztán van az inverteres megoldás, annak a komplett működési leírását rajzokkal együtt megtalálod a cikkemben. Egy nagyfrekis inverter csinál 300V körüli DC-t, amit aztán egy 4 fetből álló híd megszaggat 50Hz-cel. Ennek a hatásfoka már sokkal jobb, olyan 350mA körüli áramot vesz fel az akkuból, de pontosan nem emlékszem.

Egy inverter összerakásához több szaktudás szükséges, felszerelés szükséges, mint egy trafós géphez. Ha ez nem áll rendelkezésre akkor teljesen mindegy, hogy mennyiből hoznád te ki.

HP 1740 javítás

Eddigi típus
Mindig sokat szívtam ezzel a típussal, korábban volt abból a fajtából, amiben a c5707-es tranyós benq panel volt, azok c5707 csere és inverter átforrasztás után megjavultak, vagy nem, mert 1 óra, 2 óra, fél nap után elkezdtek kikapcsolgatni, ezeken már mindent kipróbáltam, összes kondi kimérve, minden átforrasztva, és csak kikapcsoltak egyszer. Persze nálam mentek fél napig, ha oda adtam valakinek, ott fél óra után kikapcsoltak, lehet, hogy a neoncső csatlakozásnál voltak szétégve a kábelek, de fél nap munka után nem foglalkoztam tovább egy 17-es monitorral. Ebből volt 40-80db-om már. Volt ezek közül, aminek kifehéredett a kijelzője, abban kijelzőt cseréltem, nem jöttem rá a kijelző elektronika hibájára.

Mostani problémák
De most találtam vagy 3 új típust, az egyiken 715G1995-1 típusú a táp panel, 4828-as inverter smd tranzisztorral, megint összes kondi jó (400V 100u cseréltem), a kijelzőben a felső-belső neoncső lerogyott, cseréltem, és még mindig nem jó. A neon párokban az egyik cső teljesen, a másik félig villan fel 1-2mp-re, aztán leold a védelem. Odáig jutottam, hogy kiderült, hogy 12V az inverter tápellátása, rámértem, égő neonnál beesik 7-8V-ra is (már amennyire a multiméter követni tudja), gondoltam rápróbálok, hogy egy éppen kéznél lévő 12V 2A-es tápot ráforrasztok, és azt bedugva tökéletesen működik. Sőt! Ha a 230-ból kihúzom a monitort, tehát csak 12V 2A-t kap (amúgy lenne 5, 3,3), akkor is ha nyomom a bekapcsoló gombot, felkapcsolja a neont. Képet nem tudom, hogy ad-e, mert most csak a fém keret a panelekkel van két pár kibontott teszt neonnal.

Szóval hogy a 12V tűnik gyengének, de azért csak a primer oldal felelne, nem? Mert a 431-es sönt az optokapuval ha túl ugrik a fesz jelez vissza a primer körre, mondjuk ez igaz, az 5V-os körből van visszacsatolva. Valakinek további ötlet?

A másik típus a 9971GD inverter tranzisztoros, táp panelen minden kondi átmérve, a táp panel csatlakozóján stabil 12V, bekapcsol, világít, majd lekapcsol, de még a zöld led is kialszik, aztán 5-10-15mp múlva vissza. Nagyfreki hang az elektronikától, azon is átmérem a fő kondikat, minden rendben. Valakinek további ötlet?

Itt látható egy DD mosógépmotor működés közben, vezérlése egy 3 fázisú inverter.

Bocsánat elírtam, a primer puffer 8 darab 190µF 450V szolár inverter kondenzátor, azaz 1520uF.

Pl a 0,8 as huzalnál is épphogy lehetett hegeszteni de az tűnt fel hogy a huzal csak izzott, ugyanis nagyobb áram kellene hogy a huzal gyorsabban elolvadjon, ekkor ívet fog, szerintem CO hegesztőnél azért van az a recsegő hang mert a huzal beleér az anyagba ekkor nagyon nagy áram folyik teljes rövidzár van, de ezt a soros fojtó is korlátozza ettől gyorsan elolvad a huzal ekkor ívet fog.
Csak hogy ekkora különbség van a két huzalfajta között azt nem gondoltam volna.

a primer puffer 8 darab 150µF 450V solar inverter kondnzátor.

Szerintem az MC-vel is menne, ki kell próbálni nem egy nagy összeg, persze meg kell fejelni egy külső tranyóval mert az áramot nem fogja bírni online kalkulátor hozzá. Ha jól emlékszem csináltam 90V-ot is vele, de hogy mennyire volt stabil azt meg nem mondom. A képen látható a tesztáramkör, az induktivitás értékre nem emlékszem, de azt megmondja a kalkulátor. Régi? És akkor mi van?
A 3843-at az alapján javaslom hogy árammódú, tehát normális méretezés esetén nem tudod tönkretenni sem az IC-t sem a táplált áramkört, és tud 97% körüli kitöltési tényezőt. Plusz buffer kimenete van tehát simán meghajt akármekkora fetet, tehát akár több száz W-os konvertert is tudsz készíteni vele néhány külső alkatrész felhasználásával. Nekem step down-ban ment róla 150W-nyi LED, és valami 60Ft-os fetet hajtott.

Van olyan inverter, ami tudja mind a három variációt.
Megoldhatja egy családi ház áramellátását.
Napelemmel szélmotorral aggregátorral vagy hálózattal szünetmentesként.
http://www.eltrox.pl/przetwornica-power-sinus-3kw-12v-3000w-9000w.html
Az ára lengyel gyártmányként a kínainak is csak a fele.
A németnek meg a tized része.
Akit érdekel a google fordítóval le lehet fordítani.