5mm-es légréssel valóban 27,5cm jön ki. Akkor az a kérdés, hogy ennyi volt-e a hiba. B=(FI*t)/A az tuti igaz, az összegzési képlet lenne hibás?

Sziasztok!

Gondoltam kifejtem a véleményemet az elmúlt hozzászólásokkal kapcsolatban. Én másodéves vagyok a BME-n németes képzésen (villany persze ). Előre leszögezem, hogy nem eldönteni szeretném a BME vs Kandó vitát, hanem támpontot adni azoknak, akik nem tudják eldönteni, hogy melyiket válasszák.
Sokan mondtátok, hogy a BME-n sok az elmélet és kevés a gyakorlat, míg ez a Kandón fordítva van. A BME egy nagyon nagy egyetem, a villanykar meg az egyik legnagyobb kar. Aki idejön és hajlandó tanulni, az itt tuti, hogy meg fogja találni a helyét. Közismert, hogy első 2 (x) év nagyon nehéz. Ezt én sem tudom megcáfolni.
DE attól, hogy valaki gyakorlatias, attól még nyugodtan jöhet BME-re, hiszen attól szeretheti az elméletet.
Én is nagyon gyakorlatias ember vagyok. Itt van az asztalamon egy forrasztópáka, egy saját készítésű labortáp (Attlia86-féle), csípőfogó ésatöbbi.
Bizony nekem is herótom van néha a körintegráloktól meg differenciálegyenletektől. De ha kicsit többre akarod vinni az életben , akkor ezeket meg kell tanulni. Nem azért, mert számon kérik a ZH-n. Hanem mert később, amikor szakirányra megy az ember vagy valami komolyabb céghez dolgozni, akkor hasznát fogja venni ennek a gondolkodásmódnak. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy aki Kandós, az nem villamosmérnök. Szó sincs erről. Van egy csomó ismerősöm, akik Kandót végeztek és nem vitatom a szaktudásukat.
Voltam a Kandón nyíltnapon és sok labort megnéztem. Felszereltségében valóban (messze) elmarad a BME-től, de ez nem azt jelenti, hogy el kéne tiltani onnan az embereket.
Akik mostanság felvételiznek, szerintem azt fontolják meg, hogy milyen villamosmérnöknek képzelik el magukat a jövőben. Aki a Kandóra megy, az szerintem egy nagyon jó szakember lesz, akinek ha a kezébe adnak egy nyákot, hogy javítsa meg, nem fog habozni. De ezzel nem lehet olyan karriert befutni, mint egy BME-s diplomával. Viszont ha van a zsebedben egy BME-s diploma, akkor Európában (és még sok másik régióban) nyugodtan kereshetsz állást, befuthatsz egy jól menő cégnél és hülyére keresheted magad. Mindezt persze akár úgy, hogy egyszer nem nyúltál hozzá a pákához. Merthogy a BME-n nagy hangsúlyt fektetnek az elméletre és ezért onnan sokkal könnyebb valami kutatói,fejlesztői munkát találni. DE a BME-n gyakorlat is van, igaz sokkal elenyészőbb mértékben. Nekünk pl most elektrotechnikából vannak mérések. Mértünk trafót, motorokat, stb. Akit ez bővebben érdekel, hogy pontosan mit: Bővebben: Link
Igaz, hogy sok az elmélet, de ettől nem kell félni, ha valaki a folytonos forrasztagtás mellett néha hajlandó utána gondolni a dolgoknak.
Még azt is fontosnak tartom elmondani, hogy ez egy nagyon nagyon más világ mint amit az ember gimiben meg szakközépben megszokott. Sokkal embertelenebb. Itt hajtani kell. Kitartónak kell lenni.
Összességében én azoknak javaslom a Kandót, akik gyakorlatiasak és a suliban nem szerették a matekot és a kicsit elméletiesebb dolgokat. Kandós diplomával is el lehet helyezkedni. Csak céltudatosnak kell lenni. Meg kell találni azt a munkát, ami igazán fekszik és abból kihozni a maximumot.
A diploma mellett talán még fontosabb a szorgalom. Amikor jelentkezel egy céghez és felvesznek próbaidőre, akkor már nem azt nézik, hogy milyen papírod van, hanem, hogy mennyire büdös neked a munka. Ha büdös, akkor lehet akármilyen BME-s MIT-s diplomád, kirúgnak úgy, hogy lábad nem éri a földet. Viszont, ha azt látják rajtad, hogy hasznos vagy, akkor azt megjutalmazzák.
Ami még nagyon fontos az a nyelvtudás. Nem találsz ma olyan állást, amiben ne lenne feltétel legalább az angol nyelvtudás.
Megjegyzem én sem azért jöttem német képzésre, mert hűde szeretem a német nyelvet. Nem igazán szeretem a németet, mégis németre jöttem. Miért?? Mert németképzésen kevesebb szívás van mint a magyaron. Családiasabb a társaság, sok tanárral személyes kapcsolatot lehet kiépíteni és kevésbé szivatnak meg. NEM azt mondom, hogy nálunk nincs szívás. Nekünk is ugyanolyan nagy szívás a jelek és rendszerek és társai de a magyar képzésen tényleg arra mennek rá, hogy kivágjanak minél több embert. Nálunk ez nem jellemző. Az, hogy németül vannak az előadások és a vizsgák nem gáz. Egy középfokú nyelvvizsgával tökéletesen el lehet boldogulni. Ja, amúgy jut eszembe az sem utolsó szempont, hogyha 4. félév végén ha megvan a kell átlagod (3,5), akkor automatikusan kivisznek az 5. félévben Karlsruhe-ba és ösztöndíjasként ott tanulhatsz fél évet. Ami nem mutat rosszul az önéletrajzban, meg sok olyan tapasztalatot szerezhetsz, amit magyarosként talán kicsit nehezebb. Persze ott van az erasmus is, azzal is lehet bárhova menni külföldre, de ez így talán kicsit egyszerűbb.
Attól, hogy németül megy az oktatás nem kell parázni. Az én német tudásom is finoman szólva hagy kívánni valót maga után. De ennek semmi jelentősége nincs a ZH-kon, vizsgákon.
Most már tényleg összefoglalva a lényeget: a legmeghatározóbb az, hogy mennyire vagy szorgalmas, céltudatos, függetlenül attól, hogy milyen papír van a zsebedben. A legfontosabb, hogy magadban meg tud határozni, hogy mik a céljaid, mik az elvárásaid magaddal szemben.
A kihívásoktól meg nem szabad félni. Neki kell esni, aztán ha nem megy, nem szereted, akkor váltani. De annál rosszabb nincs, mint mikor x év múlva visszagondolsz, hogy lehet, hogy a másik helyen többrevittem volna. Sokkal jobb inkább túl magasra rakni a lécet, mintsem meg sem próbálni megugrani.
Nekem is hatalmas dilemma volt tavaly, hogy német vagy magyar, mert nem voltam jó németből soha (mondjuk elég kemény tanárom volt a gimiben). De megpróbáltam, mert tudtam, hogyha nem próbálom meg, akkor később nagyon fogom bánni. Most a legkevésbé sem bánom, hogy idejöttem, mert nagyszerű a társaság és egy fokkal kevesebb az embertelenség.
Bocsi, ha néha értelmetlen szöveget írtam, csak 2,5 órát aludtam és kicsit fáradt vagyok.
Ha valakinek van kérdése a BME-vel kapcsolatban engem nyugodtan lehet zaklatni.

Dark Archon!
Látszik ki olvas jegyzetet Ez a feladat szóról szóra benne van a Selmeczi-Schnöller Villany I. jegyzetben, hát nálam a 251. oldalon, de ez régebbi könyv. az "osztatlan mágneses körök analízise" címszó alatt egy példa. Innen már csak a különbséget kell megtalálnod.

S csatolnád az oldalt? Köszi

Sziasztok!
Lenne két kérdésem villanytan zh-ra készülés közben. Konkrétabban: Mellékeltem 2 feladatot, ezekkel vagyok gondban. Az elsőnél melyik módszer alkalmazásával lehetne megoldani a feladatot? A másik képen pedig a hurokáramok módszerénél ott akadtam el, hogy az ellenállásokon hogyan tudom az áram irányát berajzolni? Péntek délután óta ezek felett ülök, és semmi értelmes nem jut az eszembe. Ha valaki tudna segíteni, annak nagyon örülnék! :yes:

Hát úgy vettem észre nincs értelme bedigitalizálni, mert a könyvben is ugyanez van.. De átnyálaztam, és az értékek jók, az ábrán lévő 5 cm-t eltekintve, max az lehet a hiba, hogy a légrés térerősségénél baromira kerekít fölfelé...

Tavaszmezőbe jársz és szerdán lesz a zh-d?
Mi kedden összeülünk suli után 2 órától ezeket átrágni, az 5ös 6os tankörrel, ha ráérsz beülhetsz.
Ezeket most bonyolult lenne így leírni, hogy átlásd

Igen, a Tavaszmezőbe járok és szerdán lesz. hol szoktatok összeülni?

Sziasztok,
a feladat1.jpg legegyszerűbben a szuperpozíció alkalmazásával oldható meg:
1. Veszem a 10V-os feszültségforrást, a másikat rövidrezárom, így az ellenállások párhuzamosan kapcsolódnak, balról jobbra rendre 5, 10, 10, 5 . A 10 voltos forrás pedig egy 2.5 ellenálláson sorosan kapcsolódik
az 5,10,10,5 ellenállások párhuzamos eredőjével.
Feszültségosztó
U1=-10*(5/3)/(5/3+2.5)=-4V

2. veszem a 60V-os feszültségforrást, a másikat rövidrezárom, így az ellenállások párhuzamosan kapcsolódnak, balról jobbra rendre 5, 10, 2.5, 5. A 60 voltos forrás egy 10 ellenálláson sorosan kapcsolódik
a felsoroltak párhuzamos eredőjével.
Feszültségosztó
U2=-60*(1.25x10)/(10+1.25x10)=-6V

Az eredő feszültség -10V, az x replusz művelet
Üdv
NL

Sziasztok!

Lehet hogy nagy butaságot mondok, de szerintem a szórási tényezőt nem a vastest egyes elemeinél, hanem a légrésnél kellene figyelembe venni.

Szia!

Régen tanultam, de nekem legegyszerűbbnek az tűnik az 1-es ábrával kapcsolatban, ha a fesz. generátorokat átrajzolod áramgenerátorba ( Norton helyettesítő kép ) és máris számolhatod az eredő áram által az eredő ellenálláson létrejövő feszültséget ( de a szuperpozíció tétele is alkalmazható ).

Steve

Köszönöm a segítségeket, kipróbálom mindkét számítási módszert.

Nem, nem mondasz hülyeséget. "A szórási tényező azt adja meg, hogy a légrésben mennyivel nagyobb kereszt-metszeten halad át a fluxus mint a vasban".

Köszi szépen!

Az a baj sokan a forrasztgatást, meg az utánépítést veszik gyakorlatnak. Hát ... nem az.

Gyakorlat az pl, ha tervezek valamit -> kemény elméleti rész, megépítem és működik vagy nem, illetve mennyire jól működik-> kemény mérési rész.

A fejlesztés célja: költséghatékonyság, könnyű legyárthatóság, egyszerű javíthatóság -> katonai színvonal
Mérnöki ars poetica: A sz*rból kell tudni várat építeni, mert ebben az országban már nincs semmi.

Olyan dolgokkal is kell tudni dolgozni, amiről nincs adatlap, vagy nem tudod rendesen megmérni eszköz hiányában. Ez is rendkívül nehéz, de nem lehetetlen. Ehhez műszaki érzék kell, ami tapasztalatok szerint nincs meg sok emberben.

Nyilván nem sima erősítőkről, és 555-ös tápokról van szó.

Elvileg mérnökök leszünk, BME-n is és KVK-n is. Marha nagy rendszereket kell tudni átlátni, hogy tisztességgel végezhesd a munkád, különben súlyos hibákat véthetsz, ami emberéletekbe is kerülhet. Erre mindkét helyen elég kevés ember képes, és szerintem ez született képesség, nem tanult, és nincs nézve se vizsgán, se felvételin.

Üdv:
Egy elsőéves Kandós (BME-t is megjárt)

A 2-est el tudom magyarázni így hirtelen, de azért otthonról majd jóváhagyom, mert néha én is belehülyülök. A lényeg, hogy fel kell írni egy mátrixot, ahol a főátló tartalmazza egy egyes hurkok ellenállásainak összegét, a többi a hurkok közös ellenállását, de negatívként. Az egyenlet másik oldalán pedig a feszültségek összegezve előjelhelyesen, méghozzá úgy, hogy ahol a feszültség és a felvett áramirány egyezik, ott negatívként, ahol egymással szembe mutat (ahogy a valóságban), ott pozitívként.
Tehát ilyesmi lesz:

20I1 -1I2 -9I3 = 10 (20V-10V)
-1I1 +10I2 -4I3 = 30 (20V+10V)
-9I1 -4I2 +15I3 = 0 (nincs a körben fesz.gen.)

Ezek után a mátrixot meg kell oldani - célszerűen Cramer szabállyal - és bármelyik ellenálláson meghatározható a feszültség vagy az áram.

szerk.: az 1-est NaLa le is vezette, tényleg szuperpozició tétellel érdemes nekivágni.

Sziasztok,
a második feladatot a három egyenlet felírása helyett
egyszerűbben a delta-csillag átalakítással lehet megoldani. Az alsó 9,4,2 deltába kötött ellenállásokat
csillagba lehetne kötni, ezzel jelentősen egyszerűsödik
a kapcsolás, utána akár szuperpozícióval is könnyen megoldható. Ha ekkor a függőleges ágakban folyó áramok megvannak, akkor számítható a 2-en folyó áram és ebből a feszültség.
Üdv
NL

Sziasztok!
Tavaszmező utcai 1. évf. Táv.-októl kérdezném, milyen eredményt kaptatok a példatár 121.oldalán lévő 2.2.11. feladat megoldásakor? A példatár végén megadott érték nekem nem jön ki.

Ha a feladat kiköti a hurokáramok módszerét, akkor nincs mese

Mellesleg szvsz ez még mindig egyszerűbb és kisebb a tévedés lehetősége (főleg, ha az embernek olyan számológépe van, amit tud mátrixot és csak alibiből kell leírni a szorzást), mint a csillag-delta és utána 3 kapcsolást kiszámolni.

Az pedig kivételesen jól van megadva a megoldásban, legalábbis nekem is annyi jött ki. Ha jól emlékszem: 1,16V. Ha hazaérek, fel tudom írni neked a mátrixot.

Így jó (ennek marhára örülök, úgyis gyakorolnom kell vizsgára). Csatolva a bizonyítás Tina programmal szimulálva.

D=1783
D3=3610

I3=D3/D=2,024A, ebből U=I3*R7=4,05V

Az 1,16V-ra jól emlékeztem, csak az nem a végeredmény. Mellékelve a megoldásom.

Kösz a segítséget! Az átalakítást rontottam el.

Sziasztok!
Először is szeretném megköszönni a sok segítséget, amit kaptam az előző 2 feltöltött feladatomhoz.
Egy apróbb kérdésem lenne a mellékelt feladatban. A példában a csomóponti potenciálok módszerével kell dolgozni. A példa elkezdéséhez viszont szükséges egy 0 pont, amihez képest viszonyítom a többit. Hova tegyem a 0-t? A többi példán egyértelműen alulra lehetett tenni, mert ott volt a "legnagyobb" csomópont. Van 1 ötletem, hogy hova lehetne, de inkább megkérdezlek Titeket. Előre is köszönöm ismét!

Az, hogy "alulra" eléggé relatív De, ha simán tükrözöd a rajzot vízszintesen, akkor ott lesz alul a 0-pont.

A feltételek:
- sok csomópont fusson össze
- legyen benne a kérdéses ág

Szerintem megoldom ezt is, aztán felteszem. Ne feledd, hogy itt vezetéssel kell számolni!

Igen, én is erre gondoltam, csak kicsit furcsának találtam.
Estére megoldom és akkor összehasonlítom a Te megoldásoddal, ha addig megoldod.
Köszönöm!

Kész is. A mátrix felírásának elmélete hasonlít a hurokáramok módszeréhez: főátlóba az adott csomópontba kapcsolódó vezetések összege, többibe az egyes - az épp felírandó csomóponthoz viszonyított - csomópontok közötti vezetések negatívként. A másik oldalra az áramgenerátorok áramai, ha "befelé" folyik a csomópontba, akkor pozitív, ha elfelé, akkor negatív előjellel. Ez így bonyolultnak hangozhat elsőre, de én így tudtam megjegyezni és alkalmazni a sablon definíciót.

Tehát:
(A) 1UA-0,25UB-0,5UC=4
(B) -0,25UA+1,36UB-0,11UC=-10
(C) -0,5UA-0,11UB+0,71UC=-2

Magyarázatnak, pl. az (A) csomóponthoz tartozó egyenlet első eleme az ahhoz kapcsolódó vezetések összege: 0,5+0,25+0,25. Második elem az (A) és (B) csomópontok közös vezetése negatívként. Harmadik elem az (A) és (C) csomópontok közös vezetése negatívként. Ez egyenlő az (A) csomópontba befolyó (ha van kifolyó, azt ki kell vonni) áramgenerátor áramával.

(B) csomóponthoz tartozó egyenlet első eleme az (B) és (A) csomópont közti vezetés negatívként, majd plusz a (B) csomóponthoz tartozó összes vezetés (1+0,11+0,25), mínusz a (B) és (C) közös vezetése. Egyenlő a (B) csomópontból kifolyó árammal.

A mátrixot megoldva:
UA=0,14V (kerekítve: a Tina pontosan számol, én 2 tizedesig)
UC=-3,91V

U=|UA|+|UC|=4,05V

Mondjuk az így felvett nullpontban pont nincs benne a kérdéses ág, tehát nem kapjuk meg egyből, de gyakorlásképp kiszámolhatod úgy is, hogy pl. A=0.

Köszi szépen a megoldást, nekem is ez jött ki

Sziasztok!
Most ért meg a döntés bennem,hogy tovább kell tanulnom.Ezzel annyi a baj,hogy kb 16 éve kellett volna,mivel akkor érettségiztem.Röviden és tömören.Meg akarom szerezni a Kandón a villamosmérnöki diplomát,annak minden tudásával egyetemben.Távúton ,mivel dolgozom.Merre induljak,hol nézzek szét?
Ha van itt olyan,aki hajlandó egy kis időt szánni rám,az kérem jelezze!
Köszönöm előre is
István

Ez nem probléma, én is régen, '96-ban érettségiztem, igaz, hogy azóta elvégeztem 2001-től a műszaki menedzseri képzést is, így most valamivel jobb dolgom van.

www.felvi.hu a legjobb kiindulópont, de attól függ, mire vagy kiváncsi. Szívesen válaszolok e-mailre is, megtalálod az adatlapomon (asszem).

Köszönöm! Szerintem foglak zaklatni...
István