Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kimenő transzformátor méretezése
 
Témaindító: 021, idő: Júl 28, 2008
Témakörök:
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   41 / 41
(#) tdi75 válasza Ge Lee hozzászólására (») Ápr 19, 2020
Valahogyan tesztelni kellett.
Első körben így szoktam elindítani egy trafót. Akár hálózati akár kimenő. De arra mindig figyelek hogy ne kapjon nagyobb áramerősséget mint amit a huzalok elbírnak.
(#) Ikka56 válasza tdi75 hozzászólására (») Ápr 19, 2020
Ügyes és mindig kéznél lévő megoldás.
(#) moderboy hozzászólása Ápr 19, 2020
Van egy ismeretlen eredetű kimenőnek használt trafóm, valószínűleg hálózatiból lett áttekerve annak idején. Egy EL84 dolgozott rá 200V körüli feszültségről. A cső felőli oldalára 27,1V-ot kapcsoltam, a szekunder oldalon 6,5 Voltot mértem. Ha nem tévedek, akkor van egy 27,1:1 impedancia áttételű trafóm. Az EL84 ajánlott terhelése 5k körüli, tehát ezzel a trafóval olyan 250 Ohm körüli hangszórót kellene használnom. Eddig jól gondolom?

Van ennek így értelme (250 Ohm) vagy menetzárlatos lehet?

Ahogy látom SE erősítő esetén a felmágneseződés ellen légrést kell hagyni (ezt az első két képen látható trafó esetén tudom ellenőrözni, hogy van-e?). Ez milyen összefüggésben áll a vaskeresztmetszettel? Lehet annyira túlméretezni, hogy ne kelljen a légrés?

Pontosabban meg lehet-e próbálkozni SE kimenővel a csatolt EAG TK 080 magjára? Átlagos minőségű gitárerősítő és a hobbi gyakorlása lenne csak a cél. Amennyiben teljesen esélytelen, érhet annyit az EAG trafó (át van ütve valamelyik tekercs, legalábbis ez van ráírva), hogy elcseréljem/eladjam egy nekem megfelelőre?
A hozzászólás módosítva: Ápr 19, 2020
(#) Ge Lee válasza moderboy hozzászólására (») Ápr 20, 2020
Az impedancia az áttétel négyzetével transzformálódik. Ha az áttételed (27,1/6,5) = 4,17 akkor annak a négyzete 17,38. Kizártnak tartom hogy az egy EL84-hez jó legyen, lehet hogy nem 8 ohmra dolgozott hanem 100V vagy hasonló kimenetre.
A második képeden mintha látszana légrés, de ezt a kép alapján nem lehet megmondani, ahhoz ki kellene venni a felső két csavart, és megnézni hogy a felső lemezek kijönnek-e onnan egyben, már ha EI a vas.
A TK080 feleslegesen nagy egy SE-hez, ráadásul M lemezes azaz fix légrése van (ha van), meg nem mondom mekkora. Lehet hogy jó lenne azzal a légréssel is egy oldalról összerakva, lehet hogy nem.
Ezeket és hasonló vasmagokat ilyen 3-5 ezer/db körül vesztegetik, itt is volt az apróban talán 1-2 hete.
(#) pucuka válasza moderboy hozzászólására (») Ápr 20, 2020
A fényképeiden kétféle trafó látható. Az egyik, amiről két kép is van EI magos, és (alig) láthatóan légrésesen van összerakva.
A másik a TK080 M magos, azon így nem látszik.
Az M magoknak a négy sarka közül 3 íves, a negyedik ferdén egyenesen letört. Ha légréssel van összerakva (egy irányból lemezelve) akkor az egész trafórt nézve a három sarka gömbölyű, a negyedik szögletes.
Ha légrés nélkülire van összerakva, akkor felváltva van lemezelve, így a gömbölyű, és a letört sarkok váltakozva láthatók.
A túlméretezett trafó nem oldja meg az előmágnesezési problémát, mert a mágneskörben (közepes erővonalhossz) a levegő (µ0), és a vas (µr) értéke között több ezres a különbség, így az levegőben (légrés), és a vasban futó erővonal hosszaknak is ilyen viszonyban kéne lenniük azonos mágneses térerősség esetén. Mivel a légrésben a mágneses ellenállás jóval (µr szer) nagyobb, mint a vasban, ezért csökkenti a vas előmágnesezettségét.
Ahogy előttem is írták, a trafó áttétele a feszültségek aránya (üresjárásban, a veszteségekkel nem számolva), az impedancia áttétel az impedanciák négyzetével arányos.
á2=Z1/Z2,
Ha a trafód menetzárlatos lenne, az azt jelentené, hogy a trafót rövidrezárt terheléssel méred, ez pedig nem az áttétel, hanem a szórt induktivitás mérési módszere.
A hozzászólás módosítva: Ápr 20, 2020
(#) CHZ válasza moderboy hozzászólására (») Ápr 20, 2020
Idézet:
„Van ennek így értelme (250 Ohm) vagy menetzárlatos lehet?

Egyszerűen kiderítheted, primer tekercsére köss 230V AC-t, 40W izzóval sorosan, ha erősen világít, akkor zárlatos lehet. Ha csak parázslik, kösd ki az izzót és járasd, ha nem forrósodik, biztos nem zárlatos.
(#) fery45 hozzászólása Ápr 20, 2020
Fiúk!
A menetzárlatos trafók szekunderjén üresjáratban (terheletlenül!) nagyon kicsi, vagy semmilyen feszültséget tudunk mérni. Viszont igen nagy az üresjárati primer áram. Az ilyen zárlatos trafót járatva erősen melegszik, sőt sokszor leég a tekercse! Vigyázat! ! Sokszor olyan trafóval találkozunk, mely nem 220-240 V-a méretezett, hanem primerje 110, vagy kisebb feszültségű. Ez lehet hangfrekis kimenő, fázisfordító, ...stb, is. A sorba kapcsolt izzós módszer a kis teljesítményű és ezért nagy primer ellenállású (impedanciájú) trafók mérésére alkalmatlan. 0,08 mm, vagy vékonyabb huzalú több ezer menetű primer tekercseknek több kOhm az ellenállása.
Üdv. H.F.
(#) deklinacio hozzászólása Ápr 22, 2020
Úgy döntöttem, hogy én is tekerek vadul. Úgy hajtottam a gépet, hogy vadabbul már nem is tudtam volna. Aztán a vad tekercseléshez a szélső menetek rögzítésére ezt a sárga színű öntapadós ragasztót használtam. Persze csak is kapton szalagból. Azt írták, az az igazi!
Félre téve a tréfát a "vad" tekercs csak annyiban vad, hogy nem pont menet-menet mellé van tekergetve. A fotó qvázi megmutatja, hogy miért nem lehet egy full szimmetrikus trafót megtekerni egy-két óra alatt. Tudjuk: full szimetria= a primer szimmetrikus az Utáp kivezetésre, a szekunder pedig a föld kivezetésre, a'la Tamura módra. Egy ilyen trafóval nagyságrendekkel kisebb torzítás, és zaj érhető el. Nemsokára építek újra egy 300B PP erősítőt. Már tervezem a kimenőjét, alig várom, hogy tekerhessem. Majd teszek fel róla fotókat. Ja, a fenti trafó Diyeramphoz készül, amiről itt olvashattok bővebben: https://www.hobbielektronika.hu/cikkek/arc_m60_hd_es_a_diyeramp_ero...k.html Felhívom a figyelmet arra, hogy a cikkben lévő elektronika megépíthető például Sowter kimenővel is. Azok nem szimmetrikusak, de az erősítő szépen szól azokkal is.
A hozzászólás módosítva: Ápr 22, 2020
(#) Ge Lee válasza deklinacio hozzászólására (») Ápr 22, 2020
Annak legalább nem trapéz lesz a négyszöge, már ha az egész úgy lett tekerve. A sok tévedés közt azért egyetlen igazságra sikerült rávilágítanod. A PP az akkor lesz jó (már amennyire egy PP jó lehet), ha valóban szimmetrikus a trafó. És a szimmetria az nem merül ki abban amit leírtál, annak a mágneskörre is szimmetrikusnak kell lenni. Ha nem szimmetrikus minden szempontból egy PP trafó, akkor még több páratlan harmonikust fog termelni=még rondábban fog szólni.
Ha nem felejtem el teszek fel holnap 3-4 különféle gyári PP elrendezést. Látszik rajtuk melyik az az 1 amelyik ezekből valóban szimmetrikus.
(#) fery45 hozzászólása Ápr 22, 2020
Kedves Kollégák!
Már írtam, hogy régi szaki vagyok és egy néhány dolgot már megéltem. Szerintem néhány dologról rettenetesen sokat tudunk vitatkozni.
-Rétegszigetelésről. Az elmúlt 80-90 év alatt a legkülönbözőbb anyagokat használták. Valamilyen viaszos papír, prespán papír, varnish vászon, triflex, különböző műanyag fóliák, ... stb. Ki tudja, hogy még mennyi féle anyag következhet. Gépíró- és barna csomagolópapírral is találkoztam.
-Impregnálás is sokféle volt. Gyertya viaszhoz hasonló, varnish lakk, titeron, kátrányoldat, festék ... stb.
-Tekercselésnél rétegszigeteléses, vadtekerés, méhsejt, korongos osztásos, fólia korongos...stb.
-Csévetestek is sokfélék. Külön-külön primer és szekunder, kétaknás, koncentrikusan egymásba helyezett primer és szekunder cséve test. Sokféle anyagúak. Gyakori a pabit és újabban műanyag.
Mindezek a trafók évtizedekig működtek kifogástalanul.
Sok gyári trafót kellett újra tekercselni a zárlat, leégés, huzalszakadás miatt. A legombolyításnál láttuk a gyári elrendezést.
Push-pull kimenők között volt olyan, hogy két huzalt összefogva tekerték fel a két anódot. Néhány év és zárlat! Költői kérdés: mekkora a két tekercs egymáshoz viszonyított- és önkapacitása.
Vad tekercseléssel jelentősen nagyobb a cséve kitöltése. Rétegszigeteléssel kevesebb hely kell, a kisebb tekercskapacitás vastagabb rétegszigeteléssel elérhető.
Push-pull kimenőknél a két anódköri primernek szimmetrikusnak kell lennie! Ez csak osztott csévével oldható meg. Az egymás fölé tekercselt esetben a felsőbe hosszabb huzalt kell tekerni, amitől az ohmikus ellenállás nagyobb. Kész az aszimmetria! Nagyon sokan így tekercselnek.
Lehet tovább folytatni. Én befejeztem. Egyesek zsenialitásán jót szórakoztam.
Üdv.:H.F.
(#) moderboy válasza Ge Lee hozzászólására (») Ápr 22, 2020
Köszönöm a válaszokat, megpróbálom elcserélni egy nekem megfelelő darabra.
(#) patkany válasza Ge Lee hozzászólására (») Ápr 22, 2020
Ne ez engem is érdekel!
(#) Ge Lee válasza fery45 hozzászólására (») Ápr 23, 2020
Kedves Ferenc, az első dolog amiben egyetértünk!
- Csatolok egy képet amin van 3 fajta elrendezésű PP kimenő, amiből ugye csak 1 szimmetrikus, a másik kettő nem az. És nem csak azért mert a külső rétegeknek nagyobb ohmos ellenállása van, hanem azért sem, mert ugye ahogy távolodunk a tekercs által körbezárt vastól, úgy lesz egyre nagyobb a mágneses erővonalak szóródása is, azaz a kívül lévő menetekben már kevesebb erővonal fog záródni. Mellékesen jegyzem meg, és nem is releváns a dolog mert mind különböző erősítő volt, de én hangra is egyedül a valóban szimmetrikus kimenőt hallottam jónak (újabb érv az SE mellett).
- A huzalokról. Sokan megfeledkeznek arról, hogy mire a huzaljuk a csévére kerül, van hogy 3-4 alkalommal is át van tekerve egyik csévéről a másikra. Ha közvetlenül csévéről csévére tekerik is mechanikai igénybevétel, nyúlhat, dörzsölődik, kopik. Olyankor meg pláne, amikor a műhelyben leteszi az illető a nagy csévét a földre, a másikat a gépbe, és eszeveszett tempóval elkezdi átpödörni, miközben a huzal tekeredik, néhol apró hurok is kerül bele, szemmel alig látni de kézzel simán érezni. Aztán arról is meg szoktak feledkezni, hogy a huzalon lévő lakk is öregszik. Erről is csatolok egy rövid leírást, ami ugyan már régi, de ma is aktuális, mert ugyan a lakkok is korszerűbbek lettek, de attól még öregszenek. Emiatt én trafó készítéskor eleve úgy járok el a sorokat illetően, mintha a huzal lakkszigetelése nem is lenne.
- És akkor maga a kimenő. Ugye, ha valaki ismeri egy trafó helyettesítő képét akkor azon látható, hogy a primer induktivitás függvényében a szórási induktivitás és a primer kapacitása az a két dolog, ami a trafó sávszélességét, ezzel együtt a négyszögátvitelét is befolyásolja, mivel ugye lesz egy párhuzamos rezgőkör a primer induktivitásából és kapacitásából, meg lesz egy soros rezgőkör szintén ebből a kapacitásból és a szórásból. Csatolok erről is három szimulációt, amin látszik hogy az optimálishoz képest melyiknek milyen hatása lesz az átvitelre.
(#) deklinacio hozzászólása Ápr 23, 2020
A fentebb, tekercselés közben lefotózott kimenőtrafó közben elkészült. Fogtam két DMM műszert, s rá is kötöttem a primer tekercs közepére, és a két végére őket. Mindez a fotón tisztán kivehető. A piros vezetéken két mérőzsinór van a két műszerről, a két fekete színű Anód kivezetésre megy a műszerek másik kapcsa. Az eredmény szépen szemlélteti, hogy un. osztott cséve nélkül is lehet szimmetrikus tekercset készíteni, a leírt módszeremmel. Sajnos mindkét műszerem nem tud induktivitást mérni, de mindenki elhiheti, hogy ha tudna, akkor mindkettőn az egész tekercs induktivitásának negyedét láthatnánk.
A hozzászólás módosítva: Ápr 23, 2020
Következő: »»   41 / 41
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu