Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kimenő transzformátor méretezése
 
Témaindító: 021, idő: Júl 28, 2008
Témakörök:
Lapozás: OK   26 / 26
(#) jani1987 válasza tdi75 hozzászólására (») Nov 6, 2018 /
 
Ha otthon leszek megírom. Nem kicsit feledkeztem meg róla.
(#) tdi75 válasza jani1987 hozzászólására (») Nov 6, 2018 /
 
Oké.
(#) tdi75 válasza tdi75 hozzászólására (») Nov 7, 2018 /
 
Lassan elkészül a kis nyavalyás

1.jpg

2.jpg
   
(#) Orbán József válasza tdi75 hozzászólására (») Nov 7, 2018 /
 
A sorszigetelő papírt 1.5-1.5mm-rel szélesebbre és becakkozni lenne jó, akkor a szélső menetek nem tudnak lemenni az alsó sorokhoz. Ha több darabot összefogsz, akkor akár körömcsipesszel is egyszerre többet tudnál cakkozni. Nézz vissza pár oldalt, van ilyenről kép.
Remélem, sikerrel jársz!
(#) jani1987 válasza tdi75 hozzászólására (») Nov 7, 2018 /
 
Itt van.
(#) Orbán József hozzászólása Nov 8, 2018 /
 
Üdv!
Elérkezett az idő, amikor életem első osztott kimenőjét fogom készíteni.
Egy barátomnak lesz, ha jó lesz neki, akkor kap ajándékba párat...
A rajz szerint és már másutt is láttam szakfolyóiratokban, ha az igazi szimmetriára törekszünk, akkor az egymás melletti kamrákba fordított tekercselési iránnyal készül a darab.
A középen elválasztó rekeszt résnyire kimarom, hogy a szekunderek folytatólagosan tekerhetők legyenek. Egyébként teli lennék kötéssel a szekundereket illetően.
A méret, jellemzők:
P: 50-60W
Va: 470-480V
Ra-a ~ 4k Rsec: 8 Ohm
KT88 csőhöz, vas ca. 18 cm2 M102 Rétegezés pr/sec 4:3
Ha jól saccolom, "csak" 5x kell a csévét megforgatnom.
Majd utólag pontosan megszámolom...
(#) Orbán József válasza Orbán József hozzászólására (») Nov 8, 2018 /
 
Idézet:
„Egyébként teli lennék kötéssel a szekundereket illetően.”

Ki, hogy csinálta, csinálja?
(#) tdi75 válasza jani1987 hozzászólására (») Nov 8, 2018 /
 
És ezekből a lemezekből hány darab van? Mert azt nem írtad. Így nem fogjuk tudni a vas keresztmetszetét. Az a másik dolog hogy mindegyik E lemezhez megvan az I lemez is?
(#) jani1987 válasza tdi75 hozzászólására (») Nov 8, 2018 /
 
Nyílván igen. A hiányzó adatokat hamarosan pótolom. Még a buszon vagyok.
(#) Cinema válasza Orbán József hozzászólására (») Nov 8, 2018 /
 
Nekem kézi tekercselő-gépem van, vagyis Én hajtom. Nem kell forgatni a csévét, ha a forgásirányt meg tudod változtatni. Balról-kívülről kezdve, tőlem elfelé tekercselek, majd jobbról-kívülről kezdve magam felé tekercselek, így tökéletesen szimmetrikus lesz a primer.

Üdv!
(#) Orbán József válasza Cinema hozzászólására (») Nov 8, 2018 /
 
Köszönöm a választ!
A géppel képtelen vagyok a másik irányban jól vezetni a huzalt.
Én se látom olyankor a helyes vezetést, de a gép sem működik sorvezetéssel fordított forgásiránynál.
A pozitív az, hogy ugyanígy fogok eljárni és a szimmetria is meglesz, csak a sablonon fordítgatnom kell a csévét. Szerencsére csak pár mozdulat.
A szekundert hogyan oldod meg? Kamránként, vagy átvíve résen egyikből a másikba?
(#) CHZ válasza Orbán József hozzászólására (») Nov 8, 2018 /
 
Ha kíváncsiságból próbálod ki, tesztelésre, megértem.
Én is kipróbáltam, rájöttem, több hátránya van mint előnye, átviteli minőség szempontjából.
(#) jani1987 válasza jani1987 hozzászólására (») Nov 8, 2018 /
 
Kis kiegészítéssel.
(#) Orbán József válasza CHZ hozzászólására (») Nov 9, 2018 /
 
Megkértek, hogy ilyen legyen, próbálom tudásom szerint.
A pr/sz közti szigetelést a jobb csatolás miatt a lehetséges legvékonyabbal csinálom majd.
Az A1 A2 tekercs DCR szimmetria miatt nem is volna erre szükség, de majd meglátjuk a többit is.
Érdekes a szórt kapacitás kérdése. Egy fórumtársunk - régebben még voltak hsz-ei e témában és többek szerint kiválóak a kimenői - nagyon jó induktív és riasztóan nagy mértékű szórt kapacitással készíti a műveit. Valamelyik szakíró könyvében szó esik arról, hogy minél vékonyabb a komplett tekercselés, közelebb az oszlophoz, annál jobb lesz hf szempontból a csatolás...
Más, külföldi szaklap kifejtése meg arról szól, PP-k primer lehetséges áramsűrűsége:
Under 30W 3,5-4 A/mm2
30-50W 3-3,5 A/mm2
Over 50W 2,5-3 A/mm2
(#) CHZ válasza Orbán József hozzászólására (») Nov 9, 2018 / 1
 
Egyik hátránya a rosszabb csatolási tényező, mivel ezzel a módszerrel két szekunder tekercs közé több sor primer kerül (általában). Tapasztalatom szerint, jobb a kimenő osztása, ha 1-1sor szekunder közé, max. 3 sor primer kerül, már így is van egy meddő sor.
A hozzászólás módosítva: Nov 9, 2018
(#) Orbán József válasza Orbán József hozzászólására (») Nov 9, 2018 /
 
Megnéztem a sémát, a következő a vastól kifelé:
2 sor szek //
2x primer 5 sorban
2 sor szek //
2x primer 5 sorban
2 sor szek //
2x primer 5 sorban
2 sor szek //

A séma, menetszámok, huzalvastagságok sok évvel ezelőtt Rózsa mérnök úr terve, egyéni kérésre.
Nem tudhatom, mennyire válik be, amíg el nem készül.
(#) CHZ válasza Orbán József hozzászólására (») Nov 9, 2018 /
 
Öt sor primer, két szekunder között, erre próbáltam utalni. Csatolási tényező gyengül.
(#) Orbán József válasza CHZ hozzászólására (») Nov 9, 2018 /
 
Köszönöm, nekem is kicsit gyanús, de teljesítem a kérést és az szerint megcsinálok egyet.
(#) Cinema válasza Orbán József hozzászólására (») Nov 9, 2018 / 2
 
"Gyári gépen" forgatni kell a csévét, mert annak csak egy irányban működik a tekercselése, előtolása, egyebek.
Nekem ez a kézi-gépem a régi Bognár-féle (vagy Bodnár-féle) tekercselő, lehet rá motort is szerelni, de eddig nem találtam jó motort hozzá. Mindegy, a huzalvezetés, előtolás, feszítés, sorvezetés megoldott, az irányt és a menetszámot kell kézzel "betáplálni".
Az osztott tekercseknél középen ki van vágva a cséve-középlapból kb, 1,2cm-es rész, itt tudom átvezetni a szekunder vastagabb vezetékét. A szekunder csak a két végén van kivezetve, középen nem szabad.
Kimenőtranszformátornál nagyon fontos, hogy a huzalmennyiséget kiszámoljuk, a szigetelésekkel együtt, hogy beleférjen az ablakba, méghozzá úgy, hogy ha lehet, akkor a lehető legvékonyabb huzallal dolgozzunk, ami arra a teljesítményre, adott J-áramsűrűség mellett még éppen elég.
Több idő megy el a számolásokkal, mint magával a tekercseléssel, de megéri. Igen, a vékonyabb tekercs kevésbé szór, jobb a csatolás, de magasabb a huzal-ellenállása, vagyis az Ohm-os veszteség magasabb. Valamit-valamiért, persze, ez nem olyan egyszerű, méretezni, számolni kell igen sok mindent.
Gyári transzformátoroknál is így vannak a méretezések, mert minden centivel több huzal, szigetelés és egyéb dolog drágítja a transzformátort, ami nem olcsó amúgy sem.
-
Kimenőtranszformátor 2xEL34-es végcsőhöz 55W-primer bemenő teljesítményre, 50W garantált kimenőteljesítmény 8Ohm-ra, következően alakult: (Hatásfoka, elektromosan kb. 91-92%-os)
Vasmag: SE 170c-pár, két darab cséve a két-oldalán. Keskeny, de hosszú tekercselési tér. (nem ideális, de ez van.) 4db teljesen azonos tekercset kellett így készítenem, a sztereóhoz.
Primer:2x1600menet 0,4mm-es kétszeres zománcszigetelésű huzallal a két fél-részen. 4x400menetes részek, ezek között a kétszer-három darab szekunder tekercs, 0,8mm-es kétszeres zománcszigetelésű huzallal tekercselve, egy sorban 160menettel. Egy csévén tehát van 4db primer-rész 400menetes, sorosan kötve és három darab szekunder, párhuzamosan kötve. A párhuzamosan kapcsolt szekunderek (a végén 6db!) nagyon pontosak legyenek, nálam rendben vannak(!) mert egy menet eltérés már óriási veszteséget okoz, előbb-utóbb leégéshez, menetzárlathoz vezethet. A 400 menet három sor, a szekunder pont egy sort ad ki, így viszonylag alacsony a szórt induktivitás és a lapos tekercsnek kisebb a szórt kapacitása is.
A primerek közé kerültek a szekunderek, így a (terhelt) szekunderek kevésbé szórnak, nem fújják ki az erővonalakat. A sorok között szigetelő-kondenzátorfólia, a primer-szekunder között még ezen kívül varnis-vászon, 0,35mm-es egy rétegben. Kívülről kétszeres kondi-fólia plusz varnis-vászon egy rétegben.
Nagy munka volt, sok-sok számolással, előkészülettel (szigetelések leszabása, cakkozás, szigetelőcsövek méretre vágása, stb.), huzalvásárlással, cipeléssel, stb. A jó kimenőtranszformátor ezért is drága, sok, pontos munkafázisból áll, amit szigorúan be kell tartani a jó minőség eléréséhez.

Üdv!
(#) pucuka válasza Cinema hozzászólására (») Nov 9, 2018 /
 
Ez abszolút így van. Kimenő trafó méretezése optimumok keresése, amit rengeteg (de legalábbis sok) oda - vissza számolást igényel, és utána gondos kivitelezést.
(#) Orbán József válasza Cinema hozzászólására (») Nov 9, 2018 /
 
Köszönöm! Már "ráfanyalodtam" a kondenzátor papírra, ami 0.04mm-es, volt egy századdal vastagabb prespán, annak nagyon jó tartása volt, de ezzel is jó lesz.
Annyi szerencsém van, hogy az a 3-4 féle kimenő már komplett gyártási infóval van, amiket csinálni fogok, igazából nem kell számolnom sokat.
A szekunderekről: 3 kimenőt bontottam vissza régebben, amikor csak 1 jeladós számlálóm volt, voltak is eltérések, pontosan ezért is bontottam vissza, vagy annyi mind, vagy nincs értelme.
Aztán kedves Fórumtárs segítségével enkóderes, programozható előre-hátra számláló került a gépre és már nincs mitől tartani.
Én is úgy gondoltam, a cséve középső osztását átvágom, réselem és így folytatólagosan mehetnek a szekunderek.
Még lehet, hogy CHZ fórumtárs tanácsait, tapasztalatát megszívlelve a jobb csatolás miatt módosítom a tekercsek felosztását, plusz 2 réteg szekunderrel, illetve 1 réteges legyen csak a szekunder és vékonyabbak legyenek a primerek, kevesebb sorból álljanak, stb. Majd ezután eltörpölök, hogy legyen.
(#) tdi75 válasza Orbán József hozzászólására (») Szo, 13:45 /
 
Nos Jó hírem van. Egyben van a trafó.
Mértem primer induktivitást, 5,73 Henry
Így lelkifurdi nélkül felcsattintottam a hálózati delejre. Gobdoltam ameddig nem tudom kimenőként elindítani, addig jó lesz a hálózati tesztüzem is. Legalább így hosszú tesztelést tudok csinálni. Szinte semmit sem melegszik. Egy 3 wattos izzót tettem rá terhelésnek. Reggel óta csacsog gagyog
(#) Orbán József válasza tdi75 hozzászólására (») Szo, 14:55 /
 
Jók az előjelek!
(#) tdi75 válasza Orbán József hozzászólására (») Szo, 20:12 /
 
Gyakorlatilag reggel nyolctól fél háromig folyamatosan ment, aztán amikor hazaértem fél négytől majdnem hétig.
(#) Orbán József válasza tdi75 hozzászólására (») Vas, 6:42 / 1
 
Géppel sem megy ám ripsz-ropsz. Egy kimenő elvisz egy napot. Főleg, ha jól szeretném csinálni. Vagy hozzá se fogok.
(#) tdi75 válasza Orbán József hozzászólására (») Vas, 11:45 /
 
Őőő... nem a tekercselés hanem a test üzem
A tekercselés gyakorlatilag kilenc nap volt. Igaz géppel, de nem motoros. kézi huzalvezetés, és kézi tekerés egy kurbli segedelmével. A menetek számolására egy elektromechanikus számláló volt a segítségemre.
Látszólag jónak tűnik. Sajna még nem tudom erősítőre kötni. Jelenleg csak egy PP van kéznél, ez meg SE végfokba való.
A hozzászólás módosítva: Vas, 11:47
Következő: »»   26 / 26
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu