Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kimenő transzformátor méretezése
 
Témaindító: 021, idő: Júl 28, 2008
Témakörök:
Lapozás: OK   35 / 35
(#) jani1987 válasza jani1987 hozzászólására (») Pé, 17:42 /
 
Ha nem vagyok biztos a hosszában max kihúzom a 100 méteres pályán (Gaflyék tudják hol van) És rámérek a szalagossal ami plusz 50m.
(#) deklinacio hozzászólása Pé, 18:19 /
 
A mérésekkel bemutatott trafó alapadatai az alábbiak:
P=35Watt
Raa4k
Rt=6,3 Ohm
RDCp=51,3 és 51,4 Ohm
Lp1-2= 4,4H illetve 4,4H
Lp a-a=19,36H
Szórt induktivitás=2,4mH
Np=1778 M D=0,28mm
Nsz=82M D= 2X0,9mm
B= 0,55 T
A trafó primérje teljesen szimmetrikus a középleágazásra, mert úgy szép a hangja. Jól írta a kollega feljebb. A trafó egyébként 8 osztással készült, és pentódához.
(#) TAttila77 válasza deklinacio hozzászólására (») Pé, 18:26 /
 
De azért, ha már annyit írtál róla, igazán betehetnél egy jobb képet a híres új műszeredről. <ár kíváncs lennék rá, hogy néz ki.
(#) deklinacio válasza pucuka hozzászólására (») Pé, 18:28 /
 
"A tekercs osztásokkal elérhető az önkapacitás csökkentése,"
Minnél kevesebb osztás annál kisebb a szórt kapacitás. Viszont annál nagyobb a szórt induktivitás. A hangfrekis tartományban a szórt kapacitás egy okosan megtervezett trafó esetében nem sokat zavar. Talán csak a rezonancia pont helyét befolyásolja. M vasat már nem gyártanak anyagtakarékossági okokból, azt leginkább a MÉH telepről lehet beszerezni. Az EI gyártható hulladékmentesen.
Csak mondom.
(#) deklinacio válasza TAttila77 hozzászólására (») Pé, 18:41 /
 
Jó kis műszer, de nem olcsó. Például olyat is lehet vele csinálni, hogy 0-1, 0-10, illetve 0-100 Watt kimenőteljesítményig (az erősítő kimenetét figyelve) változtatja a bemeneti feszültséget, és kb 2 perc alatt felrajzolja a THD-t a kimenő teljesítmény függvényében. Vagy pl az sem rossz, hogy 20 MHz-ig van benne spektrumanalizátor. Eddig egy félprofi hangkártyával mértem, az is jó volt, csak körülményes, meg 90kHz felett nem mért. Ráadásul a differenciál mérés miatt csak monóban lehet vele mérni. Éppen ezzel a kimenőtrafóval hasonlítottam össze az új technikát a régivel. Egyforma eredményeket produkáltak. Ez az új kütyü sztereóban tud mérni, csak még nincs annyi kábelem hozzá. De van benne logikai analizátor is a DAC építőknek, meg hálózatelemző, meg hanggenerátor, meg Volt mérő, meg programozható táp, meg be és kimeneti impedancia mérő, meg LP korrektor mérő. Szal jó kis kütyü, az a neve, hogy Analóg Discovery2. Persze kellenek a progik is hozzá. No meg most tanulom. A potros mérés a jó kimenőtrafó készítés elengedhetetlen alapkövetelménye.
A hozzászólás módosítva: Pé, 18:45
(#) deklinacio hozzászólása Pé, 19:10 /
 
Hogy nekeresgéljétek itt egy link:
https://youtu.be/1rOvdsxQVTY?t=1716
Éppen azt mutatják, hogy kilehet dobni az összes műszert.
(#) jani1987 válasza deklinacio hozzászólására (») Pé, 19:19 /
 
Ha lomtalanítasz akkor szóljál a többieknek előtte.
(#) TAttila77 válasza deklinacio hozzászólására (») Pé, 19:28 /
 
Ez pont olyan neked most, mint nekem az új digitális keverőpultom. két hónapja már megvan, de még mindíg ismerkednem kell sok dolgával. (Nagyon nemszeretném, ha egy nagyobb koncert közepette egy-két nagyobb feladat miatt ha belenyúlok az agyába, ne a fejem vakarásszam és csak lessek ki a fejemből, vagy tudjam mitörténik)
(#) mohinger válasza TAttila77 hozzászólására (») Pé, 19:57 /
 
Én egy hónapja voltam hallásvizsgálaton és tényleg csak 8kHz-ig mértek!
125-250-500-1k-2k-4k-8kHz-es pontokon.
Gondolom úgy vannak vele, hogy jójaz a parasztnak. Rá is kérdeztem, hogy miért csak 8kHz-ig mérnek. Az volt a válasz, hogy miért, mit akarok hallani, a denevéreket?
(#) TAttila77 válasza mohinger hozzászólására (») Pé, 20:49 /
 
Elég nagy szégyen. 8kHz! Na ez a freki pl. a a rézfúvósok, vagy dob szettben a cinek /különböző tányérok/ fémes hangját hozza kiemelve kicsit. Ez csak egy kezdésnek, de innentől felfelé történnek a zene szép dolgai még. A 18kHz-ről nem írok semmitÉpp az imént írtam egy fórumtársnak, hogy mikor a hangrendszer előtt dolgozok 30m-re a pult elött, simán hallom a 18kHz-t, ha belenyúlok. Hálistennek még mindíg nagyon jó aallásom.
(#) granpa válasza jani1987 hozzászólására (») Pé, 20:51 /
 
A 0.1-0.15-ös drótot nem ajánlott 50-100 m hosszakra kihúzni. Többször elszakad, feltekeréskor "macskásodik". Méréssel meg lehet saccolni, hogy elég-e. Ablak 9.12 cm2?!
A hozzászólás módosítva: Pé, 20:58
(#) TAttila77 válasza granpa hozzászólására (») Pé, 21:10 /
 
Az hétszetség, de hadd csinálja. De lehet édes kevés lesz az a 100m drót neki, de még 300m is.
(#) jani1987 válasza TAttila77 hozzászólására (») Pé, 21:13 /
 
A külső méret alapján is 500 méter legyen fixen de 340 legalább.
(#) jani1987 válasza granpa hozzászólására (») Pé, 21:14 /
 
A mérésbe mindent leírtam és azt hiszem igen.
(#) granpa válasza jani1987 hozzászólására (») Pé, 21:38 /
 
Valami nem gömbölyű! Ez a vaskeresztmetszet (3.6 cm2) kb. EI 60-nak felel meg. Annak ablaka max. 3 cm2. Valamint a huzal hely (primer) 1.3 cm2 nálam, és még a kitöltési tényezővel nem is számoltam (0.8 profiknál, de inkább csak 0.6-0.7). Azzal 1.6-2 cm2. A primer huzalhossz ~600-650 m.
(#) jani1987 válasza granpa hozzászólására (») Pé, 21:48 /
 
A lemez oldal méretei: 85x85. Ablak méret: 16x57mm toló mérővel.
(#) fery45 hozzászólása Szo, 11:21 /
 
Kedves pucuka!
Igazad van a felső hangfrekvenciás sávról. De gondold át, hogy a mikrofonjaink és hangszóróink felső határfrekvenciája hol van. Ugyan ez mondható a különböző hangszerek hangszedőiről is. 19 kHz a sztereo pilot jele. A kétszerese 38 kHz. A nem tökéletes szűrők után jelen van a hangban. Ki hallja ezt?
Említed a fázis menetet. A hangszóró tömör vasmagos tekercs, jelentős induktivitással! Minden induktív fogyasztón az áram késik a feszültséghez képest. Érdemes coszinusz fit mérni különböző frekvencián, az egyszerűség miatt, szinuszos jellel. Ezek után hangváltóval működő több utas hangfalat hallgassunk!
Kedves Ge Lee!
Valóban a TK782 kimenő a legjobb minőségű gyári trafó volt, és még most is. A legjobb minőségű erősítő volt a AE782/A típus EL84 csövekkel. Az AE 211 szereoban ezeket használták ECL86 csövekhez. Ez már gyengébbre sikerült. Az EL84 és ECL86 pentódája nem volt egyforma.
Kedves TAttila77!
Én is vártam a magasabb frekivel történő mérést, de nem mérnek. 50 éve dolgozom hanggenerátorokkal, és vizsgálom magamat és rádió barkács szakkörös diákjaimat. 21 kHz volt a legnagyobb freki amit hallottak diákjaim közül néhányan. Zenét hallgatva senki sem jelezte a 20 kHz teljes kiszűrést. Persze mindenféle jelzések voltak, amely adatok nem voltak hitelesek. Sokat tudnék erről mesélni.
Tisztelettel:H.F.
(#) pucuka válasza fery45 hozzászólására (») Szo, 11:37 / 2
 
Félreérted. Nem állítottam soha, hogy hallod a 38 kHz -es frekvenciát. De ha a 15 kHz -es jel első harmonikusa hiányzik a hangképből azt érzékelni fogod annak ellenére, hogy nem hallod.
De még nem is annyira ez a fő probléma, hanem ha szűrővel sávhatárolt jeleket nézed, ott a határolási frekvencia környezetében drasztikusan változik a fázismenet. Ez az, amit vagy hall valaki, vagy nem. Ez igaz a sztereó jel, a hangváltókra, és a digitalizálás során használt sávhatárolásra is. Azért szerencsére az ebbe a sávba (15 - 21 kHz) eső komponensek zenei műsorban viszonylag alacsony szintűek így nagy hatásuk nincs, de azért érzékelhetőek.
Bár egy mikrofon, vagy egy hangszóró amplitúdó, és fázismenete többnyire elég egyenetlen, de azért nincsenek benne akkora drasztikus változások, mint egy szűrőben.
A hozzászólás módosítva: Szo, 11:42
(#) szsrobert válasza pucuka hozzászólására (») Vas, 6:47 /
 
Keszitsetek 8 bites wavot. Elso Byte FF, a tobbi 80(csend). Jatsszatok le 192kHz-en. Halljatok?
(#) marone hozzászólása Vas, 8:32 /
 
Mikor a MM -ban végigpróbáltam a fejhallgatókat, simán kihallottam hogy melyikek azok amelyiknek az átvitele 18-20-22KHz -ig van, vagy esetleg 30-35KHz -ig.
A kisebb sávszélességű tompább (talán ezt lehet mondani rá) hangú volt.
(#) Ge Lee válasza fery45 hozzászólására (») Vas, 9:39 /
 
Szerintem meg pont fordítva volt, bár nem tudom ha a "minőség" szót a műszaki paraméterekre érted. A 782/A-ban és a 211-ben is ugyanaz a kimenő volt, még a kapcsolásuk is szinte megegyezett, azzal a különbséggel amit említettél, hogy a 782/A-ben külön volt a két cső, a 211-ben pedig egy búrán belül. Nekem volt mindkettő, és ég és föld különbség volt a két erősítő hangzásában, hiába volt szinte ugyanaz a 2 kapcsolás, és ugyanaz a kimenő. A 782/A hangja gyakorlatilag egy teljesen kommersz, olcsó félvezetős hifiére hajazott, míg a 211 már már a pentódáktól eltérő, kellemes lágy hangú volt. Ebből is látszik, hogy ahogy a félvezetős erősítők esetében sem jelent a műszaki paraméter az égvilágon semmit sem (nem az fog szebben szólni amelyik 200kHz-ig átvisz és 0,001 a THD-ja) addig a csöveseknél ez éppen ugyanígy van, egy, akár szuperül elkészített kimenő önmagában nem garancia arra hogy a felhasználásával egy szép hangú erősítő lesz a végeredmény. Egy csöves egyedi hangzásvilágát nem a jó műszaki paraméterei adják, attól csak kommersz, semleges, átlagos lesz, hanem a harmonikus tartalmának egyedisége. Attól lesz lélekmelengető. Ezt számtalan esetben megtapasztaltam, most hogy már magam is tekertem egy két kimenőt, ez végleg be is igazolódott.
Műszaki ember lévén ugyanis azt vártam, hogy ugyanabban az erősítőben a sokkal jobb műszaki paraméterű kimenő fog számomra szebben szólni, és érdekes módon nem így lett...

És hogy mennyire a harmonikus tartalom számít azt magadon is kipróbálhatod ha van rá alkalmas műszerezettséged. Hallgass meg egy tiszta, mondjuk 12kHz-es hangot, majd hallgasd meg ezt úgy is, hogy hozzáadod -30dB szinttel a páros harmonikusát, aztán úgy is, hogy ugyanilyen szinttel nem a páros, hanem a páratlan harmonikusát adod hozzá. De ugyanezt elvégezheted lejjebb is, akár az 1kHz-es hanggal. A félvezetős erősítőkétől eltérő harmonikus tartalom az egyetlen ok (legalábbis én mást eddig nem találtam) ami miatt egyáltalán értelme van csöves erősítő építésébe kezdeni.
(#) deklinacio válasza fery45 hozzászólására (») Vas, 11:52 /
 
"Említed a fázis menetet. A hangszóró tömör vasmagos tekercs, jelentős induktivitással! Minden induktív fogyasztón az áram késik a feszültséghez képest. Érdemes coszinusz fit mérni különböző frekvencián, az egyszerűség miatt, szinuszos jellel. Ezek után hangváltóval működő több utas hangfalat hallgassunk!"
Ez a fázis nem az a fázis, amit mérünk a hifiben. Ez utóbbiban a fázis-frekvencia diagrammot vesszük fel, már aki tudja. Nézd meg az előzőoldalon ezt a diagrammot. Rájössz, hogy a felharmonikusok megszólalásának idejét befolyásolja, s azzal a hanghűséget. Ezenkívül az erősítő frekvencia átvitelét is ehhez a fázis diagramhoz kell "butítani" az NFB miatt. Gondolj bele: a sávszéleken rossz fázisátvitel egy bizonyos frekin túl annyira torzul, hogy az NFB-ből PFB lesz, és az erősítő gerjedni fog. Általános hiba szokott ez lenni az amatőröknél. Gerjed az erősítő magasfrekvencián. Az alábbi fotón egy kimenőtrafó fázis-frekvencia diagramját láthatod 200kHz-ig. Annak az erősítőnek, ahová ezt beépítik, nem szabad 40-42kHz frekvencia feletti nyílthurkú erősítéssel rendelkeznie. Különben gerjedni fog. Aki ezeket nem veszi figyelembe, az nem erősítőt tervez, hanem csak barkácsol.
A hozzászólás módosítva: Vas, 11:53
Következő: »»   35 / 35
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu