Igen, köszi. A Maxwell egyenletek levezetése nem menne csuklóból, de Ohm törvénye nekem is megvan. Azért lőttem be 1-2 kW-ra, mert a legtöbb háztartási elektronikai cuccra, barkácsárura pont kevesebbet írnak, mint 2000W. Mondjuk egy nagyflex már inkább 2k felett van. Porszívó motor jellemzően 1200-1600W. Hajszárító is valahol ott. Mosógép motort mondjuk nem tudom, de valahol az is ebben a sávban lehet érzésem szerint. Aztán persze az más kérdés, hogy mi van ráírva, és mi a valóság. Pont erre lenne jó egy 2kW körüli teljesítményű táp, hogy az ilyeneket biztonsággal ki tudjam méricskélni. A szabályozhatóság meg arra, hogy ha kisebb vackokat javítanék (AC adapter, dimmer, miegymás), akkor az se legyen probléma.

Ami az árat illeti, pont ezért nem értem, hogy mi kerül egy ilyen cuccban 190k-ba, ha az alkatrészek megvannak ennyiből. Valahol elrejtettek benne egy aranyrögöt? Fűszoknyás szűzlányok csavarozták össze Óceániában? Mondjuk egy olyan tippem azért van, hogy ez mégiscsak veszélyes üzemnek számít, és lehet, hogy mindenféle engedélyeztetési eljárási költségek is vannak, ami mondjuk triplája az anyagárnak, vagy ilyesmi. De egy DC táp is hasonló eszköz, olyat mégis lehet venni már 30-40 ezerért is (ha nem is nagyon jót). Szóval ez misztikum...

Építés: ja, egyebek mellett azért is keveredtem ide, mert felmerült, hogy esetleg építek magamnak egyet. A Youtube tele van lelkes amatőrökkel, akik maguk építenek labortápot, de azoknak a többsége mondjuk számítógép tápot épít át asztali táppá, vagy ilyesmit. Akkor viszont már nem állnék neki nulláról megtervezni egyet, hanem bepróbálkoznék valami egyszerűbbel. Tudtok esetleg javasolni valami linket, ahonnan le lehet tölteni kapcsolási rajzokat/műszaki rajzokat például labortápokhoz?

Szia!
Szerintem pont abban a topikban vagy most. Nézzél szét, van pár nagyon JÓ!

A gyártó haszna ! Ez a " kit - hogyan lehet becsapni " kategória.



Ezeket egy triak fázishasításos teljesítményszabályozóval is tudod manipulálni, úgy nagyjából ~2.000Ft -ért.


Ha automata mosógép, azt semmivel ne akard szabályozni, mert a benne lévő elektronika nem fogja díjazni a tevékenységedet és könnyen nagyobb háztartási költségekbe vered magad. Ha hagyományos, akkor a fentebb említett módszer részben használható, de nem kielégítő.
Aszinkron motor fordulatszámát frekvenciaváltóval tudod szabályozni.

A Youtube -al vigyázz, mert ott megtalálsz mindent és ugyan annak az ellenkezőjét is filmekkel alátámasztva. Senki nem tudhatja melyik a valós.

Ha jó DC labortápot akarsz, olvasd el ezt a topikot ( elég visszamenni a 600. -ik oldalig ) és válassz igényeidnek megfelelőt. A maximális segítséget megkapod az építéshez. ( Sőt mást is, ha igényled … )

Valószínűleg a gyártó is vastagon benne van ebben, de a másik tippem a méretgazdaságosság: DC labortápot minden bokorban találsz, nagy rá az igény, sokan szórakoznak mikroelektronikai projektkékkel. AC labortápot meg kevesen használnak, így magasabb a gyártási költsége. De mindegy is, beletörődtem, hogy ez ennyi.

"triak fázishasításos teljesítményszabályozó", igen, ez megvan, a működési elve is, már csináltam is ilyet magamnak (pontosabbban egy régi porszívó rossz szabályozóját javítottam meg úgy, hogy kb. minden komponenst kicseréltem rajta, valószínűleg a triggerdióda volt amúgy a hunyó). Viszont így magyarul nem láttam még leírva, és már egy ideje keresem, hogy mi a magyar megfelelője a Phase-fired Controllernek, nagyon köszi! (tök komolyan, néha idegbeteg vagyok attól, hogy az ilyen műszaki cuccok magyar megfelelőjéhez fél órákat kell túrni a netet, mert ezek nem ilyen sztaki szótár kategóriák...)

Ezek a motorok nem csak ilyen kontextusban jönnek amúgy elő, hogy "javítsuk meg a mosógépet", hanem kísérleti szempontból is (láttam már mosógépmotort, amiből ventillátort, faesztergát, fűrészt, miegymást építettek). Én inkább mindent arra használok, amire való, és ha lehet megjavítom, de nem szoktam kidobni olyan cuccokat, amik még akár bármire is jók lehetnek...

@nandika76, olyasmi linkre gondoltam, mint ami régebben a Műszaki TT volt (ha érted, mire gondolok), de persze, nagyon köszönöm az eddigi segítségeteket, vissza fogok olvasni, ameddig lesz türelmem. Csak az a félelmem, hogy pont a fentebb jelzett okokból a fókusz itt inkább a AC-DC labortápokon lesz, nekem meg most pont nem az kell, de mindegy, az is érdekel. Amit megtanulsz, annyival is több vagy...

Nem tudom ugyan arról beszélgetünk-e, de ezekben a szabályzókban egy Diac nevű alkatrész szokott lenni. Rajzjele olyan, mint két egymás mellé tett, egymással szembe néző Dióda. Kis üvegtokos, olyan mint egy 4148 -as dióda, csak ez ( mostanság ) kék színű. ( Ez utóbbi nem alkalmas az azonosításra, mert ahány gyártó, annyi féle lehet. )
Ez épp pont nem kék: Diak

És akkor el is érkeztünk a terminológiai kavalkádhoz. Igen, tudom, mi az a Diak, de bizonyos szubkultúrákban ezt mégis triggerdiódának hívják. Lásd például itt, tőlük rendeltem: Link Nekem DB3-as kellett, a porszívó motorokban ahogy eddig néztem ilyenek vannak.
Plusz valamilyen triak, jellemzően BTA12-600B, BTB12-600BW, stb stb, ahogy az adatlapját néztem, a BTA szigetelt, a BTB nem az, a 12 az az áramerősség 600 a feszültség. A végén lévő betűt, na azt nem értem, ha azt valaki elmagyarázza, hogy mi a különbség az anglikán nyelven "snubberless" vs. "standard" triak közt (és elmondja mi a snubberless magyarul, ha van egyáltalán megfelelője magyarul), azt megköszönöm. Lásd itt, 12-13. oldal: Link

Ha egy kapcsolóval (triak) induktív áramkört kapcsolgatsz, az önindukció miatt a megszakításnál feszültség csúcs keletkezik, aminek a nagysága az induktivitástól, és a megszakítás sebességétől függ.
Ez a feszültség jobb esetben visszagyújtást, rosszabb esetben átütést okoz. Ezt a feszültséget csökkenti a "snubber" áramkör, ami a kapcsoló eszközzel párhuzamosan egy sorbakötött kapacitásból, és egy ellenállásból áll.
Ha a kapcsoló eszköz bírja a túlfeszültséget, vagy bele van integrálva a cnubber áramkör, akkor snubberless, egyébként standard.

Ne akarj "szó szerint" fordítani semmilyen nyelvről semmit, mert úgy jársz mint Googli. Különösen ne műszaki szöveget, mert akkor eljutsz a "csingol" nyelvhez ...

Ahha. És a snubberless-nek van bármi előnye a standardhoz képest? Van olyan szitu, amiben jobb a snubberless? Vagy ez csak ilyen kötségkímélő történet, hogy vehetsz drága túlfeszültség védelmeset, meg olcsó anélkülit?
@Egri Frédi: ja, ezért vagyok hálás a "fázishasításos teljesítményszabályozóért" is, mert a források, dokumentációk nagyrésze angolul van, itthon jellemzően az ilyen fórumokról meg szájhagyomány útján derül ki, hogy a gyakorlatban mit minek hívnak. Aztán persze van olyan is, hogy műszaki szleng. Beszélgess el egy építőmunkással, ott aztán repkedni fognak a vinklivasak meg a wagózás meg a kapszli meg a düzni...

Pucuka fórumtárs tökéletesen elmondta a lényeget.
Más szavakkal: ha váltakozó feszültséget vezetsz induktív vagy kapacitív terhelésre, akkor az áram és a feszültség "elcsúszik" egymástól. Ha nem tanultál ilyesmit, ezt itt elég nehéz elmagyarázni.
Viszont kipróbálhatsz valamit ( remélem nem feszítenek meg az ötletért ), tizenéves fejjel én is kipróbáltam ... Fogsz egy tekercset vagy kisebb ( 10 - 20VA ) trafót és egy 4.5V -os laposelemet. ( Nem kell nagyobb !!! ) A tekercs egyik végét kösd fixen az elem egyik sarkára - mindegy melyikre. A másik végét fogd úgy a kezedbe, hogy elektromos kontaktusban legyél vele. A másik kezeddel fogd meg az elem másik kivezetését és érintsd hozzá az egyik kezedben lévő vezetéket egy pillanatra, majd szakítsd meg az áramkört. Ha elsőre nem sikerül, próbálgasd egy kicsit ... Aztán oszd meg a tapasztalataidat ... Ezért van "kétféle" triak.
Gyorsabban megérted, mintha 2 napig olvasgatod az induktív és kapacitív terhelések váltóáramú áramkörökben való viselkedését. ( Aztán ha már megy a "gyakorlat", elolvashatod hozzá az "elméletet" is ... )
Egyébként minden szakmának megvan a saját zsargonja, amit szintén meg kell tanulni - akár az elméletet.

Sőt, az elektronikának a közös "nyelve" a kapcsolási rajz, bár annak is vannak nyelvjárásai.
Ha valaki el kíván igazodni ebben a világban, meg kell tanulni "olvasni".

Ja, ja ...
Az egyiptomi hieoglifák sem csak krikx-krax -ok, annak aki el tudja olvasni őket. Egy kapcsolási rajz sem "kínai", ha az áramköri "elemeket" el tudjuk olvasni. Sajnos/szerencsére(?) egyre több ismeretlen "szó" bukkan fel e nyelvezetben. De, ahogy Lőrince Lajos mondotta volt: "Nyelvünk folyamatosan fejlődik ... "

Van elérhető magyar irodalom is Triac és kapcsolástechnikája
Ez a könyv is foglalkozik a témával Gyakorlati elektronika

Szia!
Először is azt kéne tisztáznod magaddal, hogy mennyire kell "finom" szabályzás.
Ha csak a fentebb írt kisebb-nagyobb háztartási gépek tesztelésére kell, ahhoz fölösleges egy általad írt "AC labortáp".
Ha már építeni szeretnél, akkor javaslom az ilyen békebeli Kaposvári leválasztó transzformátort. Ezekből van 630 VA-es, és afölötti teljesítményű is. Mivel két különálló csévéje van, az alsó a primer, ehhez nem is kell nyúlni, bőven elbírja a jelenlegi 230 V-os hálózatot.
Akkor jöjjön a lényegi leírás, amit már néhány esetben elkövettem én is. Kell hozzá a teljesítménynek megfelelő tekercselőhuzal, és két yaxley kapcsoló (az egyik 10 állású), amik bírni fogják az átfolyó áramot.
Még eredeti állapotban bekapcsolom, lemérem a szekunder feszültséget. Ezután szétszedem, letekerem a szekundert, megszámolva a meneteket, így megvan a voltonkénti menetszám. 2 szekunder tekercs készül, az egyik 200 V-os, 100 V-nál leágazás, a másik 100 V-os, 10 V-onként leágazásokkal. Ezekből már kikövetkeztethető, hogy lesz egy olyan biztonsági trafó, aminek a kimenete 0-300 V-ig 10 V-os lépésekben kapcsolható, a terhelhetősége pedig a felhasznált trafótól függ.

Bocs, nem kötekedni akarok...csak a Tanár Úr "cz"-vel írta a nevét..

Igazad van, de már nem tudom módosítani ...

Semmi gond!

Szoktam én szakirodalmat is olvasgatni, amennyire időm engedi, csak többnyire angolul, mert azok könnyebben hozzáférhetőek. Ez pl. egész jó bevezető könyv: Link
Az általad említettek pl. mindkettő antikvár könyv, és épp "nincs megvásárolható példány".
Rengeteg jó szakkönyv van a piacon, csak sajnos nagyon kevés olyan, ami igazán jó tankönyv is lenne. A bevezető jellegű könyvekkel általában az a bajom, hogy túl elnagyoltak, gyakran több kérdést vetnek fel, mint amit megválaszolnak. A "haladó" tankönyvek meg ott kezdik, hogy lerakják az alapokat, egy kis gyorstalpaló elektrodinamikával, lineáris algebrával, vektoranalízissel, stb. stb. Utána meg pár fejezetben szépen explicit módon levezetnek mindent, de általában túl elméletiek, inkább fizika könyvek, mint alkalmazott elektronikai könyvek, és olyanok, mintha a szerző magának írta volna.
Azért saját erőből a két könyv prototípust kombinálva le lehet szűrni a lényeget. "Nincs királyi út!" Csak, hogy én is idézzek valakit.

Én meg csak építgetem a tápokat ...
Itt van néhány hozzájuk való sönt mutatóba.

Szerintem mindkettő elérhető elektronikus formában. Csak azért linkeltem be a könyveket mert a magyar elnevezésekkel kapcsolatban írtad, hogy nem ismered azokat, mert csak angol dokumentáció van. Nem tudom hogy mennyire haladók/kezdők ezek a könyvek, csak ha szeretnéd tudni a magyar helyes elnevezéseket, akkor azok biztosan benne vannak .

A Gogli így fordít műszaki nyelvet

Tetszőleges bölcsész (angolos) lefordítja kb. így, ha nem vágja a témát. A műszaki szaknyelv nagyon más kávéház.

Azért van ettől roszabb is ... Amikor egy tudományos, ismeretterjesztő adást nézek a TV -ben és véletlenül a szakterületem vájkálódnak, tudnak akkora marhaságokat fordítani, ha én ilyeneket mondtam volna az államvizsgán, most biztos nincs diplomám. De valószínűleg el se jutok odáig ...
Pedig ezeket Magyarországon, magyar anyanyelvű emberek fordítják és jobb helyeken szakértők(?) lektorálják(?)

Az első meg is van (a triakos). A másik sajnos nincs, de találtam egy olyat (nem tudom, ismeritek -e), aminek azt a lényegretörő címet adták, hogy "Tápegységek, stabilizátorok, akkumulátor töltők, szabályozó áramkörök, tirisztorok és triackapcsolások". Ha jól látom valami sorozat második kötete. Ez mára jó is lesz esti olvasmánynak...
Gógli: úgy általában minden szaknyelvbe beletörik neki a bicska, de ez nem is csoda. Próbálja meg bárki lefordítani 100 nyelvre a fázishasításos teljesítményszabályozót... vagy a fémzárolt vetőmagot... vagy a szerződéskötéses akarathibát...

Na ilyen trafó nekem is kéne! Hol lehet kapni?

Szöveg értés !
Az árak 3 - 500VA -es leválasztóra értendőek. Az meg itt az apróban is fellelhető - alkalom adtán.

Ha érdekel, van egy ~5kVA -es szabályozható toroidom, dobozolatlanul, kisebb hibával. Eladó ...

A kérdező 1-2kW-rol beszélt, a 250000Ft-os ár is 1,2kW-os berendezéshez tartozott, ezzel szembe állítani egy 3-500W-os trafó árát kicsit félrevezető lehet!

Sziasztok !

Nemrég írtam, hogy elszállt az áteresztő tranzisztor a kínai csodatápomban, kijutott a nyers tápfesz a kimenetre és tönkre tette amit vizsgáltam, egy LED kijelzőt.
Az jutott eszembe, hogy ki lehetne-e védeni ezt a dolgot úgy, hogy egy figyelő áramkör nézné a kimeneti feszültséget, és ha túl sok, akkor leválasztaná a kimenetet.
Nyilván az észlelési-kapcsolási idő miatt nem minden esetben lenne hatásos, de pl. a fenti esetben a LED megmenekülhetett volna.
Létezik ilyen a gyakorlatban ?

Azért érdekes, hogy rövidzárba ment át a kimenö tranzisztor. Az esetek többségében inkább meg szokott szakadni.
Valamikor régen létezett egy érdekes tirisztoros védelem, most nem jut eszembe melyik gyári tápban láttam, ahol a tirisztor hiba esetén simán rövidrezárta a kimenetet és repült a biztositék. Ha eszembe jut hol volt szolok. Sokat kinlodtunk vele, mert a tuláramra is kapcsolt a tirisztor és ilyenkor mindig biztositékot kellett benne cserélni.

Simán megoldható olyan gyors védelemben is, hogy semmiben nem okoz kárt, az elszálló szabályozó tranzisztor hibája... Egy komparátor kell hozzá, és egy teljesítmény FET. Ez utóbbi kapcsolóként(így hűtést sem igényel) van sorba kötve, megfelelő ponton(mondjuk bemenet környékén), közvetlenül vezérli a komparátor kimenete, aminek a bemenete a szabályozó poti és a kimenetről visszaosztott feszültséget hasonlítja össze. Célszerű egy diódával a kimenetről jövő feszt csökkenteni, ekkor a védelem akkor kapcsol be, ha a kimenő fesz rendellenesen megnövekedne kb 0,6V-al...