Igen, ismerem.Csak itt fennebb tanácsolták, hogy mivel nem ismerem a cellák kapacitását, ezért a legbiztonságosabb ,ha egyenként töltöm, addig amig kimérem.

Megcsináltam a kimutatást...

Ez igen, ez elég jó eredmény.A statisztikához is gratulálok.

De ez a kapacitás mérés is relativ,legalábbis az én esetemben.Pl, ha csak egy 7,5 ohmos ellenállással mérek, akkor 0.45 A-fogyaszt per pillanat,ha két ugyanilyen sorba kötött ellenállással, akkor 0.2 A, ha pedig párhuzamosan kötöm az ellenállásokat, akkor meg 0,8 A-t fogyaszt.Az eredmény pedig mindhárom esetben más és más.Az első esetben pl.a végeredmény 800 mAh, a második esetben 1200 mAh, a harmadik esetben pedig 400mAh.
Ezek szerint a kapacitás változik aszerint, hogy mekkora fogyasztót kötünk a cellára.Most akkor melyik az igazi kapacitás a három közül?

Attó függ, mire akarod használni a cellát. Az igazsághoz akkor jársz a legközelebb, ha a tervezett felhasználás áramfelvételéhez hasonló árammal teszeled a cellát.
Ez minden akkumulátorra igaz, nagyobb árammal terhelve kisebb kapacitást kapsz.

A táblázatomban az adatok 1C -s terhelésre vonatkoznak, és mivel használtak a celák,
neked is ezt az 1C -s terhelési tesztet javasolnám. A hátulütő csak az, hogy mivel nincs ismert kapacitásadat, így azt kísérleti úton tudod csak meghatározni. Tehát általában (nálam legalább is) nagy részt minimum két tesztelés szükséges egy cellánál, de volt olyan, hogy akár három is szükséges volt a minél pontosabb érték meghatározásához, és nyilván mindhárom mérésnél más és más C értéket kell használni, hogy a lehető legpontosabban megkapd a végére az 1C -s értéket.

Nálad az első probléma, hogy csak nagy léptékben tudod a mérő áramot állítani, ami a pontos méréshez nem megfelelő.

Egyébként az természetes, hogy ha nem azonos a terhelési érték, akkor más lesz a kapacitás is.
Hogy ezek mennyire különböznek, az az adott cellák aktuális minőségétől, állapotától is függenek.

Szerencsére az Imax B6 töltőn van az a lehetőség,hogy teljesen lemeríted a cellát(igaz,hogy csak 3 V-ig engedi,(állítólag a 2,5 V-ig is megengedett)),ezután pedig kezded tölteni és a panel jobb alsó sarkában a szám azt mutatja folyamatosan hogy hány mA-tettél bele.Így meg lehet tudni a kapacitását.Ha még pontosabbat akarok, akkor megint lemerítem teljesen és itt be lehet állítani a pontos áramot amivel szeretném meríteni.Az említett szám szintén mutatja, hogy mennyi áramot vettem ki belőle.

Ha 2,5V-ig meríted, azzal csökkented az élettartamát. Elégedj meg a 3V feszültséggel, azt mindegyik típus elviseli. Az, hogy a kisütési végfeszültség mennyi, vagy az adatlapból tudhatod meg, esetleg a cellára van írva. Jelentős energiát úgysem lehet kivenni ebben a feszültségtartományban.

Az akkumulátorban tárolható energia szinte állandó, áramtól független. Az áramtól függően a cella belső ellenállásán feszültség esik, tehát a cellában hő keletkezik. Ez az a rész, ami nem jut el a fogyasztódhoz! A szuper cellák, nagyon-nagyon alacsony belső ellenállással mindhárom terheléssel ugyan azt az eredményt szolgáltatta volna.

Értem,köszi a magyarázatot.

Van ez a videó a youtube-on.Valaki egy kissé felvilágosítana, hogy mit is akar pontosan ez a srác?(az angol tudásom eléggé kezdetleges).
Azt látom,hogy az ellenállás helyébe egy lemerített cellát tesz.Az is logikus, hogy ez által nem akarja kárba veszni az energiát ami az ellenálláson elveszne.De azt nem értem, hogy most ezzel a módszerrel tesztelni is tudja a töltött cellát/cellákat,vagy egyéb benne a lényeg?
A videóban levő tesztelő pillanat alatt megmutatja a cella kapacítását?(lehet hülye kérdés),mert ami nekem van, azzal elég sok időt kell várjak, amig tesztel egy cellát(néhány óra).

Ugyanezt a trükköt én is megtehetem az én tesztelőmmel?

Itt a link.
Bővebben: Link

A teszt célja az, hogy megvizsgálja, mekkora áram tud folyni a cellák között maximum, ha a cellák különböző töltöttségen vannak, és párhuzamosan kapcsoljuk őket. A 3A az csak áramot jelent a kijelzőn, nem 3Ah-t, ami 1 óra alatt 3A-t jelent... Az ellenállás érték pedig (gondolom) a két oldal közötti feszültség különbségből és áramból van számolva.
Olyan műszer nincs, ami azonnal megmondja, mennyi bír az akksi leadni mAh-ban. Esetleg megsaccolja, de ez +-50%-ot tud szerintem. Olyan viszont már létezik (az asztalomon), ami meg tudja mérni a cella (akkupakk) belső ellenállását akár 10-15A terhelés mellett is, amiből egyenes arányosan lehet következtetni a cella elhasználódottságára, a szemét közül ki lehet válogatni a prémium minőségű cellákat. Amelyik cellának pedig alacsony a belső ellenállása, valószínűleg kapacitás problémája se nagyon van.
Igazából azt kellene eldönteni, hogy mibe is kell a cella. Ha 1:10-es monster truck modellautóba, akkor nagyon-nagyon kicsi belső ellenállású kell, minél több. Ha a falon lógó órában levő AA ceruzaelemet szeretnéd kiváltani, akkor teljesen mindegy a belső ellenállás értéke... Egy DSO138 szkóphoz teljesen felesleges egy 5mOhm-os cella, ami után egy step up konverter van... Pl. Van egy akkupakkom, 7P1S, gyenge cellákból, tud 10Ah-t, és a végleges akkupakk belső ellenállása 35-40mOhm. Ami azt jelenti, hogy egy cella 0.3ohm körül van, ami borzasztó, és 1A-rel terhelve/töltve gyengén langyosodott az akksi (nem csoda: 0.3ohm*1A=0.3V feszültség esés, 0.3V*1A=0.3W hő).
Most pedig terhelhetem 5A-rel is (1W hő, cellánként 0,14W), nem okoz gondot neki, de rövid ideig a 10A is megoldható (4W hő, cellánként 0.57W). 10W-os LED-hez pl. tökéletes szolgálatot tesz, 10 óra üzemidő, kis méret, olcsó (ingyen volt), könnyen tölthető (1A-rel 10óra alatt).

Saját magad építetted, vagy készen kapható célműszerrel mérsz ?

Köszi szépen a magyarázatot.Egyébként nekem a cellák egy akkupakk összeállításához kellenek elektromos biciklihez.

Saját építés, ha készen lesz teljesen (programozás, apróbb javítások), mások is használhatják majd. Ilyen műszert nem tudsz venni szerintem.

Akkor számodra a belső ellenállás fontosabb, mint a kapacitás, de mindkettőre kellene válogatnod az akksijaidat.

Szerintetek mennyire lenne jó ötlet, ha a li-ion akkupakkot úgy állítanám össze,hogy a cellákat beleraknám az ebayon kapható összerakható tartókba,a cellákra pedig az összekötő fémlemezkéket nem ráforrasztanám, se nem ponthegeszteném, hanem apró kerek neodim mágneseket használnák amelyek pont találnának a cellák sarkaira.Ez azért lenne jó, hogy bármikor könnyedén tudnám változtatni az akkupakk méretét, vagy a soros-párhuzamos felépítést.Persze arra figyelnék,hogy a mágnes annyira erős legyen, hogy a lemezkék ne tudjanak egykönnyen elcsúszni a cellák sarkairól.
A kérdésem fő része inkább az lenne, hogy menyire jó áramvezető lenne a neodim mágnes?Bírná-e a nagy áramvezetést szikrázás nélkül?(mivel nem lenne odaforrasztva a lemez)

Nem javaslom. Töltéskor még elmegy egy ilyen mágneses csatlakozó, de komolyabb kisütéskor durva lehet.

Szerintem oltári tűzveszélyes ötlet!
Le esik, elcsúszik, zárlatot okoz?!

Értem.Valami más ötletetek van-e?Szeretném, ha könnyen, forrasztás nélkül össze lehetne rakni egy akkupakkot, amit lehet változtatni bármikor, cellát könnyen cserélni, ha meghibásodik,stb

Ebben a topikban volt szó arról, hogy li-ion cellákat párhuzamosan kötve csak akkor tölthetünk, ha a feszültségük azonos.Lehet egy olyant csinálni,hogy több különböző feszültségű cellát párhuzamosan összekötünk, majd hagyjuk egy ideig,hogy a feszültségük egyenlítődjön ki,majd ezután tesszük rá őket a töltőre így ahogy vannak?

Hello! Lehetséges, de célszerű a cellákkal sorba egy-egy ellenállást (2,2..4,7ohm vagy esetleg izzót) tenni. Nagyobb értékű ellenállás hosszabb de kíméletesebb kiegyenlítődést okoz. Kisebb fordítva

Köszi.És ha nem teszek közéjük ellenállást az milyen következménnyel jár?

A túlzott felmelegedés miatt. Rosszabb esetben tűzzel, jobb esetben cella KO-val!

Akkor tudna melegedni a cella, ha magas lenne a belső ellenállása, és nagy áram folyna , amihez viszont sokkal nagyobb feszültség különbség kellene (pont a nagy belső ellenállás miatt), mint ami elő tud állni két cella között(4.2V-3V). Tehát az egyik dolog zárja ki a másikat.
Tehát nem ennyire durva a dolog.
A cellák belső ellenállása korlátozza az áramot, mondjuk 2x40mOhm (soroos kapcsolás), és a feszültség különbség (4.2V-3V az 1.2V) miatt maximum 1.2V/0.08Ohm 15A folyik, de csak nagyon rövid ideg, mert 15A terheléskor az egyik cella feszültsége azonnal esik, a másiké növekszik. Pont erről volt szó a videóban, amit Olits nézett. Be lehet állítani a felirat fordítását, és magyar felirattal végig kell nézni. Ő is azt mondja, túl nagy áram nem fog folyni, nem veszélyes.

Máshogy nem lehetséges! Vagy forrasztasz, vagy pontheggesztesz.

Köszi.Akkor a video szerint is lehetséges ez,nem fog nagy áram folyni a cellák között?Ezek szerint úgy ahogy a videóban akár 8 cellát is lehet párhuzamosan kötni.De még mindig nem világos, hogy a mérő müszer másik végére miért kötötte az ellenállás helyére az 1 cellát?Tudom, hogy aki szaki az elektronikában ezek a kérdések elég idegesítőek lehetnek, de szeretnék megérteni pár dolgot, ami nem világos.És azt sem szeretném, ha pl a videót nézve hamis következtetéseket vonnák le, ezért kérdezek inkább itt.

A 8 párhuzamos cella volt teli, az egy külön levő pedig az üres. Közte áram mérő. Amint csatlakoztatta az üres cellát, mutatta, hány Amper folyik.

Aha.De ebben mi volt a nagy trükk?Azt hogy mennyi áram folyik egy sima lakatfogós ampermérővel is megmérhette volna.

Nem tudom miért kérdezel ennyit. Egyrészt meg lehetne nézni a videót, és megérteni, hogy mit mond (direkt megnéztem, van hozzá angol felirat, amit utána le tudsz fordítani magyarra)z , másrészt megcsinálta helyetted azt a tesztet, amiről már régóta kérdezgetsz. A srác szorgalmas, és ha valamit nem tud, leteszteli, megméri... Ez a trükk.

Gondoltam,hogy jobb előbb egy kis infót szerezni, mielőtt nekifogok.A fordítás meg néha elég pocsék, könnyen félreértés lehet belőle,kivált ha nem vagy szaki a témában.Nem egyenlő azzal, mintha egy hétköznapi sorozatot néznél.