Helló! Köszi az építő kritikát. Akkor elgondolkozom egy gyári vákuumcsöves kollektor vásárlásán, a heatpipe rendszert nem ismerem még azt is tanulmányoznom kell.
Azt gondoltam, hogy a lentebb írt barkácsolásom 25.000Ft-ból is lehet hasonlóan jó hatásfokú mint egy 150.000Ft-os vákuumcsöves kollektor aminek 1/5 akkora csak a felülete mint az enyém lenne. Mindenesetre a tapasztaltabb kollégákra fogok hallgatni.
Köszi
Esetleg még valakinek, véleménye?

Nekem 30 db-os vákum csöves van de most nem forráz le a víz mióta eltűnt a nap,met csak 13°C-os a víz.Igaz a műhelyben sem fagy mert azt 10 fokra melegítette a hulladék hő.Harmadik nyarat gyűrte le ,karbatartás nélkül most cseréltem egy tömítést a csöpögés miatt(rosszul peremezték a gége csövet)Drain Back rendszer ,csap vízzel van töltve.

Szia!
Tudnál valami képet, rajzot. linket feltenni a rendszeredről?Én még csak tervezgetek. és a drain back rendszerben gondolkodom.
Üdv.Kila

Itt is van egy 4 éve gond nélkül működő drain-back rendszer.

Már nézem is, köszi!
Üdv. Kila.

Taktam fel képeket 1 sz kép a tetőn a kültéri. 2sz a méh telepi kukázásból származó boyler héttérben a drain back tartály.3sz képAz akkor kapható leggagyibb vezérlő,de van vagy 5 funkciója.4sz a db tartály.

Hasonlót csináltak volna nekem is,900 ezer-ért de barkácsban 320 ezer volt.

Sziasztok!
Azt szeretném tudni, hogy zárt vízrendszerben milyen eszközökkel lehet hőmérsékletet mérni, és milyen gyorsan reagálnak a változásra?

Van kinn egy tartály a napon, és azon keresztül megy a bojlerbe a víz. Így ha jó idő van, nappal, ha engedjük a vizet, akkor nem kell annyit fűteni a vízen, mintha közvetlen hideg vizet kapna. De mondjuk, ha nem sok vizet engedünk, akkor lehet, hogy csak az a víz jut be a bojlerbe, ami a bojler, és a tartály közti csőben van, és gondolom, este is hamarabb lehűl a víz kinn, és semmi haszna.

Arra gondoltam, hogy ha közbeiktatnék bent egy másik bojlert (mert gondolom, az jól szigetelt), és összekötném az utolsó bojler meleg víz csövét az első tartály hideg bemenetével, és ha az első tartályban a víz hőmérséklete magasabb, mint az utolsó bojlerben lévő, akkor elkezdi keringetni a vizet addig, míg a hőmérséklet ki nem egyenlítődik, akkor kevesebb meleg víz veszne kárba.

De nem tudom, mivel lehetne a tartályokban lévő víz hőmérsékletét mérni úgy, hogy ne befolyásolja a levegő, a vas hőmérséklete, és időben érzékelje a változást, hogy nehogy a hidegebb vizet is be keringesse, mert nem áll le időben.

Ezt úgy szokás megoldani, hogy a napkollektor (nálad "tartály 1 (kollektor)" néven fut, egy keringtetett hőcserélővel van kapcsolatban, ami az egyik bojler lenne, ha hőcserélő lenne, és ez melegítené elő a vizet a fő bojler számára. Ilyenkor a napkollektor, és a hőcserélő között kell a vizet keringtetni, egész addig, míg a hőcserélőnél a bejövő víz melegebb, mint a visszatérő. A keringtető szivattyú vezérlésére a csövekbe iktatott két hőmérő elem (hőelem, vagy hőre változó ellenállás) szolgáltatja a jelet. Sajnos, a hőcserélő nélkül a rendszer nem nagyon tud működni, mert a napkollektoron átfolyó víz lehűlhet, és esetleg többet kell fűteni a bojlerben. és nincs tárolva az a hőmennyiség, amit a kollektorból egyébként kivehetnél, mert ezt a hőcserélő tárolja.

De hogy tudok én ilyet a cső belsejébe iktatni?
Igazából én úgy gondoltam, hogy ha sikerülne 2 egyforma méretű bojlert szereznem, és 2 ugyanakkora tartályt, akkor amint felmelegszik a 2 tartály vize annyira, hogy melegebb lesz az utolsó bojler vizénél, majd bekapcsol a szivattyú, nagyjából helyet cserélnek a bojlerekben lévő víz átmegy a tartályokba, ott megint melegedik valamennyit, és újra cserélődik. Aztán estére is benn marad a melegebb víz attól függetlenül, hogy mennyit engedünk, és igen, pont azért gondoltam még egy bojlerre, hogy hajnalban, a hideg víz, ne közvetlenül az utolsó bojlerbe menjen, mert így talán lassabban hűl le a csapra engedett meleg víz.

Szia!
Az a baj,hogy a hő amit a nap megtermel éjjel elillan,mivel éjjel lehűl a levegő.
Ha beépítesz egy második tartályt,akkor a meleg víz a 2. tartályban lévővel összekeveredik és a felére csökken a hőmérséklete.(kb.)
Ha szeretnéd hasznosítani a nap hőjét,építs be egy vékony KPE csövet a bojler és a napon lévő tartály közé,plusz szigeteld le.Így egy két liternél több víz nem lesz csőben és az sem fog lehűlni.Ha még szeretnél spórolni a meleg vízzel,akkor készíts egy hőszigetelő burkolatot a tartálynak.Az egyik oldalra tegyél egy polikarbonát lapot,hogy besüthessen a nap.Szerintem ez a legolcsóbb megoldás.Szerény számításom szerint 15 ezerből megúszod és nem kell hozzá semmilyen elektronika vagy 2. tartály.

Igen, ahogy most van, úgy elillan. De, ha 2-es tartály érzékelőnél melegebb a víz a 4-es bojler érzékelőjénél, és ez addig kering, amíg kiegyenlítődik, valami hiszterézist meg kell határozni, hogy a szivattyú se menjen túl sokat, de lényeg az, hogy a Naptól legmelegebb víz a 2-es tartályba kell legyen, mert ha engedtünk vizet, az egyes tartályba hideg ment. Nappal azért nem baj, ha a 4-es vize összekeveredik az 1-esbe esetleg engedett hideg vízzel, mert így kevesebbet kell a Napnak melegíteni rajta. Este, ha már nem lesz melegebb, és nem fog úgyse bekapcsolni a szivattyú, akkor sem probléma, hogy az utolsó keringetéssel összeengedte 4-es vizét az 1-essel, mert így valamivel lassabban hűl le a kintiekben is a víz, és így ha éjszaka engedünk vizet, talán nem folyik annyira hideg víz a 3-as bojlerbe, mintha 1-esbe csak hideg víz menne.

A probléma,hogy rengeteg vizet kell a napnak felmelegítenie a tartályok miatt,ami éjjel vissza fog hűlni.Teljesen mindegy milyen elektronikát használsz.Mire felmelegszik újra,addig majdnem vége a napnak.Ezért használnak kollektorokat,mert abban a rendszerhez képest elenyésző a folyadék mennyisége.Ráadásul egy szigeteletlen tartályhoz képest
nagyságrendekkel jobb a hő hasznosítása.

Az, hogy mennyi idő alatt melegszik fel, az függ attól is, hogy mennyire kell felmelegedjen. Teljesen nem lehet mindegy, hogy van-e elektronika, és keringetés, mert még ha csak estére melegedne fel, akkor se mindegy, hogy az estére felmelegített víz bent van a házon belüli bojlerekben, vagy a házon kívüli tartályokba marad. Ha éppen nem engednénk sok vizet, akkor ha 2-es tartályba melegebb van a 4-esnél, akkor kb. a hidegebb 3-4 kikerül a napra, a melegebb 1-2 pedig bekerül 3-4-be. Aztán a napnak csak a hiszterézisnyi hőmérsékletet kell rajta megemelnie a következő cseréhez.

Hát pont ezért kell hőcserélőt alkalmaznod, hogy mikor a kollektorból (kinti tartályból) jövő víz lehűl, meg kell állítani a víz áramlását, hogy ne tudja lehűteni a már felmelegített vizet.
A hőmérő eszköznek pedig kell készíteni a csőbe egy pont akkora csövecskét, amibe a termisztor pont elfér, és benyúlik a víz áramlási útjába. Ezt egy egyik végén zárt réz csövecskét beforrasztod, beragasztod a hőcserélő ki-, és bemeneti csonkjába, függően attól, hogy miből van a csonk. A hőcserélőt meg lehet csinálni egy bojlerből, ha a fűtőtest helyett egy minél nagyobb felületű rézcsőből készült spirált teszel bele.

Igen viszont a különbség reggelre elég sok lesz.
Igaz,hogy majd csak akkor kapcsol be az elektronika,amikor eléri a hőfok a kapcsolási küszöböt.Viszont addig feleslegesen
melegít a nap,mert ha nem engeded lehűlni a vizet,akkor több meleget tudsz hasznosítani.Ezért mondtam,hogy a sokkal egyszerűbb a sok tartály,elektronika,szivattyú helyett beletenni egy szigetelt dobozba a napon lévő tartályt. Ráadásul olcsóbb is.Beleteszel egy réz csőkígyót és ezen keresztül simán beviszed a vizet a bojlerba(leszigetelt csövön keresztül!)Egy egyszerű példa:bent 40 fokos a vized este.Másnap egészen addig nem tudsz meleg vizet kivenni a kinti tartályból ameddig az éjjel lehűlt vized nem éri el a 45-50 fokot.Persze ha használtál belőle akkor ez az érték lejjebb megy,de akkor is lesz egy holt szakasz.Plusz a tartály ahogy egyre melegebb lesz benne a víz,annál több hőt fog kisugározni magából,ez plusz veszteség.A leszigetelt tartályból viszont csak annyi meleg fog kimenni amennyit a csőkígyón keresztül kiveszel(mínusz egy kevés veszteség).

Nem értem ezt a hőcserélős dolgot.
Ha egy normál bojlert, normálisan használnék, akkor közvetlenül hideg víz menne bele. Ezzel szemben így ha 1-2 tartály vize lehűlt, ha csak 1 tartálynyi víz fogy el éjszaka, akkor a 3-as bojler vize bekerül a 4-esbe, ami még mindig nem olyan hideg, mintha közvetlenül hideg menne a 4-esbe.
Legalábbis én így képzelem el. De nem tudom, hogy gondolod a hőcserélést. Ha meg gátolom a víz áramlását, akkor hiába melegítette fel a nap, hisz nem folyik ki. Ha kifolyik, akkor pedig kell a helyére valami nem?

De nem értem, hogy miért zárja ki egymást a 2 dolog...
Én alapból letakartam egy nejlonnal, ami nem a legnagyobb hőszigetelés, de több a semminél.

Nem zárja ki csak felesleges.Próbáld ki.Fess be feketére két egyforma dobozt,nem kell nagy.Elég pl.egy literes.Töltsd tele vízzel őket.Az egyiket takard le fóliával,a másiknak készíts papír dobozból egy ládát.Béleld ki hungarocellel(nikecell),vagy ha nincs kéznél tedd egy nagyobb dobozba és hézagold ki újság papírral.A tetejét zárd le fóliával.Tedd a napra mind a kettőt kb.45 fokos szögbe a nap felé.Hagyd egy-két óráig majd mérd meg a hőmérsékletüket.Az eredmény önmagáért fog beszélni.

Folytatás a kezdő

Kezdő kérdésekből ide jöttem a hozzászólásommal pucuka merülőhüvelyes hőérzékelő felvetésére:

"A hőmérő eszköznek pedig kell készíteni a csőbe egy pont akkora csövecskét, amibe a termisztor pont elfér, és benyúlik a víz áramlási útjába. Ezt egy egyik végén zárt réz csövecskét beforrasztod, beragasztod a hőcserélő ki-, és bemeneti csonkjába, függően attól, hogy miből van a csonk."

Én csináltam ilyet, de a tapasztalat azt mutatta, hogy nincs semmi értelme. A víz átmelegíti a csövet is elég gyorsan, ráadásul pl. nálam a rézcső elég messzire elviszi a hőt a bojlertől. Ezt a merülő hőérzékelőt eredetileg a napkollektorom termelési adatainak mérésére gondoltam, közvetlen a bojlerben lévő hőcserélő csatlakozói mellé. Aztán a hővezetés annyira elrontotta a mérést, hogy a hőérzékelőket vagy másfél méter távolságra raktam a bojlertől, és már évek óta aránylag jól működik ott.

Egyértelmű, hogy a jobban szigetelt könnyebben melegszik, nem is vitattam. Azt vitatom, hogy felesleges-e. Mert szerintem, a fóliánál jobban szigetel a papír, meg amiket írtál, de a bojlert úgy találták ki, hogy benn tartsa a meleget.
Ha a te szigeteléseddel odakint lassabban hűlne le a víz, mintha idebent lenne egy bojlerban, akkor felesleges keringetni. De ha idebent a bojlerben éjszaka lassabban hűl le a víz, mintha odakint lenne a tartályba, akkor már nem felesleges.

Én csak azért gondoltam, mert mi van, ha műanyag minden?

Én csak példának írtam a papírt,mert könnyű ellenőrizni,hogy a szigetelés mennyit jelent.Az általad használt rendszer csak nyáron használható.Persze lehet további tartályokat plusz elektronikát használni,viszont a helyedben én előbb lemodellezném kicsiben melyik megoldásnál jársz jobban.Elképzelhető,hogy egy vékonyabb szigetelést alkalmazva a bojlernél kevesebb a hőveszteség.Bár nyáron nem sokkal van kint hűvösebb,viszont jelentős lesz a veszteség egy szigeteletlen külső tartály miatt.Nem beszélve arról a veszteségről ami a napsütéses órákban keletkezik.

Visszatérve a hőcserélőre. Ha a kollektornak használt tartály kin van a szabad levegőn, akkor a hőszigetelést kell "kapcsolgatni". A hőcserélő azért szükséges, hogy a "primer vizet" külön tudd választani a használati víztől. A hőcserélő egyben tároló is, ezért ha a primer víz a bejövő csonkon hidegebb, mint a kijövő csonkon, akkor a primer víz áramoltatását meg kell állítani, és megmarad az összegyűjtött melegvized. Ha csak egy köröd van, akkor a kinti tartályon keresztül megy a használati víz, ami éppen a hőmérséklettől függően nem előfűti, hanem előhűti a vizedet.

De én magát a hőcserélőt nem tudom, hogy hogy csinálja, amit csinál. A meggátolást pedig azért nem értem, mert azért tudok kiengedni pl. 1l vizet, mert a hidrofor nyomja a hideg vizet a tartályhoz, vagy bármihez, amin keresztül kell jönnie, hogy végül kifollyon a csapon. Ha kiengedek 1l vizet, a másik végén be kell kerülnie 1l víznek. Ha úgy döntök, hogy na éjszaka van, már hidegebb a kinti tartályban lévő víz, megszüntetem az áramlást, és elzárom, akkor ki se tudom engedni a csapon.

Ha az elektronikát használom a megfelelő analógiára akkor a hőcserélő tulajdonképpen egy trafó. Ugyanúgy van primer köre, szekunder köre és vesztesége, valamint keresztmetszete Amit a primer körön kersztül engedsz, a szekunder körön is érzed a hatását. Ha meleggel hajtod a primer kört, meleg lesz a szekunder is. Természetesen némi veszteséggel. Tulajdonképpen leginkább azért van rá szükség, hogy a gyorsabb, melegebb, akár fagyállós primer kör ne keveredjen a szekunder kör folyadékával, de a hőt átadhassa neki.

De ez nem válasz az utánpótlásra. Ahogy te mondod, azt úgy képzelem el, hogy az a víz, ami a kinti tartályban, és a hőcserélőben kering, annak ennyi az útja, vagyis, a hideg víz nem folyik bele a kinti tartályba.
Ha nem a kinti tartályba folyik a hideg víz, akkor a bojlerbe kell neki, vagyis azzal, hogy megakadályozom, hogy a tartályból hideg víz összekeveredjen a bojlerben, a kútból jövő hideg víz keveredik össze vele. De a kútból jövő víz mindig hideg, a kinti tartályból jövő csak akkor, ha lehűl.

Szia Balance!!
Én most kezdtem foglalkozni a napelem építésének gondolatával, és érdekelne a te analóg kapcsolásod!! Ha megosztanád velem előre is megköszönném!!

Ment pü.