Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Forrasztási 1×1 forrasztástechnikai miértek
Lapozás: OK   77 / 77
(#) ludus válasza Bakman hozzászólására (») Márc 20, 2019 /
 
Próbáltam 8-as heggyel is de valóban nem érte el az ólmos ónnal megszokott "szintet" plusz félő a panelek könnyebb károsodása is...

Nálam hobby szinten nincs semmilyen követelmény max az ezüst tartalom ami vonzó volt számomra (audio ezotéria a hangra gyakorolt hatása miatt)...
Nyilván ha követelmény lenne a használata akkor az ember berendezkedne erre is de így luxus.

Köszönöm a segítő hozzászólásokat.
(#) debe válasza ludus hozzászólására (») Márc 20, 2019 /
 
A kelleténél kicsivel melegebbre kell állítani a páka hőmérsékletét (vagy olyan hegyet használni) és gyorsan kell forrasztani (egy-két másodperccel előbb érjen a páka a forrasztandó tárgyhoz és a találkozási pontba nyomd az ónt). A forrasztandó darabok méretétől függően 350-450C között állítgatok. A "gyorsforrasztás" persze gyakorlást igényel.

Ami szemetszúrt, hogy kicsit kevéske a flux mennyisége a linkelt ónnak.
Én is ezüstös ólommentes ónt használok és kiváló forrasztásokat készítek vele, igaz hogy jóféle alapannyaggal 2,5-2,7% folyasztószerrel:
Stannol HS10 (Sn95Ag4Cu1 / 2.5% flux) és
Stannol Kristall 511 (Sn95.5Ag3.8Cu0.7 / 2.7%) flux
A második típus esetén a visszamaradó folyasztószer nagyon kevés, de mindkettőnél könnyen eltávolítható (mosható, kaparható), azonban ha marad sem okoz semmilyen problémát hosszú távon sem.
A hozzászólás módosítva: Márc 20, 2019
(#) ludus válasza debe hozzászólására (») Márc 20, 2019 /
 
Igen valószínű a kevés flux miatt viselkedik úgy ahogy írtam. Érdekes hogy ennyi van benne...
(#) debe válasza ludus hozzászólására (») Márc 20, 2019 /
 
Ha budapesti vagy írj pü-t, adnék neked mindkettőből kipróbálni.
(#) elektroncso válasza ludus hozzászólására (») Márc 20, 2019 /
 
A titok:
Stabilan beállított hőmérsékletű forrasztópáka. Az ólommentes egyik titka az, hogy csak egy aránylag szűk hőmérséklet tartományban képez stabil kötést, alatta nem ömlik meg rendesen, nem diffundál eléggé az anyagba, felette pedig gyorsan oxidálódik és ez okozza a kásásodást (a kialakult oxidréteg miatt nem tud homogénen összetapadni).
A másik titok, az oxidációt elkerülendő nitrogén védőgázban kell használni, ekkor sokkal jobban elviseli a magasabb forrasztási hőmérsékletet. Kevesebb fluxxal is nagyon jó nedvesítést lehet elérni, de otthon hobbira nem hiszem, hogy nitrogén generátort szeretnél venni a hozzávaló légmentes munkaterülettel együtt. Sajnos az ólommentes ón csak speciális körülmények között alkalmazható stabil kötésre.
Ha csak az a lényeg, hogy ezüst tartalmú legyen a forrasztóón akkor létezik ón-ólom-ezüst forrasszanyag is, azt könnyen lehet használni otthon is.
(#) debe válasza elektroncso hozzászólására (») Márc 20, 2019 /
 
"Sajnos az ólommentes ón csak speciális körülmények között alkalmazható stabil kötésre."
Ez mégis mi alapján gondolod és mi neked a stabil kötés?
Szerintem kiváló ez is és az is, annak aki tud forrasztani.
Ólommentessel forrasztva a forrasztás kicsit keményebb, tehát az lehetne a stabilabb, vagy nem?
(#) elektroncso válasza debe hozzászólására (») Márc 20, 2019 / 1
 
Stabil kötés az amiben nincsenek buborékok, zárványok, a forraszanyag megfelelően terül és ömlik meg forrasztás közben, megfelelően nedvesíti az anyagot. Elektromos stabilitásról beszélek és mechanikai stabilitásról. Sokan panaszkodnak, hogy az ólommentes forrasztás könnyen reped, rideg, törik. Ennek az oka az, hogy oxidálódik a forraszanyag forrasztás közben és nem képez homogén egységet. Ezt az oxidációt elsősorban a levegőben lévő oxigén okozza amit nitrogén védőgázzal kirekesztve kiváló minőségű forrasztást lehet létrehozni. Az, hogy az ólommentes forrasztás matt lesz azt is a felületi oxidáció okozza, de az, hogy kívülről mattul még nem jelenti azt, hogy belül is oxidált. Szemre amúgy sem lehet minősíteni biztosan egy forrasztást, két hete volt a kezemben olyan panel amit a beültetőcégtől megkapva szemrevételezve tökéletesnek nézett ki. Röntgenezés után viszont már látszódott, hogy zárványos és légbuborékos a kötés.
(#) debe válasza elektroncso hozzászólására (») Márc 20, 2019 /
 
Így értem és OK, ezek alapján a fentebb általam említett ónokkal otthoni körülmények között is lehet megfelelő forrasztásokat létrehozni, melyek szemre is szépek.
Azonban tényleg gyorsnak kell lenni, ha a flux már elégett, párolgott, akkor tovább melegítve tényleg rossz lesz a forrasztás (a flux folyása az olvadék felületén és párolgásásnak gőze, vagy saját oxidációja nagyrészt biztosan elzárja az oxigént a forrasztási ponttól).
A hozzászólás módosítva: Márc 20, 2019
(#) Luki válasza elektroncso hozzászólására (») Márc 21, 2019 / 1
 
Semmi" titok" nincs a dologban, megfelelő hegy hőmérséklet, forraszanyag és folyasztószer kell hozzá.(Amit vagy tartalmaz maga a forraszhuzal-vagy nem.)
Ha ez a három dolog teljesül, akkor ólommentes technológiával is jó minőségű forrasztások kivitelezhetők.
Mivel hobbi dolgokról van szó, feleslegesen említetted a nitrogén védőgázas technológiát, jelen esetben nem reflow, és nem hullámforrasztásról beszélünk, és nem ipari környezetről.
Ennek ellenére hobbi célra nem ajánlom az ólommentes forrasztást, előzőleg már leírtam miért.
Sokan azért veszik ezeket az ólommentes ónokat, mivel az ezüst tartalom miatt meglódul a fantázia, hogy az milyen hiper-szuper lehet, de technológia (páka, megfelelő hegyek) már nincs hozzá, utána meg jön a csalódás, és a kritika hogy milyen vacak az ón.
Napi szinten találkozom ezekkel a dolgokkal, problémákkal, a kevert forrasztással, a rossz minőségű ónokkal,és forrasztásnak nem nevezhető taknyolásokkal.
Sajnos sokan a forrasztóónok összetételét sem tudják értelmezni, de ez már más történet.
A hozzászólás módosítva: Márc 21, 2019
(#) debe hozzászólása Ápr 7, 2019 /
 
Még annyi kiegészítést, ha szabadna tennem a fentiekhez kapcsolódva, hogy az ólommentes, de ezüstös
forraszanyag az audio hobbi miatt merült fel. Így kicsit körbenézve a világban azt láthatjuk, hogy néhány meghatározó gyártó (Audio Note, Mundorf, Jantzen) már egyáltalán nem árul ólmos forraszanyagokat. A kézzel forrasztott high-end termékek is ilyen ónokkal készülnek, mert az ROHS miatt már nem lehet benne ólom.
HifiCollective - Solder

Én személy szerint minden otthon forrasztónak azt javaslom, hogy térjen át az ólommentes forrasztásra!
Nem csak a környezetet, de önmagunkat és családunkat is kevésbé szennyezzük!
Minél előbb meg kell tanulni, más választás nemsokára úgysem akad!
(#) (Felhasználó 116638) válasza debe hozzászólására (») Ápr 7, 2019 / 1
 
Van igazság a mondanivalódban, de azt azért szögezzük le hogy az ólommentes forrasztás
bevezetése (pontosabban a gyártók rákényszerítése a technológiára) egy óriási biznisz.
1.Nem az elektronikai ipar a fő szennyező, hanem az ólom akkuk.(És még sok más EGYÉB)
2.Az elektronikai hulladék visszahasznosítás miatt már nem nagyon kerülnek ki a forraszanyagok a környezetbe.(Nem kishazánkról,és az árokszéléről beszélek)
3. A felsorolt márkák nem forraszanyag gyártók, maximum átcímkézik,és tovább értékesítik valamelyik gyártó termékét.
4.A hírekkel ellentétben az ólmos forraszanyagok gyártása nem szűnt meg, rengeteg szegmensben a mai napig használják.(Ahol fontos a megbízhatóság. Aerospace/Medical/Military/industrial)

Jó tanács hogy "térjünk át az ólommentesre", de hobby szinten semmi létjogosultságát nem látom, és feleslegesnek is tartom.
Miért?
1.Technológia. Sokan még az ólmost sem tudják használni, kivitelezni, kezelni.
2.Ár-Amíg egy átlagos 500g-os minőségi ólmos ón (mondjuk Kester a példa kedvéért)
20Eur, addig az ólommentes standard SAC305-ös a duplája, vagy több.
(Itt most nem a gyárakból kilopott ónokról beszélek)
3.Forrasztási eszközök,hegyek.itt is az ár/minőség. Egy hobbista nem fog minőségi állomást venni az ólommentes technológia kedvéért.
(#) superuser hozzászólása Ápr 7, 2019 /
 
Én is azt mondom, hogy ahol lehet ott érdemes ólommentest használni, de érdemes tisztában lenni otthoni körülmények közötti korlátaival.
Értem ezalatt, hogy a félvezetők többségénél 260 C a megengedett maximális forrasztási hőmérséklet.
Ez általában egy reflow diagram csúcsa. Na már most, hogyan raksz le pl. egy LGA tokozású IC-t otthon?
Felónozod a panelt, folyasztószer, melegítés - általában levegővel.
Ez némi gyakorlattal, pár szerszámmal és ólmos forrasszal kivitelezhető a 260C határon belül.
Ugyanerre mentes forrasszal sokkal kisebb az esély, a forrasztás várható minőségéről pedig még nem is beszéltünk.
(#) haragati válasza (Felhasználó 116638) hozzászólására (») Ápr 9, 2019 /
 
Egyetértek Tubeamppal! Amíg lehet (otthon) ólmos forraszanyagot érdemes használni!
Jobb is, szebb is és könnyebb a forrasztás. Ja, és kevésbé eszi a páka hegyét.

Ha ronda és hibás ROHS forrasztásokkal akarsz találkozni, nézz meg egy kínai (kézzel forrasztott) terméket! A meghibásodás oka ezeknél 50%-ban a rossz forrasztás!

ps. Én ólmos ónt már drágábban kaptam, amikor utoljára vettem...
A hozzászólás módosítva: Ápr 9, 2019
(#) Ge Lee válasza haragati hozzászólására (») Ápr 9, 2019 /
 
Ha nagyon szőrszálhasogatók akarunk lenni, akkor az ólommentes nem is igazán lesz jó sosem, de nem azért mert rosszul csinálnák, hanem éppen az ólom hiánya miatt, nem véletlenül úgy találták azt ki hajdanán. A forraszanyag nagyobb hőmérséklet különbségből adódó térfogat változását az ólom rugalmassága tudta még valamelyest kompenzálni.
Nagyon jó példa volt a kocsimban (az egyébként jó minőségű) Philips DC-s rádió. Pár évig jó volt, aztán egyszer csak ha 5-10 fok alá süllyedt a kocsiban a hőmérséklet nem működött. Télen csak akkor működött ha már kellően átmelegedett belül az utastér. Tipikus ólommentes forraszanyag probléma, egy a sok közül.
(#) asasin hozzászólása Máj 22, 2019 /
 
Sziasztok!
Segítségeteket kérném.
Van egy vp 801 ec típusú kiforrasztó pákám. Jelenleg egy DS-22 páka van hozzá de sajnos hibás. Esetleg DS-22 helyett lehet használni DSX80-sat?
(#) SzervízMacska válasza asasin hozzászólására (») Máj 23, 2019 /
 
Ha tudtam volna, már az előzőre is megmondtam volna. De nem tudom. Ha még 50 helyre beírod, akkor sem...
Következő: »»   77 / 77
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu