Őszinte leszek, biztosan vannak nálam szakavatottabbak a témában, és bár mind lakossági mint ipari méretekben volt és jelenleg is van szerencsém már projekteket tervezni, kivitelezni és fenntartani is, tapasztalataim inkább csak a geotermikus és vegyes forrású és vizes szekunder oldali, hűtő-fűtő rendszerekben van, padló és mennyezet hűtés-fűtés, fancoilok, légfüggönyök, előfűtők, illetve épületgépészet szellőztetéstechnikában (hővisszanyerős, füst és füstgáz előszűrés, vizes kaloriferes előfűtés, előhűtés, aktív kompresszoros és passzív párátlanítás, stb), fizikai kivitelezés (csőrendszer szerelés, glikol töltés, nyomásbeállítások, szivattyútelepítések, geotermikus rendszertelepítés).

Ezeknél mindig beleásom magam a leges legmélyébe, hogy pontosan értsem a fizikáját, mert akkor tudom csak pontosan hogy hogyan és hova kell szenzorozni, hatásfok monitoring és teljesítményszabályzás esetén ezek mindig nagyon fontosak (tehát nem sima ON-OFF).

Ipari automatizálási villamosmérnök, egyedi gépgyártás és tervezés, mikrovezéslős és embedded hardver és szoftverfejlesztés, busz és protokoll fejlesztés, high-speed/high-res vision processing, illetve ezekhez tartozó backend fejlesztés a fő szakmám.
A szakmám egyáltalán nem épületgépész, de fentiek miatt van annyi alapom legalább, hogy ne a matematika, vagy a fizika legyen a megértendő rész, hanem ami abból következik épületgépészeti elmélet. Szóval ne legyen probléma egy aktív párátlanításnál entalpiát számolni realtime, vagy egyedi klímakompresszoros rendszerben superheatet szabályozni (EEV+BLDC kompresszor), vagy egy tetszőleges hőtermelő gépre COP monitorozást készíteni saját áramlás (kis keresztmetszeten turbinás vagy nagy méreten ultrahangos), hőmennyiség, villamos vagy fosszilis fogyasztás, és egyéb figyelembevételével.

Szóval biztosan van nálam alkalmasabb, aki épületgépész és nap mint nap ezt csinálja. És bár gyakorlati oldalról űzöm ipari és lakossági méretben is időnként, de azért aki minden nap épületgépész, biztosan többet ért hozzá
Én minden nap maximum a saját otthoni rendszeremet managelem és fejlesztem folyamatosan, nagyobbakat csak projekt jelleggel ha megkérnek rá.

De persze hogy ha sorállás van érdeklődőkre, akkor megfontolom a cikk írást, de nem gondolom, hogy túl sok olyan van akit ez ennyire érdekel elméletében is, mint engem. A legtöbb gépész és fűtés szerelő az "úgy szoktuk" módszerrel dolgozik, és meg ne kérdezd tőle hogy miért - sajnos tapasztalat. És hiába elektronika kell az automatizáláshoz, lehet hogy már nem annyira az oldal tematikája, bár ki tudja.

Rage time: Sajnos a sok hibás "úgy szoktuk" miatt vélekedik nagyon sok ember úgy hogy a padlófűtés rossz túl meleg, a mennyezethűtés bepenészedik páralecsapódás miatt, a légtömör ház rossz, a párás ablak rendben van, a megrepedő járólap teljesen oké padlófűtésnél, felesleges a házközponti vezetékes víz nyomásszabályzó és automata elzárószelep, teljesen oké ha minden télen újra fel kell tölteni a fűtésrendszert vízzel, minek a szellőztetésre gondolni jó az a fürdőszobai sima elszívó (igen és akkor a levegő utánpótlás hol jön be a negatív nyomás után? Ablak repedésen, vagy födém repedésen sarok penészedve, vagy ajtóalatt?), és még sorolhatnám. Nem, ezek mind egy szálig kivitelezési vagy tervezési hibák. Amikkel maximum anyagi, idő vagy egyéb megfontolásból valaki együttél, mert adott esetben nincs más választása, de normálisnak meg velejáró jelenségnek egyiket se nevezném.

Például sok ilyenhez egyáltalán nem kell a világ összes pénze, de meglepődni sem kell, hogy szét lehet fagyni a fürdőszobában télen ha bekapcsolják a lakás másik felében a konyhai elszívót... Ingyen edukációval megoldható lenne, nyisd résre a konyha ablakot ha nincs házközponti szellőztetés, hogy helyiségen belül legyen meg a nyomás kiegyenlítés, és még a kajaszag is jobban kimenne. Mégis honnan pótolná a ház a levegőt, honnan egyenlítené ki a negatív nyomást ha nem a jéghideg kinti levegőből a fürdőszobai elszívón visszaszívva, vagy máshol ahol "de húz a hideg"? Ja, hogy a legpárásabb helyiségbe szívunk be kéretlenül vissza irányba kintről hideg levegőt? De szép szőrös a penész, aztán megy rá a Szavo meg mittudoménmi, jujj a szavó szétmarta a szilózást, befolyt a zuhany víz a csempe mögé a falsarokba, ázik a fal. A karbantartást és az ok-okozatokat biztosan lehetne oktatni.
Annak több értelmét látnám, mint a hőmennyiség számolásnak. Persze szívesen meghallgatom ki hogyan vélekedik a kérdésről, lenne-e értelme.

Hát ez egy elég tartalmas válasz volt! Én épületgépész is vagyok, az általad felvetett dolgok engem is (nagyon) érdekelnének, támogatom a bővebb leírásokat ebben a témában. Bár ez az "ebben a témában" rész eléggé helytelen, mert amit leírtál az lefedi a teljes fűtés-hűtés-vízellátás-szellőztetés-villanyszerelés- elektronika témáját.
Én is elég sok dologgal foglalkozok ezek közül, bár ahogy nézem hozzád képest csak kifutófiú lehetnék. Igazat adok az általad említett kivitelezési hibákkal kapcsolatban, de sok esetben ezek elkerüléséhez több szakterületet érintő tudásra lenne szükség, és pont ez nincs meg. Ilyenkor jön az "így szoktuk" kivitelezés. Nagyon kevesen vannak akik átlátják a "csövezett, csatornázott részeket na meg a villanyszerelést és az elektronikus vezérléseket is a szükséges mértékben.
Ehhez jön még, hogy a kereskedelemben kapható eszközök, arany ára felett szerezhetők be, és csak rendszer-szinten használhatóak. Sokat segítene, ha önállóan működő részegységeket is lehetne kapni, vagy lenne valamilyen közös kommunikáció is közöttük.
Sajnos elég össze-vissza-ság lett az írásom, de remélem azért valamennyi érthető is belőle

Hát pedig azért van mit még tanulnom a témakörben mindentől függetlenül, szóval maximum tapasztalatokat tudok megosztani, meg számolásokat és elveket. Legutóbbi érdekesség, hátha másnak is tanulságos (vagy vicces), hogy mennyire még én is tanulom az eseteket, szóval csak csínyán osztok tanácsot, max csak abban amiben 99%-ig biztos vagyok

Általában Loctite 55-el szoktam menetes idomokat szerelni, 3"-ig tök jól bevált. Persze szeretem elkerülni a menetes idomokat (és hegesztés / forrasztás / ha a büdzsé engedi press), de nem mindenhol lehet. Sokszor használtam már közepesen korrozív közegben is. Ha csepegett is, vagy azért mert nem voltam elég alapos, vagy idom sérült volt, stb. De most sikerült egy olyan telepítést végezni saját rendszeremen 2"-os részen, hogy könnyezi ki több ponton a fagyállót egy rezgésnek és gyors hőingadozásnak kitett T-idomos közcsavaros rész. Csillapíthatatlanul, újratömítéstől függetlenül, körkörösen izzad a tömítőzsinór.

Az van ugyanis, hogy mivel túl rugalmas a Loctite 55, a szálainál fogva a gyors hőingás (30 sec idő alatt renderesen ~ 40°C dT) és a remegés miatt, illetve a fagyálló jelenléte miatt a Loctite 55 szálain kipréselődik a sokkal viszkózusabb glikol. Hiába van megkaristolva a menet, túl sima a sárgaréz fitting menetárok-menetalap és nem tépi szét kellőképpen a Loctite zsinór szálait a menetcsúcs, így a tömítőzsinórban lévő paszta és a szálon átpréselődik (átszivattyúzódik) a glikol, de csak a glikol.
Olyannyira szűri, hogy a rózsaszín kevert fagyálló helyett, a teljesen víztiszta, refraktométerrel mérten is 99%-os tisztaságú fagyállót könnyez a kötés rész, több ponton is.
Ha áll a gép, akkor nem szivárog, ha jár a gép akkor napi 1-2 csepp szivárog. Persze el is párolog gyorsan. Akár hagyhatnám is, nem korrodál, nem okoz érdemi nyomás veszteséget egy 1000+ literes össztérfogatú kollektor körömben, de ezt már csak azért is szétszedem hogy tanuljak.
Pedig 45/55-ös fagyálló víz keveréket használok otthon, szóval nem is olyan magas a glikol koncentráció, dehát így is a viszkozitás különbség meglátszik. A glikol átkúszik a szálra tapadva, a vizet meg a festékanyagot meg bennt hagyja...

Öntöttvas és acél elemeken ilyet szinte lehetetlen összehozni, az úgyis szanaszét vagdossa a zsinór szálait. Pedig azokat is mint a sárgarezet mindig keresztbe tekerve cikk-cakk tömítem.

Dehát trükkös dolog ez a viszkozitás, alkoholoknál simán tud mikroszűrőként viselkedni egy klingerit karima tömítés (tesnit, temasil, stb) főleg nagyobb nyomáson, és szépen az aramid rostokon kipréselődik a glikol, aztán váltasz síktömítés típust és minden elmúlik. Az a fránya fizika, mindig működik, ha nem akarom akkor is.

Persze később megtaláltam a Loctite 55 szabadalmát, amiben glikol esetben 50/50 glikol-víz koncentrációt említenek csak, milyen érdekes, hogy ezt a TDS (technical datasheet) nem tartalmazza. Loctite 55-höz kapcsolódó szabadalom, Loctite 55 TDS

Na de ha lesz időm hamarosan szöszölni vele, akkor áttömítem Loctite 577-el, aztán ha érdekel valakit beszámolok róla milyen volt vagy lett.

Megint csak válaszra "késztettél". Kb két éve a legjobb barátomnál hőszivattyút szereltem, egy Hajdú monoblokkos verziót. Az épületen belül tettünk egy csőköteges hőcserélőt, de addig a külső részek miatt glikolos töltet van. Én is az általad használt Loktite 55-ös zsinórt használom. Oda is ezt tettem, nem spóroltam vele, de egy idő után én is így jártam mint Te, elkezdett egyre több helyen könnyezni. Az lett a vége, hogy egy-két helyen áttömítettem teflonszalaggal. Az ugyanígy lett, néhány nap után szintén könnyezett. Rászántuk az időt, teljesen szét lett szedve, és most kócot használtam Locher menettömítő pasztával. Ez már lassan két éve működik, azóta sincs semmilyen szivárgás sem.
Nem gondoltam volna, hogy az a Loctite "zsinór", meg a teflonszalag nem szereti a glikolt!

Én azt nem értem még pontosan, hogy előtte is Loctite 55-el volt tömítve ugyan ez a rendszer (illetve egy két régebb ponton még kóccal), csak hőszivattyút cseréltem elsősorban hatásfok kísérletezgetés és tanulás miatt hobbiból, és csökkentettem az öntöttvas idomok számát átalakításokkal, meg klímaközeget cseréltem R407C-ről R32-re. Glikolt is, veszteséget pótolva-bekeverve, de ugyan azt töltöttem bele vissza mint a korábbi rendszerben volt. Nyomását is 1-1.2 barra állítottam be ugyanúgy, az nem magas nyomás.
Csak arra tudok gyanakodni, hogy sok együttes tényező kell hogy könnyezzen a Loctite 55, mert máshol például egyáltalán nem tapasztaltam még ezt, töményebb glikol rendszer esetén sem, és nagyobb üzemi nyomású glikolosnál sem.

Na majd az 577, vagy jó lesz, vagy harmadjára is szétszedem, mert az meg túl merev tömítés lesz, és mikro reped, és azon könnyezik majd ki . Még jó, hogy ez otthoni kisebb 19kW-os rendszer, lehet vele kísérletezni bátran. A rozsdamentes finomlemezes gáz-víz primer hőcserélő szilánkosra fagyásán kívül mindentét tudom javítani, átalakítani.

Szóval tanulás-tanulás-tanulás

A ragasztásos tömítést később nehéz lesz oldani (melegíteni kell)…
Javaslom a kender + gumiám paszta kombót… én is az öregektől tanultam anno.
Mind a két anyag önmagában is tömít, de a kettő egyvelege még az olaj emulziót sem engedi átszivárogni!

Igen, ha a Loctite 577 nem válik be, akkor visszatérek a bevált piros gumiám és kóc kombóra, ami ezen a rezgős áramláskapcsolós részen korábban volt, azzal nem volt különösebb gond, csak csőszig. alatt is bepenészedett a kóc, azért ezeknél a rendszereknél sokszor vannak a primer részek jócskán harmatpont alatti hőmérsékleten.

Azért hosszú hideg telek végén hiába relatív nagy a kollektor terület (kb. 1300 m2-re terítettem szét, fektetési mélység 3.5 és 4.5 méter felszín alatti (így vízszintes)), csak nálam is bekacsingat 3-4 °C környékére a bejövő, és 0.5-1 °C-ra a kimenő, ha kinnt olyan idő van mint most februárban volt a környéken, éjszaka -18°C tartósan, és napi átlaghőmérséklet -8 ~ -10°C körül mozgott 2025. február 18-20 körül.

Olyan mélyen, hogy tud lehűlni olyan gyorsan pár nap alatt a föld?

Nem közvetlenül hűti le az időjárás, hanem közvetetten, azáltal, hogy a háznak nagyobb a hőigénye ilyenkor, illetve a ciklusok is sűrűbbek és a hőkivétel is több és nincs ideje a talajnak visszamelegednie, a kollektor cső közvetlen környezete jobban lehül mint a csőtől x centire. De ha pihenni tud, akkor a környező talaj visszamelegíti.

Ilyen mélységre gyakorlatilag már nincs közvetlen érezhető hatása a kinti időjárásnak. Sokkal többet hatok én rá, hogy nyári hűtéskor mennyi meleget teszek bele, télen fűtéskor mennyit veszek ki.

Nekem közel fél évre kitart a nyáron belerakott meleg, a fűtés szezon nagyrészét azzal fűtöm ki. Lásd HA grafikon. Vannak háborítatlan részen is 4-20mA-es távadó talajszenzoraim hasonló mélységben, direkt diagnosztikai céllal, még nagy ásogatások alkalmával került be, közel azonos talajszerkezet metszetű részen és háborítatlanul 9-11 °C körüli a nyugalmi vonal (8-9°C körüli a hasonlóan agyagos nyugalmi részen), tehát a grafikont úgy tudod értelmezni, hogy háborítatlan feletti hőmérsékleteket én teszem bele, azalatt én veszem el.

Szerk: Ha megnézed a grafikont, akkor szeptembertől december közepéig-végéig, magasabb a hőmérséklet a kollektoros részen, mint a háborítatlan részen, addig tisztán plusszos, utána a ciklusok sűrűsödése miatt ezen a grafon nem látszik, de a távadókon látszik hogy elég nagy meredekséggel tud még visszamelegedni a környezetből kb. február elejéig.

Az előző graf. a napi leghidegebb bejövő glikol hőmérsékletet mutatja, hogy ne legyen zajos, tehát terhelt hosszabb HMV ciklusokkal is például. Valóságosabb talán az átlag+min ábrázolásban ami a valós középhőmérsékletet jobban szemlélteti.
Az olyan 5-6°C körülre adódik a minimum, a fűtés idényű pozitív kiugrások általában melegebb napokat ezért hosszabb ideig álló keringetőt jelent, ezáltal nincs valós primer köri átlaghőmérséklet.

A kollektor köri talaj szenzorok, amik keringetés nélkül is mérnek a cső mellett 12 ponton, még fektetéskor tettem a csövek mellé, azokra idén sem volt időm, hogy bekössem HA-ba, pedig azok lennének ám igazán jó adatok, de már 7 vagy 8 éve csak a két oldalt egy-egy csomóba gyűjtve várják a csodát, meg kerülgetem a védőcső csokrot fűnyíráskor.

Ígértem jelentkezést a Loctite 577-el kapcsolatban. TLDR: Nagyon faja.

Egy "apróbb" gixert leszámítva minden rendben ment, szokásos módon feljelöltem meddig kell tekerni, hány menet marad szabadon és milyen irányban áll a cső.
Annyi probléma történt, hogy ezt már a helyszínen kellett bekenni is 577-el, és túl sok folyt alulra (és este 11 óra volt pluszban), aminél fogva összetekeréskor egyszercsak megfogta mint az állat, és 2 menet felcsavarása után rossz pozícióba agresszíven kötni kezdett. Nagyfogók és komoly feszegetés után szétjött, utána ~ 1 óra menet vakargatás csipesszel majd drótkefével. Igen, eltúloztam a mennyiséget ezért történt mindez (user error ).
Ezen nem segített az sem, hogy mivel a Loctite 55 leszedése után korábban tisztításon és totális zsírtalanításon is keresztül ment minden elem, közel vegytiszta sárgaréz felületekkel találkozott.

Szerencse, hogy elrontás után, a nem megkötött 577, abban a pillanatban amikor találkozott a drótkefével pillanatok alatt kőkeményre kötött, így relatíve nagyobb flaszterekben lejött, nem kellett a zselét kapirgálni, makulátlanul leszedhető volt.

A gépbe és az áramláskapcsolóhoz továbbra is 55-öt használtam, hogy cserélhető legyen, illetve a könyök utáni öntvény gumikompenzátor is maradt az 55-ös (azt nem is kellett bontani). A képen látszik, hogy sajnos adottság miatt, nem tudom egyből kompenzátorral kezdeni a szerelést, mert nem fér el csak hátrafelé, tehát ezért kellett növelnem a gépre szerelt elemek számát eképpen.
A ragasztásos tömítés után viszont egyértelmeűn csökkent a teljes rezonancia azon az idom szakaszon, a sok-sok tömítőzsinóros picit rugalmas kötés nagyon sokat rontott rajta korábban. Így most 577-el masszív, majdnem rezonancia mentes az a szakasz, és természetesen egyáltalán nem csöpög-szivárog. Október 21-én volt időm este átszerelni, azóta is minden ok. Csodálatos dolog a hajnai fél egyes glikol töltés hangulata - Azért ekkor mert, ha megsérül valamelyik fitting bontáskor, akkor még másnap volt nyitva nagyker, kis boltok ugye nem szeretik a 2"-t raktáron tartani a beeső bolondoknak mint én.

Szóval az 577 továbbra is zseniális anyag.
Továbbra is bizonyította, hogy folyamatos betekerés után ha megállsz a tekeréssel kb. 5 másodperc múlva már fix kötés van, se előre - se hátra, és ilyen ~1-2 bar tartományban gyakorlatilag nem is kell figyelembe venni a kötés időt, azonnal használható glikolra is.

Most használtam először ilyen rezonanciával terhelt részen, mert mindig tartottam a mikro repedésektől - hiszen csak ragasztás, de így hogy most látom hogy együtt rezeg az egész, ráadásul sokkal kevésbé, egyáltalán nem tartok attól hogy mikro repedne, a jövőben bővítem majd hol használom még az 577-et.

Érdekes anyagnak tűnik ez a loctite 577. Született esetleg döntés, hogy lesz-e épületgépészes tudnivalós cikk?

Lehet, hogy jó anyag ez a Loctite577, de a képek és az 5 másodperc kötési idő engem némileg elriasztott. Nálam többször előfordul, hogy utólag még állítok egy kicsit a szelepeken, csapokon, hogy párhuzamos, vagy merőleges legyen, sőt néha vissza is szedek darabokat, mert nem úgy jön ki, hogy beférjen, vagy az esztétika miatt.
A cikk továbbra is érdekelne!

Csak akkor köt ilyen agresszívan, ha nagyon tiszta a felület, illetve nagyon nagy a felület mint itt, és megállsz. Nagyon tixotróp ez a ragasztó, nagyon függ a kötés a tekerés folyamatosságtól is, nem szabad megállni, tényleg nem.

Boltba frissen vett idomok zsírosak-olajosak annyira hogy lassabb a kötés. Hidegben szintén sokkal lassabb.
De akkor is, kb. 1 percen belül be kell fejezni a tekerést. Én azért jelölöm menetet és szöget mindig fel ilyen tömítésnél, mert ha sokat finomhangolsz, akkor feltöredezik a félig térhálósodott zselé.

Előre gondolkodós az 577, mint forrasztásnál, ott sem finom mozgatsz utólag (jó esetben), száraz próba után egyből fix kötés.

Tipp?: Úgy fogd fel az 577-et, hogy olyan kötésekre kell/lehet használni, ami ha jó lenne a menethézag akkor szíved szerint összeforrasztanád a menetet, vagy ha lehetne kapni olyan kész öntvényt akkor olyat vettél volna. Nekem ez az elvem ennél mindig. Nem akarod bontani, nem mehet tönkre, vagy nem akarsz állítani rajta semmit.
Például ha nem tudsz venni olyan "exkluzív" menetes T idomot ami szűkített belső menetes leágazású és például KB-s, akkor ragassz magadnak össze ilyet darabokból. Biztosan nem fog kilazulni semelyik tagja amikor folytatod tömítőzsinórral/kóccal/stb., olyan mint ha egy elem lenne.

Cikk téma, őszínte leszek, ezek a problémáim a dologgal (bocsi, megint hosszú blogpost):

Értem, keresem a módját, mi az ami a legkevésbé lóg ki a hobbielektronika.hu témaköréből.
Sajnos sok gépészeti megoldás hiába fantasztikus, magas bekerülési költsége miatt nagyon szűk közönséget tud érinteni. Bárcsak ne így lenne.

- Fantasztikus a geothermia és segítségével a hűtés-fűtés üzemeltetési költsége pofátlanul olcsó, de előre ki kell fizetni több éves fűtésköltséget mint befektetés földmunkára, vagy szondafúrásra és bányakapitánysági engedélyre, rétegvizsgálatra.
- Fantasztikus a hővisszanyerős szellőztetés, de ahhoz egy házat úgy kell építeni, hogy jó legyen (levegő irányok, légtömörség, anemosztátok helyzete, stb),
- Fantasztikus az aktív kompresszoros házközponti páraszabályzás és szellőztetés, de ehhez nálam a tetőtérben egy elszigetelt 25 m2-es komplett csak ecélú szellőztető gépház van, ahol elférnek a gépek, szűrők, pillangószelepek, füstszűrés, légtömör zárások, nyomáskülönbség szabályzás távadói, csillapító dobok, párásítóhoz membrános box, elszívott levegő összetétel analizátorok VOC+NDIR CO2+PM2.5 szenzorok, stb. Úgy kell építeni is, hogy legyen fennt szennyvíz csatorna csatlakozás, ha van vizes előfűtő-előhűtő akkor fűtésrendszernek is oda kell mennie. Ha valakinél fűtetlen tetőtér részen megy keresztül, akkor fagyállós az a kör például.
- Fantasztikus a mennyezet és padló hűtés-fűtés, de míg a padlófűtés már kezd általános lenni végre, a mennyezethűtés-fűtést még nem emésztették meg az épgépészek.
- Fantasztikus a télen fűtött járda, feljáró tele szenzorozva, de hiába adnék hőmennyiségi adatokat érdekességnek, a fogadtatás valószínűleg "minek fűtöd az utcát hülyegyerek, ott a hólapát, kelj korábban, sózd az utat". De vajon melyik drágább? A kivitelezéskor fűtőkábelt vagy csövet fektetni, vagy 2 hónap munkából kiesés medencecsont törés miatt, vagy ha rácsúszik az autó a kapura/kerítésre, vagy elcsúszol az ónos esőn és koponyasérülést szerzel.
Több hőenergia szökik el havonta valakinek egy sima parapet konvektorból, mint amit egy egész szezon alatt térkő jégtelenítésre költök/használok. De tartok tőle, hogy ez csak "magyarázkodás" érzetet kelt a többségben.
- És még folytatni lehetne

Jó lenne, ha csak cikk olvasás és tudatos választás kérdése lenne a fentiek alkalmazása és semmilyen más akadálya nem lenne, de nem így van. Nagyon sok mindent önállóan, töredék költségért saját maga meg tud oldani az ember, akár utólag is beépítve, de ez minden napi munka után emberfeletti türelmet, energiát és pénzt igényel. Abszolút megértem, ha valaki nem akar/tud x évre előre kifizetni fejlesztésre fűtésköltséget/villanyszámlát/gázszámlát, hogy majd később jobb lesz neki.

Más rendszerét nem szívesen teszem fel fotókkal cikkekbe, saját otthoni és saját ipari csarnok geothermikus rendszerrel dicsekvős fotósorozatot sem akarok semmiképp az nagyon távol áll tőlem. Sem privacy okokból, se mintának nem szeretném.
Az én rendszereim sokkal több szenzort és mért adatot tartalmaznak, mint amire szükség van valójában minimál üzemre átlag usernek, tehát azért nem követendő. De én kísérletezésre és tanulásra is használom saját rendszereimet, értelmetlenül végletekig kioptimalizált energiahatékonysággal (amellett, hogy tökéletesen kell működnie).

Képek nélkül üres száraz szöveg, képekkel felesleges dicsekvésnek tűnik amit nagyon nem szeretnék. Privacy-t sem szeretnék sérteni (sajátomét és másokét sem), meg mindent kikockázni, ilyen ez az internet.

Ha a fentiekre kitaláltam megoldást, csak akkor szeretnék nekifogni cikkelődni, mert akkor tudom csak garantálni, hogy szép egész, áttekinthető és követhető marad. Mert csak úgy gondolom valóban hasznosnak.

Az anaerob ragasztók (levegő hiányára köt) a külömböző fémeken más más időben köt meg! Szóval nem mondható ki mindég ez az 5 mp…
A menet, csapágy rögzítők is így működnek

Ezt annyiban pontosítanám, hogy nem levegő hiányára köt önállóan, hanem a fémionok jelenléte szükséges a polimerizációhoz, a levegő jelenléte direkt pluszban gátolja a polimerizáció indulását (ez szerelés segítés). Az anaerob itt arra vonatkozik, hogy szándékos kötésgátlás van levegő jelenlétére.

Tehát ha kinnt van szabadlevegőn és csak egy oldalon van fém, ezért nem indul meg a kötés nagyjából soha (ezért is kell letörölni). Ahogy csökken a kötést gátló oxigén jelenléte, és találkozik aktív fémionokkal, indul is a rock and roll. Ezért kell mindkét oldalára fémfelület, hogy ion áramlás is tudjon történni, és elzárja az oxigént is.

Annak ellenére, hogy a vas elég aktív fém, és könnyen oxidálódik is ezért sok fémion Fe2+, Fe3+ van a felületén, több mint a sárgaréznek, mégis a szennyeződések miatt lassabban köt meg vason a gyakorlatban. A sárgarézen lévő Cu2O és ZnO egy nagyon stabil oxidréteg, ezért kevésbé felület aktív (kevesebb szabad fémion). Ezért volt szívás a szinte vegytisztára tisztított esetben, mert előtte pár perccel lett tisztítva, még nem volt oxidréteg és nagyon aktív fémfelület volt szabadon.

Tehát vason kicsivel lassabban köt meg általában mint sárgarézen, de mivel fémionos a kötés ezért vason sokkal erősebb polimerizáció jön létre. Sárgarézen sosem tud létrejönni a névleges 100%-os kötés erősség a kevesebb szabad ion miatt.

Passzív fémekre például rozsdamentes, azért ajánl a gyártó aktivátort hozzá, mert be kell indítani a polimerizációt. Ha nincs fémion, hiába van elzárva oxigéntől, nem fog polimerizálódni soha. Ezért nem jó például műanyaghoz sem. Nem "nem ajánlott", hanem teljesen hasztalan. Akkor is hasztalan az 577, ha fém-műanyag átmeneted van. Nincs (elég) katalizáló fémion.

Megszületett a megoldás, egy nagy nesze semmi fogd meg jól.

A mesterek szerint a kazán nem fog jól működni, ha van ilyen (puffer, vegyestüzelés) másodlagos hőforrás. Hőszivattyúval vagy geotermikus hőforrással összehangolható (oda-vissza kommunikáció, természetesen a kazán gyártójának megoldásaival), de az eredeti elképzelésünk kuka. Vagy valóban nem lehet a kazánnal ezt megbeszélni, vagy terlenek a szakik, nem tudtam eldönteni.

A vége az lett, hogy a direkt kört, ahova a kaloriferek csatlakoznak, fogjuk csak vegyestüzeléssel fűteni, a tulaj elmondása szerint ez is bőven jó lesz, a hőigény java is ott keletezik.
Természetesen automata átkapcsolással (visszacsapó szelepek, egy-két extra keringető), így ha a pufferből elfogy a meleg, a gázkazánok ismét belépnek a képbe.

Ennyi, nem több.

Sajnos sejthető volt. De az is érthető, ha nem akarnak egy végtelen protokolleltéréses, garanciális konfiguráció nyomkodós rémálomba belesétálni a szakik.
Gyártó részéről is érthető, nem vállal felelősséget más eszköze miatt, tesztelni sajátjával tesztelte.

Köszi a beszámolót, mindenképp tanulságos.

Időközben nem lustálkodtam, felpiszkált, hogy le kellett írnom, hogy 7-8 éve nem kötöttem be a talaj rétegekben lévő PT100-akat , szóval november 3-án bekötöttem első körben az egyik oldali talajkollektorokat (5 kör). Már folyik az adatgyűjtés. Körönként közvetlen talajkollektor mélységű (4 és 6 méter mély), kontroll terület 4m, 10cm és 20cm mélység. Majd ha már van elég adat akkor jelentkezem én is ezekkel.

Szia! Ne haragudj nem akartam újként feltüntetni ezt a videót tehát nem Neked szól de gondolom, hogy elfér itt a hozzászólások között ha valaki még nem látta volna, mert kapcsolódik a témához. Az ember aki magyaráz kissé hevesen gesztikulálva adja elő a mondandóját de nagyon is ért hozzá.

Az a baj, hogy hiába mond el sok igazságot és hiába értek vele egyet sok tekintetben, hogy nagyon nem tudnak a mai napig hőszivattyúhoz tervezni épületgépészek, a hevessége miatt átsiklik pár nagyon fontos dolgon.

A csőkígyós HMV tartályok tekintetében sajnos nincs teljesen igaza. Amiket bemutatott indirekt HMV-k azok kifejezetten kazánokhoz vannak, a másik amit a képen bemutatott meg solar rendszerhez (vegyes rendszerhez, magas hőmérsékletű alsó szeparált csőkígyó). De hőszivattyúkhoz is gyárt a nem megemlített, csak kép formájában bemutatott Heizer HMV tartályt.

Szóval többször is, teljesen rosszal demonstrálta az igazát. Nem korrekt kazános HMV tartályt mutogatni és ócsárolni hőszivattyús rendszerhez, mikor az ócsárolt gyártónak van hőszivattyúhoz tartálya, ráadásul direkt az általa elmondott problémák miatt ez egy másik termék.
Nálam Heizer BSH-500 van a HMV-hez 50/10/45 esetén 39kW-os 6m2 hőcserélővel (80/10/45 - 114kW). Kifejezetten alacsony hőmérsékletű hőcserélős a HMV tartály csak és kizárólag hőszivattyúhoz.

Menet közben a csőköteges hőcserélőt és a lemezes hőcserélőt a heves magyarázatai közben nem különíti el eléggé. Egyetlen félmondat kivételével mindig lemezes hőcserélőről beszél meg HMV-ről, de lemezesen nem küldünk át csapvizet. Maximum csőkötegesen, de azon is csak ha nagyon muszáj.

Az a baj, hogy vakon általánosít. Egy rendes hőszivattyú pontosan monitorozza a dT-t. Attól ha ciklus közben csökken a hőleadás, nem fog tönkremenni - nem mehet tönkre egy hőszivattyú, max ha rosszul kivitelezett a hőszivattyú maga.
Ha csökken a hőleadás akkor a hőszivattyúnak előremenő hőmérséklet megfogás módba kell váltani, és direkt folyamatosan csökkenteni a dT-t. Tehát amíg el nem éri a setpointot addig visszatérőre szabályoz, majd ha az megvan, akkor megfogja az előremenőt azon a hőmérsékleten ahol teljesült a visszatérő setpoint, és fokozatosan direkt úgy szabályoz, hogy a visszatérő egyre magasabbra emelkedjen, miközben az előremenő fix értéken van tartva. Majd ha kellően összehúzta a két hőmérsékletet (csökkentette a dT-t) akkor kapcsol le. Ez direkt feature, ő meg hátrányként kezeli. Pedig ez a legfontosabb feature teljesítmény szabályzásnál, mert így tud a demand (hőigény) után menni folyamatosan menet közben. Ha lopják tőle a meleget, akkor megnő a dT, ezért fokozza a teljesítményt, ha csökken a demand akkor csökkenti a teljesítményt és ezzel segíti, hogy az álló vízben is teljesüljön a hőleadás. Ez a teljesítmény szabályzás alapja, ezt nem illik hibaként tálalni.

Magyarországon borzasztóan sok helyen nagyon kemény a víz mészkövesség okokból, ezt elfelejtette említeni, emiatt se lemezest, se csőkötegest nem célszerű használni, mert elképesztően gyorsan veszít a teljesítményéből. Indirekt csőkígyósnál jóval nagyobb a csövek távolsága és külső felülete, ami miatt jobban megőrzi teljesítményét vízkövesedés esetén. Illetve direkt vannak a csőkígyóban olyan tágulási pontok, hogy le tudja pattintani magáról a vízkövet hirtelen hőmérséklet változáskor.
Hűtésről HMV-re váltásnál ez hatalmas előny (ő hátrányként említi, hogy lopja a meleget), de a pár másodpercen belül létrejövő 30+ dT segít a vízkőtlenítésben, mert komoly fizikai alakváltozást okoz, ezért öntisztul.

Nagyon jó a videó, és tudok azonosulni azzal hogy miért ilyen ingerült és haragszik az épületgépészekre. De úgy tűnt, hogy kevés jó típussal találkozott mégis hiába "husszéééve", mert sok műszakilag helytelen általánosítást fogalmaz meg. Nem tudom, hogy direkt üzletszerzési érdekből, vagy meggyőződésből.
Sajnos hiába sok igazságot és tényleg létező problémát fogalmaz meg, annyira ingerült és erőszakos, hogy nem fogja tudni mindenki befogadni az információkat.

De köszi a videót hogy belinkelted, amúgy tök jó, örülök hogy mást is ennyire felb* (osszant...) a sok rossz épületgépész. Csak kár, hogy ha nyugodtabb lenne, akkor több gépész hallgatná végig is tanulna belőle.

Még egy apróság jutott eszembe:

A térfogat áramokkal kapcsolatban sem lenne rossz aktualizálnia magát, mert egyáltalán nem ritka a 4-5 m3/h javasolt térfogatáram. Ezért nem használunk már régóta kis keresztmetszetű csöveket hatékony fűtési rendszerekben.

Felháborodik (28:00) a 3 m3/h térfogatáramon (50 liter/perc), hogy nem szabad ekkora térfogatáramot használni, ez hatalmas, rossz, fúj, hogy gondolják.

Hát hatalmas a 28-as rézcsőnek igen, az nagyon nagy sebesség. De nem is építünk 28-as rézcsővel hatékony fűtési rendszert, mert olyan zajok és áramlási sebességek lesznek, hogy borzasztó, iszapleválasztó is csak kapkodja a fejét. Azért megyünk lakossági rendszerben is 6/4-re vagy 2 colra.
Butaságból eredő dolgon háborodik fel.
Igen a 28-as csövön a 3 m3/h az 1.35 m/s (az sok) míg 54-es csövön csak 0.36 m/s sebesség (az nagyon nem sok).

Szóval igen erodálja a rendszert a nagy közeg sebesség, de nem a nagy térfogatáram mint amire hivatkozik. A nagy térfogatáram nem erodál, csak a nagy sebesség, nem illik összekeverni a két dolgot, nagyon nem.

Kiakad a 3 m3/h térfogatáramon milyen hatalmas, pedig a legtöbb geotermikus gép 4-5 m3/h minimum áramlást vár el a jó hatásfok érdekében. De ehhez igazodva 6/4" vagy 2" a csőcsatlakozása is.