Őszinte leszek, biztosan vannak nálam szakavatottabbak a témában, és bár mind lakossági mint ipari méretekben volt és jelenleg is van szerencsém már projekteket tervezni, kivitelezni és fenntartani is, tapasztalataim inkább csak a geotermikus és vegyes forrású és vizes szekunder oldali, hűtő-fűtő rendszerekben van, padló és mennyezet hűtés-fűtés, fancoilok, légfüggönyök, előfűtők, illetve épületgépészet szellőztetéstechnikában (hővisszanyerős, füst és füstgáz előszűrés, vizes kaloriferes előfűtés, előhűtés, aktív kompresszoros és passzív párátlanítás, stb), fizikai kivitelezés (csőrendszer szerelés, glikol töltés, nyomásbeállítások, szivattyútelepítések, geotermikus rendszertelepítés).

Ezeknél mindig beleásom magam a leges legmélyébe, hogy pontosan értsem a fizikáját, mert akkor tudom csak pontosan hogy hogyan és hova kell szenzorozni, hatásfok monitoring és teljesítményszabályzás esetén ezek mindig nagyon fontosak (tehát nem sima ON-OFF).

Ipari automatizálási villamosmérnök, egyedi gépgyártás és tervezés, mikrovezéslős és embedded hardver és szoftverfejlesztés, busz és protokoll fejlesztés, high-speed/high-res vision processing, illetve ezekhez tartozó backend fejlesztés a fő szakmám.
A szakmám egyáltalán nem épületgépész, de fentiek miatt van annyi alapom legalább, hogy ne a matematika, vagy a fizika legyen a megértendő rész, hanem ami abból következik épületgépészeti elmélet. Szóval ne legyen probléma egy aktív párátlanításnál entalpiát számolni realtime, vagy egyedi klímakompresszoros rendszerben superheatet szabályozni (EEV+BLDC kompresszor), vagy egy tetszőleges hőtermelő gépre COP monitorozást készíteni saját áramlás (kis keresztmetszeten turbinás vagy nagy méreten ultrahangos), hőmennyiség, villamos vagy fosszilis fogyasztás, és egyéb figyelembevételével.

Szóval biztosan van nálam alkalmasabb, aki épületgépész és nap mint nap ezt csinálja. És bár gyakorlati oldalról űzöm ipari és lakossági méretben is időnként, de azért aki minden nap épületgépész, biztosan többet ért hozzá
Én minden nap maximum a saját otthoni rendszeremet managelem és fejlesztem folyamatosan, nagyobbakat csak projekt jelleggel ha megkérnek rá.

De persze hogy ha sorállás van érdeklődőkre, akkor megfontolom a cikk írást, de nem gondolom, hogy túl sok olyan van akit ez ennyire érdekel elméletében is, mint engem. A legtöbb gépész és fűtés szerelő az "úgy szoktuk" módszerrel dolgozik, és meg ne kérdezd tőle hogy miért - sajnos tapasztalat. És hiába elektronika kell az automatizáláshoz, lehet hogy már nem annyira az oldal tematikája, bár ki tudja.

Rage time: Sajnos a sok hibás "úgy szoktuk" miatt vélekedik nagyon sok ember úgy hogy a padlófűtés rossz túl meleg, a mennyezethűtés bepenészedik páralecsapódás miatt, a légtömör ház rossz, a párás ablak rendben van, a megrepedő járólap teljesen oké padlófűtésnél, felesleges a házközponti vezetékes víz nyomásszabályzó és automata elzárószelep, teljesen oké ha minden télen újra fel kell tölteni a fűtésrendszert vízzel, minek a szellőztetésre gondolni jó az a fürdőszobai sima elszívó (igen és akkor a levegő utánpótlás hol jön be a negatív nyomás után? Ablak repedésen, vagy födém repedésen sarok penészedve, vagy ajtóalatt?), és még sorolhatnám. Nem, ezek mind egy szálig kivitelezési vagy tervezési hibák. Amikkel maximum anyagi, idő vagy egyéb megfontolásból valaki együttél, mert adott esetben nincs más választása, de normálisnak meg velejáró jelenségnek egyiket se nevezném.

Például sok ilyenhez egyáltalán nem kell a világ összes pénze, de meglepődni sem kell, hogy szét lehet fagyni a fürdőszobában télen ha bekapcsolják a lakás másik felében a konyhai elszívót... Ingyen edukációval megoldható lenne, nyisd résre a konyha ablakot ha nincs házközponti szellőztetés, hogy helyiségen belül legyen meg a nyomás kiegyenlítés, és még a kajaszag is jobban kimenne. Mégis honnan pótolná a ház a levegőt, honnan egyenlítené ki a negatív nyomást ha nem a jéghideg kinti levegőből a fürdőszobai elszívón visszaszívva, vagy máshol ahol "de húz a hideg"? Ja, hogy a legpárásabb helyiségbe szívunk be kéretlenül vissza irányba kintről hideg levegőt? De szép szőrös a penész, aztán megy rá a Szavo meg mittudoménmi, jujj a szavó szétmarta a szilózást, befolyt a zuhany víz a csempe mögé a falsarokba, ázik a fal. A karbantartást és az ok-okozatokat biztosan lehetne oktatni.
Annak több értelmét látnám, mint a hőmennyiség számolásnak. Persze szívesen meghallgatom ki hogyan vélekedik a kérdésről, lenne-e értelme.

Hát ez egy elég tartalmas válasz volt! Én épületgépész is vagyok, az általad felvetett dolgok engem is (nagyon) érdekelnének, támogatom a bővebb leírásokat ebben a témában. Bár ez az "ebben a témában" rész eléggé helytelen, mert amit leírtál az lefedi a teljes fűtés-hűtés-vízellátás-szellőztetés-villanyszerelés- elektronika témáját.
Én is elég sok dologgal foglalkozok ezek közül, bár ahogy nézem hozzád képest csak kifutófiú lehetnék. Igazat adok az általad említett kivitelezési hibákkal kapcsolatban, de sok esetben ezek elkerüléséhez több szakterületet érintő tudásra lenne szükség, és pont ez nincs meg. Ilyenkor jön az "így szoktuk" kivitelezés. Nagyon kevesen vannak akik átlátják a "csövezett, csatornázott részeket na meg a villanyszerelést és az elektronikus vezérléseket is a szükséges mértékben.
Ehhez jön még, hogy a kereskedelemben kapható eszközök, arany ára felett szerezhetők be, és csak rendszer-szinten használhatóak. Sokat segítene, ha önállóan működő részegységeket is lehetne kapni, vagy lenne valamilyen közös kommunikáció is közöttük.
Sajnos elég össze-vissza-ság lett az írásom, de remélem azért valamennyi érthető is belőle