Van egy 1000W-os halogén izzód. Ezt azért jobb lassan felfűteni, mint rádobni a teljes feszkót, ráadásul az "intelligens" áramhatárolás is jól jön egy izzókiégésnél vagy rövidzárnál. De persze ennek ellenére akkor is jól elbaltázta ezt az ST Microelectronics. Nem is vezető már a piacon...

Több okból szeretnék Triak helyett IGBT-t használni:
1) GU10-es dimmelhető LED izzókat is szeretnék meghajtani vele, ami állítólag nem csípi a Triak-ot. Ha mégis:
2) Úgy tudom, a Triak hirtelen bekapcsolása sok zajt kelt. Kondival nem tudom szűrni ezeket, mert a LED úgy kikapcsolt állapotban is világít.
3) Az Elektronika egy régi száma szerint "nullátmeneti kapcsolóval működtetett izzólámpa élettartama 7...10-szeresére növekszik".
4) S még érdekel is, hogy mi fán terem az IGBT.
A többször említett ST doksi jó összefoglaló, de a hozzám hasonló lassú felfogású kezdőknek egy kicsit szűkszavú (pl. a D4 sincs elmagyarázva).
Jópár dolgot nem sikerült még megértenem:
- Mire való és hogyan működik a T2-T3 tranzisztor-pár?
- Mi az a "gate-drájver"?
- Jól tudom, hogy az IGBT addig zár, amíg a Gate és az Emitter rövidre van zárva?
Köszi: Marci

Hello!
- A D4 dióda az IGBT túlfeszültség védelmét oldja meg. HA tranziens túlfeszültség érkezne a hálózaton, amire az IGBT "lesérülne", akkor a tranziens szupresszor dióda kinyit, és megemeli a Gate feszültségét. Az IGBT kinyit, és így a tranziens a lámpára jut. Vagy is nem megy tönkre az IGBT, hiszen leesik a feszültsége. A D7 dióda az IGBT Gate feszültségét korlátozza, hogy ne menjen 16V fölé. (De a rajzon egy pötty hiányzik D7-D4-és a Gate között.)
- A T2-T3 tranyó az alacsony tápfeszültség elleni védelem. (mint már írták is) A hálózat bekapcsolásakor C3 kondi lassan töltődik a 12V-ra. Közben az 555 elkezd működni 3V környékén, de az ekkor kiadott vezérlő Gate feszültség nem elegendő az IGBT számára. Analóg és nem kapcsoló üzemben menne, és "feldobná a talpát".
Ezért, míg kicsi a tápfeszültség, a R9 ellenálás segítségével, a T3 tranyó nyitva van. A T3 ilyenkor rövidre zárja az IGBT vezérlő jelét.
Ez az állapot így is marad, amíg a tápfesz kb. el nem éri a zéner és T2 bázis-emitter nyitófeszültségének összegét. Vagy is 8,2+0,65V-ot. Ekkor T2 kinyit, és lesöntöli T3 bázisáramát. T3 lezár, és az 555 már vezérelheti az IGBT-t.
- Nem tudom hol olvastad a Gate-Driver kifejezést (mert én nem olvastam el a doksit. De általában arra szokták alkalmazni a mi a nevében van, vagy is a Gate meghajtására. Az IGBT vezérlő elektródája egy Fet-ével azonos, vagy is feszültséggel vezérelhető. Ha gyorsan szeretnénk bekapcsolni a tranyót, (hogy az átkapcsolási disszipáció minél kisebb legyen) akkor a Gate feszültségnek a leggyorsabban kell megjelenni és eltűnni. De a bemeneten van egy látszólagos kapacitás, amit ezen célból gyorsan fel kell tölteni vagy kisütni. Ehhez viszont nagy áram kell. Vagy is olyan kapcsolás, ami nagy áramot tud kifolyatni és lenyelni.
Tekintve, hogy a kondiban tárolt töltés (akár bevisszük-vagy kisütjük) Q=C*U ahol a Q=I*t. Vagy is I*t=C*U. Ha ez t időre rendezzük, akkor t=C*U/I. Azaz ha kis időt szeretnénk, ahhoz kis kapacitás, kis feszültség változás és nagy áram kell. Mivel a kapacitás adoot az IGBT miatt, a feszültség pedig a kapcsolt Gate feszültség, egyetlen mód van, ha a töltő/kisütő áramot növeljük. Vagy is kis kimeneti ellenállású, így nagy áramú meghajtóval vezéreljük az IGBT-t. Ez a Gate-Driver.
üdv! proli007

Itt írtam valamit az IGBT-ről és előnyeiről, hátrányairól.

Nagyon köszönöm a kimerítő választ; azt hiszem, innen már el tudok indulni. Marci

Sziasztok! Rá tudnátok pillantani a csatolt kapcsolási rajzra? Szerintetek működne? Ha igen, C1-et mekkorának kell vegyem, hogy "kellően simítsa" a jelet? Köszi: Marci

Sziasztok.

Először is bocsi ha nem jó témakörökbe tettem fel a kérdést.
Olyan problémába ütköztem hogy adott egy 2 ágú állólámpa melynek a nagyobbik felső lámpája 220V (potival kapcsolható és fényereje állítható), a másik (alsó) 12V-ról üzemel. Továbbiakban csak a felső (220-as) részével foglalkozunk. Egy kisebb szerelés után sikeresen tönkretettem valamit ugyanis a panel műanyag burkolat hátoldali részét kifelejtettem összeszereléskor és annak forrasztott részei érintkeztek a fém burkolattal. (ekkor még működött a tekerő poti) Mikor feltekertem (bekapcsoltam) pukkanás után szét is szedtem hogy mi történt, egyik helyen a nyákon elégett kb fél cm hosszan a vezetősáv. Ezt javítottam, de ezek után konnektorba dugva azonnal világít, a potira amivel kapcsolni lehetne illetve fényerejét szabályozni nem reagál, szóval ki be kapcsolni sem lehet.

Vajon mi mehetett tönkre benne? Ha látatlanba nem sikerül készítek képet.

Köszönöm előre is.

1-2 kep tobbet elarulna, mint a leirasod.

Valószínűleg a panelon lévő triac ment tönkre, első körben "őt "cserélném (egy 3 lábú négyzet alakú fekete valami.)

Pont ott égett le a vezetősáv, úgyhogy nem kizárt hogy a "triac" nevezetű ment tényleg ki. Csatoltam két képet a panelról.

Kiforrasztottam a triac-ot, BTB04-600SAP típus van benne. Helyettesíthető esetleg BTB04-600SL típussal?

Szia!
Jó lesz helyette.

Köszi, akkor rendelek egyet aztán meglátjuk mi sül ki belőle.

Hello
Olyan kérdésem lenne, hogy hagyományos fényerőszabályzó teljesítményét hogy tudom növelni. Szükséges teljesítmény 1200-1300 watt.
Válaszokat előre is köszönöm

Elsősorban a félvezető - általában triac - megfelelő áramú (10A-es) típusra cserélésével. Ilyen teljesítménynél már a hűtésről is gondoskodni kell: megfelelő hűtőborda és szellőzés kell.

Kicsit megkésve ugyan, de csak mostanra szereztem be hozzá az alkatrészt. Tökéletesen működik, tényleg az volt a hibás. Köszi szépen!

Sziasztok! Kérdésem a következő lenne: Van egy lengyel fényerőszabályzóm: Szu3 Pic (panelra írva) Képek: Bővebben: Link és Bővebben: Link. Ennek a szabályzója 60w-ról indul. Hogyan tudnám levinni 10w körülire?
Előre is köszi.

Üdv. Gaben

Szia!
Nehéz ebben segíteni, mert a vezérlése egy mikrokontrollerrel (?PIC16F54?) van megoldva, és annak a működését kellene valahogyan becsapni. Lehet hogy egyszerűbb volna építeni egy másikat. Ha mindenáron ezt szeretnéd módosítani, akkor az lehet egy megoldás, ha a gyújtásszög tartományt a hálózathoz képest hátrább tolod. Tudnod kell, hogyha ez túl jól sikerül, nem lesz elég szabaddá válási ideje a triaknak, vagy ha 180°-on túlnyúl a gyújtójel, akkor 0°-on begyújthat a triak, és akkor kimegy a teljes teljesítmény. Az átalakítás azzal is jár, hogy ami most a kis teljesítményeknél hiányzik, az az átalakítás után a nagy teljesítményeknél fog, nem tudod 0°-ig előre tolni a gyújtójelet. A szögtartomány hátratolását a szinkron jel szűrésének növelésével érheted el. Ehhez jó lenne a panelt visszarajzolni, mert abból tisztábban látszana a szinkronjel kialakítása. Így csak tippelem, hogy a 12. és 13. lábakon lévő smd kondikat kellene megnövelni. További lehetőség, hogy írsz egy új programot a mikrokontrollerbe...

Szia! A Lengyelek szerint PIC 16F628-vel készült. Igazából ledes égőket (dimmerelhető) szabályoznánk, és nem lesz szükség a nagy teljesitményre.

Üdv!
Szerintem lehet, hogy átalakítható a szabályzó. Csatoltam egy rajzot, talán segíthet. Nem ismerem ezt a szabályzót, de hátha hasonló a tápellátása. Most gondolom az izzón keresztül kap tápot. Ezt kellene leválasztani.

Szia! Köszönöm az ötletet. majd kibogozom a kapcsolást, meg szombaton éjjeles leszek úgyhogy ráérek visszarajzolni.

Szerk.: Nem biztos, hogy így működne amit rajzoltál. Szerintem a dimmerelendő tárgyon esik annyi feszültség, hogy ne csapja rottyra az elektronikát. Vagy tévedek? Valószínű, hogy akkor az égőt egy ellenállással kellene pótolni.

Üdv!
Nem ismerem ezt a típust, de szerintem ezek hasonló kapcsolásúak. Itt például egy mozgásérzékelőt alakított át mihist4, de ilyet már én is csináltam más típusú mozgásérzékelővel. Gondolom az elektronika tápja itt is soros kondi, graetz, kondi és egy zener.

Ha a lengyelek azt írják, akkor biztosan igazuk van. A PIC16F628-ban van belső oszcillátor, nem értem miért tettek rá rezonátort. Talán a magasabb működési frekvencia miatt?
Azért azt jó lenne tudni, hogy a kipróbáltad-e már a szabályzót ledes égővel, és mi volt a tapasztalat. Könnyen lehet, hogy nem az a probléma, amit korábban feltételeztem, hanem a ledes égő kis áramfelvétele miatt nem tud a triak bekapcsolni (nem éri el a kialakuló áram a tartó áramot).
Javaslom, hogy köss terhelésnek párhuzamosan egy ledes és egy hagyományos égőt, és ha a szabályzás során a ledes izzó is megfelelően változtatja a fényerejét, akkor nem érdemes visszarajzolni, gyújtástartományt eltolni stb., hanem a triakot kell egy kisebb tartóáramúra kicserélni. Ehhez mondjuk jó lenne tudni, hogy most milyen triak van benne. Elvileg megoldás lenne a gyújtóimpulzus kiszélesítése a gyújtható időtartományra, de ezt nem gondolom, hogy megoldható lenne.

Szia!
Egy rezonátoros (kerámia, kvarc) oszcillátor jóval stabilabb frekvenciát biztosít, mint egy RC-oszcillátor. Ezért érdemes ilyen megoldást alkalmazni.

Mármint külső RC oscillátor. A mikrokontrollerek belső órajele megfelelő pontosságúnak mondható.

De azért az nem hátrány, hogy ezt a belső órajelet stabilizáljuk egy rezonátorral, vagy ez nem így van?

Vagy a belső órajelet használod, vagy a külsőt. Utóbbiból lehet több típusú forrást is választani. Egy külső órajellel nem lehet "stabilizálni" a belsőt.

Itt a belső órajel van stabilizálva rezonátorral, nem? Bővebben: Link

Még ha látni is lehetne valamit... Vagy a belső órajelet használod, vagy külső forrást. Pont. A kettőt nem lehet abban az értelemben "vegyíteni", ahogyan te gondolod.

Sziasztok! Látom szépen gyűlnek az ötletek, ezeket köszönöm. Peternek igaza van, elfelejtettem leírni a tapasztalatokat. Úgy nézett ki a dolog, hogy egy 3ágú csillárba 2db ledes és egy halogénnel szépen működött a történet, viszont ha a halogént kicseréltem a ledesre, akkor már nem történt semmi.