Tuti hogy jó ugyanis én rajzoltam, és működő példány alapján tehát nem a hasamra ütve.

Az 5V os, nagyobb áramú schottkyt használom, elvágtam a fóliát és átkötöttem a 12V -os tekercsre. Vissza kell rajzolnom, mert pont ilyen topológiájú tápot nem találtam a neten.

Visszarajzoltam, mit alkottam. Autós erősítőt tápláltam meg róla, és hallatszik szépen a morgás benne. A feszültség jó, terhelésre, feszültség változtatására változik a morgás, bugyogás frekvenciája. Akkor is ez a helyzet, ha kiiktatom a 4 .es lábra menő védelmet az oda menő dióda kiforrasztásával. Kötöttem ide potit, de csak a feszültség változott, vagy letiltott, a gerjedést nem befolyásolta.

Köszi, időközben ígértek nekem 24V-os pákatrafót, ha ez nem jön be, akkor marad a PC táp.
Szabályozásra nem lesz szükség, mert a páka lekapcsolja magát, ha eléri az üzemi hőfokot.

Sziasztok!

Olyan problémával fordulok hozzátok hogy van egy siemens asztali pc amiben speciális táp van tehát nem az a megszokott hanem laposabb mert a gép is az.
250 w os táp van benne de ehez nem kapok nagyobbat.
Igaz játékra nem használom DJ gép meg lézer vezérlésre lesz.
van benne 1 db 256 pci-e video 1 db sb live 24 bites , 1 db wifi kártya, 3 ghz intel pentium 4 proci
1 db dvd író , 1 db 160 gb sata hdd, 2 giga ram.
Igaz megy szépen de lehet hogy nem sokáig.
Van e valami trükk amivel a tápot fel lehetne tuningolni legalább 300 w ig folyamatos terhelésre vagy akár 350 w ig?

Nem kompenzáció, hanem a PI szabályozó része.

Van trükk, másik táp. Ezekben alapból is alul van minden méretezve, tehát szinte mindent nagyobbra kellene cserélni, még a trafót is.
Egy ilyen régi gép nem nagyon eszik 120W-nál többet, de mérd meg.

Az egy dolog, hogy a kör része, de milyen része szerinted?

Mert szerintem pont a szabályzásban nem játszik szerepet, elvileg nem is kellene oda, a komparátorok funkcionális működéséhez. Csak a gyakorlatban a tranziens jelenségek elkerülése miatt mégis. 10nF kapacitásról beszélünk és 27k valószínűleg.

A szemléltetés kedvéért csak a két RC-tagot rajzoltam be a mellékelt képen:

Üdv az uraknak újra!
Nos, mint korábban írtam, pákatrafót szeretnék csinálni egy ATX tápból.
A kiszemelt áldozat Egy AOpen FSP250-60GTA lett, mivel ez egy minőségibb darab.
A gond ott kezdődik, hogy nem találtam hozzá semmilyen kapcsolási rajzot, stb., amivel elindulhatnék.
Viszont van benne egy akkora trafó, ami a táp súlyának a felét kiteszi, ami csak két kivezetéssel bír (ezt sem értem...)
Egyéb bajok:
- Csak terhelésre indul, de ezt megoldottam egy régi winchester rákötésével.
- -5vdc és +5vdc összekötésére mondta egy kolléga, hogy 24VDC lesz, ellenben nekem alig 10V-ot mér a multi, viszont +3,3dc és +12dc már 21VDC-vel kecsegtet
Nos, nem tudom, hogy az alább képekkel illusztrált tápról, illetve trafóról tudtok-e valami használható infót, mert a google nem segít.
Az lenne a legjobb, ha 24V AC-t tudnák előállítani, mert ezt igényli a páka, de a DC se lenne rossz, legalább ki tudnám próbálni, bár állítólag DC-ról is megy, csak beég a kapcsolója előbb-utóbb.
Lehetne-e erről a 21,3V-ról járatni a pákát, úgy, hogy a táp se menjen tönkre?
A válaszokat előre is köszönöm!

A nagy vasmagos tekercs (nem trafó) a passzív-PFC induktivitását képezi, a feszültségek pedig összeadódnak ilyen értelemben, tehát annak épp 10V-nak kell lennie.

A +12V és -12V eredményez 24V-ot, csak a negatív ág terhelhetősége kisebb, esetedben 0,8A, holott a páka legalább 2A-t igényel. ("Hidegindítás" még többet is.)

Ezen a negatív ág diódájának cseréjével lehetne segíteni, a trafó szekundere elbírja, hiszen a +12V is ugyanarról megy, illetve van még a negatív ágban egy fojtó is, ha annak túl vékony a huzalja, azt is érdemes cserélni.

Ha a feszültségen módosítani szeretnél, be kell avatkozni a szabályzókörbe.

Köszi a választ!
Most már csak a -12v-os ágat kell megtalálnom...

Milyen tranziens jelenség? Olvass utána a szabályozástechnikának (P, PI, PID). Ha nem kell oda akkor vedd ki belőle, aztán nézd meg mi történik.

Ha ilyen kérdéseid vannak akkor maradj inkább az 50Hz-es trafónál, abból nem lesz baj. Leírtam világosan hogy mit kell csinálni. PC táp rajz van ezer számra a neten, abból a működés lényege átlátható. Az egyik legjobbat én is felraktam, talán atxps.png a fájl neve, de nem biztos.
Mivel a trafó kimenetén AC van, és a pákának is arra van szüksége (hegy felmágneseződése, triakos szabályozó stb. miatt) ezért kell a szekunder körből kivenni mindent. Az eredeti formájában működő tápon nyilván 10V-ot fogsz mérni a +5V-os és a -5V-os ág között.
Amíg nem érted alap szinten sem a táp működését addig kár nekiállni bárminek, kudarc lesz a vége.

Szívem szerint maradnék az 50Hz-es trafónál, csakhogy nincs.
Maradjunk annyiban, hogy nagyjából értem egy PC táp működését, de mivel eddig sohasem kellet ilyet szerelnem és normális leírást sem találtam, legalábbis erről a konkrét típusról, így nehéz önállóan átalakítanom. Ezért kértem segítséget.
Majd ha jutok valamire, jelentkezem, az eddigi segítséget köszönöm.

Nem azt mondtam, hogy gyakorlatilag nem kell oda, ne akard félremagyarázni...

Egy elméleti (ideális) komparátor működéséhez, egy ideális áramkörben nem lenne szükséges. Mint ahogy egy ideális erősítő nem gerjedékeny, nem igényelne magasfrekvenciás kompenzációt például. Gyakorlatilag mégsem veheted ki belőle.

Kezdésnek próbáld értelmezni az következő ábrát, utána esetleg meg is magyarázhatnád (hiszen vágod a témát), hogy konkrétan mit is befolyásol, mit csinál a soros RC-tag?

De ne azt írd, hogy "része a szabályzónak", mert ezzel nem mondtál semmit.

Egyrészt a 2 hibaerősítő nem ideális és nem komparátor hanem műveleti erősítő. Másrészt mi fogja meghatározni az erősítését, fázis és frekvenciamenetét ha nem raksz oda semmit? Olvasnivaló.

Ha nagyjából érted, akkor hogy lehet hogy elképzelésed sincs róla mit kellene kezdeni vele? Esetedben jóval egyszerűbb a helyzet egy átalakításnál, mert itt nem alakítani kell, hanem simán csak járatni a trafót az üzemi frekin, mindenféle szabályozás (áram, fesz) nélkül.
A különbség annyi lesz hogy nem 50Hz hanem 50kHz (vagy amennyin éppen megy a táp) lesz a trafó szekunderén (meg négyszög a szinusz helyett). Nyilván egyszerűbb a dolog ha 494 van benne, mert azt egyrészt becsukott szemmel is működésre lehet bírni, másrészt ott van az állítható DT amivel még a pákára jutó effektív feszültséget is tudod állítani ha akarod.

Ki mondta, hogy ideális? Épp azt magyaráztam, hogy a gyakorlatban nem.

A komparátort rosszul írtam, közben megzavart a 3. láb elnevezése, de attól még helytálló, amire előzőleg utaltam, hogy a vitatott RC-tag a műveleti erősítő nyílthurkú erősítését nagyfrekvencián bekorlátozza, nem véletlenül hangsúlyoztam a 10nF-27k értéket sem.

Szerintem ott vagy tévedésben, nem veszed észre, hogy itt egy relatív "lassú" DC-szabályzókörről van szó, 10 nF kapacitás ebben nem játszik, csak a nagyfrekvenciás gerjedést fogja meg.

Mellesleg a gyári adatlapon is látható olyan ajánlás, ahol a 15-3 lábak között egyáltalán nem szerepel a vitatott RC-tag. Most akkor mégis működik nélküle a hibaerősítő? (1. kép)

A másik hibaerősítőnél pedig említi még az adatlap is, hogy miért tanácsos visszafogni (2. kép):

To increase the stability of the error-amplifier circuit, the output of the error amplifier is fed back to the inverting input through R T, reducing the gain to 101.

Csak szerintem elírták, mert R7 van a rajzon, az erősítés 51k / 510 = 100.

Ergo, továbbra sem indokoltad meg, hogy a vitatott RC-tag milyen szerepet játszik a szabályzás érdemi részében, olvasnivalóval dobálózol, de elfogadható érvet még mindig nem láttam.

Olvasd el az olvasnivalót és akkor látni fogsz. Vagy rajzold be szimulátorba, engedj rá egy bode-ot és szintén. Vagy hagyd el, nem kell az oda, csak viccből teszik bele az összesbe. Had ne vitatkozzak már ezen...

Nem kell vitatkozni, de akkor ne akarj engem megcáfolni, ha nem is érted, miről van szó. Tehát akkor kijelenthető, hogy a korábbi hozzászólásod nem nyert bizonyítást:

Nem kompenzáció, hanem a PI szabályozó része.

Aha, ennyi erővel írhattad volna, hogy a tápegység része.

Ezzel szemben én többszörösen indokoltam, gyári doksit mutattam fel, amivel szemben érvelni nem tudsz, csak hajtogatod a magadét, ami egy szakmai fórumon nevetséges.

Úgy látom te nagyon érted, így elmagyarázhatnád nekem hogy annak a kondinak mi köze van a tranziensekhez, mert ezt írtad ha jól emlékszem. Ha már lusta vagy utánaolvasni a dolognak akkor maradjunk annyiban hogy egyrészt jelformáló hatása van, másrészt nélküle begerjedne az egész szabályozó kör, mert semmi nem korlátozná a műveleti erősítő sebességét a kimeneti feszültség változására, azaz maga a komplett szabályozó rendszer gerjedne, ami tönkretenné a tápot. Nem a kimenet változó feszültségét követné, hanem önálló életet élne.
Szóval nem tudom mit indokoltál, de mindegy is.

Szerinted én miről beszéltem:



Ennek most mi értelme volt, hogy megcáfolsz egy fórumon, feleslegesen fárasztasz, utána leírod majdnem ugyanazt, amit én?

Maradjunk annyiban hogy a kettő nem egy és ugyanaz, de most jött el a pillanat. Feladom. Ha szerinted a kettő egy és ugyanaz, akkor legyen.

Lehet, a kompenzáció nem a legjobb szó erre, pár évtizede így ragadt rám, de világosan kifejtettem, hogy mire gondolok, gerjedésgátlás szó szerint oda volt írva.

Ezzel szemben te gerjedésgátlásról beszéltél, sok értelme volt az egésznek.

Meg a PI-szabályzó része szerinted, ámbár a szabályzásban nem játszik szerepet, végül csak megcáfoltad önmagad.

De jó hogy én nem értek hozzá, meg nem tudok számolni, ugyis utálok veszekedni(vitatkozni)...

...de azért a 101 nekem is kijött Signat. Amit irtál igaz, elírták ugyan, de neminvertáló erősítő erősítését ugy számoljuk hogy 1+R7/R5!

Itt az okozta a félreértést, hogy amikor ránéztem a rajzra, az 510 ohm felőli részét tekintettem bemenetnek, ha onnan nézem akkor invertáló lenne, csak ez nyilván nem igaz, mert az a leosztott referenciára van kötve, a noninvert kapja a leosztott kimenőjelet.

Egyszerű kapkodás / figyelmetlenség, rossz irányból néztem.

Igen. Sebaj. Ezért szeretem a fórumot, több szem többet lát...

A kompenzáció jó szó erre, de nem olyan értelemben ahogy te használod. Ahogy Ge Lee is leírta a szabályozási kör része, ahogy pl. a kimeneti LC szűrő is.

Ge Lee: Én is átalakítok egy tápot, de a belerakott szűrőkondi miatt gerjedt a táp. A fentebb említett TI-os application note-ban leírt ellenállásokat próbáltam ki, kiszedve az RC tagot, így most ugyan nem gerjed, de fogalmam sincs mekkora a fázistartalék, vágási körfrek. Bújtam a netet, de nem találtam meg, hogy lehetne méretezni hozzá kompenzációt. Az a gond, hogy nem tudom a félhíd átviteli függvényét, erről se találtam semmi irodalmat. Ebben tudnál nekem valami tippet adni?

Megpróbálom kifejteni, hogy miért nem értek egyet (ha a másik fórumozó is érthetően leírta volna, hogy mi a gondja, nincs ez az egész).

A klasszikus UA723 IC pont jó lesz példának. Van műveleti erősítője, még frekvenciakompenzációs kapacitása is van, szintén negatív visszacsatolásként beiktatva. (Például ilyen alapon használtam én is ezt a kifejezést, nem hasraütés alapon.)

A szabályzókör részének tekintem például: a visszacsatolókör ellenállásait, a kimeneti osztót, a referenciaosztót (ha van).

Ezek bármelyikének változtatása módosítja szabályozza a kimeneti feszültséget, tehát a szabályzási kör "szerves" része.

Ha a kompenzáló kapacitást megváltoztatom, mondjuk 100 pF-ről 120 pF-re mi történik? Gyakorlatilag semmi, a kimeneti feszültséget nem tudom vele szabályozni, tehát a szabályzásnak nem része.

Az általad említett LC-szűrővel sem tudom szabályozni a DC-feszültséget, miről beszélünk...

Nem említettem magát a műveleti erősítőt, ami határeset ilyen szempontból, hiszen a körnek aktív része, sőt központi eleme, de ideális esetben csak darab-darab, ha egy másikat teszek be, annak is pont ugyanúgy kell végeznie a dolgát.

Konkrétan mit jelent hogy gerjedt? Meg szoktam nézni a szekunder fesz (ripple), illetve a primer áram jelalakot terheléskor, illetve a terhelés változásakor, amikor a szabályozásnak drasztikusan kell beavatkozni.
Valamikor 2 éve kipróbáltam szinte az összes megoldást amit egy ilyen tápnál el lehet követni, sok olyan megoldást is amiket a neten találtam, de ez volt mind közül a legjobb, gondolom ezért is alkalmazzák. Először úgy tűnt hogy ha sima aluláteresztőként csinálom meg a szabályozást az is jó lesz, de nem lett jó, már meg nem mondom hogy miért.

Nekem mondjuk nem is ezzel volt gondom hanem az áramszabályozással. Ez ugye nem tud árammódban szabályozni, az átlagáramra történő szabályozás meg nem garancia a kapcsolóeszközök életben maradására. Ha jól emlékszem képeket is csatoltam régebben, negyvenszeres áramcsúcsok is voltak a primer körben, akárhogy variáltam a szabályozással. Plusz van még egy olyan probléma is, hogy ha bekapcsolja az IC a kimenetet, akkor az legalább 600ns-ig úgy is marad, csak utána tudja kikapcsolni (prop delay-ek, stb.)
Ehhez képest egy UCC (ami árammódú) az adott perióduson belül lekapcsolja a kimenetet a túláramra, plusz akár 80ns-os bekapcsolási időt is lehet csinálni vele, nekem legalábbis eddig sikerült lemenni vele.