Attól van,hogy az előtolás sebessége nem egyenletes. Ez a hiba az olcsó egyszerű gépekre jellemző, ahol az előtolása a feszültséget a hegesztőáramkörről kapja.

Ez is kuka. Ezért voltak letörve a potméterek. Valami ötlet???

Nincs ebben semmi rettenetes , a gép egy kiterített Scott -kapcsolásra hasonlító hegesztő áramforrásnak felel meg. Mindkét trafó 380V feszültségre van méretezve, a szekunder mindkét trafón középmegcsapolásos, a középmegcsapolások össze vannak kötve. Az összekötött középmegcsapolás a negatív pólus. Az egyenirányító két darab kétutas egyenirányítónak felel meg, ahol a pozitív kimenetek közösítve vannak. A kapcsolója viszont a magas cellaszám miatt valóban komplikált fokozat kapcsoló. De ami még rosszabb, az az üzemmód kapcsoló. Ha az elromlik jobb kicserélni a tolókártyát, mintsem másik kapcsolót tenni bele.

A potik nem ezért törtek le, csak ehhez tartoztak. Miért lenne ez kukába való? Ki kell cserélni a potikat és ennyi.
Ennek a rajza itt az oldalon fent van. Abszolút nem bonyolult, a potik -ha jól emlékszem 2x470k kapcsolós és 10k a tolásszabályzóé, de az nem kapcsolós. Sima kereskedelmi áru. Bármelyik elektronikai üzletben beszerezhető.

Akkor nem géphiba. Ezen lehet javítani esetleg segédtrafóval vagy nem érdemes, végül is hegeszteni lehet vele.

Ha így is tudsz vele hegeszteni akkor felesleges bele pénzt ölni, mert akkor sem lesz belőle profi gép.

Nincs véletlenül rajzod hozzá? Amíg nem tudom kipróbálni legalább átnézném a csatlakozásokat, kötéseket, hátha találnék valamit.

Mint korábban írtam több mint 10 éve javítottam ilyent utoljára, akkor lerajzoltam annyit belőle amennyi nekem kellett a javításhoz(tekercseléshez). Azóta nem volt rá szükségem, a rajz a jó ég tudja hol lehet. Esetleg véletlenül kerülhet a kezembe mert azt sem tudom hol keressem. Sajnos a doksik egy része nincs rendszerezve idő hiányában, így van amikor órákon keresztül kell keresni az irattartókban amire meglelem azt amire csak ritkán van szükség. Mindent lerajzolok amiről nincs rajzom, és az évtizedek alatt össze gyűlt papírtömegből csak annyi van rendszerezve ami az elmúlt 2,5-3 év alatt szükségessé vált. Ha előkerül felteszem ide.

Jó lenne egy rajz, hátha szerencsém lesz. Így nem tudom, hogy hogyan kellene kinéznie az egésznek. Meg a működés megértéséhez se lenne rossz. Bár igazából én hegeszteni szeretnék vele nem javítgatni, de ahhoz nem ártana rendberakni.
Szinte hihetetlen, hogy senkinek ne lenne hozzá rajza. Ezekhez még adtak, bár az is igaz, hogy több mint 30 éve.

Ha olyan helyen hegesztenék ahol bent van a 3fázis, de én csak a 220as dugóról hegesztek elvileg jobban kellene hegeszteni a gépnek. A nagyobb és egyenletes áram miatt, még ha a főtrafóról is kapja a feszültséget a huzaltoló motor. Vagy ez nem jó feltételezés?

A feltételezés sántít. Hogy van-e 3 fázis, vagy a táp 230V ez a te géped szempontjából lényegtelen. a probléma abból ered hogy a minél olcsóbb kivitel oltárán feláldozták a használhatóságot. Miközben hegesztesz, az áram, és vele együtt a szekunder feszültség is minden időpillanatban más és más értéket vesz fel, ennek következtében a huzalelőtolás sebessége is változik,(hiszen a hegesztőfeszültségből táplálkozik) de nem aszerint ahogy a hegesztőfeszültséghez tartozó huzalelőtolás sebessége ezt megkívánná. Ezért hol kevés hol sok az előtolás az ív teljesítményéhez képest. Mivel a hegesztési folyamat nem tűri el,hogy a hegesztési paraméterek változása az optimális munkaponthoz képest időben nem azonos mértékben történik, ezért a hegesztési folyamatban lengés jön létre, hol az előtolás lesz sok, hol a munkafeszültség az előtoláshoz képest. Ezt lehet kompenzálni megfelelő méretű tárolópuffer beépítésével vagy az előtolás tápjának a hegesztő áramforrástól való függetlenítésével. Bármelyik megoldásnak komoly költségvonzata van a gép árához képest. Ezeket a gépeket szinte "fillérekért" árulják egy jól használható gép árához képest, és azok akik megvásárolják akkor szembesülnek az igazi problémával amikor elfogy a géphez adott kb. 0,8-1 kg porbeles huzal, és védőgázzal szeretnének hegeszteni, olcsóbb,nem porbeles huzallal.

Volt egy Elin Compact 200-as gépem, tavalyelőtt adtam el felújítás után. Cégfelszámolásból került hozzám néhány napra. Rendes 3fázisú trafó volt benne 6 db diódával. A belseje nem is hasonlít ehhez. Majdnem üres volt. Bármi más, csak nem "Kompakt".
Néhány napig nem fértem géphez.

Keresel egy SCH rajzot. A trafó-dióda rész bekötése nagyon hasonló, csak transzduktoros szabályzás helyett fokozatok vannak benne. Ha meglátod azt a rajzot, elcsodálkozol.
"Jééé, az enyém milyen egyszerű!"

Nincs a kompakt gépekkel semmi baj, csak tisztában kell lenni a tulajnak azzal, hogy egy adott gép mire képes. A probléma általában akkor kezdődik amikor egy 160-180A-es géppel olyan munkát akarnak elvégezni amihez egy ipari 400-as gép kellene.

Hát igen.Az egyik cégnél(ahova bedolgozok) a 200A-210A -es varstrojokat a munkások tolják félre (csak cseregpnek használják,mig a nagyobbat meg nem javitom).A minimális követelmény a 230A-es varsztroj(de azokat is a 10 fokozatból min. 9-esen használják).Éppen ezért a fokozatkapcsoló,meg a diódahid(szerintem nagyon minimális a diódamennyiség a lapokban) a leggyengébb láncszem ezeken a gépeken.
A 400A és 500A-es gépek mennek 3 műszakban mint az igás lovak (évi) ninimális meghibásodással.

Azért azt nem szabad elfelejteni hogy 200A-es hagyományos gépet ipari kivitelben nagyon kevés gyártó készít(talán 1-2 német cég),( azok inkább 300A feletti tartományban szoktak lenni. A 200-220A-es gép inkább csak kisipari vagy komolyabb barkács kategória még akkor is ha 3 fázisú. Ezek a gépek inkább karosszériás és lemezlakatos munkához valók, mintsem komolyabb időtartamú hegesztéséhez. Én azt szoktam megnézni mindig, hogy az adattáblán milyen Bi érték van a gépre megadva. ha a legnagyobb áramra vonatkozó érték 35% alatti akkor az barkács kategória.

Éppen ma néztem rá a "Varmig230 supermig" adatlapjára és pont azt jegyeztem meg hogy a 35% kihasználtságnál tudja a 230Ampert,és ha jól emlékszem akkor a 100% üzemmód az 135A.Mint ahogy te is irod,én is azt látom,hogy a 230A-os gép a minimumok minimuma az ipari termelésben.Épp csak hogy tudják teljesiteni a munkatempóhoz szükséges követelményeket.
Dehát az ekonomistáknak nem sokat mond hogy 200A-210A-230A vagy 300A,de az árkülönbséghez már értenek.Z egyik cégnél kb két hete vettek 3drb 210A-es gépet,amit a munkavezető át se akart venni(ezzel mit kezdjek mondván).Na akkor becserélték 250A-es varmigekre.Állitólag ezekkel már elfogadhatóan tudnak termelni.

Üdv.
Mi dolgoztunk 250A Citronix gépekkel napi 12 órát,nem volt gond velük.Persze nem állandóan max.terheléssel mentek.Igyekeztünk vékonyabb anyagoknál alkalmazni őket .De ipari körülmények közt 400A gép+vízhűtéses pisztoly elengedethetetlen,mert a hegesztő teljesítménye elmarad a gagyi gép miatt.

Itt is kb 3mm-es anyagokat hegesztenek vele.
A 400A és 500A gépeket a vastagabb anyagoknál használják,de vizhűtéses pisztoly nélkül,mivel nem hajógyár,hogy valami őrült vastag anyagokat varrnának egybe.Hidd el,kb 9 éve javitok nekik,és nem melegednek túl pedig 1.2mm huzallal dogoznak.
A robotoknál már más a helyzet.Azok már vizhűtéssel mennek,mivel ott nagyobb az iram (úgyszintén 500A-es gépekkel,csak azok már elektronikus vezérlésűek,nem hagyományos trafósak).

Azért maradjunk annyiban,hogy ha adott egy 12 méter hosszú varat amit 4 részben varsz le ,úgy kb. 230 A-on ,ez azért a léghütéses pisztolyt eléggé megviseli ,nem beszélve az áramátadóról,valamint a hegesztő kezéről ,

~1m is elég "kellemes" 240-250A környékén, 2 töltő+takaróval...

Sajnos ez gyakran előfordul!!!

Jó estét az uraknak!
Elővettem a gépem a téli álmából, ami már mikor elraktam gyönyörűen ment, csak hát egy ideiglenes fojtóval, amit most véglegesítenem kellene. Leírom az adatait csak hogy legyen viszonyítási alap: 230V 5KW Kb:180A, 8 fokozat, fojtón 2 megcsapolás. Kérdésem az lenne, ha a fojtón megcsinálom az első csapolást ami kb 20-30menet, ami kb 1-5 fokozathoz tartozik, a maradék 4 fokozathoz tartozó megcsapolást nagyjából merre keressem 20-30 menethez még rakni kell vagy ahhoz kevesebb menet szükséges? Azért kérdezzem hogy nagyjából merre keressem ezt a megcsapolást, mert ezt kikísérletezni nem tudom, a munkakábel sem bírná, meg huzalom sincs hozzá?
Köszönöm.

A fojtó méretezése nem egyszerűen menetszám függő. Az optimális munkapont főtrafód csatolásától függ. Tehát minden trafóhoz saját fojtót kell méretezni. Kb 0-280uH között mozog az értéke. Mivel úgy látom elég szoros lehet csatolás, úgy kb. 250-270uH-t saccolnék, de itt 10-20uH-k számítanak (ami kb 2-4 menet) szóval ezt szerintem csak kísérletezéssel tudod kitalálni.

Igen én evvel tisztába vagyok, ezt ki fogom kísérletezni, én csak azt kérdeztem hogy ha megvan az első kikísérletezett megcsapolás ahhoz képest több vagy kevesebb menet kell nagyobb áramhoz? Melyik fokozatban érdemes méretezni, próbálgatni a fojtót beállítani, vagy bármelyik fokozatban lehet?

Nagyobb áramhoz több menet kell.

Szia!
Nagyon jó kis gépet csináltál, szép igényes munka. Csak egy aprócska észrevétel, ha hosszútávú használatra szánod, az XBS termékcsalád eszközeit (relé) cseréld le. Nagyon hulladék cuccokat gyártanak, az olcsóságán kívül semmi más előnye nincs. Vannak esetek amikor sokáig bírják, de a 90% nagyon hamar megdöglik. Relé, kismegszakító, FI-relé, vagy bármi egyéb,mind nagyon selejt, volt ami az első feszültség alá helyezést sem bírta ki.

Köszi!

Szeretnék egy nagyobb vízhűtéses gépet összehozni majd . Az alapja egy Kemppi 450-es főtrafó és fojtó . A fokozat kapcsolókkal 32 fokozatot lehet beállítani . A gyári fojtón csak 1 megcsapolás található . Elég ez ? Nem létezik olyan egyszerű elektronika amivel pontosabban szabályozhatnánk a fojtást ? Gondolok itt arra amikor párhuzamosan van kötve a fojtóval egy ellenállás ( mint írta Pisti a lengések miatt) és még egy egyszerű akár PWM-es szaggató is pluszba ? Vagy túlvariálom ?

egy ilen fojtót próbálj meg - nyithatóra megoldani Üdv Lajos!