Üdv!
HA a FET-es megoldást sikerül összehozni, az engem is érdekelne. (régen akarok már egy működő co2 invertert), ami feszültséget szabályoz.

Végül is mindegy hogy fet vagy igbt,nem?A technika halad.Régebben felraktam ide egy awit,ami múködik meg építettem,valaki magyarázza meg hogy miért jobb az egyik vagy másik?Az awi lánghegesztéshez hasonlít a CO meg az ívhez.Na most az awival nem könnyebben meghegedülöm ami nekem kell?Vélemény kellene,nem vagyok hegesztő csak építek.
Ja ami fent van a fesz és az áramot is szabályozza.

Miért fontos a feszültség szabályozás?

FET re az áram kapcsolgatást értettük, azért kell a feszültségszabályozás mert az nélkül nem lehet hegeszteni. De a másik járható út az impultus hegesztés, ott csak az áramot kell egy alap meg max.között kapcsolgatni 20 - 250Hz között változtatható kitöltéssel.

Lenne egy megjegyzésem az UKT cikkhez, amit nagyon jónak találok. Csak sajnos az ívhegesztés részből kimaradt egy fontos dolog, ami lehet, hogy kisebb gondot jelenthet azoknak, akik hegesztésre szeretnék használni. A kimenet negatív ága van leföldelve, ami azt eredményezheti, hogy a hegesztendő munkadarabon keresztül a testelektróda csatlakoztatásakor a kimenet rövidzárba kerülhet, ugyanis a normál polaritás a testen a pozitív és a pálca a negatív. Ezt elkerülendő, csak fordított polaritással lehet dolgozni vele, ami viszont nehezebb és kevés kivételtől eltekintve rosszabb hegesztést is eredményez.
A másik, hogy ha hegesztésre szeretnénk használni, akkor úgy célszerű méretezni a kimeneti feszültségét, hogy üresjáratban elérje a 90V körüli értéket.

Miért nem lehet feszültségszabályozás nélkül hegeszteni? Az csak az ívhosszt állítja be, ami amatőr szinten értelmetlen, felesleges. Ami fontos, az az áramerősség állíthatósága.
Impulzus hegesztésnél meg a tápegység a legkisebb probléma (már ha ugyanarra gondolunk impulzus hegesztés alatt, mert számomra a SMT-t jelenti) Ott nem az áramot kapcsolgatják, hanem a huzalt mozgatják.

Az nem segít, mert nálam magasabbak az üresjárati feszültségek.

Nem jobb, hanem teljesen más a kettő. Az awi a finom, tökölős, aprólékos munkákhoz való, a Co meg a termeléshez, amikor sokat kell hegeszteni egyszerűen és gyorsan. Nem is lehet helyettesíteni egyiket a másikkal. Konkrétan melyik az az awi rajz?

Amiről írsz az csak akkor jelentene gondot, ha a hegesztendő munkadarab közvetlenül rá lenne kötve a védőföldre, de ugye általában nincs. Zömében én is egyenes polaritással hegesztek, azaz az elektródán van a negatív, mégsem volt ebből sosem probléma. A másik, hogy nem muszáj közvetlenül a védőföldre kötni a negatívot, lehet egy Y kondenzátoron keresztül a nullára is, sőt sok esetben az utóbbi az egyetlen megoldás, mert nincs is védőföld a konnektorban.

Lehetni lehet, hiszen a hagyományos trafó feszültsége sincs szabályozva, csak akkor aszerint kell megépíteni az invertert. A Co ugyanis teljesen más kategória mint az ívhegesztés, ahol kialakítasz egy ívet, majd az ívnek az áramát egy áramgenerátor (inverter) állandó értéken tartja.
A Co esetében pedig nincs ilyen fenntartott ív, hanem ahogy a tolómotor tolja előre a huzalt, az szakaszosan odaér a munkadarabhoz, kialakul az ív, majd leválik a csepp, és kezdődik előröl az egész. Tehát részben rövidzárra kell az inverternek dolgozni, ami egy mezei áramszabályozással a hagyományos formában nem fog menni.

Sziasztok, Már bocs, hogy belekontárkodok, de a MIG-nél is akárcsak az elktródásnál, csak az ív begyújtásakor kell az anyaghoz érni, utána az ívben olvad. A MIG-nél gáz használata esetén a - on van a munkadarab, a + a torch. Flux core wire használata esetén viszont meg kell fordítani a polaritást, mivel az ionok vándorlása fordított az elektronokéval, így jobban, hamarabb melegszik a huzal, s kiválik belőle a védőpajzs a varrat körül.

Ezért írtam feltételes módban. A rajzon rajta van a földelésen, de amit nekem most leírtál, az nincs benne az amúgy remek cikkben

Nehezen találtam meg de íme.A kimeneti egyenírányitás panel rajzát nem találom de az már egyszerü.Nekem elsőre működött.

Egy gyári kapcsolásból rajzoltam ki ezt a kapcsolást, ez a z ívfeszültséget változtatja 20V 38V között a CO2 hegesztéshez, összeraktam nagyjából működik is, az optocsatoló az UC3845 vagy az UCC3808 1. lábár kell kötni a másik a GND, az áramkört az inverter kimenetére de a fojtó elé, persze kell egy 50 Ohm 10W körüli ellenállás a fojtóra.

A rajzon sincs rajta. A rajzon kétféle föld van, az egyik a 3 vonalas a vezérlésé, a másik az 1 vonalas a főköré, és a kettő nincs galvanikus kapcsolatban!

Kösz. Ez mintha nekem is meglenne valahol csak nem nagyon nézegettem.

Én is nehezen álltam neki mert elsőre nem fogott meg mert nem láttam át az egészet,de többszöri átnézés után már könnyen ment.Meg aztán sok időt elvitt a nyák rajzolás ami hibamentes.

Nem kimeneti feszültséget akartál írni? Szerintem az ívfeszültség nem lehet 30V vagy annál nagyobb, annak olyan 18-22V környékén kell maradni. Meg elvileg az áramszabályozásnak mindenképpen felül kellene írni a fesszabályozást.

A már megépített részben benne van az áramszabályozás.
De kimeneti feszültség akart lenni.

A rajzon egyféle föld van és az a szabvány szerint a többvonalas, ami egyben a védőföld is! A másik, amire utalsz, az meg testelés. Elhiszem, hogy egy hobbi dologgal foglalkozó oldalon nem elvárható, hogy mindenki részletesen ismerjen szabványokat, de ezek alapvető dolgok, amitől egyrészt nem ajánlatos eltérni (hiszen ezért szabvány!), másrészt, ha mégis valamilyen okból ezt a szerző szükségesnek véli, azt fel kell tüntetni. Te meg ahelyett, hogy megköszönnéd a kiegészítést, hogy egy hibára felhívtam a figyelmet, nekiállsz megmagyarázni, hogy de az miért jó.
És ez a mentalitás számomra teljesen érthetetlen okból, jellemző itt nagyon sok emberre. Ez elgondolkoztató.

A rajzon az nem védőföld hanem föld, és teljesen független a védőföldtől, mivel védőföldet egyáltalán nem rajzoltam a kapcsolásba. Hogy esetleg a védőföldnek is az a rajzjele az egy dolog, a szoftvernek attól még az föld (ground), amihez az összes többi feszültséget, és a mérésit is viszonyítja. Akkor lenne az védőföldnek tekinthető mint ahogy mondod, ha odarajzoltam volna a védőföldet is a primer oldalra. Van szoftver ami vagy 3-4 féle földet is kezel, ez a program ezt a földet ismeri, így egyértelmű hogy azt használtam a rajzolás során.
De ha végigolvasod a cikket abban is le van írva hogy mi a teendő a szekunder negatívjával, meg hogy akár a védőföldre is köthető így vagy úgy, tehát a szövegből is egyértelmű hogy nincs oda kötve.
Szóval a cseszegetést had ne köszönjem meg, szerintem tudom hogy mit rajzoltam és mit nem, de megnyugtatlak hogy ez volt az utolsó, többek unszolására készült csak el ez is, több cikkem ebben az életben nem lesz. Bajba is lesznek sokan, mert nem lesz min értetlenkedni, meg nem lesz miben vélt vagy valós hibákat keresni. Csak azt nem értem hogy ennek a rettentő sok okosnak az írásaival akik előbukkannak itt néha a semmiből, miért nem akarnak szaporodni a cikkek.
Egyébként pedig szívesen, ezt nem neked írtam, hanem azoknak akik megköszönték hogy helyettük fáradoztam a semmiért.

Az a rajz hibás, az a jel védőföld, bármit mondasz rá! Nem véletlenül vannak a szabványok! És ha már ennyire próbálod magyarázni a védhetetlent, a hálózati betáplálás sem jól van rajzolva, az sem felel meg a magyar szabványnak. A szövegben írod, hogy földeletlen konnektor. Szabvány szerint olyan sincs már, kizárólag védőföldeléssel ellátott dugaszoló aljzat, más néven konnektor van. És még van néhány, amibe bele lehetne kötni, de ilyesmi egyáltalán nem célom, sőt. Attól lesznek jobbak a dolgok, hogy a hibákat kijavítjuk. Én segítő szándékkal, jóindulattal tettem és csak pislogok a hozzáállásodon. Ne húzd fel magad, mert teljességgel indokolatlan, nem bántottalak, ellenkezőleg, megdicsértem a cikkedet. Éppen ezért értetlenül állok a reakcióddal szemben. Nem szeretném, ha e miatt negatív érzéseid lennének. További sok sikert kívánok Neked!

"A rajzon az nem védőföld hanem föld, és teljesen független a védőföldtől, mivel védőföldet egyáltalán nem rajzoltam a kapcsolásba. Hogy esetleg a védőföldnek is az a rajzjele az egy dolog, a szoftvernek attól még az föld (ground), amihez az összes többi feszültséget, és a mérésit is viszonyítja. Akkor lenne az védőföldnek tekinthető mint ahogy mondod, ha odarajzoltam volna a védőföldet is a primer oldalra"

Ha megnézed a kapcsolási rajzot csak a két (L,N) 230V-s betáplálási pont van jelölve ami teljesen független a primer oldal közöspontjától és ugyanúgy független a szekunderoldal közöspontjától. A Két oldal galvanikusan el van választva és azok közöspontjai vannak jelölve két különböző és egyben egymással semmilyen kapcsolatban nem lévő szimbólummal.

Azért mert árammódú szabályzású inverter nem használható mig eljáráshoz, vagy legalábbis a végeredmény nem lesz az amit szeretnénk, ugyanis hegesztés közben a feszültség nem ingadozhat!
Trafós gépeknél ezt a trafó nagyon szoros csatolásával oldják meg.

Josi777 -nak szántam a 20:51-kor írt válaszom.

Jó hogy mindenki ilyen okos, tudom, de mivel félvezetőkkel kapcsolgatok igy kell egy lehető legmagasabb áramkorlát.

350A ig fel tudom vinni a zárlati áramot, az már csak elég egy 0,8mm es huzalhoz szerintem, ami CO nál sokat számít az az áramforrás dinamikus tulajdonsága is, hiába van nagyon erős trafód ami sok áramot lead az nem hegeszt hanem elpárologtatja a hegesztőhuzalt ha nincs a DC ágban fojtótekercs.

Bőven elég kellene hogy legyen, még kevesebb is. Én arra lennék kíváncsi hogy mit csinál az hegesztés közben, tehát hogy nézne ki az a folyamat egy 1-2s-os eltárolt szkópábrán, amikor emeli a kitöltést mert próbálja tartani a feszt, aztán már akkora lesz az áram hogy a current komparátor lekapcsol, de a teljesítmény meg kell a beolvadáshoz.

Szórakoztunk megint egy kicsit a trafóval, és arra jutottunk, hogy ez ebben a formában 1 fázisról nem az igazi, mert olyan fokozatra kellene állítani a trafót amivel már lecsapkodja az automatát. Egy lemezt meg lehet vele hegeszteni, de az sem az igazi, mert nem terül el annyira a varrat ahogy kéne neki. Teszek majd még valami jó nagy puffert a kimenetre, aztán ha azzal sem lesz jó akkor nem görcsölök vele tovább, és belátom hogy vagy 3 fázisú trafó kell, vagy 1 fázisra inverter. Egy fázis esetén a nullátmenetek miatt nagyon lecsökken az íváram, 3 fázisú trafó vagy inverter esetén nincs ilyen gond.

Megoldottam. Kell egy jó nagy puffer a szekunder oldalra, és már működik is a Co trafó 1 fázisról.

Nálam 6x 10000µF van a 160 amperes gépemben gyárilag és nagyon szépen muzsikál a legnagyobb fokozaton is.