Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
 
Témaindító: Gabi, idő: Aug 12, 2005
Lapozás: OK   1 / 525
(#) Gabi hozzászólása Aug 12, 2005 1 /
 
Sziasztok!

Szeretnék segítséget kérni a fenti témában, ha valaki rendelkezik kapcsolási rajzzal, azt megköszönném.
(#) Aurum válasza Gabi hozzászólására (») Aug 12, 2005 /
 
Ez nekem is jól jönne!
(#) spark2 válasza Gabi hozzászólására (») Aug 12, 2005 1 / 1
 
Szia Gabi!

A gyártók a kapcsrajzokat őrzik, mint a kincset. Ha tudsz szerezni és szétszedni egy bolti darabot, akkor tudok segíteni lemásolni. Kivéve például láttam egy svájci készüléket, aminek a borítóját lekaptam, és belül olyan alkatrészdzsungel volt, hogy esélyem sem volt lemásolni. Amúgy a bolti ára kb 400 eFt volt. Kedvencem az OBI áruházban kapható olasz darab, ami 2.5 kg, és a szellőzőréseken benézve nagyon üresnek tűnik az egész.

Ezek alapján saját ötlet útján indultam el, vagyis magam igyekszem kitalálni a kapcsolási rajzot.
Az UC3842-es ic-t vettem alapul. Csak hát lassan halad, mert mindíg mással foglalkozom. )))
(#) Gabi válasza spark2 hozzászólására (») Aug 15, 2005 / 1
 
Szia!
Én is azzal szemeztem szerintem, amit Te láttál, csak én máshol, de ugyanaz volt az élményem, könnyű és belenézve szinte semmi nem volt benne.
(#) Aurum válasza Gabi hozzászólására (») Aug 15, 2005 / 1
 
Az nem is olyan drága...
Talán pár tízezer körül az ára...
Vegyünk egyet...?!
(#) mikado válasza Gabi hozzászólására (») Aug 19, 2005 /
 
itt?: google
(#) mikado válasza mikado hozzászólására (») Aug 19, 2005 /
 
(#) mikado válasza mikado hozzászólására (») Aug 19, 2005 /
 
nem megy alink,ezért:
---------------------
(#) Rendszer válasza Aurum hozzászólására (») Aug 19, 2005 / 1
 
A Kerepesi úton az OBI-ban egy szlovén darab 50eFt-ba kerül. Az olasz meg 80eFt.



De eszembe jutott egy kis probléma: ami alkatrészboltokat ismerek, azokból tuti, hogy azokat az alkatrészeket nem tudjuk beszerezni, amit a szlovének beleépítettek a hegesztőjükbe.

Hasonló alkatrészeket elvileg be lehet szerezni, de ha nincs szerencsénk, akkor pl. a vezérlő IC-k és a ferritmagok beszerzése Magyarországon szerintem nem megoldható.:no:

Vagyis akkor csak a működési elvet tudjuk megismerni, és aztán ittthon is kapható alkatrészekkel megvalósítani.
(#) spark2 válasza mikado hozzászólására (») Aug 23, 2005 /
 
Nagyon szuper az ötlet mikado, hogy a neten keressek rá a kapcsolási rajzra. Néhány óra alatt egy csomó érdekes kapcsolási rajzra leltem rá. Sajnos nem volt köztük inverteres hegesztőtrafó.
(#) Aurum válasza spark2 hozzászólására (») Aug 25, 2005 /
 
Én is így jártam...
De ne add fel, volt már úgy, hogy 1 év után találtam meg valamit...
(#) Aurum válasza Aurum hozzászólására (») Aug 25, 2005 /
 
Találtam valamit, egyenirányítják a 230-at, majd izom fetekkel szépen megszaggatják relative magas frekin és ráküldik egy -magas freki miatt kis méretű- trafóra. Itt jön egy újabb egyenirányítás és már kész is a hegesztőnk...

Már Csak neki kéne ugrani és méretezni a dolgokat:

Két lehetőség van...

1: Kísérletezünk és tanulunk a hibáinkból...

2: Egy mérnök kezébe kell nyomni a rajzot " Vazze! Ha meg bírod csinálni és működik, akkor Király vagy!!" szöveggel

Ha kell a rajz, akkor küldjetek egy emilt az aurumcorp@fbi.hu-ra

Ja és ugye nem kell mondani, hogy ha valaki sikeresen megépíti, akkor megérdemeljük, hogy megossza velünk is a konkrét dolgokat... :yes:
(#) Gabi válasza Aurum hozzászólására (») Aug 28, 2005 /
 
Küldök emilt, megépítem !
"Király leszek!"

Szerintem az alkatrészek beszerzése nem jelenthet gondot, már nem azokat az időket éljük, egyébként pedig a legolcsóbb 40e Ft volt a földalatt közlekedő kék vonat nevével fémjelzett áruházban. Azért alkatrészszinten lehet, hogy olcsóbb, lehet, hogy nem (?)
Vagy megvárjuk míg tömegesen elterjed és röhögünk.
(#) russiangt válasza Gabi hozzászólására (») Aug 28, 2005 /
 
hello!

Eltundnád nemkem is küldeni, kiváncsi vagyok reá!
(#) Aurum válasza russiangt hozzászólására (») Aug 28, 2005 /
 
És honnan szüljem az emileteket...?
Ami drágább lehet benne, az a teljesítményfetek, a trafó és a végére való egyenirányító (A MÁV-tól lehet szerezni mozdonydiódákat, ököl méretű, van itthon 4db.. ) meg a vezérlőáramkör sincs meg a rajzon, de sztem nem kell azt túlbonyolítani...
(#) Aurum válasza Aurum hozzászólására (») Aug 28, 2005 /
 
Itt a cím és gondolom, hogy a 4-es részt kell nézegetni...

http://www.bitechnologies.com/pdfs/weldingpowersupplies-an.pdf

Ez nem egy full rajz, de alapnak megteszi...

Jó munkát és a fejleményekről várom az infót!
(#) Rendszer válasza Aurum hozzászólására (») Aug 29, 2005 /
 
Na, ebből nagy füst lesz

Az elv jónak tűnik, csak nem értem miért kell a végén egyenírányítani. A sima trafónál sincs semmi a végén, sőt selejtes hegesztési tudásom alapján még nem is túl kóser az egyenáram az összeragadás veszélye miatt

Az egyetlen probléma a méretezés

A gyáriban ugyanez lehet, úgy néz ki, mint egy kapcs. táp vagy szünetmentes.
(#) Aurum válasza (») Aug 29, 2005 /
 
A komolyabb hegesztőknél van egyenirányítás a végén, pl próbálj meg alumíniumot hegeszteni váltó árammal... nem fog menni..
Az egyenáramú hegesztőnél jobb az ívképződés és a varrat minősége is jobb lesz.
Ha még védőgázt is raksz rá, akkor meg Isten lesz.
Ha nem védőgázt pakolsz rá, akkor olyan drótot kell, aminek a belseje salakképzővel van kitöltve.
Ha egyik sem, akkor marad a hagyományos pálca...
(#) Gabi válasza Aurum hozzászólására (») Aug 29, 2005 /
 
OK, mondtam, hogy sekélyes a tudásom
(#) Aurum válasza Gabi hozzászólására (») Aug 29, 2005 /
 
(#) damatic válasza Aurum hozzászólására (») Aug 30, 2005 /
 
Az én sekélyes hegesztéstudásom szerint Egyrészt a nagy
Idézet:
„hegesztődinamók”
esetében egyenáramot nyom, és asszem vas esetében a negatívot kell testelni, alumínium esetén pedig a pozitívot, tehát egy mezei piros pont.

Viszont a pálcáknak nem a közepe van kitöltve salakképzővel - legalábbis olyat én még nem láttam - hanem maga az acél van bevonva.
(#) Aurum válasza damatic hozzászólására (») Aug 30, 2005 /
 
Az a belső salakképzővel ellátott huzal, az úgy néz ki kívűlről, mint a védőgázashoz való huzal, csak a belsejében van cumó.
Olyan a szerkezete, mint a gyantás óné.
Az ón az ötvözet, a gyanta meg a salakképző.
Viszont rohadt drága.
De a minőség ott van a topon.
Szval ennyi haladunk a korral...
(#) damatic válasza Aurum hozzászólására (») Aug 31, 2005 /
 
Ha már itt tartunk, láttál olyan mindössze 0,5-0,6mm átmérőjű gyantás ónt, amelyben több gyantaér volt?

Nekem volt egy kevés - már nem emléxem honnan - csak bazi jól futott, és kért az egyik cimborám. Vágtam neki egy darabot sniccerrel, és akkor láttam, hogy 6-7 hajszálvékony gyantaér volt benne. Lehet, hogy már régen ismert sokak számára, de lehet, hogy sokan viszont nem is figyelték meg, hogy mitől olyan nagyon jó amit használnak.
(#) Aurum válasza damatic hozzászólására (») Aug 31, 2005 / 1
 
Ja.

Van sokfajta, olyan is pl, hogy nem csak egy fajta folyasztószert tartalmaz, hanem többet...
A professzionális dolgokon nekem is megakad a szemem, csak nézek ki a fejemből és csodálkozom, hogy mik vannak..

Egyébként én 0.56mm-es ERSIN ónt használok, ebben flux van.
Még nem volt vele bajom és nem is drága.
(#) gipsz jakab válasza Gabi hozzászólására (») Szept 2, 2005 /
 
Helló !Ha van lehetőséged kukkants bele egy rádiótechnika évkönyvbe méghozzá a 2000 évibe ott találsz információt sőt egy teljes project le van írva kápcsrajzal nyáktervel stb....

jó építést hozzá !

By Gipsz
(#) spark2 válasza Aurum hozzászólására (») Szept 5, 2005 /
 
Nekem több fenntartásom is van ezzel a kapcsolási rajzzal:
http://www.bitechnologies.com/pdfs/weldingpowersupplies-an.pdf
(a 4-es rész)
Első közelítésben az Input Boost PFC részt szerintem hanyagoljuk el, és a C1-et válasszuk 5000 µF-ra 400V-on. Ez persze termelni fogja a felharmonikusokat a hálózatra, de ráérünk foglalkozni vele, ha már a trafó rész működik.
A négy MOSFET-nek minimum 400V-os és 30A-esnek kellene lennie.
A vezérlésükre jó lenne az SG3525AN, de szerintem ehhez rengeteg tapasztalat kellene. Én a TL494-el vacakoltam, és pillanatok alatt le tudtak égni a tranzisztorok a rosszul beállított túláramfigyelésnél.
(#) spark2 válasza spark2 hozzászólására (») Szept 5, 2005 /
 
Mindezen túlmenően én hetekig szórakoztam az R snub és a C snub értékeinek a kikisérletezésével. Ha nem jó az értékük, úgy tud oszcillálni a MOSFET, hogy csak na.

A kimeneti egyenirányítást nem kerülhetjük el, mert ha akárcsak 25 kHz-ra választjuk a frekit, a hegesztőkábel által okozott induktivitás nagy impedenciát okozhat a kimeneten.

Ettől függetlenül személy szerint kiváncsi vagyok, mit csinál a 25 kHz egyenirányítás nélkül, de hát ez inkább kisérletezés.
(#) spark2 válasza spark2 hozzászólására (») Szept 5, 2005 /
 
Mindezek miatt, mivel ezen a téren én is viszonylag kezdő vagyok, egy egytranzisztoros megoldást próbálok megvalósítani.
Az alapkapcsolás itt látható, az első oldalon:
http://www.st.com/stonline/products/literature/an/4034.pdf
A dokumentum amúgy az UC3842-es PWM vezérlő IC használatát mutatja be, de most maradjunk az első oldalon.
(#) spark2 válasza spark2 hozzászólására (») Szept 5, 2005 /
 
Látható egy tranzisztor, aminek én egy 1200V 32A-es IGBT-t választottam 2000Ft-ért, ami erre jó lesz, majd megnézem a típusát. Az ÁRVILL-ben lehet kapni.
Aztán van a trafó, ami 230V / 52V áttételű. A primer menetszám kb. 20 - 30 körül lehet, ezt majd pontosan kiszámolom. A vasmag legyen mondjuk a régi tévékben is használatos U57-es ferritmag, amit amúgy sehol nem lehet kapni, de nekem van egy nagy marékkal.
Aztán van két egyenirányító dióda, amikkel szerintem az a probléma, hogy 25 kHz-en gyors diódákra lenne szükség. Vagyis minél kisebb legyen az a bizonyos trr idő. Ellenkező esetben lehet hogy szépen fog melegedni a tranzisztor, még egy egy köbméteres ezüst hűtőtömbön is.
Erre csak azt a megoldást találtam, hogy olyan MOSFET-eket veszek, amikben van ilyen gyors dióda beépítve a FET védelmére. Lehet kapni a LOMEX-nél IRF3205 (IRE) * N-POWERFET 55V 98A FET-eket, most jobbat nem tudok.
(#) spark2 válasza spark2 hozzászólására (») Szept 5, 2005 /
 
Aztán jön egy tekercs, ami lehetne 20 - 30 menet egy 5 cm-es ferritrúdon. Ez pár száz mikroHenry lehet.

Végül egy kondi jön, ami lehet akár 470µF is, mivel lényegében az előző tekercs tárolja az energiát, és simítja a kimeneti feszültséget.

A szekunder 52 V az 50 százalékos kitöltés miatt 26 V-ra fog csökkenni a kimeneten, amivel remélem lehet majd hegeszteni is.

A 2000 évi rádiótechnika évkönyvet meg megpróbálom megnézni, kiváncsi vagyok, mit alakítottak ott.
Következő: »»   1 / 525
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu