Itt egy link mindazoknak, akiknek a Google nem az első találatok közé tenné.

Igen. Kiegészítve azzal, hogy a képen látható vezetékeknek 10 mm2 MHK-nak kell lennie.
A földelő szonda és a földelő sín között 16 mm-nek.

A feszültségfüggetlen működésű Fi relékben az elektronikának nem kell élnie áramszünet vagy nullszakadás esetén, ekkor elegendő, ha egyszerű "A" vagy "AC" típusként működik a Fi relé, mindenféle extra funkció nélkül.

Az "AC" típusba nem kell semmilyen elektronika, az "A" típusba és az impulzusálló kivitelekbe egyszerű diódák (akár egybe tokozva) és passzív alkatrészek szükségesek. A kioldáshoz szükséges működtető áramot maga a hibaáram hozza létre. Durva hasonlattal úgy működik, mint egy Deprez árammérő áramváltón keresztül, annak sem kell külön tápfeszültség, mégis működik. Csak itt az áramváltón az összes átvezetett vezetőnek van egy primer tekercse, így a szekunder körében csak akkor folyik áram, ha a primer tekercseken átfolyó áramok összege nem nulla. Ebből következik, hogy a Fi relé akkor is működik, ha csak egy vezetőn folyik áram (ha a többi vezetéket be sem kötöd, akkor egy 30mA-es Fi az egy vezetőn folyó, 20-25mA-nél nagyobb áramnál leold).

A Fi relé működésének ilyen szintű boncolgatása már nem villanyszerelés téma. Az ismertebb márkák Európában forgalmazott egyszerű "A" és "AC" típusainak működése feszültségfüggetlen (alapesetben a többi is), aki ezektől eltérőt akar használni, annak azt is tudnia kell, miért használ mást. Ipari környezetben vagy egyéb olyan helyeken, ahol egy feszültség kimaradás komoly károkat vagy akár életveszélyt okozhat, oda kellenek Fi reléből a speciális típusok, amik csak nagyon indokolt esetben oldanak le.

Továbbá kiegészítve azzal, hogy a PEN szétválasztás háztartási méretekben a mérőnél történik.

Hozzátéve, hogy új mérőhely vagy mérőhely csere esetén.

Segítsetek értelmezni: A feszültségtől függő
működésű áram-védőkapcsolók alapvető problémája az, hogy az előttük történt
nullavezető szakadás, vagy más okból bekövetkezett feszültségkimaradás
esetén azok nem működnek. Így nem tudják ellátni a feladatukat – életveszélyesek
lehetnek –, ezért használatukat nem ajánljuk.

Nullavezető szakadásának mekkora az esélye? Feszültségkimaradás esetén mi üt agyon?

Amparo fantázia névvel egy nagy gyártó itthon is forgalmaz ilyen RCCB FIreléket a saját neve alatt.

Egy teljes feszültség kimaradásnál szerintem nem nagy probléma, ha nem működik a Fi relé.

A nullszakadás pedig kifejezetten veszélyes, a témát nem kellő óvatossággal közelítő egyén akár feszültségmentesnek is feltételezheti a hálózatot.
Mekkora az esélye???
Nálunk kétszer emiatt kellett hívni a szolgáltatót, az óra alatti alu csomózgatást megnyomogatták fogóval (mert luxus lenne feltenni egy fővezetéki elágazót). Ezen túl a mért szakaszon (még az óraládában) a bojler nulla kötése is elégett egyszer (óra alól jövő 6-os alu összetekerve a kábel 4-es alu vezetőjével). A nappalihoz tartozó nulla kötése se nézett ki valami jól (a többi kötés se). Persze voltak gondok a fázissal is, de az kevésbé veszélyes. Azóta a mért oldalon megszüntettem ezeket az állapotokat, a méretlen meg olyan amilyen...

Mit takarnak ezek a típusjelölések, mint "A" illetve "AC"?
Van erre külön topik? Érdekelne, hogy áramtalanított hálózatszerelés közben például mitől old le, ha elvágok egy háromeres vezetéket.

Nem is olyan régen ebben a topikban volt már ezekről szó. (persze korábban is, többször is...) Júl. 24.-e és júl. 30.-a körüli hozzászólásokban a típusok is szóba kerültek.

"Áramtalanítás" alatt legtöbben a kismegszakító lekapcsolását értik, a nulla a hálózatra kapcsolva marad. Ha a legutóbbi PEN szétválasztás után van fogyasztó a hálózaton, pl. más, le nem kapcsolt áramkörön, vagy nincs helyben PEN szétválasztás, csak távolabb, akkor a PE és N zárlatakor is folyik áram, amit a Fi relé hibaáramként érzékel (mivel az is). De erről is volt szó, több megközelítésből is (pl. júl. 26-tól).

Így már értem, kösz!
Hát igen, ez a fránya fórum.. van 542 oldalnyi hozzászólás, elhiszem hogy zavaróak az ismétlődő kérdések, legjobb lenne újra olvasni, csak hát nem biztos hogy van arra idő..

Sodrott vezetékre ehhez opcionális, kell, vagy nem szabad érvéghüvelyt használni?
Mondjuk a szándékozott 2,5mm2 vezeték érvéghüvelye krimpeletlenül bele sem fér.

Kell. Én legalább is biztosan használnék.

Értem.
És ha úgy bele sem férne? Elég dühítő lenne, ha 2,5mm2 már bele sem tehető ebben az esetben.
A keresztmetszet átalakítás meg nem szimpatikus.

Akkor két lehetőség van:
1. Máskor a bóvlit az üzletben hagyod és normális 16A-es konnektort veszel.
2. Bekötöd 1,5mm²-es dróttal és 10A-re biztosítod a kört, 16A-t úgy sem bír el ez a műanyag vacak.

Hozzá nem értőként kérdezném, a műanyag vacaksága miért befolyásolja a fémrészeken átfolyatható áramerősséget?

Idővel meglazul a csatlakozás, megnő az átmeneti ellenálláson keletkező hő és megolvadhat a műanyag.

És van 10A-es és 16A-es hőtűrésű műanyag? A meglazulás bármilyen csavarkötés esetén fennállhat. Nem hinném hogy a műanyag milyensége alapján lesz valami 10 vagy 16 Amperes, hanem a fémrészek miatt.

Bocs, de te a műanyaggal kapcsolatban kérdeztél. Laza kötéssel pedig a 16-os is elolvadhat, ha olyan..
Bizonyára még nem láttál szétégett mágneskapcsolókat, amik nem 16 ampert kapcsoltak, hanem jóval többet.
A csavaros kötések utánhúzásának a hiánya a gond, amit nem vesznek komolyan általában, vagy nyűgös a konnektoroknál.

A műanyag kb. az összesben olyan amilyen, ebből a szempontból meg sem közelíti a békebeli bakelit szerelvényeket. De a probléma inkább magával a kötéssel van, ránézésre az még a korrektebbek közül való, mert legalább a réz fül kialakítása kúpos, ívelt, valamennyire bele tud feküdni a kábel. Az igazi az lenne, ha a másik oldalon az anya is kúpos lenne. Találkoztam már az igazi vicc kategóriával, amiben az egyik oldalon fogta a lapos lemez a kábelt, a másik oldalon meg egy rugós lemez éle, tehát a tényleges kötés felülete kb. ötöde-hatoda volt a kábel teljes felületének.
Nekem pl. annak idején a kontavill termékei ár/érték arányban bejöttek, azzal szerelvényeztem át az egész lakást (18 éve), és még most is úgy néznek ki mintha ma csináltam volna. Ma meg ha bemegyek egy villamossági boltba és akarok venni egy aljzatot, akkor elsírom magam azoktól amiket a kezembe adnak. Lassan olyan kábeleket húznak be a lakásokba amivel akár hegeszteni is lehetne, a szerelvények csatlakozási kialakítása meg olyan, hogy átküldesz rajta 8-10A-t és már melegszik, mert kicsi a csatlakozási pont felülete.

Sziasztok! A 2273-as wagokat hogyan lehet szétszedni?

Bizonyos évjáratú konnektorokból meg kispórolták a rugót, ami az érintkezőket összehúzza. Ha megtágul, akkor azok megégnek. A csavaros kötéseken kívül, ami a legújabbakban már nincs, hanem rugós az is, csak jól be kell a vezetéket dugni, kifelé már nem ereszti.

Például egyik kezeddel megfogod a vezetéket, a másikkal a wagot és félkörös csavaró mozdulattal ide-oda, lehúzod a vezetékről.

Nem a vezeték eltávolítását kérdezte, hanem a WAGO szétszedését.
Annak meg semmi értelme.

Ha több vezeték van, és egy dobozban van benne? Akkor ezt hogyan lehet kivitelezni? Annyira akkor ez nem jó megoldás, jobb a fül rácsukos változata.

A wagoból a vezeték kiszedésére gondoltam.

Akkor is meg lehet csinálni.

Ja, akkor félre értettem. A szétszedésnek szerintem sincs értelme, azért hittem azt hogy a vezetéket akarja kiszedni.

Ha szét akarod szedni, ilyen helyre használj inkább szétszedőset. Szétszedésnél sérülhet a Wago és a vezeték is.
Bővebben: Link

Tudom,ismerem, szoktam használni több félét,de nem én akarom szétszedni. De van mikor muszáj. Réz vezeték nem igen szokott sérülni,legalábbis még nem találkoztam vele, az alu hamarabb beletörik.

A sérülésen én már a vezeték felületi horzsolást is értem, nemcsak a törést. illetve a Wago belső esetleges alakváltozását. Ezt már nem lehet utána 100 %-osan használni Persze ha csak egy 10 W-os LED lesz rákötve, oda még jó lehet.