Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Oszcilloszkóp, avagy hogyan kell használni?
Lapozás: OK   86 / 109
(#) (Felhasználó 116638) válasza nagym6 hozzászólására (») Jún 4, 2018 /
 
Sajnos nem mindegy.
Viselkedhet antennaként, mint parazita elem.
(#) nagym6 válasza (Felhasználó 116638) hozzászólására (») Jún 4, 2018 /
 
A fémház földelt, ezek szerint a borda is, ha éppen hozzáér. Ha jól értelmezem a tápegység felépítését.
(#) (Felhasználó 116638) válasza nagym6 hozzászólására (») Jún 4, 2018 /
 
Igen.Ahogy olvastam, pont az a hiba, hogy a szigetelten szerelt borda akkor ér hozzá a földelt fémházhoz, ha rajt van a burkolat.
Ez itt a probléma.Ha szigetelten van szerelve, sehogy sem érhetne hozzá.
Fura ez így.Ennyi zavarfeszültség biztosan nincs a kimeneten.
Én megnézném szkóppal, aztán egyből látszana a valóság.
(#) killbill válasza elektroncso hozzászólására (») Jún 4, 2018 /
 
Idézet:
„Ha fel szeretnéd rajzolni a helyettesítő ábráját”
Fogadni mernék, hogy nem szeretné felrajzolni...
(#) gordonfreemN válasza (Felhasználó 116638) hozzászólására (») Jún 4, 2018 /
 
Na, távtartókkal lejjebb süllyesztettem a bordákat, hogy a venticsavarok ne érjék el a tetőburkolatot és így minden oké, 3 kiemeneten 1VDC alatt, 1-nél pedig 1,2VDC.
Köszönöm urak ezt az érdekes beszélgetést!
A hozzászólás módosítva: Jún 4, 2018
(#) Massawa válasza killbill hozzászólására (») Jún 4, 2018 /
 
Eszem ágában sincs ilyenek rajzolgatni.
Meg talán az is eszébe juthatna az ilyen feszültségeket méröknek, hogy azért már a 120 VAC egy kicsit rázni is tud, de nagyon nem valoszinü, hogy az 5/12 VDC stb kimenet bárhogyan is rázna amikor a DMM 128VAC-t mutat rajta. Már ez jelenti, hogy meddö dolgokat mér a müszer..
(#) Attila86 hozzászólása Jún 13, 2018 /
 
Sziasztok!
Holnap egy néhány fős csapatnak kellene elmagyaráznom az oszcilloszkóp használatát. Találtam valamikor egy pdf-et amiben nagyon szuperül és érthetően le volt írva teljesen az alapoktól minden, ha jól rémlik lehetséges hogy ebben a topikban találtam. Nincs meg valakinek?
(#) Szárnyas válasza Attila86 hozzászólására (») Jún 13, 2018 / 1
 
Szia! Esetleg ez lett volna az? - Bővebben: Link

További leírások: 1 , 2, 3 , 4 , 5 , 6
(#) Szárnyas válasza Attila86 hozzászólására (») Jún 13, 2018 /
 
Illetve, van az oldal videói között egy az oszcilloszkóppal való mérést bemutató anyag is: Bővebben: Link
(#) SALáta hozzászólása Okt 29, 2018 /
 
Egy nem bonyolult mérést szeretnék kivitelezni. Adott egy hantek asztali dso (olcsó cucc unit-t owon mindenféle néven kapható- de az alapjai egyek))) .A mérés egy szervokört érint, mégpedig a legérzékenyebb részét a tachogenerátort. Van egy földelt vezérlés (a jelkimenete valószínű földön van) , egy "lebegő" 85 V táp és a tachogenerátor amin mérni kell. Rátehetem-e a szkópot leválasztó trafóra? Félek a védőföld bevisz valamit a speedes kör visszacsatolásába és akkor bármi lehet.

Gyakorlatilag ezt nem tudom erről a mérésről, a görbék helyes illetve helytelenségét, a beállított gyorsulási és lassulasi időket is tudom (módosítani is, ha arra van szükség). Ez már nem az a kategória ami "kirajzolás" nélkül megoldható, túl sok a paraméter.
(#) SALáta válasza SALáta hozzászólására (») Okt 30, 2018 /
 
Megvan! Az eredeti felállást építettem vissza, az erősítő kézikönyve szerint a -nagyáramú pontját a földhöz kell kötni. Ha nem akkor méréskor a szabályzó(vezérlő) picinyke vezetéke és a szkóp gnd je lenne a földje, na nem mert hiaba lövöm be tuti más lenne. Szóval újra elő kell venni a zöld sárga vezetékeket. A jelvezeték amúgy is cserés lesz.
(#) gordonfreemN hozzászólása Nov 18, 2018 /
 
Sziasztok!

Afelől érdeklődnék a tapasztaltabbaktól, hogy a hálózati 230V-ot hogyan lehet vizsgálni oszcilloszkóppal?
A gond nem csak az érintésvédelem, hanem a felszerelt fí relé is. Tektronix 2225 műszerrel vizsgálnám, aminek a külső burkolata földelt, Alábbi linken ellenőriztem (a műhely most messze van)
Bővebben: Link
Ugye ez esetben ha csak simán rácsippentek a fázisra a mérőfejjel, a hálózati feszültség kerülhet a burkolatra és azt nem szabad!
Szóval gondolkodtam, olvasgattam a témában, de konkrét megoldás nincs a fejemben. Mondjuk egy ellenállásosztóval? Vagy valami más ami a legegyszerűbb?
Ami érdekel, az a hálózati DC, (a nullpont eltolódása?), melyeket háztartási gépek okoznak.
Ettől erősen tudnak zúgni a toroid féle transzformátorok, szépen együtt muzsikál a mosógép forgódobjával. Illetve a célom még, hogy kicsit mélyebb ismereteket szerezzek.
Köszönöm a segítő válaszokat.
A hozzászólás módosítva: Nov 18, 2018
(#) scooby_ válasza gordonfreemN hozzászólására (») Nov 18, 2018 /
 
Leválasztó transzformátor a szkóp elé. Egyébként a szkóp védőföldelése és s mérőfej földelése össze vannak kötve, így ha véletlenül azt csípteted a fázisra, jó esetben volt egy csipeszed.
A hozzászólás módosítva: Nov 18, 2018
(#) Ge Lee válasza gordonfreemN hozzászólására (») Nov 18, 2018 /
 
Közvetlenül a hálózaton csak a védőföld nélküli (pl. Kenwood CS1021, Philips PM3215 stb.) szkópokkal tudsz mérni, amellett hogy nem szabad az áramütés veszélye miatt. Én szoktam régebben de ez nem követendő példa. Amit szeretnél azt szkóppal így nem tudod megmérni, talán úgy lenne értelme hogy két teljesen egyforma digit műszer, két teljesen egyforma dióda és elkó, és egyutas egyenirányítások. A kondik terhelés hiányában a csúcsfeszültségre töltődnek, ha van a pozitív és a negatív félperiódus között eltérés akkor a két elkó nem azonos feszültségre fog töltődni. De itt megint előjön az a dolog, hogy 320V körüli feszt kellene mérnie a műszernek mondjuk 10mV körüli pontossággal ami nem fog menni. Esetleg úgy, hogy a kondi kapacitásához képest jóval nagyobb (10-100Mohmos) ellenállásokból feszültségosztót tenni rájuk.
Felénk szerencsére nincs ilyen jelenség, nem búgnak a toroidok. Ahol meg van, oda fel kell tenni egy DC blokkolót.
(#) gordonfreemN válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 18, 2018 /
 
A búgás nemes egyszerűséggel került be hozzánk és azóta is maradt. Egy új mosógép vásárlással. Ezután gondolkodtam el, mennyi minden lehet ami így bezavar.
Rod Elliott -tól olvastam erről. Lényegében a szükséges nagy kapacitás miatt két elektrolit alukondiból csinálunk egy unipoláris kondenzátort majd párhuzamosan kötjük két-két parallel összeforgatott diódával. A diódák megakadályozzák, hogy túl nagy áram kivételekor, azok nyitófeszültségénél nagyobb fesz alakulhasson ki a kapacitásokon. Azok kellően nagy mérete pedig a soros CL rezgőkört csillapítja kellően alacsonyra. A 63V-os tipusú kapacitások nem tudom miert 63V-osak.
Szóval lényegeben semmit sem látnék ebből az eltolódásból?
Korábban volt szó transzformátoroknál (toroid) a mágnesező áram torzulásáról. Azt is a hálózatba, azaz a toroid primerjére kötött oszcilloszkóppal lehetne vizsgálni? Nem akarok egyébként mindenáron a hálózaton mérni, sőt, de az információ viszont érdekel.
(#) SALáta válasza gordonfreemN hozzászólására (») Nov 18, 2018 /
 
Gondold át a szkópos méréseket mert a védőföld képes csuda dolgokra. Nekem adott volt egy mérés. Mondom egyszerű. Na ja, azért érdemes A tól Z ig átnyálazni a bekötött működő eszközt! Felállás: "analóg jelforrás +-10 V " , erősítő visszacsatolással, motor. Kell mérni a visszacsatolást hogy valóban azt csinálja-e amit mondasz. Analóg jelforrás már "fordítva" volt az erősítőbe kötve. Azaz a GND nem GND volt. Persze gondot nem okozott mert a táp lebegett. De a visszacsatolást mérni így nem lehet mert azért a jelforrásnál ott van a védőföld ami nem is jó helyre van kötve!

Abszolult nem tudom mit okozott volna, lehet kárt. Mindent helyesen bekötve lehet mérni.
(#) gordonfreemN válasza SALáta hozzászólására (») Nov 18, 2018 /
 
Az előzőre Ge Leenek:
ez alapján esetleg így meg tudom mérni?

SALáta: köszönöm az óva intést. Úgy 10éve tanultam méréstechnikát csak sajnos azóta se használtam és inkább kérdezek. Annál is inkább, hogy szereztem erősáramú végzettséget és tudom milyen fontos a védelem (nem feltétlen a védőhálozatot értem ezalatt).
Az eev blognak van egy nagyon jól érthető videója erről: Bővebben: Link
Lényegeben, addig amíg a mérendő áramkörünk nincs földelve (a felkészültebbektől most elnézést a helytelen kifejezésért) addig nincs nagy baj, mert nincs a mérő és a mérendő két rendszernek egy közös rögzített feszültségértelmezési pontja. Így a szkóp csipeszével ha le is földelem, azzal csak azt az egy pontját rögzítem a földhöz a mérendő áramkörömnek, de áramkör nem lesz így rövidzár sem. A gond a földelt mérendő készülékekkel kezdödik. Nagyon hasznos videó.
(#) Ge Lee válasza gordonfreemN hozzászólására (») Nov 18, 2018 /
 
Nem tudom. Egyszer próbáltam úgy mérni, talán 4u7 volt a kondi meg 220k körül az ellenállás, és a 0 és +/-5mV között mászkált a műszer, de ebből nem igazán tudtam eldönteni hogy ez a műszer hibája vagy DC. Van ilyenkor 1-2V körüli AC komponens a kondin, és ha van ekkora AC komponens akkor nem nagyon szeret közben a műszer néhány mV DC-t mérni.

A szkóppal meg még a DSO-val sem tudnál mérni semmit, mert amit számolna az AC-ból középértéket bőven beleesne a hibaszázalékba.
(#) Bakman válasza gordonfreemN hozzászólására (») Nov 18, 2018 /
 
Ha van is DC komponens a hálózati feszültségben, az szerintem elhanyagolható. A nulla eltolódását, három fázisú rendszerekben, a hibás nulla vezető és a kiegyenlítetlen fázisonkénti terhelések okozzák, ezt viszont az egyéb készülékekből áradó füst jól jelzi.

A kapcsolóüzemű tápegységek egyik "mellékterméke" inkább a hullám torzítása, lásd melléklet.

A transzformátorok azért zúgnak, mert laza a tekercselésük. Ha ki lennének öntve gyantával, teljesen hangtalanok lennének. Minden bizonnyal a mosógép nem rednelkezik aktív és/vagy jó zavarszűrővel, valószínűleg ez ül rá a hálózati feszültségre, ezt játsza vissza a transzformátor. Én a mosógépet próbálnám meg rákötni egy szűrőre, hátha.

Ha mindenáron a hálózati feszültséget akarod mérni, arra az időre kösd az oszcilloszkópot egy leválasztó transzformátorra és nagyon figyelj arra, mikor mit fogsz meg, javaslom a vastag gumikesztyűt a mérések idejére.
(#) Ge Lee válasza Bakman hozzászólására (») Nov 18, 2018 /
 
Nem mindenhol, de sűrűn lakott területeken (tömbházak) van. Nem a nulla tolódik el, hanem aszimmetrikusan van terhelve a két félperiódus, amit leginkább a félhullámú fogyasztók (pl. hajszárító) okoznak. És egészen addig elhanyagolható, amíg nem kötsz egy toroid trafót a hálózatra, mert bizony azt már néhány száz mV eltolódás is elmágnesezi valamelyik irányba és búgni fog. Ha nem így lenne, nem foglalkoznának a problémával, és nem lehetne a guglival ezerszámra ilyen írásokat cikkeket olvasni, meg nem építgetnének DC blokkolókat a készülékeikbe.
Amíg társasházban laktam, nálam is brummogott néha a toroid, amióta falun lakom azóta nem csinálja.
(#) Bakman válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 18, 2018 /
 
Ma is tanultam valamit. Nekem volt egy olyan toroid trafóm ami zúgott, ismerős "megtöltötte" gyantával, azóta akár párnának is lehetne használni. Valószínűleg olcsóbb megoldás, mint DC blokkolót építeni. Igaz, így nem terhelhető annyira, lévén az extra lakk is hőszigetel...
A hozzászólás módosítva: Nov 18, 2018
(#) killbill válasza Bakman hozzászólására (») Nov 18, 2018 /
 
Idézet:
„A kapcsolóüzemű tápegységek egyik "mellékterméke" inkább a hullám torzítása, lásd melléklet.”
Ez igzából nem a kapcsolóüzem mellékterméke, hanem a diódás egyenirányításé. Független attól, hogy a 230V oldalon van, vagy pl. egy akkutöltőben a trafó szekunder oldalán, vagy akár egy régi, csöves Pacsirta rádióban. Tény, hogy kis teljesítményen nincs jelentős hatása.

Érdekesség még, hogy a Ge Lee által említett félperiódusos terhelés régebben elég komoly dolog volt, hiszen a csöves TV-k szinte kivétel nélkül egyutas egyenirányítással mentek. Ezek este hét-nyolc körül elég jelentős részét adták a lakossági fogyasztásnak. Csak szerencsére a TV-k közt megoszlott, hogy kinek melyik félperiódus jut.
(#) gordonfreemN válasza Bakman hozzászólására (») Nov 18, 2018 /
 
Szia.
Ez a kiöntés csak akkor müködik, a a primer alapvetően rendben van, mondjuk 230-240V-ra van méretezve, a szekunder pedig esetleg laza. Így a pl ablonczy gyanta ami direkt ilyen alkalmazásokra van, kötéskor zsugorodik és így szorosan tartja a tovabbiakban a szekundert. De ne hagyjuk becsapni magunkat, a primer-szekunder közötti szigetelő nem engedi ennek a gyantának, hogy befolyjon (ne felejtsük a gyanta viszkozitását se) a primerre.
Ettől független ahogy irtam, ha a primer rendbeb volt akkor ez lehet megoldás.
A DC miatti túlgerjesztés belatható az általam megadott Rod Elliott cikk alapján is. Írja, hogy 50-100mVDCegy pár tized Ohm-os primeren mekkora áramot indít meg. Lehet az kiöntve betonnal is, a primer zizegni fog. Egy megoldás még a jócskán alulgerjesztett toroid, de ezzel a DC mértékétől függően nagyobb teljesitményű/drágább transzformatort igényel. Az olvasottak alapján a toroid van ennek leginkább kitéve, mert azok általában ki vannak "hegyezve".
Sokféle, gyári és nem gyári toroiddal vizsgáltam a jelenséget, nem lehet visszavezetni arra, hogy laza tekerés miatt történne ez a kellemetlen jelenség.

Köszönöm a méréssel kapcsolatos tanácsokat is, megfogadom ha belevágok, de egyelőre lebeszéltetek róla, amit nem bánok.
(#) SALáta válasza gordonfreemN hozzászólására (») Nov 18, 2018 /
 
Az elmélet szép, pár hozzászólással ezelőtt én is kérdeztem ugyan ezt. A videót én is láttam, az élet azonban bonyolultabb mindig. Nálam összetett a készülék. Van rész ahova mindenképpen kell a föld, az üzemműködés elengedhetetlen feltétele. Sőt elhagyva problémát okoz. De a gépkönyvek általi bekötésnek jónak kell lenni. Cserébe óvatosan kell méricskélni.

Nálad még rosszabb a helyzet. Ide egy föld független szkóp kellene.
(#) gordonfreemN válasza SALáta hozzászólására (») Nov 19, 2018 /
 
Tudom, hogy offolok, de ha valaki rátalálna itt erre a problémára...

Szóval most este jutott eszembe, hogy adott esetben nem csak a terkercsek, hanem maga a mag is tud zizegni. Amikor én tekertettem a saját toroidom, akkor a kedves cégnél megmutatták a BH mérőjüket és kiválaszthattam a legjobban gerjeszthető magot. Ugye azt vizsgáltuk mikor kezd el zizegni és tipikus volt a hangja. A témát befejeztem, elnézést az offért.

ui.: ez Bakman-nak ment volna...
A hozzászólás módosítva: Nov 19, 2018
(#) zotya1983 hozzászólása Nov 25, 2018 /
 
Hozzászólva a témához, van egy kb 1500VA 2X42v toroid trafóm soha az életben nem zúgott önmagától és nem kelt életre az az 50 hz..
Míg egyszer csak egy layout kinyomtatása céljából a laser printert rá nem akasztottam a hálózatra, amikor fűtött elkezdett berregni a toroid trafó a benne lévő inverter visszatáplálása miatt ami vagy dc komponenst generált ez tűnik hihetőnek, vagy annyira megrángatta a hálózatot nem valószínű mert a 240v annyi is maradt mérve
(#) duke hozzászólása Dec 21, 2018 /
 
Egy Hantek 6022 -vel kisérletezem, és mintha nem teljesen úgy müködne ahogy én gondolom ahogy kéne. A triggert autoba állitva minden oké mutatja folyamatosan a jelet, ahogy kell. Viszont Single üzembe kapcsolva, nem mindig reagál. Ahogy állítom az idöt azzal együtt változik a "sample rate" 4,8,16,48 Mhz lépésekkel, és ugy néz ki, hogy amikor már 48 Mhz Sample rate-et mutat, akkor a single triggerre nem reagál. Siman csak ráteszek egy elemet, elinditom, kiirja a hogy várakozik, de nem érzékeli a rákapcsolt feszültséget. AUTO üzembe, vagy ha az időt növelve lecsökken 16 Mhz -re sample rate, akkor single is érzékel ahogy kell.
Lehet erre müködésre értelmes magyarázat, valamit nem értek oszciloszkop müködésében, és logikus hogy igy müködik ?
(#) Ge Lee válasza duke hozzászólására (») Dec 22, 2018 /
 
Nem ismerem azt a szkópot, de át kellene nézni a trigger beállításait. Meg ugye ott van még az a dolog, hogy single módban a szélsőséges időbeállításokhoz alkalmazkodni kell. Amikor túl lassú időalapot állítasz be, akkor másodperceket kell várni mire az lefut és megáll a jel. A túl gyorsnál meg fordítva, megnyomom a single gombot, és mire elengedem már kész is van.
(#) szapcsika válasza duke hozzászólására (») Dec 22, 2018 / 1
 
Mit értesz azon, hogy a single is érzékeli?
Szerintem te valamit nem értesz a szkóp működésével kapcsolatban.
Single trigger esetében addig várakozik, amíg trigger esemény nem lesz. Hogy ez az esemény mi, ahhoz tudni kellene, hogy mi van a készülékeden beállítva. A sima felfutó éltől kezdve az egészen bonyolult feltételekig akármi lehet, szkóptól függően.
Ha bekövetkezett a trigger esemény, akkor egyetlen egy sornyi mntavétlelt csinál, kijelzi és megáll.
Az Auto trigger anyit jelent, hogy trigger esemény nélkül is x idő múlva csinál egy lefutást és azt ismétli. Ennek az az értelme, hogy trigger nélkül is látsz vonalat.
Szóval szerintem valami nincs beállítva jól a tirgger beállításoknál, másrészt pedig az elem rádugás a legkevésbé prcíz módja a trigger beállítások kipróbálásának.
Sokat segítene, ha megadnád az alapvető beállításokat, ahol ezt próbáltad. Legalább a bemeneti csatolás, függ volt/div, trigger mód, trigger szint/esemény, trigger csatolás, egyéb trigger beállítások, időalap beállításai.
(#) duke válasza szapcsika hozzászólására (») Dec 23, 2018 /
 
Egyébbként egy 20 Mhz-es 48MSa/s USB oszciloszkop.

Az érzékelést úgy értem, hogy reagál a beállított feszültségre. Tehát beállítom mondjuk 1 voltra a trigger szintet, a trigger slope-t pozitivra, a trigger EDGE uzemben van, ugy nézki csak ezt tudja. Elinditom a triggert single-ben, kiirja, hogy várakozik. És rá teszek 3 volt egyenáramot, csak úgy siman egy elemről. A csipesz a negativon, a mérö meg pozitivra, és erre nyilván reagálnia kéne. És például 5 us és nagyobb időalapnál, rendben azonnal mutatja, az érintkezésre jellemző kaotikus pergő állapotot, aztán a feszültséggel megegyező vizszintes vonalat. Ez kb rendben van.
Átkapcsolva az időt 2 us-re, vagy kisebbre, az idő mellett mutatja, hogy a 16 Mhz sample rate-ről átvált 48 Mhz sample rate-re. Minden más ugyan úgy marad, de elindítva a triggert látszolag nem reagál ugyan erre a kisérletre. Várakozik várakozik de semmi.

Időközben kiprobáltam 32.768 khz -es sima tiszta, 5 voltos négyszög jelel, arra úgy nézki bármilyen idő beállítás esetén reagál. Single-t elinditva, 1 voltos triggerrel, villan a kép, és rögtön mutatja az aktuális felfutó élet, vagy lefutot, ha negativba állítom a slopet. Szóval látszólag müködik, de mi lehet különbség ?
Amikor az elemet hozzáérintem, az kb pont olyan lehet, mint egy négyszög jel felfutó éle, amire fent leirt modón nem reagál, vagy reagál.
Nyilván igy vaktába nehéz kitalálni mi a gond, akinek ugyan ilyen szkopja van az könnyebben tudna ötleteket adni.
Következő: »»   86 / 109
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem