Az, hogy nagyon nézd át azt a tápot szerintem!
Nem tudom mivel mérted, én most kimentem a műhelybe és lemértem DMM-el mind a két labortápomat (egy egycsatornás és egy kétcsatornás) és 0V mérhető mindenhol a védőföldhöz képest. Mind a kettő leválasztó trafóval rendelkezik, a hálózati védőfölddel nincs galvanikus kapcsolat a szekunder oldalon.

Ahogy killbill javasolta, egy nagyobb ellenálláson keresztül földeld. Könnyen lehet, hogy csak valamilyen szórt kapacitás, induktivitás miatt kerül némi feszültég oda. Nem kell mindjárt megijedni.

Hopp, megvan, nyakoncsíptem.
Elektroncso elgondolkodtatott és elkezdtem méricskélni egy párat.
DMM-mel mérek (fluke87).
AC állásban a táp szabályzott kimenete és a PE között 128VAC. Ezt valaki meg tudná magyarázni?
Ugyanakkor egy random R magos transzformátort a hálózatra csatlakoztattam és a szekunder két vége és a PE között 40 az egyik és 50VAC-t a másik végen mértem.
DC állásban viszont nem mértem most csak ilyen alig 1VDC-t. Mi a különbség a mostani és a legutóbbi mérés között - tettem fel a kérdést. Hát hogy most leszereltem a burkolatát az alapváznak vizsgálódás céljából. Visszacsavaroztam a burkolatot és megint 40VDC a szabályzott kimenet és a PE között. AC állásban pedig nulla. Valamit a hűtőbordán megfeszíthet a burkolat és hibafesz jön létre.
Emlékszem még, hogy Alkotó 2.7.1 tápját csináltam meg és akkoriban ment a fórumon nagyon a vita a szigetelés szükségességéről. Végül én úgy döntöttem, hogy inkább a bordát szigetelem el, de ezt a részét akkor most felül kell vizsgálnom. Köszi az ötleteket!

Ha AC állásban mérsz feszültséget egy a hálózatról galvanikusan leválasztott pont és a védőföldelés között az a DMM magas belső ellenállása miatt becsapós lehet. A szerelési kapacitásokon átszóródik, ezt a visszább a kollégák által említett pár száz ohmos ellenállással "le tudod vezetni".
Ha viszont DC állásban is tudsz mérni stabilan feszültséget akkor az gondra utal. 1-2V még nem, de magasabb feszültség problémát sejtet. Egyenáram a szerelési kapacitásnál nem folyik (lévén kapacitás), csak feltöltődik, majd mérés közben kisül (lévén a max. 1-2nF értékű szerelési kapacitás jelentős töltést nem tud tárolni, ezt a DMM 1MΩ (vagy 10MΩ) ellenállása is hamar kisüti).

Hibás hálózati föld, és /vagy szakadt X-Y kondi a hálózati zavarszűrőben okozhat ilyen hibát.

Most csináltam pár mérést. UNI-T UT33C multiméterrel mérve sehol semmi feszültséget nem lehet mérni. KEYSIGHT U1253B DMM-el mérve viszont 40-60VAC között szór. Természetesen egy 470Ω-os ellenállással beterhelve azonnal 0,0VAC-ra zuhan vissza a mért feszültség. Ha viszont ellenállásos terhelésre sem zuhan le akkor tanácsos tovább kutakodni.

A DMM-re vigyázz, mert igen nagy a belsö ellenállása igy könnyen mutat ilyen helyeken olyasmit, ami nincs is ott (128AC). Kapcsol oda egy 10-100 k ellenállást és meglátod, hogy ott nincs valos feszültség. Ha PE-n lenne valos feszültség repülne az FI. Szoval még mérni sem érdemes.

Nem biztos, hogy van eletvedelmi rele. Nalam sincs.

Akkor meg a bizti repülne. A PE vezeték pontosan arra van, hogy azon ne legyen feszültség.

Nem a PE-n van a feszultseg, hanem ahhoz kepest a DC tapegyseg kimeneten. En nagyon jol tudom, hogy mire van a PE, de azt is tudom, hogy nincs mindenhol FI rele, ezert nem allitom azt, hogy "akkor a FI repulne".

Most disszertácios vitát inditasz a PE-röl vagy mi?
A mérés a gond s nem a PE, (illetve a PE feladatának a meg nem értése). A DC kimeneten AC modban mért 128 V-t, ezen még gondolkodni sem érdemes, mert ez sima mérési hiba ilyen esetben.

A szórt kapacitás/induktivitás miatt jelenik meg a feszültség, a műszer pedig van olyan jó (kellően érzékeny, kellően nagy belső ellenállása van), hogy mérni tudja. Nincs itt mérési hiba. Pár kOhmmal azért lehet söntölni, mert a feszültségforrás belső ellenállása jóval nagyobb. Ettől még a feszültséget lehet mérni.

Egy kicsit rossz a következtetés. A DC kimeneten egy sereg védelem meg hasonlo van és a negativ polus általában össze van kötve a gép házával ami azonos a PE-vel. Azaz itt ha mérsz is nagyobb AC feszültséget az csakis szort feszülség ( kapacitiv, induktiv) lehet. ( különben a DC kimenti elemek lenyelnék, tulfeszültség védelem, kondenzátorok rövidzárt jelentenek a váltofeszültségnek).
Azért lehet ezt mérési hibának is tekinteni, mert nagy valoszinüseéggel ahogy a kolléga is bebizonyitotta, egy másik müszerrel más eredményt kapsz. Azaz nem valos feszültséget mér a müszer. Egy mérés meg csak akkor valos, ha megismételhetö..

Nincs semmi oka azonos potenciálon lenni, semmi kapcsolat nincs közöttük, így lebegő pontok egymáshoz képest.

Egy labortápegység DC kimenete teljesen földfüggetlen.
Tehát a negatív kivezetés sem a fémházzal, sem a földdel nincs összekötve.
A lehetőség megvan rá, de gyárilag nincs összekötve.(ld. fotó, egy HP tápegység.)
Persze ha nem labortáp, hanem valamilyen házi készítésű táp, akkor minden előfordulhat.
Bakmannal értek egyet, a műszer egyszerűen felszed valamilyen zavart.
Persze nem ártana pár fotó, meg részletes leírás hogy konkrétan milyen tápról van szó.Mert addig csak találgatni lehet.

Ezt magyarázd el légy szíves bővebben, hogy ha a PE-re rákapcsolom egy labortáp (leválasztótrafóval szerelt természetesen) pufferkondenzátorának + lábát és ezzel a DC GND-hez képest azon mondjuk +40V DC mérhető az egész elektromos hálózat bármely PE pontján akkor mitől oldana ki a ÁVK? Nem folyik hibaáram, sőt semmilyen áram mert a +40V forrása egy az ÁVK által nem látott (lévén galvanikusan leválasztott) forrás. De ez a +40VDC a mérésnél annál inkább okozhat durranást ha arra okot ad a mérőműszerek bekötése. Ezt le kéne modellezni a műszerek pontos ismeretében.

Persze nem ártana pár fotó, meg részletes leírás hogy konkrétan milyen tápról van szó.Mert addig csak találgatni lehet.

Szia, itt írtam le a választ délután: Bővebben: Link
és a képek: Bővebben: Link
Bővebben: Link

Kapacitív átszórás és zavar az amit a DMM mér. Nem mérési hiba, a jel tényleg ott van. Az, hogy a mérés egy más típusú műszerrel nem reprodukálható az nem azt jelenti, hogy nincs ott az a feszültség.
De most komolyan ha egy passzív feszültségmérővel mérek egy nagy belső ellenállású forráson aminek a kimeneti feszültsége teljesen eltűnik a nagy terhelés miatt ott nincs is feszültség? Mert szerintem ez a mérési hiba.

Beszélgetünk,és próbálok segíteni.Nem kell felkapnod a vizet....
A tápod földelése/testelése hogy néz ki?
Értem ez alatt:
A bemenő hálózat földelése a fémházhoz van-e kötve?
Van zavarszűrő?
A szekunder kör(ök) egyenirányítás utáni negatív pontja fémházra van kötve?
Adj valami támpontot, rajz részletet stb.

Nézd ilyen feszültségek mindenhol vannak. Probálj meg vihar idején mérni egy jo DMM-l meglátod mi mindent mérsz.
Szoval mérésröl ilyen esetben csak akkor lehet beszélni, ha annak van valamilyen valos a háttere, és azt müszertöl függetlenül meg lehet ismételni. Márpedig látod, hogy nem lehet.
A galvanométer is kimozdul ha megközelited valamilyen feltöltött valamivel ( ruha, müanyagcsö stb). Azaz csak azt mutatja, hogy valami van a levegöben csak éppenséggel nem mér csak mutat. Szoval az adat amit leolvasol a displayröl, nem valos. Nem tudni, hogy ott valoban 128 V van vagy 60 vagy 230V. Ezért nem lehet mérésnek nevezni. Ahhoz tudni kellene, hogy milyen feltételek mellett mit mér. Amit mérsz az nem más, mint a hálozati brumm szorása. A hálozati feszültség viszont 230 V, akkor miért mér 128V-t a másik müszer meg csak 60V-t?

Ja, egy pillanatig se kaptam fel a vizet!
Ha így értelmezhető akkor hangos elnézést kérek, abszolút jó szándékkal írtam, mert úgy tűnik mintha nem olvastátok volna a hsz-em pusztán figyelmetlenségből.

Abszolút baráti hangulatban írtam és írok!!!

Tehát arról írtam lentebb is, hogy a hiba megszűnt mikor levettem a burkolatot. Feltehetőleg ez a burkolat nekitámaszkodik az eloxált hűtőbordáknak és emiatt tud kialakulni ez a hibafesz.
Zavarszűrős az IEC aljzatom, de mint írom, a hiba oka a burkolat és hűtőborda kapcsolata lehet. Erről az IEC aljzatról a PE a fém burkolatra csatlakozik. Közben már meg is van a hiba ahogy gondolom végig. Utólagosan szereltem fel ventiket a hűtőbordára. Ennek rögzítőcsavarja hozzáér ehhez a burkolathoz (képen fekete) amikor ráteszem.

A: A 128 V közel a 0 (földpotenciál) és a 230 V között van félúton.
B: 128 V vs. 60 V. A kát műszer más-más érzékenységű illetve más-más belső ellenállású.

A szórt csatolások miatt van egy feszültségforrásod nagy belső ellenállással.

Azt én tudom, csakhogy ha megnézed a hálozati bemenetet, ahol mindig egy graetz van, azaz a testhez viszonyitva inkább 230V-nak kellene megjelennie ( mert egyszer a 230V egyik polusa van a hideg ponton a másik pillanatban meg a másik).
Szoval csakis a müszertöl függ, hogy mit mutat, akár 230 V-t is mutathatna.

Mert egy feszültség osztót képez ahol az osztótagok értéke függ a szerelési kapacitástól (feszültségosztót kondenzátorokból is lehet csinálni) és a műszer belső ellenállásától, a mérési kör önkapacitásától és sorolhatnám. Ha fel szeretnéd rajzolni a helyettesítő ábráját egy komplex kapacitív-induktív-rezisztív áramkört kapnál amibe ha mindent értékének megfelelően helyettesítenél be akkor megkapnál a mért eredményt. Persze az is ott van, hogy ezek az "áramkörök" különböző "jelformáló" rendszereket képeznek, ezzel "torzítják" a szinuszt (ami a hálózatnál amúgy sem tiszta) és a műszer máris teljesen mást mutat (jó az is igaz, hogy trueRMS műszerrel volt mérve). Persze amatőr körülmények között felesleges és lényegtelen ezen rágódni, tekinthető mérési hibának is ez már felfogás és nem műszaki kérdés.
Az, hogy a hálózati brumm szórása az elejétől nyilvánvaló.
Az, hogy teljesen más labortápnál, teljesen más műszerrel mérve, teljesen más körülmények között a mérés nem reprodukálható egyformára az meg egyáltalán nem meglepő szerintem. Le merném fogadni, hogy ha az én műszeremmel mérném az ő tápját majdnem ugyanazt mérném mint ő.

Én két mérést csináltam AC módban.
Egyszer a labortáp szabályzott kimenetét mértem a PE-hez. Egységesen 128VAC az eredmény. Majd fogtam, elővetem egy R magos kis transzformátort, csatlakoztattam a hálózatba a primert és a PE-hez mértem a független szekunder kivezetéseit (egy tekercs két vég), ekkor 40VAC az egyik míg 50VAC a másik szekundervezetékről a PE-re.

Akkor megnyugodtam
Szerintem előnyösebb ha a hűtőborda "fémesen" a házon van, és csak a félvezetők vannak szigetelten szerelve.
A helyedben a hátlapra tettem volna bordákat, a paneleket megszórhatja a toroid is, de gondolom megvolt az oka miért így szerelted.
Ebben a régi táp dobozban van hely , elférnek a dolgok.

Nyilvánvalo, hiszen a primérben ott lüktet a 230 V, a szekunder menetei meg szorosan a primérre vannak tekerve. A két tekercs között nemcsak induktiv csatolás van, ahhoz áramnak kell folynia a szekunderben. Az nem folyik, igy marad a kapacitiv csatolás. Az meg annyi amennyi - megint csak müszer függö.

Igen, akkoriban a lehetőségeim kisebbek voltak szerszám/gépügyileg és így volt a legegyszerűbb megépíteni. Ma már meglehet úgy építeném, vagy inkább relés előszabályzósat de az más téma
Arról is írtam lentebb, hogy akkoriban volt nagy csimbumcirkusz aból hogy hogyan szereljünk L idommal hűtőbordára meg TO-3 vagy 220 vagy egyéb megoldás a jobb. Én a bordaelszigetelést választottam mert nagyon kicsi ez a borda a táp 250W-os teljesítményéhez, de ventillátorral már teszteltem, 10V-on az 5A-t egy óráig is kibírta mindkét oldal.

Ha a borda szigetelt mindentől független, akkor mindegy, hogy a fémház hozzáér vagy nem.

Végül is kihoztad belőle a legjobbat.
Viszont csináltam mérést, egy HP6286 tápon, AC állásban a +, és a - sarkon is 1,8V-ot mértem.
DC-ben pedig mindkét póluson 27mV-ot.
A táp bekapcsolt állapotban volt, 0V kimenő feszültségnél.
A mérést egy HP 34401 multival végeztem. a mérővezetékek 50cm-esek voltak.
Tehát egy jól árnyékolt, és földelt tápnál rövid vezetékekkel nem tud sok zavart felszedni egy műszer.