Halott kábel TV box

Az történt, hogy rendes üzem közben az "Amiko Impulse T2/C" digitális box váratlanul megszűnt működni, magán a készüléken nagybetűs "ON" felirat volt csak és semmire se reagált, én kihúztam a dugasztápját majd visszadugtam, hátha csak valamitől kifagyott, de azóta semmi se világít rajta (készenlétben a piros LED se) és folyamatosan van tápfesz az USB csatlakozóban (csak üzem közben kéne lennie).
Mitől halhatott meg ennyire hirtelen az eszköz?

Még vagy 6 éve, nekem a vihar /villám vágott haza egy settopbox-ot. A ház közelébe csapott be és ennyi pont elég volt ahhoz , hogy kinyirja a boxot.

ÉS ami durva, hogy nem is antennááról hanem routerből kapja a jelet a box.

Éppen ez az, hogy ez a box (egyéb problémák miatt) földhurok leválasztón át csatlakozik a kábelre, valamint akkor borult idő volt ugyan, de még csak nem is esett, valamint a földszinten a nagyszobában lévő lapostévé és rúter is sértetlen maradt, csak ez a box halt meg valamitől.

Erre nem lehet akkor sem válaszolni, ha véletlen a készülék gyártója olvasná.
Széjjel kell szedni, méregetni (ha tudod, mit kell. Ne félj, én sem tudom, mit kell)

Bejelentettük a készülék meghibásodását a tévé szolgáltatónknál, szombat ellenére még ma délelőtt ide fog jönni egy szerelőjük és kicseréli a halott eszközt (szerencsére pont a városban van az egyik szerelőjük).

Akkor szerencséd van, este már nézheted a híradót...

Itt volt a szerelő és megállapította, hogy szerencsére csak a box saját 5V dugasztápja az, ami valamitől meghalt, így egyszerű "táp csere" dologra tudta írni a kiszállást, a készülék csere már kicsit adminisztrációsabb lett volna ‒ tehát továbbra is ugyanaz a box működik nálam.
Most már tudom, hogy ha ismét ilyen lenne, akkor másik dugasztáppal is ellenőrizni kell a készüléket.

Mindig tanul az ember valamit... legközelebb nem csak ennél, hanem más eszköznél is használhatod - alkalmazhatod ezt a tudást.

Azt még mindig talányosnak látom, hogy ha a dugasztáp hibája miatt a készülék egyáltalán nem működött, akkor honnan volt feszültség az USB csatlakozón (mert ez volt ez egyik alapdiagnózis amit megadtál).

Pl. a kimeneti kondenzátora veszít a kapacitásából és a túl zajos tápegység miatt a kontroller/FPGA stb. nem indul el (ciklikusan újraindul), ugyanakkor valamilyen oknál fogva az USB csatlakozón megjelenik a feszültség, pl. alapesetben ott van és a kontroller tiltja. Multiméterrel pedig nem lehet eldönteni, zajos-e a tápfeszültség vagy nem.

A napelemnél a rugós érintkező nem vált be, 2 hét alatt a rúgó megrozsdult és kevés lett a töltés.

Létezik rozsdamentes anyagból készült rugó is.

Elemtartó rugójával próbáltam, most jobb híján beónoztam a végét. Most kapott jobb ragasztót is a napelem mert, az előző gyári ragasztó megolvadt a melegen és a rúgó elkezdte felnyomni a napelemet megázott és ezért rozsdult meg. Most körbekentem a napelem peremét gumiám pasztával és 4 csavarral a napelem szélénél hozzácsavaroztam a műanyag házhoz, így már biztos nem nyomja fel és be sem fog ázni.

Ez a kettő annyira egyforma, azonos méretű keretben van, ugyanannyi cella van sorba kötve, vagyis a feszültség sem lényegesen több vagy kevesebb. Ráadásul hiába olcsóbb polikristályt gyártani, ezeknek még az ára is azonos.

Mondjuk azt, hogy a monokristály egy technológiailag minőségibb termék.
Gyakorlati előnye, hogy a teljesítmény hőmérsékleti tényezője általában kisebb, vagyis a melegben jobban termel, míg a polikristályosé nagyobb mínusz érték, vagyis jobban csökken a hőmérséklet növekedésével.

A sok kristályátmenet bizonyos problémákat okoz az áramvezetésben, valamint emiatt gyorsabban is öregszik. De ez a különbség 0,..%-os a kettő között. Meg az élettartamot jobban befolyásolja a gyártási minőség, a hátlapi fólia laminálása és öregedése...
A monokristály elvileg kevesebb szennyeződést is tartalmaz.

Manapság már az sem igaz, hogy a polikristályos jobban termelne felhős időben és szórt fénynél, igaz ehhez hozzájárul a PERC, HC, stb. technológia is. Az összehasonlításhoz meg kellene venni mindkettőt és egyszerre méréseket végezni ugyanott...

Én megvenném a monokristályost. Akármihez használod amennyi különbség a kettő között lenne, annál nagyobb problémákat fog okozni a töltésvezérlő vagy magának az akkunak a veszteségei... Nekem egy 30W-os mono-m és egy 3W-os poli-m van Cellevia. A nagyhoz már kicsit gyenge az alukeret vastagsága a felfogatási pontoknál, de az árához képest szépen össze vannak rakva. Az egyedüli hátrányuk, hogy a kötődoboz fedele nem páramentes, hanem csak úgy pattan a helyére, mint egy távirányítóé. De a lemezek bevonatos anyagok, több év mire a nedvesség kikezdené. Vagy kinyomod neurális szilikonnal vagy más semleges tömítővel.

Úgy fog eltűnni a polikristály a piacról, mint 15 éve a vékonyréteg napelemek, manapság kb. 5%-os részesedése maradt. A wattra vetített költség most már alacsonyabb a monokristályosnál, a nagy tömegű gyártás hozta magával az automatizációt, a kevesebb veszteségtermelést. A hatásfok pedig közvetetten hat akár a szállítási költségekre vagy a telepítési időre=munkabér ha nagy rendszerről van szó.
De magát a polikristályt mindig is egyszerűbb volt gyártani. Lehet, hogy a gyártónak ezeknél a kis teljesítményű moduloknál és a szigetüzemű rendszereknél még mindig több a haszna, mondjuk 15% poli esetén és 10% mono esetén. Persze árban közel azonos szinten kell adni, különben mindig csak az egyiket vinnék, de így megéri nekik mindkettőt gyártani amíg kereslet oldalról is van mindkettőre igény.