Áramgenerátor diódára gondoltam, ráadásul találtam köztük olyan hőfokfüggésűt, ami éppen ideális lenne. A gond az, hogy a doksi szerint nagy a szórásuk. Részemről nem okoz gondot, de egy utánépítőnek igen.

Néha én sem értem, de nem is akarom. De ha már felmerült a probléma, akár áramgenerátor is lehetne a munkaellenállás helyett, vagy (itt most rajzolni kellene, de telefonról az nehézkes) push-pull kimeneti fokozat. De szerintem az érdeklődés teljes hiánya miatt ez a projekt meg sem fog születni.
Nem értek a művészethez, de amolyan Picasso stílusban készülnek ezek a kapcsolások.
Ahogy Picasso-t sem fogom megkérdőjelezni, így ezt sem. Gyerek koromban az LGT dalait nem értettem, most meg Azariah van ugyanott nálam. Közben felnőttem, és ráéteztem az LGT lényegére. Imádom. Talán Azariah is bekerül a kedvenceim közé, csak most még nem értem. Majd ha felnövök hozzá.

A LED+tranzisztor áramgenerátor meglehetősen stabil. Ezen én is meglepődtem, de szinte nincs driftje.

100dB\mW 72 ohmra szerintem nem kell fél wattos erősítő, de kinek mi, az eredetiben 470R volt. Külön kiemelte a szerző, hogy akinek nem tetszik a hangja vagy be akarja szakítani a dobhártyát az csökkentse lefelé.
Én csak egy lelkes utánépítője vagyok KT kapcsolásainak vf2,vf3, vf2-kdmod azt hiszem conductor néven fut, fh3,fh4,fh6, evamp. Egyik sem egy alkatrész temető, mindig is minimál darabszámú komponenseket tartalmaztak, és semmivel sem szóltak szarabbul mint egy 95 alkatrészes erősítő a diyaudioról, ami fejhallgatóhoz való, hogy egy kt erősítő sinadja 110dB a 95 alkatrészesé meg 140dB ember legyen a talpán aki kihallja belőle.
Itt most csak annyi van, hogy az evamp2 nem éppen a legsikeresebb kapcsolás, ha stabilitásról van szó, ezen probálok javítani magamnak minél kevesebb alkatrész hozzáadásával + még a 2N7002DW kiváltása amit eleve nem is audio célokra fejlesztettek, lehet 7-8 éve más nem volt oda és ezeket a fejleményeket megosztom itt úgy gondoltam.

Így igaz! A kevesebb alkatrész kevesebb hangzást befolyásoló eszköz. Mint már írtam a gyakorlat könnyen más, mint az elmélkedés. Ha nekem jól szólt, akkor nem lehet rossz a kapcsolás. Persze nem mindegy, hogy ki milyen céllal épít valamit. És ami nálam bevált, arra mindegy, hogy ki mit köhög. Szóval nagyobb becsületet érdemelne a gyakorlat az elméleti kohóban. Sajnos meg kell, hogy mondjam a FET-eken a hűtést nem tartom elégségesnek. Így aztán görbülhet az átviteli képessége. Persze minden csak ajánlat a gyakorlati tapasztalataim okán. A lebecsült visszacsatolás, meg a tápok, hát igen, a mellékletben a hajdani 22µF-om. Jelenleg helyhiány miatt kisebb alkatrészekre hajtok de maga az elképzelés bevált. Szégyenszemre most csak két szembefordított 47µF van benne oldalanként. A panelen az 1µF-ok NP-ek.
FH6, Annak idején nekem is volt Grado SR125(piros)-om. Ehhez kevés volt a FH4. Így építettem egy Canamp-ot hozzá. Persze nem a szokásos módon, hanem megerősített(ezüstözött OFC kábel)fóliára, dual monó kivitelben, 4x6800µF-os pufferrel, és nem BD139-el meg OPA606-al.
Akkor még az elején voltam, és mivel nekem is bejött a VF sorozat megkértem Tibort, hogy tervezzen már egy FET-es Canamp-ot. Így lett a FH6.
Most már más a világ nálam is. Azt tudnám mondani, hogy aki nem tud, akar rendesen megépíteni egy FET- es kapcsolást, az maradjon meg a Canamp-nál, mivel abban nem FET van a végén. Kedves mentoromat megkértem vagy egy éve, hogy tervezze mát át a Canapmp-ot +-24V-ra. Ez meg is történt, és publikálva lett a témában. És bár megvettem Angliából a végtranyókat, de a hibrid betette a lábát. Mindenki maga dönt, hogy mire, mit és hogyan épít. De a hangtechnikában is mindennek megvan a maga következménye

Értelek, a szervó miatt fogalmaztam meg az aggályomat. Kondival szerintem el van az áramkör.
Azt már le se merem írni, hogy a kimenetre tenném a kondit és nem a visszacsatolásba.

Arra gondoltam, nem igen találkoztam még fejhallgató erősítőben védelemmel. Nyilván az alkatrészek terhelhetősége bőven tolerálja ha a kimeneten egy zárlat keletkezik, ezért ebben messze nincs úgy kihasználja mint egy hangsugárzókhoz gyártott erősítő. Viszont a fejhallgató védelmét sem nagyon látom sehol. Persze a fejhallgató vs hangsugárzó összehasonlításban azonnal látszik, hogy amíg egy 90dB/W/m érzékenységű 100W terhelhetőségű hangsugárzót igencsak hajtani kell hogy koncert szintű hangerőt kapjunk otthon. Esetleg tönkre is fog menni. Egy 100dB/mW (itt most a távolsági adat nem játszik) messze nem lesz túlterhelve. Nekem az AKG-m az adatlap szerint 0,5W rövidtávú, és 50mW folyamatos szinusz terhelhetőségű. Ezt messze nem tudom ki használni, ezért vélhetően nem is fogom széthajtani.
De! Ha megnézünk egy füleserősítőt, akkor az néha akkora teljesítmény leadására képes, hogy bőven meghaladja a tönkremenetel határát.
A CanAmp, az EvAmp, vagy a hasonlóak igaz hogy negatív félhullámban limitáltak, tehát fejhallgató impedanciától függően néhányszor 10mW a maximális kakaó, de pozitív félhullámban nem. Egy 2X12V-ról ketyegő CanAmp például az én 32 Ohmos fülesemre 3W DC terhelést tolna rá egy esetleges tranzisztor zárlat, vagy áramköri hiba esetén. Az én fülesem nem egy vagyon. Ráadásul a füles erősítőm sem tudja Nagyon hajtani, ezért nem vagyok megilyedve. De szerintem akad néhány fórumtársnak drágább fejhallgatója, ott komolyabb a veszély. Talán érdemes lenne foglalkozni a témával.

Erre van egy nagyon jó kapcsolás Bővebben: Link
+-80mV de akár lentebb is vihető.

Ez teljesen korrekt. Normál hangsugárzó kopoanás és DC védelem fejhallgató jelszintre optimalizálva.

Talán emlékszel, amikor megkértelek, hogy varázsoljunk az EVAmp kimenetére a Canamp szerinti kimeneti 22ohmot, hogy egy esetleges fejhallgató csatlakozás esetén ne lehessen pillanatnyi rövidzárat sem adni a kimenetre. Ehhez Te megadtad az áramköri változtatások adatát. Így is építettem át üveggyöngyökre. De az előző változatán volt rajta a 2M-ós Sony. A járatása során, ami több napos volt, egy párszor azért volt ki-be kapcsolva. Pár éve azért már használok fülest, de semmilyen problémám nem volt velük, amitől elbizonytalanodtam volna. A mostani hibrid, amit megint megköszönök Neked, a kapcsolgatáskor csak felerősödik, meg elhalkul. Nincs miért variálni vele. A másik nálam egy plusz áramkör esetén a tápja. Ha az ember komolyan veszi a dolgot, akkor az erősítő(k) tápjára, tápjaira nem köt más dolgokat. Mivel nekem az EVAmp-ba be van építve a DAC, így 7db trafó van benne. Nem szívesen raknék bele nyolcadikat.
Ami a kapható nagy teljesítményű készülékeket illeti, üzemzavar nélkül is hazatudnák vágni az említett Sony-t, mivel rövid a membránbekötése, és így érzékeny a meghajtásra.
Azért persze megemlíteném, hogy a nem megfelelő kivitelezés esetén előfordulhatnak pillanatnyi gerjedések is azért,mert a feszültségemelkedésnél kialakulhatnak lengések az áramkörben. Ebben az esetben én nem védelmekkel operálnék, hanem törekednék a jó kivitelezésre.

Öregszem!
Az a 7, csak 5db trafó...

Talán segíthetek vele, ha valakinek nem jött volna elő.
Ha az ember épít egy erősítőt, az feltehetőleg egy saját terv része. Ha viszont a cél a jobban szóljon, akkor nem árt rendszerben gondolkodni. Vagyis ne az erősítő legyen a leggyengébb rendszerelem. Innentől kétfelé... Műszaki tartalom, és gazdasági háttér. Mert ez sem elhanyagolható az eredmény tekintetében. Vegyük, akár esetemben is, hogyan tovább. Nekem komoly tényező a korom is, vagyis mennyi időm van még a zenehallgatásra. Akinél ilyen tényező nincs, annak marad a gazdasági keret a továbbiakra. De mért is? Hát azért, mert az adott rendszer minden eleme költséges dolog. Nem csak az alkatrészek minőségének van komoly ára, hanem a jó minőségű hanganyagnak is. Mint már írtam, ha az ember lehetőségeihez képest jónak tartja a rendszerét, akkor szembesülhet azzal a ténnyel, hogy az analóg műsoranyagban rejlik a jobb hangzás akár a hallható tér, akár a hanghelyek leképezéséről van szó. Nos most maradnék a műsoranyagnál... A jó LP-kért jó pénzt kell fizetni.
Lehetne mondani: Ezzel kellene kezdeni, ha valakinek nincs ilyen, mert különben honnan tudná, hogy hogy szól a füleserősítője. És talán így érthetőbb, hogy mire mennyit szerencsés költeni, ha rendszerben gondolkodunk.
Az erősítő műszaki tartalma is egy jó kérdés...
Ma, amikor szinte minden információ hozzáférhető az építéshez, nem gondolnám, hogy újat kellene kitalálni. Sokkal nagyobb lehetőség van a jobb hangzás elérésében a megépítés milyenségében. Persze az ilyesmi sem olcsó dolog, de a tapasztalataim szerint megtérül.
És innentől, mindenkinek lehetősége van választani a sok lehetőségből.
Jómagam (én is úgy olvastam róla), a földcsillagpont híve vagyok, azaz minden földelendő alkatrész egyedileg van valamelyik (első, hátsó) földcsillagpontba kötve. Földcsillagpont, a földelés mikéntje kihat az erősítő minden tulajdonságára. Véleményem szerint, a jó földcsillagpont milyenségét a puffer, pufferek minősége, és a kapacitásának nagysága határozza meg. És mivel a kondenzátorfajták képessége eltérő, így nem árt kiterjeszteni a földpont képességeit széles-sávúra. Én ezért szoktam dekadikus értékekkel kiegészíteni a pufferelkókat. Ezek a dolgok stabilabbá teszik az fejhallgató erősítő működését is.
Én nem vagyok a teliföld híve, mert úgy vélem, hogy a nagy földfelület zavarérzékeny lehet nagyobb frekvenciákon, és persze nem teljesül a földcsillagpontos elv sem. Ennek okát abban látom, hogy a "földfelület"-nek csak egy helyen van igazi földpontja, ahol rá van kötve a föld. Onnantól körkörös irányban a távolság nagyságával, mint nagyfrekis antenna viselkedik. Na most, ha erre itt ott rákötök egy alkatrészt, akkor azt nem mondanám stabill állapotnak, csak ohm-mérőre. Az meg nem hangfrekvencia harmonikusokkal. És persze, még ott van a panel anyaga is a maga vörösréz milyenségével.
Én azt tanácsolnám az igényes építőknek, hogy ne egy rajz felülmúlásában keressék a jobb hangzás lehetőségét, hanem mint említettem, az építési megoldásokban.

dekadikus

Érthetőbb lett volna ha a "dekád rendszerű bypass kondenzátor" elvet írod, ami azt jelenti, hogy a pufferkondenzátorra egy tízszer kisebb értékű párhuzamos kapacítást raksz.
De...ennek is van egy fejlettebb változata, amikor is a kisebb értékű bypass kondenzátor közel az alkatrészhez, esetleg a annak kivezetéseire van ráforrasztva.
TJ.

Kérlek, hogy ezt fejtsed ki előttünk, mester. Egy szakmai válaszban, hogy mire alapozod ezt, mivel én előszeretettel alkalmazom a teliföldes megoldást és most meg szeretném tudni, hogy ez miért bizonyul részemről hibás döntésnek. Örülnék, ha nem az lenne a válaszod, hogy trollkodok, vagy netán az, hogy:
"Ha Neked így jó, akkor Neked legyen így jó. De nem kellene más témáját ezzel eltéríteni annak lényegétől."

Csak egy szakmai válasz, ennyit kérnék, hiszen te hoztad föl a dolgot.

Erre én is kíváncsi lennék. Nem véletlenül használtuk zavarérzékeny áramkörök tervezésekor a teliföld kialakítást. És a mai napig a több rétegű áramköröknél, ahol a bonyolultság miatt egy rétegen nem valósítható meg a teljes rajzolat, az egyik belső réteget használják teliföldnek.
Úgy hogy Elek, várjuk a korrekt szakmai magyarázatot.

Egyébként pont a nagyfrekveciás zavarok csillapítására jó a teliföld. Az egész áramköri rajzolat egy elosztott paraméterű hidegítő kapacitáson csücsül.

Nem csak előnye van, hátránya is, nem mindenhol alkalmazható.
Nagy impedanciás környezetben rontja a magasabb frekik átvitelét.

Elnézést a megfogalmazásért! Nem magyarázatként, de talán tényként, öreg lettem, meg mostanában nem tudtam kialudni magam.
Mindenki másképp csinálja. Azonban ez szerintem nem vetélkedő. És nem akarnék okosabb lenni, amikor a képedet nézve azt mondom, hogy én nem egészen így csinálnám több szempontból. Dehát nem vagyunk egyformák. És ezt csak az én véleményem, mondhatni: a magam szempontjai okán.

Például...

Mek-elek írja:



CHZ írja:



Tehát szerinted magas frekiken zavarérzékeny, míg CHZ szerint magas frekiken csillapít. Ezért kérdeztem rá az említett dologra. Tanítasz mindenkit, de közben félretájékoztatsz. Utána meg csodálkozol a mancsozáson.

Látod, már megint személyeskedsz, amikor oktatónak titulálsz. Én senkit nem akarok "oktatni" csak a tapasztalataimat szoktam mások javára közzé tenni.

Az a bajom ezzel, hogy nem tudom, hogy ez csak kifogás keresés, vagy tájékozatlanság?
Megjegyeztem CHZ-hez, hogy például.
Nos ezt azért tettem, mert több dologban is hátrányos az audiotechnikában a teliföldes kivitelezés.
Lehet, hogy Te ezt nem érted "szakmailag", de az említett két (meg több)dolog együttesen van jelen ilyenkor. Manapság a félvezetők átviteli képessége a magas frekvenciákat is érinti, így a felhasználásukkor ezt figyelembe kellene venni. Amikor az ember jobb hangzást akar kicsikarni egy fejhallgató erősítőből, ahol is mindent hallani, akkor minden kis attitűd számít. Véleményem szerint akkor van szükség itt ott az áramkörben hidegítésekre a félvezetők lábainál, ha nem megfelelő adott áramkör összeszerelési terve. Ha úgy lett elkészítve, hogy csillagpontos szemlélet az uralkodó abban, és légyszereléssel elhatároljuk a környezetétől, és persze nem sajnáljuk a megfelelő puffertől sem a pénzt és munkát, akkor nem lehet üzemelési probléma.
A teliföld nem alkalmas erre.

Tehát megcáfolod az előző kijelentésedet és már nem is zavarérzékeny, hanem csillapító hatású. Így rendben is van.

Pontosan...
Épp ezért semmi keresnivalója egy audio áramkörben, ahol a nagyfrekis zavarok csak kívülről érkezhetnek, tehát máshogy kell ellene védekezni.
A parazita kapacitások (és ebben az esetben ez inkább az), olyan paramétereket ronthatnak le amelyeket nem szeretnénk. Áthallás, Slew-Rate, stb....
Akad ugyan olyan kisimpedanciás, igen alacsony jelű fokozat, ahol javíthat, de általában a külső árnyékolással jobb (hangú) eredmény érhető el.

Reméltem, hogy értesz magyarul. Mit cáfoltam volna meg? Amikor azt mondtam, hogy a teliföldnek számtalan nem előnyös tulajdonsága van a hifi hangtechnikában.
Minden zavarérzékeny, egy helytelen kivitelezés esetén. A teliföld, a hosszú kábelezés, a nagy felületek, és a helytelen alkatrész elhelyezés, és sorolhatnám.

Felsorolnál nekem néhányat a számtalan "nem előnyös" hatás közül, amit a "teliföld" okoz? (Külön kérem a többieket, hogy ne előzzék meg a szakértőnket, mert az Ő véleményéből szeretnék okulni.)

Nem tudom, hogy pontosan a külső árnyékolás esetében mire gondolsz? Ha a készülékházra, akkor az nálam azért lenne gond, mert mivel a jobb sztereó hatás miatt duál monóban szokta építkezni, és így két földcsillagpont adódik, ezáltal két dobozba kellene építenem. Tapasztalataim szerint, az építéseim nem érzékenyek külső zavarra. Az igaz, hogy a mobilomat még nem tettem bele, mivel nem tartottam volna szokásos gyakorlatnak a használat során.
Az előzőekben már említettem, hogy a hibridemben árnyékoltam egyedileg a nagy fólia kondikat az áthallás miatt. Ha ez a zavarérzékenységet is csökkentené másodállásban azt tiszta haszonnak tartanám.

A teliföld elsődleges célja nem az árnyékolás. Mit számít az egyik oldalon lévő tele fólia a másik oldalon lévő vezetékekre, ha a másik oldal meg teljesen nyitott. A fólia anyaga réz, ami zárt dobozként sem árnyékolna mágnesesen. így meg igazán nem sokat ér ilyen célra.

Az elsődleges célja a test pontok legkisebb impedanciával való csatlakoztatása, ezzel csökketve a soros parazita impedanciát (ohmos és induktív). Ha ezt csökkentjük, akkor a test pontjaink potenciálban közelebb lesznek egymáshoz. A test vezetőn folyó áram kevésbé fogja befolyásolni a referencia pontunkat.

Ez digitális áramköröknél vagy kapcsolóüzemben nagy jelentőséggel bír. Analógnál meg attól függ, hogy a test pontokon folyik-e és mekkora áram. Egy hidalt végfokban például a nagy áramok nem a test vezetőn folynak.

És vajon mit befolyásolnak a teleföld parazita kapacitásai?
Egy 10x10 cm NYÁK lemez minkét oldalán lévő telefólia között a parazita kapacitás pikofarád nagyságrendű (<10 pF). Mekkora meghajtó impedanciára van szükségünk, ahhoz, hogy ez a parazita kapacitás korlátozza a sávszélességet, csökkenteni tudja a slave-rate, vagy áthallást okozzon?

1 kOhm és 10 pF esetén az így keletkező nemkivánatos aluláteresztő RC tag törésponti frekvenciája kb. 16 MHz. kb. 1 MOhm-os meghajtó impedancia esetén esne a töréspont a hangfrekveciás sávba.

ASML bajban ?

Érdekes hir jutott el Europába.
Kina felmondott minden szerzödést a holland ASML-l a világ vezetö félvezetö litográfia gépek gyártojával. ( az eddig forgalom Kina és Hollandia között évi 2,6 - 6 milliárd dollár volt), és Kina felmondta a szerzödéseket a taiwani TSMC-vel is. Ebböl sokan arra következtetnek, hogy sikerült Kinában az ASMLnél jobb litográfiát rajzolo gépet épiteni és Huawei már piacra is dobta az ezzel a technologiával készült berendezéseket.
Eddig a TSMC meg az USA realcioja a fenyegetésben meg embargokban merült ki, de kizárt dolog, hogy ezzel meg tudják állitani a kinaiakat. Hivatkozhatnak az ország stratégiai vagy akár a biztonsági érdekeire.
Érdekes amikor az USAban vagy bárhol nyugaton sikerül ilyesmit elérni az azonnal Nobeldijat meg hasonlo tisztelet kap, ha ugyanezt az oroszok vagy kinaiak teszik az veszélyezteti valaki stratégiai és biztonsági érdekeit.
Az tény és valo, hogy a kinai félvezetö részvények az egekbe szöktek.
( a ChipCrunch alapján.)

Például, például... A “magasabb freki” és a “magasabb impedanciák” pontosan milyen mennyiségeket jelölnek? Teliföld hiányában a szórt kapacitások ugyan csökkennek, de a test távolabbra kerül, a testvezetékek hosszabbak lesznek, így a parazita induktivitások viszont megnövekednek. : -)

Nagyobb teljesítményeknél lehet az utóbbi a nyerő, mert jobban szétválaszthatók a különböző fokozatok áramai, az impedancianövekedés pedig lehet elhanyagolható... Képes vagy kiszámolni? Csak a teliföldnek ismerem a hasznát pl. a hatalmas határfrekvenciájú félvezetők gerjedésgátlása terén. Pár száz MHz-ig elég néhány alapelvet betartani: nem törjük meg résekkel, vigyázunk az áthallásokra stb. Írnám hosszabban is, csak akkor én lennék idegesítő - vagy már így is.

Egy hangfrekis vezeték lehet úgy 100 pF méterenként. Egy egycentis vezetékszakasz a NYÁK-on meg csak 1-2 pF. Nyilván a fokozatok impedanciái eltérőek egymástól. De kalkulálható, meddig segít a hatalmas határfrekvenciájú félvezetők időnként alig észrevehető gerjedéseit elkerülni, és honnantól jelent problémát, hogy aluláteresztő szűrőként működik. Szerintem még mindig hangfrekiről beszélünk.

Összetettebb problémákat megfigyeléssel és találgatással ritkán lehet megérteni - értsd: utána sikerrel alkalmazni a tanultakat és újabb problémákra rájönni. De végül is örülhet neked a HE, ebből lesz az örökmozhó. Az állandó körkörös semmitmondás mindig ellenállást fog ébreszteni, abból meg hozzászólások születnek.

---
Kis színes: egy pár négyzetcentis fóliát valóban lehet még antennának is használni (mini-whip), csak annyi a különbség, hogy nem a fólia egyik vége és a másik közt keletkezik értékelhető jel, hanem a föld és a fólia közt, mert egy kondenzátor egyik fegyverzeteként működik a földdel szemben. : -) Nem véletlenül alkalmazzuk az árnyékolást, a fémdobozokat, de (szerintem) nem a teliföldön fog múlni.