Igen , mindenki rájön ha elkezdi ..., nem baj lehet ez még nagyon jó is .
Ha van lehetőséged az elkészült első trafót mérni , akkor tedd meg . !

Mit alkotsz már megint?Szép kis kapcsolás....jó bonyolult(nekem).
Most nézem,mennyi PCL85-86-om van,majd egyszer kéne építeni belőlük egy jó kis PP-t.Készül a tekercselőgépem egyenlőre sima csúszócsapágyas(a zártszelvényben forog a menetes tengely),lesz rajta egy faintos reed relés számláló is,és egy csengőkapcsoló lesz a pedál Messze nem olyan komoly,mint a Tied,de szerintem nem lett/lesz olyan rosz.Remélem nem kell csapágyaznom a menetes tengelyt,mert azt elég macerás lenne megcsinálni,nincs olyan csapágytartóm,mint Neked.Majd meglátjuk,hogy teljesít a Bosch ablaktörlőmotor Ha megy,akkor valahogy tekerek egy 26V-os szekundert a PY 88-nak....

Kezdem érteni ezt az előfesz dolgot...,meg mi miért SE,PP,PPP,OTL...Meg hogy a GU-nál az ECC85 az előerősítő,és a PCL-nél meg a csőben lévő trióda.Meg az ECC82-83-nál külőn lehet fűteni a két triódát(6,3-6,3V)......Lassan,de fejlődök, legelőször azt se tudtam,mi az a kimenőtrafó...

Mármint ECC81-82-83-84.

Ezekkel a csövekkel lehet velamit kezdeni:ECH81 PCF200-201,akár rádió...bármi érdekel.

Szia Ricsi!
A PCF-ek az utolsó fejlesztések FF TV-kbe. Az a baj velük,hogy 10 lábasak (dekál) , ezekhez elég nehéz foglalatot szerezni. ( Az Orion csak egy dekál csövet használt, a PCH200-ast, a Videoton erőltette ezeket az utolsó hibrid TV-kben. Nem tudom, mi volt a filozófia, a tuner már rég tranyós volt, a KF-et az Orion már rég tranyókkal építette, a Vidi meg itt hülyélkedett ezekkel a KF csövekkel. Én elkésett fejlesztésnek tartom, a minőségük csapnivaló, szerintem a legjobb helyük Müszi gyűjteményében van.)
Az ECH 81-es nagyon jól sikerült rádiócső, nem is terveztek helyette semmi váltótípust. Ha ismered a szuper-elvet (rádiótechnikai vonatkozásban), akkor tudod, hogy a triódáját - általában - helyi oszcillátorként használták, a H része pedig multiplikatív keverőként működött. Láthatod, hogy a Kaszarobert által belinkelt rádiókapcsolásban 2 db ilyen cső is működik. A középcső cső C (trióda) része éppen a hangfrekis meghajtó. Azonban vannak a csőnek ilyen vonatkozásban korlátai, mivel a H résszel közös a katód. Mivel itt a H rész nagyfrekis fokozat, ezért a katódja testen van. Az előfeszt a triódának katódellenállással ez miatt nem lehet beállítani. Erre csak a rácsáramos módszer kínálkozik, de ennek kivezérelhetősége korlátozott. Itt azonban elegendő. A H részt nagyon ritkán alkalmazzák HF célra, de elméletileg triódaként, vagy pentódaként is funkcionálhat.

Robi, ne feledd, hogy a potméteren a"melegponttól" 1-1,5 cm-re ott van a 230V. Ezt elég nehéz korrektül leárnyékolni.

Köszi még ez is egy ötlet!
Engem egyébként nem zavar, ha kimarad a poti a hangláncból...
Elégggé kontaktos. Nekem a kapcsolók a gyanusak...

Az elkészült kimenőt hogyan lehet biztonságosan letesztelni, hogy jók-e a rétegek közt a szigetelések, nem húz-e át valahol? Ha a primeren a két anód oldalon mondjuk 10KHz 5V-os jelet adok, a szekunder oldalon látszik a jelalakon az ilyesmi?

Gratulálok , gyors voltál !

Nagyon el kell szúrni a szigeteléseket , hogy áthúzzon , végfokba bekötve , terhelés nélkül viszont előfordulhat ....

Megnézheted mint sima hál trafót is , primerrre 230 , szek-re 8 ohm , melegednie nem szabad , áttétel is ellenőrizhető , a szek . tekercs terhelt /terheletlen fesze is sokat elárul .

Ha van generátor/szkóp , akkor fentebb mutatott ábra szerint az átvitelét megnézhetnéd .
Generátor kis impedadanciás kimenetéről (kb. 60 ohm )soros 6k ellenállással megtáplálhatnád 10KHz négyszöggel (amplitúdója lehet nagy , amit a generátor tud ) , szek . tekercs megfelelő illesztéssel lezárva , sokat mondana az átviteléről .

Még nincsen kész, hiányzik még róla, csak elfáradt a karom Van generátor is meg szkóp is, csak műterhelést kell még faragnom hozzá.

Már látom , rosszúl olvastam a mondatod .

Generátorról mérve nem kell komoly terhelés , teljesítmény nem lesz , de hál . trafónak bekötve , oda érdemes több ellenállásból összehozni nagyobb teljesítményű műterhelést , amit majd az erősítő bemérésénél is használhatsz .

Így kellene majd összekötni (ha végig egyirányba gombolyítottál):
Úgy tudod biztonságosan megcsinálni az összekötéseket, hogy fogod amásodik 500 menet két végét, rákötsz 6-20 V váltót valamilyen trafóról és az egyik szekunderen méred a leadott feszt (ez 10 V-bemenőnél 0,7V lesz). Aztán sorbakötöd a két szekundert és megint mérsz, amikor duplája lesz a leadott fesz (10 V-nál 1,4 V), akkor jó a sorbakötés (ha nullát mérsz, akkor egyik tekercs kezdetét megcseréled a végével a sorbakötésnél).Ezzel kész a szekunder.
Ezután sorbakötöd a második 500 menetet a külső (negyedik) 500 menettel, ha jó az összekötés, akkor a szekunderen fele feszültség lesz, mint előbb (0,7 V). Ezután (az eddigi összekötéseket meghagyva) a külső 500 menet szabad végét sorbakötöd az alsó (első) 500 menettel, ha jó az összekötés a szekunderen harmada feszültség lesz (10 V bemenőnél 0,46-0,47 V). Végül összekötöd az alsó tekercs szabad végét a harmadik tekerccsel, ha a kimenő feszültség negyede lesz (10V-nál 0,35 V) akkor jó. A könnyebb mérés érdekében minden primer összekötésnél növelheted a bemenő feszt (10-20-30-40 V, ilyenkor a kimeneten nem változik a fesz, végig 1,4 V-lesz).
Remélem érthető a dolog logikája.

Most látom, a rajzon más logika szerint jelöltem a tekercsrészeket, ez ne zavarjon meg. Az 500/3-al jelölt az alsó tekercsrész (1-es), ez van a vasmaghoz legközelebb.

Most akkor milyen cső, hol, mit csinál ? :pardon1: Esetleg egy kapcsolási rajz talán segíthetne ? :nevetes1:

Nem is tudom... nekem kissé bonyolultnak tűnik az egész ezen csöveket lehet,h nehéz lesz beszerezni.sztem akkor érdemes ilyet építeni,ha maximálisan kihasználod...apropó,valahol van 1db ecc 40-esem,zsír-új.de ha jól tévedek,speciális a foglalata.(az nincs hozzá) ...az oszcikat meg be kellene hitelesíteni,ha korrekt mérést akarsz.

Erről jut eszembe egy történet:egyszer régen összedobtam egy rendhagyó kapcsolást,-együtemű volt,asszem'EL 34-gyel ment a vége,viszont a trafót a katódba kötöttem be.eljött a barát meghallgatni,s néhány perc után teljesen felvillanyozódott,azt mondta:hihetetlen erényeket vél felfedezni a hangjában(mindig adtam az ő véleményére,mivel"másként hallgat",mint én).úgy fogalmazott:a középsávban igen jól szól ez a végfok!nekem viszont kissé üresen,semmitmondóan zenélt,-nem voltam elájulva tőle.később megmértem:már 200Hz-től esni kezdett az átvitele!valószínű,emiatt hatott becsapósan tisztának a középtartomány...(mivel relatíve előtérbe került). másnap szétszedtem az egészet nocomment.

Jaj, Kócosom! Most, visszanézve vettem csak észre a kérésedet. Ne hari! A Zolinak én igazából ECC40-est ajánlottam (abból van pár darab - foglalatom meg egy se), ill. az EF89-et, amiből szintén van pár darab. ECC82 sajna M zárolt, mert kell a csővoltmérőbe. Ugyanígy az EZ80 is. ECC83-as is csak 1-2 db van, az is használt. ECC85-ös van több, de ezekkel terveim vannak.

Gondolom nekem szántad a választ, mert ngyzoli az impedanciamérőre reagált.
Minden bizonnyal nagy meredekségű cső a 12AG7, 30 mA/V felett (adatlapot nem találtam), azért erősít végfokban ilyen nagyot.
Attól volt bonyolult az írásod, hogy ECL pentódát említettél (id:ECL pentódát,egy EF 80-ra), ez azt sugallta, hogy a triódája maradt, a pentódáját pedig kiváltottad egy arra alkalmatlan EF80-ra. Ezután viszont meghajtó pentódáról volt szó, meg 12AG7-ről.
Azt hittem, hogy egy ECL 8..-as kapcsolás átalakításáról van szó, mert az eredeti kapcsolást nem láttam.

Ja, én könnyebb helyzetben (lettem volna), mert tudom, hogy a Zoli egy E(C)L84-est használt fel feszültségerősítőnek (ez valószínűleg "tőlünk nyugatabbra" használhatták FF TV-kbe videó erősítónek, ahol nem átallottak hálózati trafót beépíteni, és nem a soros fűtéssel kínlódtak, kinézetre megegyezik a PCL84-el). Tehát nem a végfok volt ez az L. A 12AG7-ről én sem találtam semmit, és a korábbi felhasználásról sem hallottam kis hazánkban. Zoli mindenesetre bepróbálta végfoknak.

Megnéztem, mondhatni, klasszikus. Örülök, hogy jól műkszik.

Értem és megértem, és örülök hogy szépen szól a kicsike.
Nekem is van egy ilyen egycsövesem 6E5P-vel (triódának kötve), szintén megdöbbentően szépen szól.


-Hogy említed valóban megnéztem, de mostanra sikerült elfelejtenem, hogy ki mit csinált (ez nálam normális).

Mit szoltok, ha egy csoves erosito kimeno trafojat rovidre zarom es vezerlem a bemenetet.
Meghibasodik a kimeno vagy a vegcso??

A csöves erősítőnek inkább a szakadással van nagyobb baja. Mindazonáltal ez - üzemszerűen - csak véletlenül fordulhat elő.

Ez logikus mert leszakadasas eseten a primer impedancia nagyon megno es akkora induktiv feszultsegek keletkeznek, hogy atuthet a kimeno vagy a cso.
Viszont amikor valamilyen ok miatt zarlatba kerul a kimenotrafo szekundere akkor az attranszformalt impedancia nagyon alacsony lesz.
Gyakorlatilag marad a trafo primer egyenaramu ellenallasa amely elenyeszoen kicsi az impedanciahoz viszonyitva.
Tehat, ez utobbi esetben mi tortenik amikor nem a megfelelo primer impedamcia terheli a vegcso (vek) anodjat se vezerlem a bemenetet?

Ha zárlatot táplál a kimenő, akkor az áttranszformált impedancia is nagyon alacsony lesz, ahogy ezt helyesen láttad is. Ez azzal jár, hogy az anódon a trafó nem "engedi" a feszültséget változni. Tehát, tulajdonképpen ez semmilyen következménnyel nem jár, mivel az átlagáram nem változik, ezért a csövön folyó átlagáram, és feszültség számottevően nem változik.

Koszi.
Itt meg egy link amelyen egy erosito lathato amelynek a kimenete rovidzarban van pont azert, hogy ha lada nelkul kapcsoljuk be akkor ne menjen tonkre :

Bővebben: Link

Mar tobb forumban feltettem a kerdest de te egybol megmondtad a lenyeget.

Mert az ECC40 milyen foglalatú, rimlock? Én egyzser egy Eag erősítőben láttam novál ECC40-t ( mármint a novál kettőstrioda mellé a sasszin ECC40 volt írva, de hoyg valójában milyen cső votl azt nem tudom )
EF89 az lábkompatibilis az EF86-tal? Mert az jól jönne, az én egyik EF 86-om sajnos elég "szépen" csilingel az erölködőmben
ECC85-öm van sok, de az meg "nem való" gitárerősítőbe, úgyhogy ECC83-az jól jönne hazsnált is, még akár egy darab is

ECC40 elvileg rimlock foglalatú.
Hát az EF89 nem lábkompatibilis az EF 86-al, csak a fűtés és a katód van egy helyen, de ha tudsz szerezni orosz 6ZS32P-t, az jó EF 86 helyett.

Az ECC40, és a 40-es csövek Rimlock foglalatúak. Az EF89-et elvileg inkább RF alkalmazásban láttam, szerintem az EBF89 dióda nélküli változata( Rádió KF-ben láttam). A pentódák - a nagyobb erősítésük révén - alapból jobban csilingelnek (az EF80-184 is), mint a triódák. Megnézem, pontosan hogy is állok ezekkel. Viszont egyes orosz triódája van egy ismerősömnek. Djhans próbált egy-két darabot belőle (az enyémeket odaadtam neki). Ezek novál csövek 6,3V-ról fűtenek, és EB, vagyis ipari felhasználásúak. Nem tudom, milyen lehet a hangkaraktere. Azt sem, van-e még neki, de ha érdekel, megkérdezem.

Van 1 db 6N3P-m. Az melyik is? Ezt szívesen neked adom. Sturbi, légy szíves segíts, Te vagy az orosz csövek Ismerője.

Dupla trioda, ha jol emlekszem ECC42-nek felel meg.