Sziasztok!

Ez a topic azért jött létre, mert már régóta a GPS Time Server topikban gyűlnek a HGA22 vevővel kapcsolatos hozzászólások, aminek ugyebár nem sok köze van a GPS-hez. Ugyanis ez a híres Lakihegyi adótorony által sugárzott 135.6 kHz-es FSK modulált jel.
Ez az adótorony mivel itt van hazánkban, jó eséllyel biztosabban fogható, mint a DCF77 jelű adó. És itt meg is érkeztünk a lényeghez: időszinkron. Wikipédiás cikkből bemásolva:

Tehát ebben a topicban szednénk össze azokat az információkat, amik szükségesek ennek a jelnek a vételéhez, feldolgozásához.

Ja és BÚÉK!

Az a baj, hogy a lakihegyi adó jele csak hasonló a DCF77 jelhez, de nem kompatibilis azzal. Volt itthon ilyen gyári rádióvezérelt órám, de nagyon megbízhatatlan volt. Próbáltam áthangolni 135,6KHz-re, szépen vette is jelet, de dekódolni nem tudta. Manapság meg mindenkinek van otthon wifi-s internet, így jóval egyszerűbb pl. egy ESP modullal az internetről lekérdezni az időt.

De valószínűleg nem túl nehéz venni a lakihegyi adást sem, és dekódolni valamilyen MCU-val.

Ugyanakkor elgondolkoznék azon is hogy az internet elérés, vagy a lakihegyi adás a megbízhatóbb. Azt meg csak úgy megsúgom, hogy a lakihegyi 135,6KHz-es adóhoz is interneten keresztül jut el a "műsor" amit kisugároz.... Amikor telepítették akkor konkrétan egy ADSL modemen keresztül - de lehet, hogy ez azóta változott...

A dekódolás a legkisebb gond, azt megírom bármire, akár FSK-ból közvetlenül. A jel vétele a nagyobb kihívás, hogy meglegyen a 135.6 kHz.

Abban a rádióban amivel kísérleteztem, egy 5...6cm hosszú ferrit rúdon volt egy tekercs. Megmértem induktivitásmérővel, kiszámoltam hozzá a kondit 135,6kHz-re. Tettem rá a kiszámoltnak megfelelő kondenzátort, és meg is jelent a jel a rezgőkörön. Kb. 18....20km-re lehetek a lakihegyi toronytól, itt még akkora jel volt a rezgőkörön, hogy mindenféle erősítő nélkül szépen meg tudtam nézni oszcilloszkóppal. A 135kHz erősítésére sokféle olcsó opamp alkalmas (de 1...2 FETből és/vagy BJTből egy diszkrét erősítő is jó lehet). Az AGC egy jfettel megoldható az opamp áramkörében. FSK demodulátornak a szintén filléres, CMOS, CD 4046 is jó lehet. Utána esetleg egy komparátor, és mehet is a jel az MCU-ba... Legalábbis én ilyesmivel próbálkoznék. De lehet, hogy ennél primitívebb vevőáramkör is teljesen jó (pl. visszacsatolt audion, szupreg, vagy reflex vevő).

Hadd legyen itt a képe is, ha már új topik:

Ez valamilyen digitális szoftver rádió, vagy hangkártyára lekeverős cucc-ról készített kép?

Van 2db ilyen USB-s DVB-T / DVB-C vevőm, az egyiket muterom használja rendeltetésszerűen, a másikból lehetne ilyen szoftver rádiót készíteni, de még nem volt energiám kísérletezni ezzel. Esetleg ilyesmit használsz?

Kerestem egy másikat, mert az előző napi képen az a két spektrumvonal a vivőtől 100 Hz-ekre nem az adás része. Szerintem brumos a rádió tápja. : -) Csak nehéz olyan vevőt találni, ami kevésbé zavart környezetben van.

A vízesésábrán a jelek szélességét nem érdemes nézni, a legtisztábbak is kenődnek rajta. Ja, és azért hallgatom USB-ben, mert így hangja is van... A freki pontos, ezekben a vevőkben GPS-es az időalap.

Érdekes, ma sokkal sűrűbben küldi az adó csomagokat. Talán napszaktól függ, nem tudom.

Igazából ez már infrastruktúra; két különféle szoftverből és egy csomófajta hardware-ből álló eszközök gyűjteménye az egész világból. Itt tudod megtalálni őket: https://www.receiverbook.de/map

Szívesen írok majd róluk, ha érdekel, végül is on-topic is lehet. Valóban van köztük RTL-SDR, ami egy egyszerű USB-s TV-tuner, de olyan fejlesztések is vannak köztük szép számmal, amik direkt konverziós vevők TCP/IP-s eléréssel és egyszerre képesek az egész 0-30 MHz-es sávot venni 4-8 felhasználó számára.

Így már értem, ez neten elérhető TCP/IP-vel megosztott vevő. Először azt hittem saját hardver. Amikor nézegettem (sok éve) ilyesmit, akkor ott akadt el a dolog, hogy másik drivert kellett volna feltenni a digitális szoftverrádióhoz, és nem lehet egyszerre fent a DVB-T vételhez használható driverrel. Tehát választani kellett, hogy a TV menjen vagy a rádió. Emlékeim szerint maga a hardver nagyon széles sávban képes a vételre, de nem tudom hogy lemegy-e a hosszúhullámú tartományba is (valószínűleg nem).

Az RTL-SDR, tehát a RTL2832U chip alapsávi bemenete gyakorlatilag DC-ig le tud menni.
Tehát hosszúhullámot venni teljesen jó. Amúgy a HGA22 kísérleteimet így végeztem:
Egy 135.6kHz-re hangolt rezgőkör/ferritantenna, egy JFET elválasztás, és kapacitívan csatolva ment az RTL chip alapsávi bemenetére. (csak az van neki, a TV vevő stick-ben van előtte egy keverő is)
Az RTL vett jelét GNUradio fogadta, ahol egyszerűen lehet FSK demodulációt csinálni.
Így fejtettük meg kissi régi harcostársammal az időjeleket, a GPS Time server topicban fellelhető az eredmény. Ugyanitt vevő építési tanácsok/tapasztalatok is találhatók.
Talán még annyit, hogy valóban, venni az adót elég lehet egy egyszerű vevő, valahogy talán még az FSK is hallható lesz. De ha stabil, pl. órához használható vevő építés a cél, akkor kvarcpontos hangolás (le)keverés kell.

Igazából nincsenek meg a pontos feltételek, hogy mit is kellene építeni, ill. lesz-e egy próbadarab előtte, egy egyszerűbb vevő (vagy csak az lesz). Szerintem menet közben alakul.

Egyelőre talán ezek hangzottak el: olyan (analóg) eszköz kellene, ami önálló, Bp-től távolabb is működik, mikrokontroller van a végén - a stabilitás még szóba sem került.

Saját készítésű is akad, csak találjak rá időt, a hga a 10001. project lenne...

Na igen, első körben én is így akarom.
Viszont hogy ne legyen helyhez kötve az eszköz, kéne AGC, mert ha távolodunk az adótól csökken a jelerősség, és fordítva. Jól gondolom?

Igen, a korrekt megoldás az AGC lenne, bár FSK (hasonlóan az FM-hez) kezelhető úgy is, hogy fixen nagy az erősítés, és kit érdekel ha kissé túlvezérli a fokozatokat. Az amplitudó limitálása miatt nem vész el információ.

Ja tényleg.
Jövőhéten lesz elvileg ferritrudam, arra tekerek ilyet: Bővebben: Link, ez gondolom jó lesz (?).

Szerintem jó lesz, bár régi vevőkben vékony litzét, vagy zománc-selyem szigetelésű huzalt használtak. Ugyanakkor ennek inkább rövidhullámon van jelentősége.

Hogy valami konkrétum is legyen antenna ügyben, fogtam egy bontott ferritet.
Átmérő 10 mm, hosszúság 81 mm.
Két tekercse van, az egyik 40 uH, a másik 600 uH (nagyságrendileg hihető).
Szerintem középhullámra való.
Érdemes megfigyelni, hogy a tekercs nem a közepén van.
136 kHz-re véleményem szerint nem kell lizte huzal.

Ugyanakkor nem feltétlenül kell ragaszkodni a ferrit antennához, régen sem azt használták.
Zseb és táskarádióknál méret miatt kezdték el alkalmazni, mint kompromisszum a magas (tető)antenna helyett (mellett).
Igazán hosszúhullámon még most is használják a "long wire" antennát a katonák, például a tengeralattjárókkal történő kapcsolattartásra van 8,3 km hosszú is, amit repülőgépről engednek ki.

A Litze nemcsak a Skin-hatásról szól, ami alacsonyabb frekvenciákon egyre gyengébb és amúgy is vékony a huzal, hanem a menetek közti távolságtartásról, ami jót tesz a Q-nak a menetek egymásra hatásának csökkentése miatt.

Ha elég hosszú a rúd, a lazább tekercselés is megteszi. : -)

És a Long Wire és a ferrit közt ott van még a keretantenna is, de azt hittem, a szelektivitást akarja a ferritantenna segíteni, hogy ekkora hangsúlyt kapott.

A ferritantenna azért indokolt, mert különben batár nagy lenne. Vagy legalábbis bármilyen más antenna jóval nagyobb lenne mint egy pl. 8 cm-es ferritrúd (?).

Végigolvastam a topikot, mármint az eredetit - egy másolható analóg megoldás tényleg megszületett a bizonyos KF IC-vel és a könnyen beszerezhető kvarc frekijének leosztogatásával, bár láttam a nehézségeket is. Ezt a részét csak követni tudom, hozzátenni nem.

Jó régen volt újdonság a Mini-Whip is. Itthon megbántam a nyakasságom, mert a kapcsolást először túl nagy NYÁK-ra építettem rá mint antennára, és itt, az irodaépületek közt akkora zajrengeteg van, hogy tökéletesen túlvezérelte (a J-FET-es változatot, mert a MOS-FET-est eléggé lenézték dinamika szempontjából, aztán nem is volt igaz)... Egy másik pedig nem váltotta be a reményeket, ami a gyakorlati érzékenységét illeti, pedig rendesen mennyiségű fém volt alatta szabad térben és mások több mint tíz évnyi tapasztalata róla az Interneten. : -) Na mindegy.

***
Szóval az előzőek után talán a modern megoldással is lehetne próbálkozni: egy direkt konverziós SDR vevővel. Érdemes vajon egy DSP utasításkészletes ARM-mal szerelt STM-mel próbálkozni? Olyan dev board-okból rengeteget lehet kapni és olcsón. Egyébként lehet, hogy valamilyen kisebb proci, akár egy ESP32 is elég gyors a kb. 300 ksps-ször tizenvalahány bit körüli feldolgozásra, de nem próbáltam kiszámolni. Vicces lenne. Keverő után meg főleg, csak az plusz bonyolítás.

Ami nem világos, hogy ilyen zavart, durván zajos környezetben végül is hány bites A/D lenne képes helytállni. Állomásbol amúgy alig látok párat ott az egész sávban. Vannak tapasztalataim, csak nem így, ilyen módon. Itt azért nagyobb a választék, mint a 120 Msps környékiekből, amit a rövidhullámú + low VHF rádiókban használni szoktak (max. 60 MHz)... Ahogy még az elején említettem, megfelelő hangkártyával kipróbálható, kicsit sem mi lennénk az elsők. Az RTL-SDR-ből még a legújabb is 8 bites, szóval az több okból sem az igazi (https://www.rtl-sdr.com/wp-content/uploads/2024/12/RTLSDR_V4_Datasheet_V_1_0.pdf), legfeljebb tesztelni, amúgy sem önálló és még az ára is eléggé elszállt, ahogy nézem.

Kicsit szétfogalmaztam a végét, de talán érthető, ki kivel van...

Szia,
Sokmindenről beszélhetünk a témában, de - azt hiszem- hogy egy kompakt
vevőről érdemes gondolkozni. Tehát nem az a lényeg, hogyan tudjuk fogni, "hallgatni", hanem egy stabil, fixen hangolt vevőre gondolok. De mindenki azt épít, amit szeretne
Antenna: azért a ferritantenna a célszerű, mert kicsi, nem kell telepíteni, hordozható, és rezgőkör révén egy előszelekciót biztosít, ami a zajos környezetben elég fontos. Mo-on elég kell, hogy legyen.
Direkt A/D konverizió lehet - valószínű 8 bit elég-, de kell egy külön gép/erős processzor hozzá a jelfeldolgozáshoz.
HF tartományba lekeverve a jelet, és erősítve, kellemesebb mintavételi freki adódik. Viszont digitális szűrő kell mindkét esetben. Ha valaki ebben jó, csinálja! És még kell a demoduláció, az könnyen megoldható mikrokontrollerrel.
A TCA440-nel épített vevőmnek 2 problémája van: nincs tényleges KF szűrője. Egy egyszerű LC kör elég lehet. A másik az, hogy a TCA440 mára teljesen elavult, értsd: drága/beszerezhetetlen, és ehhez képest elég gyenge.

Szia,
Én most ezen agyalok:
Ferritrudas LC --> JFET --> MC1496 --> RC LPF --> OPA (komparátor) --> CD4046 -> MCU.
Az MC1496-hoz kell még egy mondjuk 134 kHz-es tűpontos oszci, hogy lekeverjük a jelet. Mert a +-170Hz-es különbség nagyon messzi van a 135 kHz-től. Szóval így akkor lenne egy 1.6 kHz-es jelünk, amihez képest a +-170 Hz (hisz a löket nem változik) már nevetve detektálható.
Szóval lesz egy 1.6 kHz-es FSK 170 Hz-es lökettel, amit a biztonság kedvéért még megszűrünk, és a CD4046-al demoduláljuk. Aztán azt már csak dekódolni kell bármilyen mcu-val.
De azért abban erősítsen valaki meg, hogy a löket ilyenkor nem változik (mármint a lekeverésnél).

"kell még egy mondjuk 134 kHz-es tűpontos oszci"

Egy Si5351A?

Pl(l) 135,58 MHz-et elő lehetne állítani egy 25 MHz-es kvarccal úgy, hogy 32,5392-es szorzással 813,48 MHz-et csinálunk belőle, aztán 6-tal, egy egész számú osztóval elosztjuk. Azért 6-tal, mert ezzel a szorzóval jól beleférünk a VCO 600-900 MHz-es tartományába, amit szeret.

A hőmérsékletet meg majd a szoftver kikompenzálja... egyszer kell csak beállítani.

Ha az MC1496-ra gondolsz és egy megfelelő sávszélességű keverésre, akkor nem változik a löket, csupán eltolódik a spektrum adott része - és szép kis tükörfrekik is megjelennek, ha tudnak.

Szuper
A keveréshez szükséges fix frekit kvarc + valami filléres PIC-el csinálnám. Úgyis négyszög kell oda és mivel programból állítom be, akármennyire megadhatom.
(Amit írtál MHz-et, az gondolom kHz akart lenni).

Ja, azt elbénáztam, kHz. De a PIC-nek tippre elég kellemetlen, ha nem egyenesen durva lenne a fáziszaja, mégiscsak egy rádióról van szó, az Si5351A is filléres és legalább tényleg arra való, amire. : -)

Különben abból is négyszögjel jön ki. Láttad már a spektrumát? A NanoVNA is azért képes olyan magas frekikig működni, mert a felharmonikusait használja... Így aztán szűrni is kell majd, de az nem lehet gond.

Ó na erre nem is gondoltam. Hát nem hiába na, rádiós témában nem vagyok otthon.
Ezt a Si5351A IC-t nem ismerem, ha jól látom I2C-n kell bekonfigolni. Szóval nem kell semmi varázslat, megmondom neki I2C-n a tutit és megvan a tűpontos fix jel?
Nyilván kell egy mcu hozzá, de ez nem gond.

Szerk.:

Mármint a 4 szögnek? Igen, hát tanultuk is, de poénból pont tegnap(előtt) néztem rá FFT-n a szkóppal az 1 kHz-es kalibráló 4szögre. Szép sorban ott voltak az összetevők.
Aztán desmos.com-on el is játszottam hány felharmonikus kell hogy szép 4szöget kapjak (lásd kép).

Nem értem minek kell extra pontos oszcillátor, meg különleges vevő, stb.. Olyan alacsony az adatsebesség, hogy valószínűleg a leggagyibb vevővel is simán vehető, demodulálható, majd dekódolható egy MCU-val. A DCF77 vevőket mindenestül, is ilyen egychip-es "nyák pacniban" megoldják. 135,6kHz-en is egy sima alacsony bitsebességű FSK moduláció van, szinte biztos, hogy még a legolcsóbb 4046-os PLL-el is jól lehet demodulálni, közvetlenül ezen a frekin is.

Én úgy gondolom, hogy a relatíve kicsi, 170 Hz-es löket miatt.