Átnéztem a fórumokat, és csak olyan szabályzókat találtam, amelyek szabályzási elve a kívánt feszültség elérésekor rövid zárlattal szünteti meg a töltést. A kérdésem, hogy az általam kigondolt 2 fajta szabályzási elvet, meg lehet e valósítani?
Köszönettel várom válaszaitokat, a képeket csatolva meg találjátok....

És mi az általad kigondolt 2 fajta szabályzási elv?

A rendszert úgy szeretném, hogy működne, hogy a váltakozó áram csúcsait használnánk fel a töltésre, a szabályzó 3 állású lenne, és a következő képpen működne :
1- gyújtás rá adásakor a szabályzó, a 4-es kapcson lévő trisztort nyitja, és a csúcsfeszültségből, az 1-es és 2- es ellenállás közbe iktatásával kisebb feszültséget állítunk elő, amelyet a kondenzátor segít tárolni, és a fő trisztorokat kinyitja.
2- az akkumulátor 13 V elérésekor a3-as kapcson lévő trisztorokat nyitja és a 2es jelű ellenállásokat áthidalja, és így a fő trisztorok nagyobb feszültségnél tudnak csak kinyitni és így kisebb lesz a töltő áram.
3- az akkumulátor 14,4 V elérésekor, megszűnteti a 3-as és 4es kapcson lévő feszültséget és a fő trisztoroknak nem lesz nyitási feszültségük így megszűnik a töltés.

Kérdés: mit szóltok hozzá?
Köszönettel várom az érdeklődést.

A második elve a következő:
- minél jobban töltött az akkumulátor, annál nagyobb feszültségnél gyújtjuk be a fő trisztorokat és így kisebb lesz a töltés. 1-es - 4es kapocs feszültség érzékelés, 3-as bejövő feszültség, 2-es kimenő stabil feszültség 10V-30V-50 V..

Szabályzási módok:
- 2000-es ford. 3-as kapcson bejövő feszültség , 18V 2-es kapocs kimenő , 10V (30V- 50V nem lehetséges). '1-es és 4-es kapocs közötti feszültség, 12V alatt Fő trisztor nyitási feszültsége 10V, töltés 10V tól 18V is.
- 12V felett nyitási feszültség 10V, töltés 12 Vtól 18Vig, 14 V felett nyitás 10V töltés 14 és 18 Vközött. 14,4 V felett nyitás 0 töltés 0..
- 8000-es fordulat a 3-as kapcson bejövő feszültség 76 V, 2-es kapcson kimenő stabil 10-30-50 V. 1-es és 4-es kapocs közötti feszültség 12 V alatt fő trisztor nyitási feszültsége 10V, töltés 10V és 76 V között. 12 V felett a nyitása feszültség 30V , töltés 30V és 76 V között. 14 V felett nyitási feszültség 50 V töltés 50 és 76 V között. 14,4 V felett nyitási feszültség 0 töltés 0.

Köszönettel várom válaszaitokat.
Skype azonosítóm kisslabujj05

Bocsi, nem értem a megoldásod.
Kezdjük az elejéről. Az autó generátora egy 3 fázisú generátor, amit Graetz-cel egyenirányitunk.
A gerjesztéssel szabályozzuk a feszültséget, kb 14.4V-ra, az töltöáram "kiadódik". (alacsonaybb töltöttségű akksi nagyobb áramot vesz fel stb. Tehát egy álladó feszültségű töltésről van szó.
Mit jelent ez a zárlattal megszüntetett töltés?
Miért lenne jó az állandó mágneses generátor?

Szevasz Kiss05.
Nem nagyon értem a problémádat én sem.Anno nyitottam egy " Motorkerékpár fesz.szabájzó "című topikot.Ott állandó mágnesű generátorokról van szó.Találsz konkrét kapcsolási rajzot is.(Honda VFR 750)
én után építettem némi módosítással,és jól működik.Egy "R6"-oshoz használom.Az eredetí verzió nagy fordulatokon bizonytalankodott.
Még annyit hogy, óvatosan kísérletezzetek,a CDI elég drága mulatság.Persze nem ki oktatni akarlak,csak már sok csodát láttam a fesz.szab hibája miatt.
Ha konkrét kérdésed van tedd fel nyugodtan.

Hello!
Szeretném ha küldenél egy ilyen "zárlatos" rajzot.
Ez nekem ismeretlen. Zárlattal nem szüntetünk meg semmit. A zárlat szünteti meg a villamos energia ellátást. Nagyon közkedvelt szó a zárlat, rövidzárlat, de akik használják e szavakat nem tudják miről beszélnek.

Szia it fix mágnes a forgorész és a kijövö feszultség akár 80v is lehet.

Szia láttam a rajzot és a 3 DR tirisztor ha nem kell a töltés testre kapcsolja a generátor 3 fázisát ezért kell hütteni a panelt (a zsiguli fesszabájzot miért nem hütjük)

Szia kuldöm a rajzot.

Sziasztok én úgy látom a Honda szabályzását pl. aútoval 50-nel szabad menni teljes,gáz mert a motor birja majd 50-nél a gázt nem engedem fel hanem fékezem közben mert a fékem jo és birja.Meki mérd meg lakatfogoval az R6-os generátorbol kijövö 3 vezeték feszültségét és áramát nagy fordulaton dobsz 1 hátast. Ja és Honda 1100xx-röl van szo és még 1 csavar DELTA kötésü az állorész

Szevasztok!
Hááát... Nem tűnik túl logikusnak a Honda szabályozója, tényleg így van ez? Veszteségekkel hogy állunk? Az még talán nem is lenne döntő, de a melegedés??
Hogy azért legyen értelme hozzászólásomnak, az az, hogy talán már 30 éve ismert, ha jól emlékszem a Delco-Remi cég generátora, amely kioltható tirisztorokat /GTO?/ használ. Egész kis feszültségnél begyújtják, akkor ugye egy dióda, aztán ha megvan a 14.xxV akkor kioltják.
Azért van benne bőven alkatrész a kioltási áramlökések, csúcsok csillapítására, valamint a beépített eszközök feszültségtűrése is nyilván magas.
Üdv: StMiklos
Nem leltem a könyvet amiben benn van.

Köszi a rajzot. Dobtam egy hátast mikor megláttam.
Ez egy hatalmas energiapazarlás! Háát ahogy írtam, a zárlat szünteti meg a villamos energiát. Azt hiszem söntszabályzás a hivatalos neve. Megértem hogy változtatni akarsz rajta. Sok sikert! :yes:

Ez a fajta söntszabályzás nekem sem szimpatikus, pedig sokhelyen használják, mert egyszerü, olcsó, és teszi a dolgát....
Egy kapcsolóüzemű szabályzó sokkal korrektebb megoldás lenne -> viszont sokkal bonyolultabb, és sokkal drágább is lenne.
Érdekes lenne megmérni, hogy szabályzó nélkül milyen tartományban változik a generátor kimenő feszültsége a fordulatszám változtatásával.

Sziasztok a feltett két elképzelésre adjatok választ müködne vagy nem illetve,hogyan kellene kialakitani a szabályzó elektronikát mert ahoz nem értek.

Az elején 3-mas 4-gyes hozzászolásban fel van téne a mérési eredmény és a véleményezendö szabályzási elképzelés.Mondj véleményt!

Jobb lenne ha valami gyakoribb file formátumot használnál.( pl. pdf, txt, rtf, doc )
Nem várhatod el az olvasóktól hogy új programokat telepítsenek a gépükre hogy segíteni tudjanak.

A jó hatásfokú megoldás valóban a kapcsolóüzemű szabályzás lenne.Valószinűleg gazdasági okok miatt nem használják,egy hosszú élettartamú nagy üzembiztonságú szabályzó jóval többe is kerülhet a söntszabályzós kivitelnél. Problémát jelent a feszültség nagy üresjárati értéke,háromfázisú generátoroknál nagyobb fordulatok tartományában akár 200V fölé is mehet. A söntszabályzó durva beavatkozása meggátolja a veszélyes feszültségnövekedést,igy nem csak az akkut védi,hanem a többi elektronikát is. Kisebb motorokon azért találkozni áteresztő rendszerű szabályzással is,ezek tulajdonképp automata akkutöltők,csak nagyobb bemenőfeszültségtűréssel. A töltőimpulzusok nagysága nincs korlátozva,csak a tekercs kivitele ad némi védelmet, ez is az egyik oka a gyakoribb akkucserének.

Mit jelent a drága ha használt szabályzo 30-e Ft te mennyiböl tudnád kihozni??

Annyiból biztosan kijönne. Ha magadnak épited úgysem számolsz, csak anyagárat.

Az állando megneses generátor áramkorlátos karakterisztikájú (a weblapomon a bringagenerátorról írt dolgok itt is megállnak, csak a teljesítmény nagyobb). A tirisztoros dolgokat én szivem szerint kihagynám. Elég jó félvezetőket lehet manapság beszerezni, így mindenképpen a kacsolóüzemmel próbálkoznék.

Hol is vananak azok a mérési eredmények? Pár rajzot láttam jpg-ben meg néhány számomra megnyithatatlan állományt. Mérési eredmények -> kép, vagy XLS (ezt mindenki meg tudja nyitni, a linuxosok is), a rajzokat, nyákterveket képként (GIF, JPG) érdemes feltenni, a "kompatibilitás" kedvéért.

A kapcsolóüzemű szabályzás felvet néhány dolgot. Pl. a gyári egyenirányító valószinüleg nem bírná a sokkal nagyobb feszültséget, tehát azt is kapásból cserélni kellne. Viszont maga a szabályzó egy sima kapcstáp, csak kicsit izmosabb félvezetők kellenek a széles bemeneti fesz. tartomány miatt. Tehát ez megoldható lenne. Nekem pl. RosCo nagy hatásfokú (és viszonylag egyszerű) tápmegoldása tetszene, és itt talán használható is lenne (csak megfelelően kellene méretezni).

Megprobáltam kép formátumba.