Pedig igaza van a tanárodnak, Az élet nagyjából fizikai történések sorozata. (nem csak, de most ne részletezzük, csak mérnök, műszaki ember szempontjából, bár a fizikát is tovább lehet bontani)
A fizikának meg a "csavarhúzója, pákája" a matamatika.
Ahogy a szerszámokat egy idő után ösztönösen használja az ember, úgy lenne jó ezeket az "elméleti szerszámok" használatának elsajátítása is.
Egyébként nem biztos, hogy emlékezni fogsz a matek 2 -re, de hogy derengeni fog az biztos, és ha szükséges lesz egy áramkör optimalizálásához, akkor elő fogod tudni keresni, mert tudod, hogy mit keresel.

Azért kell nehéznek tűnő feladatokat megoldani, hogy az egyszerűbbeket átlássad, és hiba nélkül oldd meg.
Én az automatikát utáltam, csak nálunk laboron le is hülyézett a tanár, ha valamit nem tudott elsőre megcsinálni az ember, miközben ő sem értette, ha valami nem működött. Vizsgázni is csak azért mentem belőle, hogy megnézzem, milyen is, aztán átmentem rajta

Nekem ugyan mindegy hogy hova megyek, ,,messziről,, külföldről jönnék. Lehetséges külföldieknek is jelentkezni? mik a feltételek? Kösz az infókat

Jdani és FMsound!
Pár dolgot szerintem kevertek! Ha szigorúan vesszük a kategóriákat, akkor a technikus gyakorlatban dolgozik, a mérnök meg elméletben! Ha nem vesszük ennyire szigorúan a dolgot, akkor a technikus továbbra is csak fizikai munkát végez, míg a mérnök irodában ülve tervez, és csak néha megy terepre. Avagy úgy is mondhatnám, hogy a mérnök a technikussal dolgoztat! (Lásd discovery: hogyan készült: mindig technikust mondanak a dolgozó emberkére)
És ha ezt elfogadod, akkor megérted azt, hogy miért elméletet oktatnak a főiskolán, és miért nem az otthoni nyákmaratás mikéntjét magyarázzák el.
Ha tv-rádió-hifi-szerelő szeretnél lenni, akkor oda a technikusi illik, és nem a mérnöki tudás, meg mérnöki minimálbér. Az már más dolog, hogy te mit szeretnél csinálni 10 év mulva...
Én például mikrovezérlős témában, fejlesztő szeretnék lenni. Hallottál már olyant, hogy fejlesztőtechnikus? Nem, mert az fejlesztőmérnök. Egy kis 20-alkatrészes kapcsolást a technikusi tudásommal össze tudtam rakni, alaptudással is. De egy komolyabb eszköz (pl: ABS, hullámvasút, mobiltelefon, wifi, pacemaker, plazmatv, űrutazás, stb fejlesztéséhez már elegendő elmélet kell, és rengeteg számolás, képletek, felsőfokú matematika.
A mérnöki szintet és a technikusi szintet ne keverjétek! Nem mindegy, hogy labortápegység, hifi, lézershow-ban gondolkodtok, vagy pár év mulva atomerőmű, pasztörizálóüzem, távfűtésméretezés, vagy vasútfejlesztés közelébe kerültök.
Hülye példák, de talán szemléletesek.

Egyetértek. A fejlesztőmérnök esetében nincs lehetőség a fizikai próbára, nekünk anno mindíg a hidat hozták példának. Ott sem lehet az alkatrészeket próba cseresznye alapon beépíteni, de mondhatnánk bármilyen terméket. Egy nagysorozatú mobilterméknél egy apró hiba is súlyos anyagi károkat okoz, ha elköveted, dícséret helyett szárnyakat kapsz.
z pedig alapos elméleti felkészültség nélkül nem megy, és a már megszerzett gyakorlati tudás jól jön.

Ez a híd ez nagyon jó példa! Tetszik
Ez tipikus példája annak, hogy nem kell hidat építened ahhoz, hogy tervezni tudj egyet, hisz a hegesztés, meg az aszfaltozás nem feltétele a megtervezésének. Viszont a matek tudásban nem elég a pitagorasz tétel hozzá!
Mondjuk egy építészmérnök tényleg ritkán tud gyakorlati tapasztalatokra építeni...

szia

Bővebben: Link

Itt van jelek és rendszerek házimnak a megoldásának egy része.
Már régebben feltöltöttem, gondoltam belinkelem hátha segít.
bocsi de most nincs erőm megcsinálni a példád,mert nagyon fáradt vagyok.
A lényeg, hogy csomóponti és/vagy hurokegyenleteket kell felírni és addig kell varázsolni amíg ki nem jön egy olyan egyenletrendszer amiben a derivált mennyiségek az állapotváltozókkal vannak kifejezve.

Más téma: Ha esetleg valakit érdekel a BME szívesen mesélek milyen elsősnek lenni a villanykaron (német képzésen, amit nagyon tudok ajánlani annak, aki esetleg BME-n töri a fejét és tud kicsit (középfokon bőven jó)németül)

Köszi, megpróbálok belőle valamit hasznosítani is.

Előttem szólóknak: Az hogy mit lehet elhanyagolni, és mit nem, azt elsősorban az építés-tervezésnél tudod meg...
Pl az ellenállásnak is van kapacitása + induktivitása, azonban LED-es villogónál le van ejtve...
Magyarul a mérnöknek mérési eredményeket kell tudni kielemezni.

Az elméletnek megvan az a hátulütője, hogy nem leszel alázatos a tranzisztorokkal, és egyéb érdekes lelki világú elemekkel, amik nem feltétlen a nagy és bonyolult egyenletek alapján működnek (amik ráadásul általában modellek alapján vannak felírva). Szóval attól, hogy valami pontosan van számolva és megépítve semmi nem garantálja, hogy nagyobb valószínűséggel működik, mint az ivánosan tervezett társai... És röhögtök az orosz technikákon, pedig azokat akik tervezték, szerintem sokkal magasabb szinten értik a dolgokat, mert az akkori sz***ból tudtak gépeket csinálni, az alapanyaghoz képest zseniális dolgok jöttek ki... És aki érti az ivános tervezést, annak garantált, hogy a bolti ár negyede-fele alatt tud tervezni-építeni.
sajátkészítésű munkakábel + sajátkészítésű elektródafogó + sajátkészítésű testcsipesz... lehet gondolkozni én is ezekkel mennyit spóroltam forgóeszközben, mert minden hulladékból van... Csak nehogy a drága EU megtudja... Még a végén ÁFA csalás miatt megbüntetnének, mert nem állítottam ki magamnak számlát

Valahogy nekem irreálisnak tűnik az, amit mondasz... Szóval hogy a mérnök kiköp egy papírt, és egyből ezres tételben gyártják... Biztos van prototípus, bemérések stb...-> erre vannak a technikus segédei a mérnöknek, legalábbis ez lenne a normális.


Nem hallottatok róla mi volt a Németországban a 1930-40-es években?

Engem nem érdekel, hogy gonoszak voltak vagy jók, ennek megítélése a történészek dolga. Azonban a kutatásaik eredményei lenyűgöznek...

Hogyan "ugrottak műszaki szintet"?
Miért volt az, hogy a lopakodó-bombázó terve is ott volt a fiókban?
Miért volt az, hogy a Saturn (amivel Holdra mentek Amstrongék) rakétákat ugyanazok tervezték mint a V2-es rakétákat?
Miért volt az, hogy rengeteg területen 20-30 évvel megelőzték a világot?
Szerintem ezeken érdemes gondolkodni... Én úgy gondolom, azért mert a legjobb képességű emberek voltak a műszaki területeken, akik alázatosak voltak a kísérletezéshez is (nagyon sok "zseni" ráadásul)...

Üdv!
Azt gondoltam, azzal mindenki tisztában van, hogy a Kandón (papírforma szerint) üzemmérnöki képzés folyik.
Aki tervezőmérnök akar lenni és egy asztalnál ülve elmélkedni az mondjuk érdeklődjön a BME villanykarán.
Az üzemmérnök nem ismeri olyan mélységekben az elméleti dolgokat, mint egy tervezőmérnök, ahogy egy tervezőmérnök se járatos például a méréstechnika, vagy egy adott folyamat rejtelmeiben.
Ez most a pályakezdőkre értendő, mielőtt bárki is megsértődne.
Az oklevél megszerzése után, úgy is orientálódik mindenki egy-egy terület felé (ki elhivatottságból, ki kényszerből). Félreértés ne essék, az elmélet természetesen itt is nagyon fontos a megfelelő mérnöki látásmód és gondolkodásmód kialakításához.

A probléma inkább az, hogy a tömegoktatásnak köszönhetően határok összemosódtak, ami a laboratóriumi óraszámokban és azok színvonalában is megmutatkozik. Így a Kandón végzett mérnökre tapasztalatom szerint, már nem használatos az üzemmérnök minősítés, helyette csak mérnök. Sajnos ezt sok kikerült szakember (kolléga) be is bizonyítja, a gyakorlati ismereteinek hiányával.

Egyébként, ha már szóba kerültek a technikusok (javítsatok ki, ha nem így van) papírforma szerint nekik nem kell problémákat megoldani. "Csupán" a mérnöki útmutatás alapján kell egy hibát elhárítania.

Amúgy, ha már ennyire megkevertem a dolgot, bevezetném még a mérnökasszisztens fogalmát is.
Kíváncsian várom erről ki, mit gondol.

Hali!

Emlékezetem szerint az 1(t) egységugrásnak 1/s a Laplace transzformáltja. Ezt meg kell szorozni a szóbanforgó hálózat transzformáltjával, majd ezt visszatranszformálva kapjuk az időfüggvényt.
Javítsatok ki, ha másként van!

Én egy szóval nem mondtam ezres tételt egyből!
Halkan megsúgom, hogy egy autó-szórakoztatóelektronikai-világcégnek dolgozunk be. Itt aztán vannak 60ezres szériák is. Mind 10-10 darabbal indul a gyártósoron, majd 2-3 módosítás után mehet a széria. Ezeket az áramköröket mérnökcsapatok tervezik, de érdekes(?) módon nem ők állítják össze, nem dugdosóspanelon tesztelik, hanem kiküldik nekünk a gyártósorra, és a technikusok beállítják a gépeket, és szalagmunkával legyártják, majd beültetik a hagyományos alkatrészeket is. Egy darab mérnököt nem láttam még én, mint technikus.
Mi (én is) jelenleg azon a szinten állunk, hogy megírod a Pic-re a progit, összedugod, kipróbálod, majd ha megy, akkor nyákot csinálsz hozzá és beülteted.
Ez nagyban már nem kivitelezhető, gondolj bele a hídépítésbe, vagy az autógyártásba. Tesztautó törögetésnél a mérnökök egy csoportja elemzi az adatokat és továbbküldi hogy mit hogyan módosítsanak a kocsin, ezt a tervezőmérnök megtervezi, a gyártósori technikus legyártja, és mehet egy újabb körforgás. A mérnököt meg a gyártást igazándiból szét kell választani. Ritka az az eset, amikor a mérnök megy gyártani a prototipust, kis cégnél lehetséges, mert nincs rá ember, de erőmű, szennyvíztelep méretben ez kizárt.
Egyébként nagyobb, bonyolultabb paneleknél én is néha mással ültetem be a panelt, és van hogy nyákgyártóval csináltatom a nyákot. Én tervezek, ők gyártanak

Úgy gondolom, hogy egy valamirevaló iskolában gondolkodni és beszélni kell megtanítani az ebereket. Erre a matematika remek lehetőséget nyújt. Egy mérnöknek a differenciálás, integrálás a legegyszerűbb modellalkotáshoz is elengedhetetlen.
Ezek nélkül önálló, felelősségel végzett munkára, problémamegoldásra nem sok esélye van.

Ha belegondolsz ez sokkal inkább lehetőség, mint szívás...
Ha egy tanár szemléletes, jó órákat tart, nem várom el tőle hogy színről, madártávlatból alkatrészeket ismerjen fel. Ez nem is dolga.

jól emlékszel én is így ugranék neki.
[off](kandó villanytan 2, akkor engem se nagyon hatott meg, volt mindenféle eszement baromság helygörbék... stb, de így ránézve tudom, hogy merre kellene elindulni.
És mi kell hozzá? hát MATEK.
Automatikán meg szinte csak ezek a transzformálgatások mennek s, z, w síkra, meg bode és nyquist (szabályzókörök vizsgálatánál).
Azt tanították, hogy a mérnök nem annyira hülye hogy nekiálljon difegyenletnek, inkább megkerüli, áttranszformálja, megoldja és visszatranszformálja.
Felírni még fel kell tudni a diffegyenletet, csak a megoldását "egyszerűsítjük le"!
Persze amikor matekon a laplasz transzformáció ment akkor sejtelmem se volt róla, hogy ezt hol lehet alkalmazni.
[off]

Én meg kb. 2 órája vizsgáztam matek 2-ből És megmondom őszintén hogy a Laplace-transzformációval megoldott feladat szerintem ugyanolyan nehéz, mint a sima diff. egyenlettel megoldott feladat. És az a vicc hogy nem bírtam 70perc alatt befejezni a 4 feladatot. Na jó 2 feladatot elszámoltam az elején ezért újból számoltam az egészet. És majdnem a felére nem volt időm. (Kezdem magam hülyének érezni, pedig középsuliban imádtam a matekot és 5-ös voltam belőle.

Akkor gyanítom integrálni sem tanultál meg rendesen. Látszólag semmi közük egymáshoz, de pontosan ugyan azokra az átalakításokra van szükség laplacenál is.

Csak kiegészítésül, az én szakmámban (rádió hírközlés) állandóan ugrálni kell az időtengely (jel alak), és frekvenciatengely (spektrum) között. Ez pedig ide oda transzformálgatás nélkül nem megy. Egy idő után az ember lát egy jelalakot, már mérés nélkül is "látja" a hozzá tartozó spektrumot.
Az iskolában csak néháy egyszerűbb jelalakot tanítanak, nem is kell többet, de ezeken keresztül megtanulod az eszközöket használni, és ha az élet eléd állít valami bonyolult feladatot, meg fogod tudni oldani.
Szóval, most a tanulásnak van itt az ideje, most nem tudod, nem is lehet eldönteni hogy mit kell és mit nem kell megtanulni.

Nem tudja valaki, miylen e-mail címen érhetném el a sulit? Több infót szeretnék tudni róla. Feltételek stb..

Nalátod. Egy eszköznek akkor van "lelkivilága" ha nem ismered az elméletet, nincs kellő anyagismereted. Innen ered a "drótok, a csövek, a tranzisztorok, kondenzátorok, meg még mittudomén minek a hangja"
Ha tisztában lennének a hozzá tartozó elmélettel, nem mondanának ilyet, tudniuk kellene, hogy az eszköz melyik paramétere mit befolyásol.
Ha észrevetted volna 1936 körülig mindent feltaláltak,amit ma használunk, azóta csak a technológia fejlődött, de az nagyon.
Az iván technikának pedig az a baja, hogy nagyon drága, sokkal több anyag és tudás van belepakolva, mint ami szükséges lenne, és mint amit a piac hajlandó megfizetni. Addíg nincs is gond, amíg nem kell eladni, csakhogy a többletet más területekről kell elvenni, mondjuk, az életszínvonalból. A mérnöknek az is feladata, hogy úgy tervezze meg az eszközt, hogy lehetőleg ne kerüljön többe mint az értéke.

Ezt most miért nekem írod?

Csak folytatni szerettem volna a gondolatmenetedet, és bocs a végéért, nem neked szól, félreérthetőre sikerült. Ezt sem szabad egy mérnöknek

Ja, oké.
Nekem csak a tanítási módszerrel van bajom, bár amelyik órán tanításról lehet egyáltalán beszélni, az már itt pozitívum.

Idézet:
„Akkor gyanítom integrálni sem tanultál meg rendesen.”

Miért? Te igen?

Mert én úgy csináltam, hogy inkább megérteni próbáltam, nem megtanulni. Azaz felfedezni a "szabályokat", átlátni a feladatot. Ennek eredményeképpen múlt hét pénteken írtam egy hibátlan integrálós ZH-t matekból úgy, hogy előtte 2 és fél évig hozzá se nyúltam az integrálásokhoz.

Ha szeretnéd, én rákérdezek neked élőben ezekre a kérdésekre, egyik nap úgyis be kell mennem a suliba.

A megajánlott 5-ös matekból megtanulásnak számít?

Á-á, pont ez az hogy integrálni, meg deriválni tök jól megtanultam és ezért is tudom egyszerűen megoldani a diff. egyenletet. De a Laplace-nál amikor a transzformáció után résztörtekre bontja az ember. (És valami foggyos függvény van megadva) akkor ott igazán szépen el lehet kavarodni, hogy milyen résztörteket írok fel. Amúgy az elvét az egész mateknak értem és meg is tudtam volna csinálni, ha még van + 30 perc. (Lehet keveset gyakoroltam, vagy az a baj hogy nem aludtam, mert tanultam rá és elég fáradt voltam már.)

Az első ZH-ra nekem is kevés volt az idő.
A résztörtekre bontás nem olyan nagy feladat, csak egy egyenletet kell rá felírni. Na és persze tudni kell, hogy hanyad fokú tagokra hogy kell felírni, ennyi az egész.

Remélem nem teljesen késő, de hátha másnak is szüksége lesz rá. Itt a kért LIN-LOG.

sziasztok!
sok sikert a kezdősöknek és akik még nem fejezték be a Kandót!

azért is írok ide, mert van egy pár eladó könyvem, használtak de nagyon jó állapotban
ha valakit érdekel és olcsóbban szeretné megvenni a könyveket írjon a drpici@freemail.hu címre

én már végeztem ott, csak ügyesen

Sziasztok!

A Hotel BMF kollégium érdekelne, jelentkezés, stb.
A honlapon írnak két linket: Bővebben: Link
Ezt és ezt.
Viszont egyik link se működik, vagy én rontottam el valamit?